Deák Dániel: Példakövetőből mintaadó

  •  
  •  

A közép-európai rendszerváltoztatások után általánosan elvárttá és elfogadottá vált a nyugati országok másolása.

A közép-európai rendszerváltoztatások után általánosan elvárttá és elfogadottá vált a nyugati országok másolása, miközben a példakövető országok észre sem vették, hogy egy modern kori gyarmatosítás áldozataivá válnak. Jó tanulóként igyekeztek megfelelni a nyugati nagyhatalmak elvárásainak, és mindent annak rendeltek alá, hogy csatlakozhassanak az Európai Unióhoz, vagy ahogy akkoriban mondták: Európához. Ennek a példakövető magatartásnak azonban súlyos ára volt.

Az első Orbán-kormány ugyan igyekezett erősíteni az ország függetlenségét, de az elképesztő nyomásnak csak nehezen tudott ellenállni a koalíciós vitákkal küzdő jobboldali kabinet. Ennek ellenére 1998 és 2002 között sikerült befagyasztani a nemzeti vagyon értékesítését, igyekeztek védeni a magyar tulajdont. 2003-tól azonban a balliberális kormányok a Nyugatnak való megfelelés érdekében elindították a rendszerváltoztatás utáni időszak második legnagyobb privatizációs hullámát, és 2002–2010 között gyakorlatilag kiárusították az országot a nyugati multiknak. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kimutatása szerint a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok közel 190 céget privatizáltak a nemzeti vagyonból, amelyből csupán 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, miközben óriási maradt az államháztartás hiánya (rendre meghaladta a 3 százalékot, 2006-ban például 9,3 százalék volt), valamint nőtt az államadósság is.

A balliberális privatizációs hullám a nemzetstratégiailag fontos ágazatokat sem kerülte el, eladták többek között a Postabankot, amelyet az osztrák Erste Bank vett meg, de egymás után hirdették eladásra a még megmaradt magyar tulajdonú pénzintézeteket, így ekkor cserélt gazdát a Konzumbank, s elindították az FHB Bank értékesítését is. Eladták emellett a MOL részvénypapírjait, megváltak az Antenna Hungáriától és a Budapest Airporttól, de magánosították a Malévet is. A nemzeti vagyon kiárusítása mindenféle koncepció nélkül zajlott, ráadásul sehol sem volt annyira drasztikus a kiárusítás mértéke a régióban, mint nálunk. Mindeközben a balliberális kormányok mindenféle ellenállás nélkül teljesítették a brüsszeli elvárásokat, a nemzeti vagyonától és önrendelkezésétől megfosztott ország a 2008-as gazdasági válság után kénytelen volt teljesíteni a Brüsszel és az IMF által elvárt kegyetlenebbnél kegyetlenebb megszorításokat is, miközben az ország elképesztő módon legyengült, az államadósság – növelve ezzel az ország függőségét – például 2002 és 2010 között a GDP arányában 55 százalékról közel 80 százalékra nőtt.

A kvázi-gyarmati lét és a gazdasági-monetáris kiszolgáltatottság időszaka után gyökeres fordulat következett 2010-ben, a nemzeti oldal a nyugati támadások ellenére az elmúlt egy évtizedben a nemzetstratégiailag fontos ágazatokban ösztönözte, hogy magyar tulajdonba kerüljenek a cégek, így például az energia- és bankszektorban is visszaszereztek vállalkozásokat a külföldi tulajdonosoktól. Emellett az elmúlt egy évtizedet világos gazdasági és társadalompolitikai irányvonal jellemezte. A 2010 előtti időszakkal ellentétben – a nemzeti vagyon gyarapodása mellett – szinte minden mutatószám jelentős javulást mutatott. Ráadásul, mivel Magyarország számára a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, van elegendő erő ahhoz, hogy az ország ismét talpra álljon a koronavírus-járványt követően.

A gazdasági és társadalmi helyzet javulása mellett hazánk visszaszerezte önrendelkezését is, a korábbi meghunyászkodó mentalitással szakítva erőteljesen képviseli érdekeit a világban, szakított az IMF-fel és számos brüsszeli intézkedéssel is szembement, például a nyugat-európai kritikák ellenére elsőként hozott szigorú intézkedéseket a 2015-ös bevándorlási válság megállítása érdekében, amelyet később a legtöbb európai ország le is másolt. Vagyis politikai téren is önállósodtunk, lényegesen erősebb lett a hangunk, mint a 2010 előtti időszakban. Ahogyan Orbán Viktor 2020. augusztus 20-án fogalmazott: a Nyugat mára elvesztette a vonzerejét; amit a miniszterelnök mellett a magyarok többsége is így gondol, hiszen például mára a kivándorlási mutatók is pozitív irányba változtak, az elmúlt években már lényegesen többen költöztek haza Nyugat-Európából, mint ahányan kivándoroltak.

Deák Dániel teljes publicisztikája a Látószög blogon olvasható.