15 éves az őszödi beszéd, a baloldal ma is ugyanaz

2006. szeptember 17-én szivárgott ki máig tisztázatlan körülmények között Gyurcsány Ferenc hazugságbeszéde, amelyben a bukott miniszterelnök bevallotta, hogy a választási kampányban eltitkolta az emberek elől az ország valós helyzetét és hazugságokra építette kampányát – emlékeztetett videóelemzésében az évforduló alkalmából Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az őszödi beszéd megrengette a magyar társadalmat és a Gyurcsány-kormány bukását okozta, sőt máig érezteti a hatását. A beszéd és a 2006-os rendőrterror hatására kialakult politikai és morális válság ellenére Gyurcsány Ferenc ma ismét a baloldal vezetője lett, de ma már nem méretteti meg magát a választáson, hanem olyan embereket tol az előtérbe, akiket könnyen tud irányítani – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette: ez a személy ezúttal Karácsony Gergely, akit Gyurcsány már főpolgármesterként is könnyen mozgat. Az eszközök is hasonlóak az elemző szerint: a 2006-os rendőrterrorhoz hasonlóan a baloldal ismét radikalizálódik és polgárháborús állapotok kialakulását készíti elő egy alkotmánypuccsnak beillő tervvel. (tovább…)

Radikalizálódik a baloldal

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt aspiránsok vitájának nevezett kampányeseményen minden aspiráns világossá tette, hogy egy esetleges választási győzelem után semmilyen jogfolytonosság nem lesz akadálya a kormányzásnak. Ha szükséges, akkor egyszerű többséggel vonják vissza a kétharmados törvényeket, illetve – „kreatív módszereket” használva – az alkotmányos rendet megkerülve írják át az Alaptörvényt. Kiderült továbbá az is, hogy a baloldal vezetői előbbre valónak gondolják saját, önkényes politikai céljaikat a jogállamiságnál, hisz egy lehetséges kormányváltás után felfüggeszthetőnek tartják a jog uralmát (rule of law). Mindezek mellett megfigyelhető volt, hogy a miniszterelnök-jelölt-jelöltek az eddigieknél is radikálisabb politikai leszámolással fenyegetőznek és olyan félelemkeltésre alkalmas kijelentéseket tesznek, ami veszélyezteti a jogbiztonságot és a társadalmi békét. A külföldi politikai csoportok támogatásával az elmúlt években megszervezett destabilizációs kísérletek és a bolsevik mozgalmak logikáját követő baloldali ígéretek polgárháborús viszonyokat okozhatnak, amitől a hazai mellett a nemzetközi baloldal is az Orbán-kormány bukását reméli. (tovább…)

Pártsajtó után itt a sajtópárt

A balliberális sajtótermékek sokszor aposztrofálták magukat függetlennek és objektívnek, az elmúlt években azonban egyre kevésbé ügyeltek a látszatra: átvették a pártok szerepét, kijelölik az ellenzéki politikusok számára az irányt, aktívan részt vesznek a baloldali miniszterelnök-jelölt kiválasztásában is. Gulyás Márton, politikai aktivista 2018-ban például nyíltan bevallotta: új stratégiát dolgoz ki az ellenzéki győzelem érdekében, ennek része a Partizán nevű Youtube-csatorna, amely sajtótermékként jelenik meg a nyilvánosságban, de valójában aktív politizálást folytat. A baloldali előválasztási kampány szekértolóinak számító sajtótermékek emellett sorra készítik a portrévideókat és interjúkat a balliberális politikusokkal, a legnagyobb Magyarországon működő, de külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi csatorna pedig két előválasztási estet is rendez. Mindez Magyarországon egy viszonylag új, de egyben igen veszélyes jelenség, hiszen a senki által meg nem választott médiatulajdonosok és médiamunkások válnak politikai szereplőkké, akik a választott politikusok helyett alakítják a politikát. (tovább…)

Konstruált Karácsony-kampány

Az amerikai és a spanyol populista baloldal kampányszlogeneit másolva, a balliberális kulturális elit támogatásával jelentette be Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelöltségét. Jól látható módon igyekszik kompetenciaverseny helyett karakterek versenyévé tenni a 2022-es parlamenti választást, ennek érdekében mesterséges imázst építettek fel neki az amerikai demokrata körökből érkező kampánytanácsadók, amelynek fő célja az „őszinte”, „esetlen”, de „emberséges” és így „szerethető” jelölt képének kialakítása. Az elmúlt napok eseményei azonban kártyavárként dönthetik össze ezt a kreált valóságot, hiszen a szülőfalujában zavartan a kezét tördelve magát vidéki srácként jellemző Karácsonyról kiderült: csak kampányidőszakokban jár vidékre, ráadásul valótlanságot állított nyelvtudásával és iskolai végzettségével kapcsolatban is. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldali stratégiák célja egy Medgyessy-hasonmás megépítése, azonban a kezdeti baklövések után erősen kérdéses, hogy ez sikerül-e. (tovább…)

2022 tétje: önrendelkezés vagy függés

Az elmúlt évtizedben a hagyományos bal- és jobboldalt részben felülíró új kulturális törésvonal, a globalista–lokalista szembenállás Magyarországon is átrendezte a politikai viszonyokat. A 2022-es választásokon a stabilan kormányzó, szuverenista politikát képviselő jobboldal és az ideológiájában egyre homogénebb, de belső vitákkal terhelt baloldalon egységesülő, globális érdekeket képviselő ellenzék fog szemben állni egymással. Miközben Európa három meghatározó politikusa, Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki és Matteo Salvini építi az európai jobboldalt, addig a nemzetközi baloldal Magyarországon is egyre nagyobb erőforrásokkal támogatja az ellenzéket. A következő választások tétje többek között az lesz, hogy megmarad-e Magyarország önrendelkezése és folytatódik a független, érdekalapú külpolitika vagy az ellenzéki összefogás esetleges győzelmével megvalósulnak a progresszív politikai célok és az ország beilleszkedik a nemzetközi baloldali blokkba. (tovább…)

A szivárványkoalíció nagy vesztese a Jobbik

A 2018 óta egyre szorosabbá váló összefogás mára teljesen átrendezte az pártok közötti erősorrendet. Míg a két éve még az ellenzék vezetőjeként számon tartott Jobbik, vagy a korábban váltópártként ismert MSZP mára épphogy bejutna a parlamentbe, addig a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció és a parlamenten kívüli Momentum a legerősebb ellenzéki pártokká léptek elő. Az összefogás legnagyobb vesztese a Jobbik, amely Jakab Péter vezetésével elvesztette szavazóinak döntő többségét és végleg feladta arculatát. A szoros együttműködés révén ugyan sikerült részeredményeket elérnie az szivárványkoalíciónak, a 2022-es országgyűlési választásokig komoly belső konfliktusokhoz vezethet az ellenzéki oldalon az összefogás erőltetése, amely nem segít kormányképes alternatívát felmutatni az egységes és cselekvőképes nemzeti kormányzattal szemben. (tovább…)

Fidesz-győzelem Borsodban: már a főpróbán elbukott a baloldali összefogás

Koncz Zsófia mostani győzelmének köszönhetően a kormánypártok továbbra is kétharmados többséggel rendelkeznek az Országgyűlésben, így Magyarország a jövőben is példanélküli politikai stabilitással fog rendelkezni, ami jelentős versenyelőnyt jelent a koronavírus-járvány elleni küzdelem során. A mai győzelem azért is nagy eredmény a kormánypártok számára, mert 2011 óta eddig nem tudtak nyerni egyetlen egy időközi országgyűlési választáson sem. A mostani szerencsi időközi mellett már a pár héttel ezelőtti mohácsi időközi választás, illetve számos közvélemény-kutatás is azt jelezte, hogy a baloldal önmagával az összefogással nem tud további szavazókat megszólítani, sőt több esetben néhány százalékponttal rosszabb eredményt érnek el, mint amennyit az egyes pártok külön-külön korábban szereztek. Nem csodaszer tehát a baloldali összefogás, az elvtelen hatalomtechnikai alku elbukott. A Jobbik sorsa ezzel megpecsételődött, a nyertes az ellenzéki oldalon egyértelműen Gyurcsány Ferenc. (tovább…)

Nincsen szellemi fölény a baloldalon

A baloldali városvezetők több mint fél éves tevékenysége jó látleletet ad arról, hogy a baloldal 2010 óta nem változott érdemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: van ugyan néhány új szereplő, de ennek ellenére ugyanaz a vízióhiány jellemzi a baloldalt, mint a 2002 és 2010 közötti kormányzásuk idején. Kiemelte, a gondolatok hiánya és a kormányzásképtelenség mellett ismét a korrupciós ügyektől, az arroganciától és a botrányos megnyilatkozásoktól hangos a baloldal. Példaként említette László Imre kijelentéseit, amely kísértetiesen hasonlít Zuschlag János 2004-es ügyéhez, hiszen a baloldal ugyanúgy mentegeti most a DK-s politikust, mint ahogy akkor a holokauszton viccelődő ifjú szocialistát. Az elemző megjegyezte, a mostani események felfrissítik a választói emlékezetet és sokakat rádöbbent arra, hogy a baloldal a 2010 előtti világot hozná vissza egy esetleges hatalomátvételt követően. Kiemelte, a baloldali botrányok jól példázzák, hiányzik a sikeres politikához elengedhetetlen szellemi tudásuk, stupiditás jellemzi őket. (tovább…)

Ciklusfélidőnél sincs közös ellenzéki nevező

Habár még mindig a koronavírus elleni védekezésről szóló vita határozza meg a közbeszédet, az ellenzéki pártok körében ismét felmerült a jövőbeni összefogás formájának kérdése. Az érveket, ellenérveket nyilvánosan leginkább a szavazatmaximalizálás, illetve a kormány leváltásának „receptje” szerint fogalmazzák meg, de világosan kirajzolódik a különböző érdekcsoportok közötti versengés is, ami a pandémia elmúltával várhatóan tovább élesedik majd. Miközben minden ellenzéki csoport igyekszik az ideológiai különbségeket elhallgatni, illetve a társulással együtt járó morális és politikai kérdéseket bagatellizálni, addig egy – ma még láthatatlan – közös program mentén való együttműködést ígérnek. Az összefogásra kész ellenzéki pártok (MSZP, Párbeszéd, Demokratikus Koalíció, LMP, Momentum és a Jobbik) abban egyetértenek, hogy minden körzetben egy közös jelöltet kell majd állítaniuk, azonban komoly konfliktus alakult ki a jelöltek kiválasztásának módjáról, de ma már nézetkülönbség van abban is, hogy egy vagy két listával induljanak el 2022-ben. (tovább…)