2021. augusztus

WP Post Author

Augusztus elején Belarusz, a hónap második felében az afganisztáni helyzet miatt kerültek reflektorfénybe posztszovjet térség államai.

Az augusztus egy sor, Belarusz körüli botránnyal indult: a litván határon kialakult migrációs válság mellett Kriszcina Cimanovszkaja tokiói szökése és Vitalj Sisov kijevi halála került a figyelem középpontjába. A hónap második felére viszont már az afganisztáni helyzeté volt a főszerep: az amerikai kivonulás következményeire készülve a térség államai szorosabbra vonták együttműködésüket. Kiélezett a helyzet az azeri–örmény határon, érik az újabb politikai válság Grúziában, a kijevi kormányzat pedig tovább folytatta az oroszbarátnak tekintett ellenzékével szembeni fellépését.

 

AZERBAJDZSÁN

Továbbra is kiélezett a helyzet. Augusztusban ismét egyre gyakoribbá váltak a határmenti incidensek az azeri és az örmény csapatok között, elsősorban azokon a vitatott szakaszokon, amelyek Örményország és az Azerbajdzsánhoz a tavalyi győzelem után visszakerült területek között húzódnak. A feszültség a Szeván-tótól keletre lévő Szotk aranybánya környékén a legnagyobb, mivel annak területe részben örmény, részben azeri fennhatóság alá került. A hónap végén azonban a két ország határának déli szakaszán is kiújultak az összetűzések, miután az azerbajdzsáni hadsereg szerint egyik határőrükre örmény katonák támadtak. Jereván tagadja a vádakat, az azeri csapatok azonban több, örmény településeket összekötő, azonban azeri területen is keresztülhúzódó útvonalat is blokád alá vettek, az incidens kivizsgálását követelve.

BELARUSZ

Újabb botrányok. Bár Belaruszon belül elcsendesedtek a tiltakozások, és a tavalyi elnökválasztás évfordulója újabb akciók nélkül zajlott le, az ország körül a nemzetközi helyzet továbbra sem csillapodik. Az elmúlt hetekben az ország elsősorban a nyugati határain zajló migrációs válság miatt került a hírekbe, azonban ezen kívül is számos botrány kapott nagyobb figyelmet, amelyekről bővebben ide kattintva olvashatnak.

GRÚZIA

A kormány nem kér az EU támogatásából. Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök bejelentése szerint Grúzia lemond az Európai Unió által felajánlott hitelcsomag második, 75 milliós részletéről. A bejelentést megelőzően az európai vezetők figyelmeztették a grúz kormányt a folyósítás közelgő határidejére, és felszólították az áprilisi megegyezés során vállalt kötelezettségei teljesítésére. A grúz kormánypárt azonban úgy véli, eleget tett vállalásainak, ezért kilépett a megállapodásból. Az ellenzék, valamint a Nyugat által finanszírozott NGO-k élesen bírálták mind a megállapodás felmondását, mint az EU-hitelkeretről való lemondást, azzal vádolva a kormányzó Grúz Álom pártot, hogy eltérítik az országot az euroatlanti integráció útjáról. Grúziában ősszel önkormányzati választásokat tartanak.

OROSZORSZÁG

Navalnij új szankciókat akar. Mérgezésének évfordulóján külföldi lapokban jelentetett meg publicisztikát Alekszej Navalnij. A börtönben lévő politikus írásában azt követelte a nyugati államoktól, hogy azok ne csupán hivatalnokok, hanem a Vlagyimir Putyin elnök környezetében lévő oligarchák ellen is hozzanak szankciókat, másképp ugyanis szerinte nem lehet térdre kényszeríteni a rendszert. Oroszországban szeptemberben parlamenti választásokat tartanak, a Kreml többször is külföldi beavatkozási kísérletek lehetőségére figyelmeztetett.

Orosz–magyar megállapodások. Augusztusban kölcsönös külügyminiszteri látogatásokra került sor Oroszország és Magyarország között. Előbb Szergej Lavrov orosz külügyminiszter utazott Magyarországra, ahol Szijjártó Péterrel a Magyarországon épülő új vakcinagyárral, valamint más, a két ország közötti beruházásokkal kapcsolatban folytattak egyeztetést. Egy héttel később pedig Szijjártó Péter látogatott Oroszországba, ahol Alekszej Millerrel, a Gazprom elnökével folytatott tárgyalásokat. A találkozó eredményeképpen Magyarország új, 15 évre szóló szerződést kötött a Gazprommal, amelynek értelmében a jövőben a nemrégiben felépült balkáni gázvezetéken és Ausztrián keresztül érkezik Magyarországra az orosz gáz.

TÁDZSIKISZTÁN

Közös hadgyakorlat. Tádzsikisztán déli részén, az afgán határtól nem messze fekvő Harb-Majdon gyakorlótéren tartott közös hadgyakorlatot Oroszország, Üzbegisztán és Tádzsikisztán, az afganisztáni helyzet eszkalálódására való tekintettel augusztus 5-től több napon keresztül. A gyakorlaton a három ország több mint 2500 katonája vett részt. A hónap második felében az állandó jelleggel Tádzsikisztánban állomásozó orosz csapatok további gyakorlatokat tartottak a Szambuli és Lohur gyakorlótereken. Ezen az orosz 201-es támaszpont közel ezer katonája vett részt, a gyakorlatok során többek között az irreguláris alakulatok elleni harci cselekményeket modellezték. A posztszovjet államokat a tálib hatalomátvétel nem csupán a terrorista tevékenység fokozódása, de az illegális migráció növekedése miatt is kedvezőtlenül érintheti.

UKRAJNA

Holtan találták a polgármestert. Holtan találták otthona bejáratában Kosztyantin Pavlovot, Krivij Rih városának polgármesterét. A több mint hatszázezer lakójú iparváros a jelenlegi elnök, Volodimir Zelenszkij szülővárosa is. Pavlov az Ellenzéki Platform – Az Életért párt jelöltjeként győzött a tavaly őszi választásokon. Párttársai és közeli munkatársai halálát követően azt nyilatkozták, kizártnak tartják az öngyilkosságot.  A térfigyelőkamerák kiszivárgott felvételei alapján azonban Pavlov egyedül tartózkodott a házban halálának éjszakáján, és sokáig fegyverrel a kezében járkált otthonában. Halálának pontos körülményeit és esetleges öngyilkosságának okait még vizsgálják. Új választásokra vélhetően jövő tavasszal kerülhet sor, addig a városi tanács kormánypárti titkára vezetheti a várost.

Fellépés az ellenzéki hangokkal szemben. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) egy sor újabb szankciókat hozott az oroszbarátnak tekintett ellenzéki politikai erők és sajtótermékek ellen. Szankciós listára került Ihor Huzsva, a Sztrana ellenzéki hírportál főszerkesztője több hozzátartozójával együtt, valamint a népszerű blogger, Anatolij Sarij, feleségével, Oljha Sarijjal és anyósával együtt. A szankciók értelmében a Sztrana és a Sharij.net hírportálok is elérhetetlenné váltak Ukrajnában, a szerkesztőség mindkét portált új domainekre költöztetve őrizte meg. Mind Huzsva, mind Sarijék évek óta külföldön élnek az Ukrajnában ellenük folyó eljárások miatt, Huzsva és Anatolij Sarij is menedékjogot kapott az Európai Unióban. Szankciókkal sújtották ezenkívül Andrij Derkacs parlamenti képviselőt is az amerikai választásokba történő beavatkozás miatt több segítőjével együtt. Derkacs volt az, aki tavaly nyilvánosságra hozta a Joe Biden és Petro Porosenko közötti beszélgetések hangfelvételeit, ezenkívül társaival együtt segített Rudy Giulianinak, Donald Trump ügyvédjének és az OAN tévécsatornának a Biden ukrajnai kapcsolatait feltáró dokumentumfilm elkészítésében, amiért már korábban amerikai szankciós listára kerültek.

Nem hozott áttörést a Krími Platform és az amerikai vizit. Az ukrán vezetés nagy reményeket fűzött az ország függetlenségének 30. évfordulójára időzített Krími Platform nevű rendezvényhez, amelynek célja a Krím kérdésének napirenden tartása volt, azonban sem ez, sem az elnök augusztus legvégéről szeptember elejére csúsztatott amerikai látogatása nem hozott áttörést Kijev számára. Bár mind a Krími Platform zárónyilatkozata, mind Volodimir Zelenszkij és Joe Biden közös nyilatkozata megerősítette az Ukrajna területi egysége és szuverenitása melletti kiállást, gyakorlati előrelépés sem a Krím-félsziget, sem az Északi Áramlat 2, sem az Ukrajnának nyújtandó gazdasági és katonai támogatások területén nem történt.