15 éves az őszödi beszéd, a baloldal ma is ugyanaz

  •  
  •  

2006. szeptember 17-én szivárgott ki máig tisztázatlan körülmények között Gyurcsány Ferenc hazugságbeszéde, amelyben a bukott miniszterelnök bevallotta, hogy a választási kampányban eltitkolta az emberek elől az ország valós helyzetét és hazugságokra építette kampányát – emlékeztetett videóelemzésében az évforduló alkalmából Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az őszödi beszéd megrengette a magyar társadalmat és a Gyurcsány-kormány bukását okozta, sőt máig érezteti a hatását. A beszéd és a 2006-os rendőrterror hatására kialakult politikai és morális válság ellenére Gyurcsány Ferenc ma ismét a baloldal vezetője lett, de ma már nem méretteti meg magát a választáson, hanem olyan embereket tol az előtérbe, akiket könnyen tud irányítani – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette: ez a személy ezúttal Karácsony Gergely, akit Gyurcsány már főpolgármesterként is könnyen mozgat. Az eszközök is hasonlóak az elemző szerint: a 2006-os rendőrterrorhoz hasonlóan a baloldal ismét radikalizálódik és polgárháborús állapotok kialakulását készíti elő egy alkotmánypuccsnak beillő tervvel.

Az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklat Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció balatonőszödi ülésén tartott záróbeszéde volt – magyarázta Deák Dániel, aki hozzátette: a beszéd részletét 2006. szeptember 17-én ismeretlen személyek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták.

A 25 perces kiszivárgott hangfelvétel hatalmas felháborodást keltett a magyar társadalomban, az országot politikai és morális válságba sodorta.

Hiszen, mint ismert, abban egyebek mellett ilyen beismerések hangoztak el: „Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. […] Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.”

A beszéd őszi nyilvánosságra kerülése után Budapesten és számos magyarországi városban tüntetéssorozat kezdődött, számos közéleti személyiség, magyar és külföldi politikusok követelték az akkori miniszterelnök lemondását – mondta az elemző, hozzátéve: nem csak a magyar parlamentáris demokrácia tekintélye sérült, hanem a miniszterelnök politikai és erkölcsi hitele is megsemmisült. Az ország politikai és morális válságát tovább mélyítette, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án békés tüntetők tucatjait verték meg brutálisan a rendőrök, akik egy törvényellenes belső utasítás miatt nem viseltek azonosító jelet, így utólag nem lehetett megállapítani a túlkapások elkövetőinek személyazonosságát. Deák Dániel megjegyezte: a rendőrség brutális és aránytalan intézkedései okán sokakban megingott a rendvédelmi szervek megítélése is. A közvélemény-kutatások adatai szerint a Fidesz–KDNP, a baloldali győzelemmel zárult 2006-os választások után egy hónappal átvette a vezetést és azóta is megszakítás nélkül a legnépszerűbb pártszövetségnek számít.

Deák Dániel emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc mindezek ellenére ragaszkodott a hatalomhoz és a kialakult morális válság mellett egészen 2009. március 21-ig nem távozott a miniszterelnöki székből, ám azóta is politikai befolyásának erősítésére törekszik.

A 2010-es parlamenti választáson az MSZP listájáról bejutott az Országgyűlésbe, majd 2011-ben megalakította saját pártját Demokratikus Koalíció néven. 2014-ben bevették a baloldali Összefogásba és pártja négy mandátumot szerzett, 2018-ban pedig 5,41 százalékos eredményt ért el a választáson, aminek eredményeként már 9 DK-s politikus jutott be a parlamentbe. Az igazi áttörést a 2019-es európai parlamenti választás hozta Gyurcsány Ferencnek, amelyen pártja 16 százalékos eredményt ért el és ezzel a baloldal legerősebb formációjává vált – idézte fel Gyurcsány erősödésének történetét az elemző.

A 2006-os választás óta egyszer sem mérette meg magát választáson Gyurcsány, azóta a háttérből irányítja a folyamatokat és mindig másokat tol az előtérbe, akiket könnyen tud irányítani. Ilyen volt az elemző szerint korábban Bajnai Gordon is, most pedig Karácsony Gergellyel próbálkozik a DK vezetője – hívta fel a figyelmet Deák Dániel. A fővárosban már egy jól kialakított működési modell van köztük, amelyben Karácsony lényegében politikai fogoly, hiszen nem tud döntéseket hozni a DK hozzájárulása nélkül, Gyurcsány Ferenc megkerülhetetlen szereplő lett a fővárosi döntéshozatalban – mondta az elemző, majd hozzátette: ezt szeretné Gyurcsány országos szinten is megvalósítani Karácsony Gergellyel, aki mögött nincsen erős párt, így Medgyessy Péterhez hasonlóan könnyen meg tudja majd puccsolni.

Az elemző felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2006-os események után a baloldal ismét radikalizálódik.

Az ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelöltek vitájának nevezett kampányeseményen ugyanis minden aspiráns világossá tette, hogy egy esetleges választási győzelem után semmilyen jogfolytonosság nem lesz akadálya a kormányzásnak. Ha szükséges, akkor egyszerű többséggel vonják vissza a kétharmados törvényeket, illetve – „kreatív módszereket” használva – az alkotmányos rendet megkerülve írják át az Alaptörvényt. Kiderült továbbá az is, hogy a baloldal vezetői előbbre valónak gondolják saját, önkényes politikai céljaikat a jogállamiságnál, hisz egy lehetséges kormányváltás után felfüggeszthetőnek tartják a jog uralmát.

A külföldi politikai csoportok támogatásával az elmúlt években megszervezett destabilizációs kísérletek és a bolsevik mozgalmak logikáját követő baloldali ígéretek polgárháborús viszonyokat okozhatnak, amitől a hazai mellett a nemzetközi baloldal is az Orbán-kormány bukását reméli – zárta gondolatait az elemző.

FELHÍVÁS – Hogy soha többet ne történhessen meg!