Új európai jobboldal: erősödhet a Fidesz hangja

  •  
  •  

A Visegrádi Négyek szövetsége továbbra is biztos lábakon áll, aminek oka, hogy a négy ország által vallott közös értékekből következik az azonos érdekvédelem. A lengyel- magyar barátság napján, március 23-án Novák Katalin, a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke beszélgetett Deák Dániellel a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. A beszélgetés során többek között szó esett az Európai Néppárttal való szakításról, a Visegrádi Együttműködésről és egy új, közép-európai, jobboldali politikai mozgalom létrehozásáról, amely meghatározza a térség politikáját is.

Érték és érdekszövetség

A Visegrádi Együttműködés előzménye közel 700 éves múltra tekint vissza, jelenlegi formájában pedig 30 éve működik sikeresen. Az uniós csatlakozás megvalósulását követően sokan –kiváltképp az európai nagyhatalmak– céltalannak tartották és meg is próbálták leépíteni a V4-ek regionális szövetségét. Azonban a 2015-ös migrációs válság új lendületet adott Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország együttműködésének, amelyet az uniós föderalizációs kísérletek közös ellenzése is megerősít. A közép-európai szövetség megerősítése az Orbán-kormány prioritása, ráadásul, mivel Orbán Viktor miniszterelnök számít politikai értelemben véve a legtapasztaltabb vezetőnek, Magyarországnak meghatározó szerepe van az együttműködésben – fogalmazott Novák Katalin.

Mindemellett a belpolitikai mozgástér és a kormányzati struktúra szempontjából az is fontos, hogy a négy ország közül a legstabilabb kormány Budapesten van, mivel Varsóban kisebb koalíciós partnerek támogatják a kormánypártot, Pozsonyban a kormánypártok rossz viszonya miatt kormányválság a küszöbön van, Csehországban pedig szintén konfliktusokkal terhelt a kormányzati pártok koalíciója. A legnagyobb kormánypártokkal mindhárom országban rendkívül jó a Fidesz viszonya, ezáltal Magyarországnak érdeke az, hogy a helyi koalíciók stabilak maradjanak.

Az elmúlt évek során a bevándorlás elleni fellépés mellet az infrastrukturális beruházások, kereskedelmi kapcsolatok, családvédelem és családtámogatás, mind részei azoknak a közös céloknak, amelyekben a térség országai közösen dolgoznak együtt.

A közép-európai régió érdekérvényesítő erejében valódi potenciál rejlik, hiszen egy olyan közös történelmi tapasztalatokkal rendelkező lélekszámában és gazdasági befolyásában együttműködő szövetség jött létre, amely képes befolyásolni Európa jövőjét.

Novák Katalin magyar-lengyel viszony kapcsán úgy vélekedett, hogy nemcsak a kormányok között intenzív a kapcsolat, hanem a két nép között is, így a szövetség az élet több területére is kiterjed. Ez különösen fontos, hiszen az Európai Unió Magyarország mellett Lengyelországot is folyamatosan támadja különböző belpolitikai döntések miatt. Azonban amíg az EU minimálisan betartja a saját maga számára alkotott szabályokat, addig nincs félnivaló, hiszen a jogállami mechanizmus végén egy olyan tanácsi döntésre is szükség van, ahol vétójoggal is lehet élni, és ehhez egy partner is elég.

Átrendeződés az európai politikában

A Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolata egy rossz házassághoz volt hasonlítható az elmúlt két évben, amelyen a “szétköltözés”, vagyis a néppárti tagság felfüggesztése sem segített. A néppárti frakcióból, majd magából a Néppártból való kilépéssel a Fideszt azon közel kétmillió magyar választót szándékozott továbbra is hitelesen képviselni, akik jobboldali konzervatív, kereszténydemokrata érdekképviseletet várnának. Annak ellenére, hogy a Néppárt már nem tartja magát jobboldalinak, ez nem jelenti azt, hogy ne lennének benne jobboldali pártok, képviselők, vagy, hogy választóik megváltoztak volna – hangsúlyozta Novák Katalin.

Hozzátette, hogy a Néppártban még elvétve vannak jobboldali erők, azonban az egyértelművé vált, hogy maga a pártcsalád balra tolódott, inkább a zöldekkel, szocialistákkal és más baloldali pártokkal keresi a kapcsolatot. Ezáltal a Néppárt jelenlegi formájában alkalmatlan vált a jobboldali konzervatív, kereszténydemokrata értékek képviselésére.

A pártcsaládból való kiválás azonban erősítheti Magyarország érdekérvényesítő képességét, hiszen többé nem kell olyan kompromisszumokat kötni, amelyeket a néppárti tagság követelt meg. Ebből fakadóan erősödhetnek azok a jobboldali hangok, amelyek a magyarok számára fontos ügyeknek minősülnek. Ennek kapcsán továbbá azt is kifejtette, hogy a jobboldalon vannak olyan pártok – például a kormányzó pártok közül a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), vagy az olasz kormánykoalíció tagjaként a Lega -, amelyek képesek arra, hogy határozottan kinyilvánítsák ezeket az értékeket. A felsoroltak mellett több olyan párttal is vannak közös közös érdekek és értékek, akik jelenleg különböző frakciókban ülnek, például az Európai Néppártban a Forza Italia és a Szlovén Néppárt vagy a Nemzet és Identitás frakcióhoz tartozó Lega és a Fratelli d’Italia.

A Fidesz számára elfogadhatatlan a tömeges bevándorlás támogatása, az antiszemitizmus minden formája, a nemzetállamok létét felülíró Európai Egyesült Államok víziója, az EU külpolitikájában bevezetni kívánt többségi döntés az egyhangúság helyett, illetve az adók és a szociális ellátórendszer brüsszeli egységesítése – hangsúlyozta.

Ezzel szemben a Fidesz számára stratégiai kérdésnek minősülnek az olyan kérdések, mint mint a nemzeti identitás, a szuverenitás, a határvédelem joga, a hagyományos családok képviselete, a zsidó-keresztény gyökerek, a kultúra valamint a nemzeti kisebbségek védelme.

Ennek szellemében a magyar kormánypárt azokkal tud együttműködni a jövőben, akár a klasszikus pártstruktúrán túlmutató módon is, akikkel közösen tudják ezen értékek mentén képviselni az európai – és benne a magyar – emberek érdekeit – mondta Novák Katalin.

Frank Füredi, a  XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa úgy vélekedett, hogy a V4-ek sokkal erősebb pozícióval rendelkeznek, mint két-három évvel ezelőtt. Az „oltásháború” rámutatott, hogy a föderalizmus a vakcinabeszerzések terén is működésképtelen, ami a szuverenista V4-ek erősödését hozta, és ettől Brüsszelben is félnek.

A szociológus a Néppárt balratolódásának okát a legnagyobb német kormánypárt, a CDU folyamatosan gyengülő belföldi teljesítményét ellensúlyozni kívánó balratolódásának tulajdonítja. A néppárti frakció legnagyobb pártjaként a CDU képes volt a többi pártot is baloldali irányba húzni a pártcsaládon belül.

Cikkajánló


[pt_view id="574d475nxz"]