Szuperagy

Az elmúlt évtizedek szédületes technológiai fejlődése az ember elméjét sem hagyta érintetlenül. Az új digitális eszközök óriási előnyökkel kecsegtetnek, ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolhatják a körülöttünk zajló folyamatok tudatos értelmezésének és feldolgozásának folyamatát. A Mozgásban Mire készüljünk? című sorozatának harmadik, Szuperagy című adása az ember kognitív képességeire leselkedő veszélyekről és fejlesztésének lehetőségeiről szólt. (tovább…)

Szép új világ?

Az emberiség történetének és evolúciós folyamatának feltárása nemcsak a múlt kérdése, hanem a jelené, sőt még inkább a jövőé. Örökös változás és állandó alkalmazkodás jellemez bennünket, de egyre többször vetődik fel, hogy milyen irányba tartunk jelenleg és miként fejlődünk tovább? Egyáltalán: tartunk még valamerre? Vajon milyen lesz a jövő embere: a megnyíló transzhumán perspektíva után engedünk-e a poszthumán kísértésnek? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Mozgásban legújabb adásában, amely egyben a Mire készüljünk? című műsorsorozatunk nyitódarabja. A témában a XXI. Század Intézet adásának vendégei Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója és Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus voltak. (tovább…)

David P. Goldman: Kína a multipolarizáció nyertese

A kétpólusú világrend felbomlását követően az Amerikai Egyesült Államok globális hegemón szerep kialakítására törekedett, amelyhez a politikai, gazdasági és kulturális teret is uralma alá akarta vonni. A nyugati modell azonban mára nem mindenki számára kétségbevonhatatlanul követendő példa, ami a jelenleg fennálló világrend megkérdőjelezését vonja maga után. Kína képében Amerikának új kihívója akadt a vezető szerepért folyó küzdelemben, ami nem független az egyre erőteljesebb multipolarizációtól. A Mozgásban Extra vendége a témában David P. Goldman, az Asia Times szerkesztő-helyettese volt. (tovább…)

„Tényleg volt egy túlnövése az SZDSZ-nek”

A Szabad Demokraták Szövetségének megalakulása a „demokratikus ellenzék” és lapja, a Beszélő párttá szerveződését jelentette, amelyre vezetői a „szürkeállomány pártjaként” hivatkoztak, pártprogramjának pedig egyszerűen A rendszerváltás programja címet adták. 1990-ben az SZDSZ még a szavazatok több mint ötödét kapta, 1998-tól azonban tartósan tíz százalék alatt maradt a támogatottsága, 2010-ben pedig kiesett a parlamentből. Három ciklusban vitte a kisebbik koalíciós partner szerepét, de fő erőssége a kulturális hatalom volt. Az SZDSZ történetéről szólt a Mozgásban, amelynek vendégei ezúttal Fodor Gábor, az SZDSZ 2008–2009 közötti elnöke, valamint Horn Gábor, az SZDSZ 2002–2009 közötti kampányfőnöke voltak. (tovább…)

„Kicsit jozefinista politikát folytattunk”

A rendszerváltoztatás fontos pillanata volt, amikor az állampárt utolsó kongresszusán megalakult a Magyar Szocialista Párt, melynek tagja, Szűrös Mátyás házelnök, két héttel később kihirdette a harmadik magyar köztársaság megalakulását. A szocialisták húsz év alatt négy miniszterelnököt adtak; 1994 és ’98, valamint 2002 és 2008 között együtt kormányoztak a liberálisokkal. A Horn-koalíció társadalmi háttere és a baloldali reformizmus szellemi ereje azonban időközben megfogyatkozott. Az MSZP három és fél évtizedes útjáról szólt a Mozgásban, amelynek vendégei ezúttal Lendvai Ildikó, az MSZP volt frakcióvezetője, 2009–2010 közötti elnöke, valamint Szekeres Imre, az MSZP-alapítója, az MSZP 2004–2010 közötti elnökhelyettese voltak. (tovább…)

„Ez a Fidesz korszaka”

Az 1988-ban nemzedéki pártként alapított Fiatal Demokraták Szövetsége elsőként kezdeményezte a rendszerváltoztatást, majd a 2010-es választások után be is fejezte azt, sőt az elmúlt évtizedben új politikai-társadalmi rendszert építve össznemzeti párttá bővült. Az ehhez szükséges ideológiai és szervezeti módosulások ellenére mindvégig az maradt, ami kezdettől fogva volt: antikommunista és nemzeti párt. Ehhez a változatlan alaphoz társult a polgári kormányzás tapasztalata, a néppárttá bővülés sikere, a kereszténydemokratákkal kötött történelmi szövetség és a szuverenista álláspont képviselete. A Fidesz 35 éves útjáról szólt a Mozgásban legújabb adása, amelynek vendégei ezúttal a Fidesz alapító tagjai, Bayer Zsolt újságíró–műsorvezető és Deutsch Tamás a Fidesz Európai Parlamenti képviselője voltak. (tovább…)

Hazai élelmezés-biztonság

A klímaváltozás természeti hatásai és a globalizáció szerkezetváltása együttesen mutatott rá, hogy az élelmiszerellátás stratégiai kérdés. Ez alatt nemcsak a mezőgazdaság fenntarthatóságát és természetbarát működését értjük, hanem az élelmiszertermelés önállóságát is. A tiszta, olcsó, környezetkímélő és helyben könnyen hozzáférhető élelmiszer aranyat ér: akár a lakosság folyamatos élelmiszerellátásának minőségére, akár mennyiségére gondolunk. Magyarország számára különösen érvényes az élelmezés-biztonság kérdésének felvetése, erről szólt a márciusi Mozgásban Extra adása, amelynek vendége Nagy István agrárminiszter volt. (tovább…)

Magyar energiastratégia

A klímaváltozás tematizálása, aztán a koronavírus-járvány miatt kialakult ellátási nehézségek, végül pedig az orosz–ukrán háború és a rá válaszul érkező szankciós politika erőteljesen felszínre hozta az energetikai kérdéseket. Az elmúlt év, illetve az elmúlt évtized eseményeiből világosan látszik, hogy globális energetikai átalakulás zajlik, amelyre választ kell adnia a világnak, Európának és Magyarországnak is. A zöld átállás, az alternatív energiahordozók keresése, az elektronikus járműipar fejlődése és az európai ellátásbiztonság problémája számos kérdést vet fel. A témáról Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. (tovább…)

Mi történt a baloldallal?

A rendszerváltoztatás óta eltelt harminckét év egy egész emberöltő, mely alatt a magyar baloldal szervezeti, szellemi és személyi értelemben is lehanyatlott. Ez nem csak pártjai, intellektuális teljesítménye és vezetése kapcsán érhető tetten, de a választási eredményekben is tükröződik. A magyar baloldalnak a jobboldalhoz hasonlóan széleskörű hazai hagyománya van, a demokratikus közéletnek mindkettő fontos szereplője. A hazai érdekeket előtérbe helyező, autonóm, szellemileg felkészült és személyi értelemben is hiteles baloldalnak mégis híján vagyunk, és mintha szerkezeti értelemben jelentkezne a hiba. Egyes értelmezések szerint ez a globális-progresszív hálózatok szinte ellenállás nélküli térnyeréséből fakad. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Galló Béla politikai szociológus, intézetünk tudományos főmunkatársa és Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő voltak. (tovább…)