Digitális diktatúra

  •  
  •  

A nyilvánosság és a politikai közbeszéd jelentős része mára a különböző közösségi oldalakon zajlik, ahol a szólásszabadságot egyre jobban korlátozó techcégek komoly politikai befolyással bírnak. Amerika mellett az Európai Unióban is egyre inkább felmerül a globális techóriások nemzeti szinten való megregulázásnak igénye. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Varga Judit igazságügyi miniszter és Pokol Béla alkotmánybíró voltak, akik egyetértettek abban, hogy a demokratikus felhatalmazást nélkülöző techóriások ellen olyan jogszabályokat kell megalkotni, amelyek korlátozzák egyre növekvő hatalmukat.

Alkalmazkodni a kor igényeihez

Az internet egyre meghatározóbb szerepet játszik az életünkben, ami már a hírolvasási szokásokat is teljes mértékben átalakította. Az emberek elsődlegesen már nem a híradót nézik, vagy az MTI-híreket olvassák, hanem a tömegmédia platformjain keresztül tájékozódnak. A korszellem része, különösen a fiatalabb generációk esetében, hogy minél inkább sűrített és rövidebb információkat hajlandóak elolvasni, amihez a facebook platformja is alkalmazkodott.

Ha a balliberális ellenfeleink aktívan használják a közösségi média eszközeit, akkor a konzervatív oldalnak is meg kell ragadnia ezt a lehetőséget, hiszen így a tömegtájékoztatás mellett a politikai ellenfelek által közölt hamis híreket is cáfolni lehet – fejtette ki Varga Judit igazságügyi miniszter.

A beszélgetés során szó esett arról is, hogy múlt hét pénteken több jobboldali politikus facebookos elérhetőségét korlátozták, amire a cég –a megkeresések ellenére– nem szolgált magyarázattal. Az igazságügyi miniszter szerint ez „olyan mintha az ember egy süket szobába kerülne”. Egyrészt hozzászoktatják az embert, hogy ezen a csatornán kell kommunikálni, hiszen az emberek egyre növekvő többsége tesz így, majd a hozzászoktatás után rákerül az ember kezére a bilincs.

A techóriások fogják uralni a világot, ha nem tartjuk kordában őket – hangsúlyozta.

Ennek veszélye valós, hiszen a techóriások egy olyan pszeudojogrendszert hoznak létre, ahol a közösségi elvekre való hivatkozással bárkit korlátozható, azonban felmerül a kérdés, hogy milyen demokratikusan megválasztott végrehajtó hatalom vagy a törvényhozás hatalmazta fel őket erre. Továbbá az is kérdéses, hogy például a facebook a saját felületén, a politikai tartalmak csökkentése terén hogyan szándékozik biztosítani az egyenlő elbánást és a kettős mérce kizárását.

Ezért is lenne szükséges az a szabályozás, ami az Európai Unióban jelenleg készülőben van és célja ezen cégek tevékenységének jogi keretek közé való szorítása. Azonban ez a szabályozás sem tudja biztosan egyik napról a másikra kezelni azt a helyzetet, hogy a vízszolgáltatáshoz, az áramszolgáltatáshoz, az alapvető szükségletek kielégítéséhez úgy szoktatják hozzá a társadalmakat az online szolgáltatásokon keresztül, amit nem tudunk megfeleltetni a számunkra megszokott jogrendszereknek.

Egységben az erő

A szólásszabadság algoritmusok általi korlátozása átláthatósági, alapjogi kérdésekbe ütközik, így például Donald Trump korábbi amerikai elnök Twitterről való letiltása olyan jogállami aggályokat vetett fel, amelyek Věra Jourová Európai Bizottság alelnökének és Angela Merkel német kancellárnak a nemtetszését is kiváltották, ami jól jelzi, hogy mekkora a baj. Ezért lenne fontos, hogy az Európai Bizottsághoz hasonló intézményeknek legyen válasza az ilyen jelenségekre.

A techóriások működésén ugyanúgy számon lehet kérni az átláthatóságot, mint a rendes, hagyományos módon működő vállalkozások esetén – vélekedett a miniszter.

Ennek kapcsán a tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország megvárja a készülő uniós szabályozást és utána dolgozza ki a területre vonatkozó nemzeti szabályait. Varga Judit úgy vélekedett, jó az az irány, amelyet az Európai Bizottság képvisel az általános jogállamisági garanciákról, jogorvoslati eljárásokról és a joghatóság létrehozásáról.

A buborékba kényszerítés veszélye azonban továbbra is fennáll, mivel a felhasználók internetes tevékenysége alapján ezek a cégek olyan célzott reklámokat tudnak elhelyezni, amik megfelelnek az emberek ízlésének, érdeklődési körének és kattintásokból adódó kifizetések útján az oldalaknak bevétele keletkezik. Ez felveti azt a kérdést, hogy mi magunk akarunk-e áruvá válni? Hiszen amennyiben nem kell fizetni egy szolgáltatásért, akkor öntudatlanul, de mi magunk vagyunk a szolgáltatás, ami profitot termel a techóriásoknak. Mivel ezek a cégek a profitból élnek, így a leghatékonyabb megoldás az lehet, hogy a fogyasztók jelölik ki annak korlátait visszajelzések formájában, hogy mely intézkedéseit tartják túl soknak. Ha a tagállamok együttműködnek, akkor egy 500 milliós piac egységesen léphet fel ellenük.

Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy ő az átláthatóság és a demokrácia nevében akar fellépni azokkal szemben, akik egy pszeudojogrendszerre alapozva befolyásolják a társadalmak véleményét, és ezért van szükség a techóriások törvényileg átlátható keretek közé való szorítására.

A kibertér veszélyei

Pokol Béla egyetemi professzor, alkotmánybíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus karantén időszaka óta rengeteg tevékenység került át a fizikai térből a kibertérbe, vagyis az internetre. Az életünknek egyre több szegmensét éljük meg ebben a térben, ami azonban veszélyekkel is járhat. Az alkotmánybíró a jelentős orosz kisebbséggel rendelkező Észtország példáján keresztül mutatta be, hogy a balti állam az egész villamosenergia hálózatát és közigazgatási rendszerét már 2007-ben az internetre kötötte, és az oroszokkal való konfliktus kiéleződése során Oroszország kibertámadást intézett  Észtország ellen, aminek következtében ezek a csatlakoztatott hálózatok hetekre leálltak.

Ekkor döbbentek rá, hogy egy új szféra keletkezett, hogy olyan, a fizika térben létező jelenségek, mint a szuverenitás és a határőrség, a világinterneten egyszerűen nem működnek.

Globális perspektívából nézve, az Egyesült Államok mellett Kína is egyre több figyelmet fordít a kibertér területére, ahol gyakorlatilag az egész internet újratervezése folyik,– egy sokkal centralizáltabb formában, mint Nyugaton– ám ennek is megvannak a maga technikai korlátai a korábbi internet beágyazottsága miatt. A techóriások megregulázása kapcsán a vélemények különbözőségét jól mutatja, hogy Brazília és India mellett egy sor afrikai állam követendő példának tartja a kínai centralizált internet ötletét, míg az Egyesült Államok és nyugati szövetségei a decentralizáció mellett foglalnak állást, ám emellett közel ötven állam akad, amely még nem tette le voksát egyik oldal mellett sem.

Minél inkább az internetre fókuszálva képzeljük el a jövőt, ami mindent a digitális felhőben összekapcsol, annál inkább kitettek leszünk az olyan jellegű kibertámadásoknak, amit Észtország is megtapasztalt. A kibertérbe való átköltözésnek megvannak a maga előnyei, azonban mindennapi életünket legalább annyira felkavarta és kiszolgáltatottságunkat növelte – vélekedett az alkotmánybíró.

Pozitív példaként említette, hogy Oroszországban 2019-ben elfogadták a szuverén internet törvényét, aminek hatására az országban a már meglévő technikai bázison lehetővé vált egy országos internet főhatóság megalapítása. Ennek köszönhetően a főhatóság képes volt betiltani a sötét webhez (dark web) való hozzáférést, ahol rengeteg illegális bűncselekmény történik. Ami a közösségi médiát illeti, Oroszországban V Kontakte, míg Kínában a Weibo számít a legnépszerűbb közösségi platformnak, amiket a helyi főhatóságok szigorúan ellenőriznek. Oroszország például arra is képes volt, hogy a Twittert meghátrálásra késztesse és a techóriás az orosz piac elvesztésétől való félelmében végül elfogadta az orosz szuverén internet törvényének tiszteletben tartását. Ennek az előfeltétele a centralizált internet, ami az unión belül jelenleg elképzelhetetlen, ám annak ellenére, hogy az ellenőrzés foka is magasabb az említett keleti országokban, lehetne tanulni tőlük bizonyos esetekben – fejtette ki Pokol Béla.

A facebook olyan mint egy szuperállam, ami végső soron három milliárd embert képes cenzúrázni, azonban ez nem viselhető el, és valamit tenni kell már ellene. Egy demokráciában egy magánvállalkozás nem rendelkezhet egy szuperhatalmat meghaladó erővel – fogalmazott.