Elemzések

Miközben az európai versenyképesség egyre meredekebb lejtmenetet vett, az EU külpolitikája hiteltelenségi válságban van, a kezeletlen migráció pedig napi szinten veszélyezteti az európai emberek biztonságát, az Európai Bizottság „Európai Demokráciapajzs” néven újabb nagyszabású kezdeményezéssel állt elő. A néhány nappal ezelőtt bejelentett új javaslatot szokás szerint az a nemes cél vezeti, hogy megerősítse a demokráciát és védje a polgárokat. A valóságban azonban egy újabb eszközről van szó, amelynek célja a brüsszeli befolyás növelése, beavatkozás a nemzeti választásokba, a patrióta, konzervatív hangokkal való leszámolás. Az európai unió vezetése most nem kevesebbre ragadtatja magát, mint, hogy előírja állampolgárai számára mi a megfelelő információ, mi a helyes vélemény és melyek azok a megbízható NGO-k, amelyek majd eligazítják az európai polgárokat az Brüsszelnek nem tetsző „álhírek” tengerében. Az Európai Demokráciapajzs a nemzeti szuverenitás és a szólásszabadság elleni eddig talán legdurvább támadás, amelynek eredményeként Brüsszel befolyásolhatná a választási folyamatokat, intézményesíthetné a balliberális NGO-hálózat politikai szerepét az információhoz való hozzáférésben, legfőképpen pedig uniós eszközökkel tenné befolyásolhatóvá a közvélemény alakulását a tagországokban. (tovább…)

A Fidesz kampánya érezhető fordulatot vett: miután aktivizálta a saját táborát, elkezdte megszólítani a középen álló szavazókat, amely a legfrissebb felmérések szerint sikeres, hiszen nő a kormányoldal támogatottsága. Magyar Péter ezzel szemben még hétvégén is kizárólag a baloldali tábornak küldött üzeneteket, de a jelöltjei is a balliberális világból kerültek ki – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Digitális Polgári Körök háborúellenes vidéki rendezvényei sikeresen mozgósíthatják a vidéki nagyvárosokban élő jobboldali szavazókat is. (tovább…)

Belpolitikai és külpolitikai szempontból is trendfordító esemény volt a Trump–Orbán csúcstalálkozó, hiszen Orbán Viktor pozícióját mind a brüsszeli tárgyalásokon, mind a belpolitikai versenyben javítják a sikeres tárgyaláson elért eredmények – jelentette ki a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: jól mutatja a csúcstalálkozó sikerét, hogy még a Tisza-közeli véleményformálók és sajtótermékek egy része is elismeri, hogy Orbán Viktor sikeres tárgyalást folytatott, miközben Magyar Péter láthatóan bénult, csak reagálni tud hetek óta az eseményekre. (tovább…)

A Tisza Párt feltűnése óta tetten érhető, hogy az ellenzéki kihívó nyíltan a kormánypárt politikai koreográfiáját és stratégiáját másolja, amire az októberi 23-ai események is rávilágítottak. A korábbi választások eredményét tekintve bizonyossá vált, hogy az ellenzéki pártok gyakorlata nem vezetett sikerre, ebből adódón a Tisza Párt eltérő megközelítést alkalmaz a kampányidőszakban, amelynek során a kormány stratégiájának átvételével, hasonló programok és kezdeményezések szervezésével igyekszik nagyobb népszerűségre szert tenni. A párt működésében külföldi példa is felfedezhető, amely leginkább az Európai Néppárt álláspontjának követésében nyilvánul meg. Miután egyre többször tűnnek fel olyan gyakorlatok, amelyek a kormányoldalon már régóta bevett szokásnak számítanak, illetve külföldön látott mintázatok is megjelennek az ellenzéki oldalon, egyre szembetűnőbb, hogy a Tisza Párt mögött nincs önálló gondolat. (tovább…)

Németország egykoron konzervatív néppártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) történelmi válsággal néz szembe, amelyből egyre kevésbé mutatkozik kiút. Noha a CDU már Angela Merkel vezetése alatt súlyos identitásválságba sodorta magát, Friedrich Merz mindezt tovább fokozva a szakadék szélére kormányozta a pártot. Miután a CDU a progresszív fősodorba való beágyazottsága okán egyre merevebben zárkózik el az Alternatíva Németországért (AfD) párttal való együttműködéstől, a korábbi hajszálrepedések széles törésvonalakká váltak a párton belül. Miután az AfD felmérések szerint hónapok óta Németország legnépszerűbb pártja, a CDU szavazói közötti korábbi konszenzus is elpárologni látszik a két párt közötti együttműködés tilalmát illetően. Természetesen ez nem függetleníthető attól, hogy a kereszténydemokraták kényszerkoalíciója a szociáldemokratákkal nem volt képes új impulzusokat hozni a német politikába, ellenben a választópolgárok frusztrációja tovább nőtt romló életkörülményeik miatt. Az utóbbi évek trendjei alapján a CDU már középtávon is nehezen kikerülhető csapdahelyzetbe kerül: további hanyatlás, vagy politikai szecesszió vár a pártra. (tovább…)

Pénteken találkozik Orbán Viktor Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel, akivel várhatóan több órás egyeztetése lesz a magyar kormányfőnek és számos megállapodást fognak megkötni. Az eddigi információk alapján gazdasági, hadiipari, energetikai kérdésekről is tárgyalnak majd, november 7-én a miniszterelnök megfogalmazása szerint szabályosan majd egy magyar napot tartanak, nagyszámú magyar delegáció érkezik Amerikába – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a tárgyaláson a budapesti békecsúcs is szóba kerül majd. (tovább…)

Az Európai Számvevőszék pár héttel ezelőtt napvilágot látott jelentése szerint az Európai Unió 2024-ben az éves uniós költségvetés 3,6%-át szabálytalan módon költötte el. Ez az összeg Magyarország tavalyi befizetésének négyszerese. A költségvetés kohéziós fejezetében a hibaszint még ennél is magasabb, 5,7% volt, ami azt jelenti, hogy minden húsz euróból legalább egy eurót szabálytalanul fizettek ki. Az uniós programok alacsony hatékonysággal működnek, az Európai Unió egyre növekvő hitelállománya pedig az eladósodással fenyeget, néhány nappal ezelőtt a több, mint 100 milliárd eurós helyreállítási alap hatékonyságát is kritizálta a Számvevőszék. A költségvetési egyensúly felborult, a tervezés helyét az állandó tűzoltás, az ésszerűtlen és megalapozatlan forráskihelyezések és a politikai zsarolás vette át. Európa napjainkban a saját jövőjét éli fel. Az elfolyt eurómilliárdok, a felelőtlen hitelfelvétel, az ész nélküli háborús finanszírozás, összességében tehát az uniós intézmények okszerűtlen gazdálkodása a jogállamiság elveinek egyértelmű és súlyos megsértését jelenti ennek megállítására pedig csak az európai patrióta összefogás teremthet lehetőséget. (tovább…)

A Békemenet komoly erődemonstráció volt a jobboldal számára, amely újabb lendületet és erőt adott a Fidesz kampányának. Nem véletlen, hogy Magyar Péter álhírekkel igyekszik támadni a Békemenetet; már azt is állította, hogy a menet résztvevői csak egy pillanatra tudták megtölteni a Margit hidat. Mindez a valóság oly mértékű eltorzítása, ami rávilágít arra, hogy Magyar Péter alkalmatlan arra, hogy bármilyen politikai vitán részt vegyen, ugyanis még a tényadatokat is képes meghazudtolni – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ez volt a Békemenet: „Egyetlen lélekről sem mondhatunk le”. Az intézet igazgatója, Békés Márton az október 23-i békemenetet, illetve Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth téren elmondott beszédét elemzi. (tovább…)

A modern magyar politikatörténet legkiemelkedőbb eseménye lesz a Trump-Putyin békecsúcs, ugyanis arra példa, hogy nagyhatalmak vezetői egy háborús konfliktus lezárásáról Magyarországon tárgyaljanak eddig nem igazán volt példa. Ilyen események eddig Európában inkább Svájcban vagy Bécsben kerültek megrendezésre. Mindez visszaigazolja a magyar külpolitikát és a békepárti álláspontot. Az ukrán elnök és Brüsszel láthatóan meg akarja akadályozni a csúcs létrejöttét, ezért az október 23-i Békemenetnek minden eddiginél nagyobb a jelentősége, ott a magyarok erőt mutathatnak a nyomásgyakorlással szemben – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Várhatóan pontosan fél év múlva lesz a parlamenti választás Magyarországon, így a politikai erők érezhetően kampányüzemmódba kapcsoltak, a választók is egyre jobban figyelnek a politikai eseményekre. A Fidesz előnyből fordul rá a kampányidőszakra, a XXI. Század Intézet friss közvélemény-kutatása szerint, ha most vasárnap lenne a választás, a kormányoldal nyerne – mondta Deák Dániel az Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében. Hozzátette: nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi téren is erősödött Orbán Viktor pozíciója, Donald Trump meghívta a közel-keleti békecsúcsra, ráadásul a világ többi vezetője előtt méltatta őt hosszasan. (tovább…)

Fél év van hátra a választásig. Túl vagyunk egy mozgalmas nyáron és egy viharos szeptemberen, közeleg a hajrá. Most már minden hétnek, minden napnak jelentősége lehet. A XXI. Század Intézet úgy döntött, hogy “A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” elnevezéssel, a választásokig hátra lévő hónapokban rendszeresen jelentkezik majd kutatásokkal. (tovább…)

Az utóbbi években az ellenzéki pártok összeomlásával vagy eljelentéktelenedésével párhuzamosan Magyarországon a különféle influenszerek, színészek és a külföldről finanszírozott sajtótermékek igyekeznek olyan politikamentesnek álcázott megmozdulásokat szervezni, amelyeken keresztül a kormány bukását segítenék elő. Ezen események kulcsszereplői habár nem köteleződnek el nyíltan, bár erre is van példa, céljaik mindig egybeesnek az új ellenzéki kihívó törekvéseivel, miközben a stabil külföldi háttér megfelelő alapot biztosít tevékenységük lebonyolításához. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Majdant akarnak? Az intézet igazgatója, Békés Márton a kormánypárti tábor bővülésének stratégiáját elemzi. (tovább…)

A demokrácia alapvető ismérve, hogy mindenki egyenlő a törvény előtt. Az Európai Parlament plenáris ülésén azonban, amikor a képviselők többsége úgy döntött: nem függeszti fel sem Magyar Péter, sem Ilaria Salis mentelmi jogát, ismét bebizonyosodott, hogy vannak egyenlőbbek az egyenlőknél. A mentelmi jog tehát ma Brüsszelben nem az igazság eszköze, hanem a politikai lojalitásé. Ahol pedig a felelősségre vonás nem egyetemes elv, hanem politikai alku tárgya, az nem jogállamiság, hanem diktatúra. Ráadásul, amikor egy nemzet képviseletét ellátó politikus sorsáról nem a hazai törvények, nem a nemzeti igazságszolgáltatás dönt, hanem egy idegen, politikailag motivált testület, vagy amikor egy kiemelkedően erőszakos” jellegű cselekményekkel vádolt személyt a magyar bíróság brüsszeli döntés alapján nem vonhat felelősségre, akkor ott nemcsak a jogrend sérül, hanem a nemzeti önrendelkezés is. (tovább…)

A hétvégén Andrej Babiš győzelmet aratott Csehországban, amivel a Patrióták Európáért pártcsalád egy újabb hivatalban lévő kormányfővel bővül. Ez Magyarország számára jó hír, hiszen az uniós viták során egy újabb szövetségese lesz a magyar kormányfőnek, továbbá a V4 újjáéledése is elképzelhető. Mindeközben Zelenszkij ukrán elnök fokozza a nyomást Magyarországon, teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy Orbán Viktor bukása és a Tisza győzelme az érdeke. Mindennek fényében különösen aggasztó, hogy a Tisza mobilalkalmazását a hírek szerint ukránok fejlesztették és jelentős adatszivárgás is történt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

(tovább…)

Az utóbbi évek gazdasági és politikai krízis-konvergenciája alapjaiban rengette meg a világrendet, és miközben az alakuló multipoláris nemzetközi rend szerkezeti mintázatai még képlékenyek, az új tartópillérek egyre szilárdabbnak tűnnek. A „nemzeti újjáéledés korszakában” (Halkó Petra) azon államok képesek érdekeik minél szélesebb körű érvényesítésére, amelyek egyrészről képesek ellenállni a váratlan politikai-gazdasági turbulenciáknak, másrészről olyan ambiciózus politikát folytatnak, amely saját történelmi gyökereikből és hagyományaikból táplálkozik, és nemzeti konszenzuson alapul. A világrend átalakulásának eddigi egyik legnagyobb nyertese a Recep Tayyip Erdoğan vezette Törökország, amely – a világ államainak túlnyomó többségével ellentétben – alakítója, sőt hajtóereje is a formálódó multipolaritásnak. Törökország geopolitikai elhelyezkedése, katonai és gazdasági ereje, valamint kulturális hatósugara miatt egyre inkább azt ambicionálja, hogy önálló pólussá váljon a többpólusú világrendben. Ankara ehhez nemcsak erővel és elkötelezettséggel rendelkezik, de az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve az Európai Unión át egészen Oroszországig és Kínáig egy sor geopolitikai szereplőt tett érdekeltté – más-más szempontból – a török befolyás kiterjesztésében, ami egyértelműen igazolja a török külpolitika sikerét. (tovább…)

Magyar Péter mára ígérte a Tisza egyéni jelöltjeinek a bemutatását, ugyanakkor miután teljes kudarc a jelölt kiválasztási folyamat, inkább elhalasztották novemberig. A programjuk kapcsán pedig a Tisza alelnöke mondta, hogy nem hoznak mindent nyilvánosságra, mert abba belebuknának. Program és jelöltek híján így marad az álhírgyártás az ellenzéki oldalon, amelynek keretében ezúttal rendkívül súlyos, kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekménnyel vádoltak meg kormánytagokat – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a kormány határozottan és kellő erővel reagált az álhírre, így az ellenzéki fegyver fordítva sült el. (tovább…)

(tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Röszke után tíz évvel ébredezik Európa. Az intézet kutatója, Biró András és a Szabad Európa Intézet munkatársa, Petri Bernadett értékeli a tíz éve lezajlott röszkei csata fényében a nyugat-európai migrációs krízist. (tovább…)

Ha megnézzük a 2015-ös EU-csúcsok előtti csoportképeket, akkor azt láthatjuk, hogy az akkori állam- és kormányfők többségét ma már nem is ismerjük, a felejtés homályába vesztek, miután többségük bevándorláspárti álláspontot képviseltek és népszerűtlenné váltak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor szinte egyedüli európai vezetőként felismerte, hogy a migráció az uniós jövőjét alapjaiban meghatározó kérdés lesz és aki nem lép fel azzal szemben, az visszafordíthatatlanul megváltoztatja az országa kultúráját és jövőjét. Hozzátette: az elhibázott bevándorláspolitikából fakadó társadalmi feszültség sok országban már polgárháborús helyzetet eredményez, a hétvégén például több százezer angol tiltakozott. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kötcse: Orbán Viktor stratégiája, Magyar Péter dilemmája. Az Intézet két vezető elemzője, Halkó Petra és Deák Dániel értékeli a kötcsei találkozó utáni helyzetet, annak bel- és külpolitikai vonatokzásait. (tovább…)

Megtartotta éves értékelő beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Hetedik alkalommal hallhattuk tőle a hagyományos, az Európai Unió állapotáról szóló beszédet az Európai Parlament előtt, megszólalásában azonban minden eddiginél jobbra értékelte eddigi teljesítményét és minden eddiginél grandiózusabb ígéreteket tett az új időszakra vonatkozóan. Von der Leyen továbbra is kiállt a háború folytatása és Ukrajna finanszírozása mellett, emellett pedig úgy értékelte, hogy az Európai Unióban összességében minden rendben van a legfontosabb ügyek, az energiával kapcsolatos kérdések, a migráció és a gazdasági teljesítmény terén. Egy válságban lévő politikus válságbeszédét hallhattuk, amelynek középpontjában valójában von der Leyen saját hatalmának megtartása áll, elsősorban kritikusai háttérbe szorítása által. Éppen ezért sürgős teendőt csak olyan területeken talált, mint az amerikai NGO finanszírozás átvétele, a tagállami vétó leépítése és a jogállamisági eszközök megerősítése, kiterjesztése. Eközben a felmérések szerint az európaiak kétharmada kudarcnak tartja a von der Leyen bizottság működését és ugyanilyen arányban támogatnák a Bizottság elnökének lemondását. (tovább…)

Már az elmúlt hetek közvélemény-kutatási adatai alapján is látni lehetett, hogy fordulat állt be a magyar belpolitikában, ugyanis a Tisza támogatottsága csökkenésnek indult, míg a Fidesz erősödni kezdett. A Fidesz lendülete és a Tisza fáradása Kötcsén is érzékelhető volt: míg Orbán Viktor egy kifejezetten erős és a táborát lelkesítő beszédet tartott, addig Magyar Péter még ellenzéki véleményformálók szerint is gyengén szerepelt, az új bemutatott alelnökei is teljesen ismeretlenek a nyilvánosság előtt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindenképpen trendforduló érzékelhető a magyar belpolitikában, amit tovább erősít a Tisza adóemelési terveinek kiszivárgása és Tarr Zoltán önleleplezése. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Jön az ősz, fordul a szél. Békés Márton történész–politológus, az intézet igazgatója a nyár bel- és külpolitikai eseményeit értékeli. (tovább…)

A FIDESZ érezhetően stratégiát váltott az utóbbi időszakban és a megváltozott belpolitikai klímához igazította a kommunikációját, ami nyáron érezhető változást hozott és míg a kormányoldal támogatottsága nőtt, addig a TISZA csökkenésnek indult – mondta szezonindító videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor augusztusban jelezte, kész a győzelmi terv, amit várhatóan a vasárnapi kötcsei pikniken mutat majd be, ahol Magyar Péter provokációra készül. (tovább…)

A tavalyi kegyelmi ügy óta eltelt egy híján húsz hónap alatt sok minden történt: teljesen átalakult a magyarországi ellenzék szerkezete, a kormánypártokra rekordot döntve kétmillió ember adta szavazatát az európai parlamenti választásokon, miközben veszteségeket is szenvedett, a hazai kormányellenes média pedig összehangolt kampányba kezdett a szuverenitást védő kabinet munkája ellen. A jövő évi választásokig hátralévő több mint hét hónap mindkét oldal számára egyszerre sok és kevés idő. A kormányoldal számára azonban egyértelműen több a kedvező jel: a tapasztalt vezetés, a nagy rutin, a szervezettség és a nyáron kialakított tematizációs fölény mind mellette szól. Az ellenzék eközben fáradtan áll rajthoz s még csak most jön a java. (tovább…)

Ausztriában a közelmúltban hozott bírósági ítélet – amely egy magánjogi vita során az iszlám saría jog alapján született döntést hagyott helyben – sokkolta az európai közvéleményt. Bár a bíróság hivatalosan arra hivatkozott, hogy az ítélet tartalmát nem kötelessége vizsgálni, elegendő, ha az eredmény nem sérti az osztrák jog alapelveit, az ügy mégis messzire mutat. Nem csupán arról van szó, hogy Európai Unió egészének demokratikus működését komoly veszély fenyegeti a párhuzamos jogrendszerek megjelenésével, aláásva ezzel mind a tagállamok közötti kölcsönös igazságügyi együttműködést, mind pedig az európai állampolgárok bíráskodásba vetett bizalmát. A valódi probléma az eset hátterében álló európai migrációs politika több, mint egy évtized óta tartó látványos kudarca, amely, miközben Magyarországra immáron a 600 millió euró összeget is meghaladó mértékű pénzbírságot ró, az európai civilizáció és önrendelkezés felszámolásával fenyeget. (tovább…)

Miközben Friedrich Merz német kancellár a nemzetközi térben azzal pozícionálja magát, hogy vezetésével „Németország visszatért” a jelentős geopolitikai súllyal bíró államok közé, valójában még a belföldi kihívások kezelésére is képtelen a német politikai rendszer válsága miatt. A kancellár energiáit főleg az SPD-vel alkotott – már a megalakulásakor recsegő-ropogó, pusztán az AfD hatalomból való kizárását célzó – koalíció egyben tartása égeti fel, ami a permanens társadalmi elégedetlenség tüzet csak tovább szítja – főleg Merz választási ígéreteinek elárulása után. A mostanra nagyjából 15 millió állampolgár támogatását élvező AfD betiltására irányuló törekvések egyre nyíltabban egy koncepciós pert idéznek, amelyet a németek többsége a felmérések szerint nem támogat. Mindennek ellenére a német hatalmi kartell az elviekben független Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Szövetségi Alkotmánybíróságot is olyan politika eszközként használja fel, amelyet ezen antidemokratikus ügy érdekében saját céljai érdekében mozgósíthat. A joginak álcázott politikai ellehetetlenítés időzítése nem véletlen, hiszen az AfD töretlen erősödése és a párt BSW-vel való politikai kordonbontó szövetsége a német politikai elit számára komoly veszélyt hordoz magában: hegemón pozíciójuk elvesztését, és ezáltal a rendszerváltás lehetőségét. (tovább…)

A 2024-es európai parlamenti választások a patrióta erők történelmi áttörését hozták: számos tagállamban, így Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon, Ausztriában és Hollandiában is jelentősen növelték mandátumaik számát, több helyen az első vagy második legerősebb politikai erőként végezve. Ez a választói akarat világos üzenetet küldött Brüsszelnek: egyre nagyobb tömegek követelik a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, a bevándorlás korlátozását és a hagyományos európai értékek védelmét. A választási eredmények a korábbinál is erősebb, intézményesített együttműködés iránti igényt teremtettek a patrióta pártok között. Az Európai Parlament következetes kiszorító akciói ellenére az Európai Patrióták pártja és frakciója él és virul, egyre erősebb, egyre összetartóbb és egyre jelentősebb ügyekben tölt be vezető szerepet. Így aztán a Parlament, ha már politikai alapon nem boldogul a Patriótákkal, szokásos módon egy újabb jogi leszámolást tervez. Gondolhatnánk, hogy ehhez azért illő lenne valamilyen jogsértést találni a Patrióták részéről, de Brüsszelben úgy működik a jogállam, hogy már erre sincs szükség: majd felelnek a Patrióták egy másik európai párt helyett. (tovább…)

Nyugat-Európa országai a holokauszt miatt érzett történelmi bűntudatuk miatt, valamint a zsidó nép iránti szolidaritásból fakadóan több mint 75 éven át szinte feltétel nélküli támogatásukról biztosították Izraelt, amiben azonban az utóbbi másfél évben gyökeres változás állt be. A nyugat-európai vezetők Benjámín Netanjáhú kormányának terrorellenesként hivatkozott háborúját a Hamász ellen egyre nagyobb kétkedéssel fogadják. Az egyre élesebb kritikák megfogalmazása mellett immár a kétállami megoldás támogatása – vagyis a palesztin állam létrehozása Izrael mellett – sem tabu többé részükről. Ennek legfőbb hajtóereje nem a térség biztonság- és geopolitikai vetületében, esetleg hatalmi dinamikáiban, vagy akár az emberi jogi aggályokban keresendő, hanem a növekvő és radikalizálódó európai muszlim lakosságnak való megfelelési kényszerben. A nyugati-európai államokon belül a muszlimok növekvő demográfiai, kulturális és politikai súlya olyan belső feszültségeket generál, amely mára az államok stabilitására is hatással van, ahogyan azt a lassan két éve Európa nagyvárosaiban zajló palesztinpárti tüntetések is megvilágítják. A nyugat-európai elitek olyan csapdahelyzetbe kerültek, amelyben immár politikai túlélésük forog kockán és ezért a szimbolikus ügyeken túlnyúlva is kénytelenek egyre növekvő mértékben palesztinpárti politikát folytatni – muszlim (állam)polgáraik elvárásaival összhangban. (tovább…)

Míg Magyar Péter Brüsszel mellett köteleződött el a szombati beszédében, Orbán Viktor egy szuverén és nyugodt államférfiként jelent meg Tusnádfürdőn, aki a 2026-os parlamenti választáson győzelemre készül. A kormányfő érezhetően nem akart provokatív lenni, ugyanis a parlamenti választáshoz közeledve szélesíteni akarja a táborát, tehát nem akart olyan üzeneteket megfogalmazni, amit a politikai ellenfelei ki tudnának forgatni, fel tudnák használni vele szemben. Az elmúlt hónapokban a jobboldali tábor is aktivizálódott, amiben nagy szerepe van az új digitális megoldásoknak. (tovább…)

A nyugati világban két erő küzd egymással: lokalisták és globalisták, szuverenisták és föderalisták, populisták és neoliberálisok. Egyszerűbben szólva nemzeti és nemzetközi törekvésekről van szó, amelyek Magyarországon régi történeti mintázatokra nyúlnak vissza. (tovább…)

„Nem elég a világ, világkép kell” – fogalmaz Márai Sándor. Világrendet csak az képes kialakítani, aki világképet is tud kínálni: olyan víziót és rendezőelvet, amely kijelöli a közösségek céljait, értékeit és önértelmezését. Az elmúlt évtizedek globális ideológiái azonban épp ettől fosztották meg a világ társadalmait – univerzális ígéreteik mögött nem világképet, csupán technokrata menedzsmentet kínáltak. A jelenlegi átrendeződés egyszerre következménye egy ideológiai vákuumnak és lehetőség arra, hogy újraértelmezzük, mi lehet ma egy érvényes, jövőt formáló világkép alapja. (tovább…)

Néhány nappal ezelőtt tette közzé az Európai Bizottság a tagállamokat immáron hatodik éve pellengérre állító úgynevezett „jogállamisági” jelentését. A joguralmi áttekintés helyett inkább brüsszeli bizalmi indexnek nevezhető dokumentumban valamennyi ország, így hazánk vonatkozásában is a papírforma érvényesült, hiszen annak keretében a tagállamok nem a jogalapú kormányzás, hanem a politikai konformitás alapján kapnak minősítést. A jelentés újítása, hogy külön figyelmet szentel a belső piac „jogállamiság-érzékenységének”, valamint a jogállamiság és az uniós költségvetés kapcsolatának, kiemelve a feltételességi rendelet szerepét. Azzal, hogy az idei jelentés példátlan módon integrálja a „belső piaci dimenziót” a brüsszeli jogállamisági felfogásba, az Európai Bizottság nyíltan kimondja, hogy a „jogállamiság” nemcsak értékkérdés, hanem a gazdasági versenyfeltételek és a pénzekhez való hozzáférés feltétele is. Ezzel az elméleti összekapcsolással Brüsszel aggasztó képet fest a jövőről: lényegében politikai feltételt állít egy gazdasági jogrend működtetéséhez, mindez pedig az európai integráció szerződéses alapelveivel és történeti fejlődésével is nyíltan szembemegy. (tovább…)

Az atomfegyverek terjedésének megakadályozása ezen eszközök megjelenésének pillanatától kezdve napirenden van, az évtizedek során azonban, ha lassan is, de az atomhatalmak száma mégis növekedett. A nukleáris robbanófejek terjedésének korlátozása nem csupán a már atomfegyverrel rendelkező államok stratégiai érdeke, de azoké is, akiknek nincsenek ilyen eszközeik. Az atomfegyverek terjedése – ahogyan azok bevetése is egyes atomhatalmak által – ellenkező logikát juttathat érvényre, és nukleáris fegyverkezési versenyre ösztönözheti azokat az államokat is, amelyeknek ez nem állt szándékában. (tovább…)

NATO- és EU-csúcsot is tartottak a héten, utóbbira pedig Orbán Viktor már a Voks 2025 eredményének ismeretében érkezett, ahol ismét vétózott Ukrajna ügyében, míg Robert Fico szlovák elnök vétójának köszönhetően az orosz energia betiltásának terve még csak napirendre sem került az EU-csúcson. Az, hogy több mint kétmillió magyar ember nemmel szavazott Ukrajna uniós tagságára, ennek köszönhetően pedig Orbán Viktor határozottan fel tudott lépni az EU-csúcson, azt példázza, hogy Magyarország ki tudott állni az érdekei mellett – mondta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Napokon belül véget ér a féléves lengyel EU-elnökség, amely egy új politikai alku időszakának volt tekinthető Brüsszel és Varsó között. A korábbi konzervatív lengyel kormány leváltását célzó, nyolc esztendőn át tartó jogállamisági offenzíva, a „varsói modell” brüsszeli szempontból sikerrel zárult 2023 végén, győzelemhez segítve a Tusk-kormányt. Az egy évvel később kezdődő lengyel elnökség hatalmi szempontból éppen a tranzitidőszakra esett, a belpolitikai viharok mellett a közvélemény érdektelen maradt a féléves brüsszeli időszakkal szemben. A kormány politikai lojalitása és uniós irányvonalakhoz való igazodása egyértelmű elvárás volt az EU részéről, az új lengyel kormány pedig ennek megfelelően teljesített. 2024 elején az Európai Unió rekordsebességgel szabadította fel a korábban visszatartott több mint 100 milliárd euró összegű uniós forrást a lengyel kormány javára, anyagilag ezzel azonban nem az ország gazdaságát, hanem a Tusk-párti politikai elit hatalmát erősítették meg. Eközben a demokrácia és a jogállamiság egyértelmű leépülésével szemben cinkos módon nem emel szót egyetlen uniós intézmény sem. (tovább…)

A nagy 20. századi európai néppártoknak – legyenek akár kereszténydemokraták vagy szociáldemokraták – leáldozott, amely nem csak a társadalom politikai reprezentációját töredezi szét, hanem az országok kormányzásában is instabilitást vált ki. Míg a régi nyugati jobbközép pártok egy része balkanyart vett, az új jobboldal viszont szuverenista-populista irányba fordult, addig a régi baloldal helyén kisebbségi identitásokat képviselő liberális frakciók hemzsegnek. A pártrendszer összeomlása előbb-utóbb a parlament összetételében is megmutatkozik, majd az ingatag kormánykoalíciók bukdácsolásába torkollik. A 27 EU-tagország felében koalíciós felállás van, negyedüket kisebbségi kormány vezeti, három országban ügyvezető kabinet működik, de csak három olyan akad, ahol egy párt(szövetség) birtokolja a parlamenti mandátumok többségét. Az utóbbiak közül is egyértelműen kiemelkedik Magyarország, ahol négy ciklus óta kétharmados, dominánspárti berendezkedés szavatolja a kormányzati stabilitást. (tovább…)

A héten volt a 36. évfordulója Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédének, amivel már a politikai pályája elején beírta magát a történelemkönyvekbe. A beszéd fő üzenete az volt, hogy az akkori szovjet birodalommal szemben a magyaroknak ki kell állnia a függetlenség mellett, haza kell küldeni az oroszokat. Azóta sem változott Orbán Viktor pozíciója, ma ugyancsak a nemzeti szuverenitás mellett áll ki, ugyanakkor ezúttal annak a birodalomnak a központja, amelyik fenyegeti hazánk önrendelkezését, Brüsszelben van – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a pénteken záruló Voks 2025 komoly társadalmi legitimációt jelent a jövő heti uniós csúcs előtt. (tovább…)

Már májusban átlépte az 1,6 milliót a Voks 2025 szavazólapokat visszaküldők száma, így a június 20-i határidőig várhatóan a 2 milliót is meghaladja majd ez a szám. Erre utal, hogy Orbán Viktor a Parlamenti Szalonon kijelentette, hogy legalább kétszer annyian vesznek részt a Voks 2025-ön, mint a Tisza Párt szavazásán, amit saját bevallásuk szerint 1 millió 137 ezren töltöttek ki – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Voks 2025 komoly nyomásgyakorlást jelent uniós színtéren, emellett csattanós válasz Magyar Péterék konzultációjára, melyen Brüsszel és Kijev akaratának megfelelően az ukrán tagság támogatását hozták ki eredményként. (tovább…)

Karácsony Gergely a 2019-es megválasztása óta minden évben azzal riogatja a közvéleményt, hogy Budapest csődbe megy. Ez sok esetben csak kampányeszköznek minősült nála, most is a saját alkalmatlanságáról és a BKV körüli korrupciós botrányról igyekszik elterelni a figyelmet az áldozati pózzal – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője rámutatott: amikor Rákosrendezőt vásárolta meg több tízmilliárdért vagy amikor a százmilliós prémiumokat kellett kifizetni, akkor nem panaszkodott anyagi gondokra a főpolgármester. (tovább…)

Az Európai Parlament 2025. május 23-i plenáris szavazásán elfogadta azt az új uniós jogszabálytervezetet, amely egységesítené a harmadik országok beruházásainak ellenőrzését a tagállamokban és újabb hatásköröket adna az Európai Unió kezébe e téren, a tagállami hatáskör rovására. Az új javaslat az Európában tapasztalható geopolitikai feszültségekre hivatkozik, de a valóságban francia és német érdekek és a jól ismert brüsszeli birodalmi törekvések húzódnak meg mögötte. Ráadásul az uniós szintű befektetés-átvilágítás – különösen a döntési jogkörrel kiegészülve – precedenst teremthet arra, hogy a Bizottság más gazdasági területeken is jogosultságot szerezzen (pl. iparpolitika, innovációs támogatások, tőkemozgás), megnyitva ezzel az utat a gazdaságpolitikai föderalizmus előtt – amit a francia államfelfogás történetileg mindig is támogatott, Németország pedig pragmatikusan elfogad, amennyiben úgy látja, hogy gazdasági előnye származhat belőle. Az új szabály az európai szuverenitás védelmére hivatkozik, pedig annak feltétele nem az, hogy az EU elnyomja, hanem éppen, hogy segítse a nemzetállamok szabadságát és önrendelkezését: külső viszonylatban érvényesítse, belső viszonylatban pedig a legmesszebb menőkig tiszteletben tartsa azt. (tovább…)

Míg korábban azt hangoztatták Brüsszelben a nyugati vezetők, hogy jogállamisági kérdések miatt tartanak vissza uniós forrásokat Magyarországtól, ma már egyre nyíltabban kimondják, hogy valójában ez csak egy zsarolási eszköz annak érdekében, hogy változtassák meg Magyarország álláspontját például Ukrajna ügyében. Az új német kancellár már Szlovákiát is ezzel fenyegeti, amire Robert Fico határozottan reagált – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Tisza is részt vesz ebben a külföldi nyomásgyakorlásban, amit Kollár Kinga pár héttel ezelőtti kijelentése is jól mutat. (tovább…)

Törökország utóbbi hónapokban folytatott többdimenziós sakkjátszmája beérni látszik, hiszen több sikert is elkönyvelhetett a török vezetés az elmúlt hetekben bel- és külpolitikai téren egyaránt. Az állammal szemben 1984 óta fegyveres ellenállást folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) éppen akkor jelentette be feloszlását a demokratikus alapértékek érvényesülésére hivatkozva, amikor az Erdoğan-rendszert politikai ellenfelei önkényuralmi vádakkal támadják az İmamoğlu-ügy miatt. Noha az isztambuli polgármester őrizetbe vétele által vetett hullámok továbbra is polarizálják a társadalmat, a tüntetések intenzitása jelentősen csökkent, ami nagy mértékben a külföldi támogatás hiányának is köszönhető. A transzatlanti világnak jelenleg nem áll érdekében Erdoğan megbuktatása, hiszen amíg az EU saját gyengesége és ezáltal a török katonai védernyőbe vetett reménye miatt egyenesen szemet huny a törökországi események felett, addig a Donald Trump vezette kormányzat lényegében Törökországra bízta a közel-keleti regionális biztonság kezelését, és Szíria sorsát is. Mindebből pedig egyenesen következik az, hogy az orosz–ukrán háborúban közvetlenül és közvetetten érintett felek (főképp az Amerikai Egyesült Államok, és az Európai Unió tagállamai) nemcsak alkalmasnak tartják Törökországot arra, hogy a békeszerződés helyszínéül szolgáljon, de kellő erőt is tulajdonítanak az országnak a háborúban álló felek közötti ellentétek megoldásához. (tovább…)

Magyar Péter az elmúlt napokban minden fotóján és videóján látványosan magyar zászlóba burkolódzik, amivel szimbolikusan akarja magától távoltartani az ukrán kémbotrány ügyét, ugyanakkor a tettek és a friss információk is azt mutatják, hogy egyre szorosabb a Tisza és az ukránok kapcsolata, hiába próbálja meg ezt tagadni Magyar Péter – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése után utaltak rá, hogy további információk látnak rövidesen napvilágot. (tovább…)

Az Európai Unió néhány nappal ezelőtt egy félmilliárd euró értékű ösztönző csomagot jelentett be, amelynek keretében a Donald Trump amerikai elnök által a szövetségi finanszírozásból kizárt kutatókat, tudósokat kívánja a kontinensre csábítani. A kezdeményezéshez Franciaország is csatlakozott, további 100 millió euró összegű támogatással. A program egy ideológiailag vezérelt tehetség- és tudásimport, hiszen Brüsszel valójában azzal, hogy a USAID vagy éppen az amerikai balliberális kutatásfinanszírozási intézmények helyére szeretne lépni, valójában nem az európai emberek és az európai gazdaság érdekeit nézi, hanem politikai, világnézeti szövetségeseket keres. Eközben a tudomány szabadsága és pártatlansága súlyos csorbát szenved. Az Egyesült Államokban Donald Trump elnöksége alatt világos választóvonal keletkezett: a szövetségi kormányzat kizárt bizonyos, ideológiailag elkötelezett kutatási területeket a finanszírozásból. Az így kiszorult szereplők – hasonlóan az NGO-khoz – azonban új finanszírozási terepet találtak maguknak az Európai Unión belül, ami nemcsak az uniós források hatékony kiosztásának szükséglete és a tudományos szabadság elve szempontjából problémás, de szuverenitási szempontból is elfogadhatatlan. (tovább…)

Az elmúlt évek és a legutóbbi napok eseményei is megmutatták, hogy milyen intenzív külföldi beavatkozás éri Magyarországot, a külföldről finanszírozott sajtó és NGO-hálózat mellett mára már külföldi országok titkosszolgálataival is összejátszanak ellenzéki szereplők, jelen esetben a Tisza párt az ukrán titkosszolgálattal – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország ugyanakkor nem hagyja magát, az ukrán próbálkozásokra határozottan reagált, míg az átláthatósági törvénnyel biztosítaná a külföldi beavatkozás megszüntetését a médiában és a civil szervezetek világában. (tovább…)

Az elmúlt napokban felgyorsultak az események az ukrajnai konfliktus lezárásáról folytatott tárgyalások körül. Miután a Kijevbe látogató európai vezetők ultimátumban követelték Oroszországtól, hogy – mivel erre Ukrajna is kész –, május 12-től hirdessen általános tűzszünetet, Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmen kívül hagyta a felvetést, és közvetlen tárgyalásokat javasolt. Ezekre már ezen a héten sort is kerítene Isztambulban, és miután Donald Trump amerikai elnök is támogatta a javaslatot, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is nyitottnak mutatkozik a tárgyalásokra. (tovább…)