Elemzések

Miközben a domináns szerepben lévő kormánypártok stabilan tartják a pozíciójukat, addig az ellenzéki oldalon politikai túlkínálat alakult ki. A rendszerváltoztatás óta soha ennyi balliberális párt nem versengett még az ellenzéki választópolgárok bizalmáért: jelenleg 12 olyan szervezet készül a 2024-es választásokra, amelyeknek legalább önkormányzati szinten van esélyük eredményt felmutatni. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a balliberális ellenzéki oldal politikáját 15 pártelnök/társelnök, illetve összesen 18 vezető politikus határozza meg, ami hitelességi problémát okoz. Az ellenzék előtt álló feladat egyelőre megoldhatatlannak tűnik, ugyanis úgy kell országos szinten egymással is versenyezniük, hogy közben az önkormányzati választásokon valamilyen helyi együttműködésre szükségük lesz. (tovább…)

Az elmúlt időszak baloldali tüntetései sikertelenek voltak, rendre csupán pár százan vesznek részt rajtuk és az őszi politikai szezonkezdet sem adott nekik új lendületet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a baloldali tüntetők azt hangoztatták, hogy tömeges felmondás várható a közoktatásban, ehhez képest a pedagógusok 99,99 százaléka tovább folytatta a munkát. Beszélt arról is, a baloldali pártok sincsenek jobb helyzetben, belső konfliktusok robbantak ki, ugyanakkor 2026-ban úgyis közös listán fognak majd elindulni a választáson. (tovább…)

Éppen 300 nappal a 2024-es európai választásokat megelőzően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megtartotta idei beszédét az Unió helyzetéről. 2010 óta, vagyis immáron tizenhárom esztendeje az Európai Bizottság mindenkori elnöke az Európai Parlament őszi ülésszakának kezdetén értékelést ad az eltelt időszakról és megosztja jövőre vonatkozó elképzeléseit. A választások előtti utolsó évértékelő rendszerint egyszerre kampánybeszéd és számadás is. A vélhetően újabb elnöki mandátum megszerzésére törekvő Ursula von der Leyen szemmel láthatólag célként tekint az Európai Parlament megnyerésére saját támogatása érdekében. Az Unió helyzetéről szóló beszédben bejelentett intézményi reform arra épít, hogy a több Európára törekvés elhozza majd a jobb európai egységet, a háború megnyerése érdekében. A valóságban azonban a helyzet éppen fordított: a több európai egységre törekvés hozná el a jobb Európát, a béke megnyerése érdekében. (tovább…)

Az első szabad választások óta eltelt harminchárom esztendő egy teljes nemzedéknyi időt jelent, ami egyben a magyar demokrácia első emberöltője is. Ebben a bő három évtizedben két nagy korformáló áramlat érvényesült, mégpedig a távolabbi jövő meghatározásának igényével: egy globális-progresszív és egy nemzeti-konzervatív. Bár jobboldali pártok két alkalommal is képesek voltak kormányra kerülni, az első húsz évet mégis az előbbi hegemóniája határozta meg, a rákövetkező húszat viszont biztosan az utóbbi dominanciája fogja. Ám a magyar demokrácia 33 éve úgy is olvasható, hogy összesen 21 éven keresztül volt hatalmon jobboldali kormány, ami az évek tekintetében kétharmados többséget jelent (63%), de ha csak a Fidesz-vezette kormánykoalíciók éveit számoljuk, azaz összeadjuk az ezredfordulós polgári kormányt (1998–2002) és az immár tizenharmadik éve egyhuzamban való nemzeti kormányzást, akkor is abszolút időbeli többséget kapunk (51%). Mindez azt jelenti, hogy a magyar jobboldal történelmi erővé vált és önálló korszak formálásába kezdett.

(tovább…)

Németországban a választók egyre növekvő aránya gondolja azt, hogy az Alternative für Deutschland (AfD) – a párt nevéhez hűen – valóban képes alternatívát nyújtani az ország számára. A legújabb felmérések szerint az AfD 22 százalékos országos támogatottsággal a második legnépszerűbb párttá vált, ám ami talán ennél is fontosabb, hogy a párt fölött áttörni látszik az az üvegplafon, amely a német politikai és médiaelit asszisztálása mellett gátat szabott a „szalonképtelennek” titulált párt növekedésének: már a németek választók közel 30 százaléka nem zárja ki, hogy az AfD-re szavazzon. Mostanra a legfőbb kérdéssé az vált, hogy az AfD támogatottságának növekedése – a választók egyre erősödő akaratának megfelelően – kikényszeríti-e a fősodratú pártoktól a mesterségesen létrehozott politikai kordon lebontását. (tovább…)

Indonézia 270 millió fővel a világ negyedik legnépesebb országa, a tizenötödik legnagyobb területű, egyben a legnagyobb méretű szigetország. Kulturálisan rendkívül sokszínű, több száz különböző etnikai csoport él az országban. A világ összes országa közül Indonéziában található a legnagyobb muszlim közösség. Gazdaságilag a világ tizenhatodik legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát. A pragmatikus egyensúlyozás (kül)politikáját követve, egyre nagyobb geopolitikai befolyásra tett szert, amelynek következtében figyelemreméltó szereplővé vált a globális színtéren. (tovább…)

Idén 32. alkalommal hangzott el Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszéde a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Az emberiséget nem a válságok, hanem az előtte, alatta és utána meghozott döntések határozzák meg, amelyek taktikai, stratégiai és történelmi idősíkon mérlegelhetők. A miniszterelnök átfogó kitekintést nyújtott a globális kontextust adó, világot alakító külső tényezőkre, majd megfogalmazta Magyarországra vonatkozó meglátásait: a magyar nemzet hitvallását. (tovább…)

„A béke ideje” a mottója az e héten Tusnádfürdőn sorra kerülő XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvénysorozatának, ahol Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt tartja meg hagyományos beszédét. A 2011-es tusnádfürdői beszéd, amelyet a miniszterelnök a néhány héttel korábban zárult első uniós magyar elnökség tapasztalatainak birtokában tartott, beteljesült jóslatnak is tűnhet az Európai Unióra vonatkoztatva: „Egy szervezet csak akkor lehet erős, ha világos a hivatása, világos a szolgálat, amit el kell végeznie, és világos a felelősség, amit viselnie kell. Ha nincs hivatás, szolgálat és felelősség mögötte akkor hiába nagy, valójában erőtlen és sebezhető, korrupt lesz, részrehajlóvá válik, és érdekcsoportok befolyása alá kerül, ezzel egy időben pazarlóvá és önérdekűvé válik, vagyis bürokratizálódik.” Magyarország 2011-ben egy gazdasági krízis kellős közepén töltötte be a soros elnöki tisztséget. 2023-ban egy újabb európai uniós elnökség előtt állunk, amelynek tétje még nagyobb, mivel az egység és a demokrácia van válságban Európában. (tovább…)

Karácsony Gergely már két hete nem tud érdemi válasszal szolgálni arra a kérdésre, hogy miként került a mozgalmához a több mint 500 millió forint értékű készpénz, részben euróban és angol fontban. Számos baloldali véleményformáló és sajtótermék is kinyilvánította, nem tartják elfogadhatónak azt a magyarázatot, miszerint adományládákban gyűlt volna össze a félmilliárd forint, míg a baloldal pártjai szemmel láthatóan igyekeznek Márki-Zay Péterre és a hazugságspirálba került Karácsony Gergelyre testálni az egyre mélyülő, külföldi finanszírozási botrányt; holott abban az egész baloldal érintett. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor a nyilvánosság előtt megvédte Karácsony Gergelyt, amelynek a Demokratikus Koalíció tovább növekedő befolyása lehet az ára a fővárosban. (tovább…)

Az Európai Parlament e heti plenáris ülésének napirendi pontjai között szerepel a jogvédő szervezetekkel szembeni perekről szóló új uniós szabályozás. Az Európai Unió intézményei az európai baloldal képviselőivel karöltve úgy határoztak, hogy a civil szervezeteket, jogvédőket és emberjogi aktivistákat kiemelik a tagállami bíráskodás alkotmányos rendjéből és a létező legerősebb közjogi kiváltságban részesítik őket: ha egy per közéleti részvételüket veszélyezteti, az eljárást a bíróság azonnal megszüntetheti. (tovább…)

2022-ben már a negyedik kétharmados győzelmet aratta a jobboldal Magyarországon, míg a baloldal pártjai történelmi vereséget szenvedtek. A balliberális oldal 2010 óta választási ciklusról választási ciklusra ugyanazokat a köröket futja: a voksolásokat megelőzően hamis reményeket ébresztenek, a vereséget követően a választókat és a keretrendszert hibáztatják, majd külföldi mozgósítástól, politikai és pénzügyi támogatástól várnak fordulatot, végül kialakítanak egy új együttműködési formulát, miközben a politikájuk lényegén nem módosítanak. A jelek szerint a baloldal útja nem változik, csupán a válságuk mélyül és egyre kevesebben tartanak velük. (tovább…)

A mostani uniós csúcstalálkozó komoly vitákat eredményezett, ugyanis olyan kulcsfontosságú témák kerültek terítékre, mint az illegális bevándorlás, Ukrajna és a háború finanszírozása, az uniós költségvetés összeomlása, de a tagállamok vezetői az ukrajnai háború békés rendezéséről is tárgyaltak – mondta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország a hatalmas politikai és gazdasági nyomásgyakorlás ellenére kitartott békepárti álláspontja mellett, a migráció ügyében is talált szövetségest magának, egyebek mellett a V4-es kormányfőket. Az elemző szerint a nyári és őszi szezon sem lesz eseménymentes az uniós politikában, több országban is választást tartanak, amelyen fordulat következhet be, emellett a hazai belpolitikában sem lesz „uborkaszezon”, ugyanis a baloldal külföldi finanszírozási botránya újabb hullámokat ver, Karácsony Gergely továbbra sem számolt el azzal, hogy honnan kapott a mozgalma több mint 500 millió forintnyi összeget. (tovább…)

Néhány nappal ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a hétéves uniós költségvetés féléves felülvizsgálatával összefüggésben további befizetésekre tart igényt az uniós tagállamok részéről, mivel az eddigi költések kimerítették a rendelkezésre álló pénzeszközöket. Ennek ellenére, a felelős gazdálkodás és az Unió pénzügyi érdekei védelme alapelvének ellentmondó módon a Bizottság újabb pénzügyi vállalásokat tett, ráadásul nem saját tagállamai érdekében, hanem azért, hogy egy unión kívüli harmadik ország, „Ukrajna azonnali szükségleteit kielégítse és fellendülését biztosítsa”. A költségvetési fegyelem, pénzügyi elszámoltathatóság a jogállamiság alapvető elvei. Az unió pénzügyi érdekeit nem a tagállamokkal, hanem az uniós intézményekkel szemben kell megvédeni. Szükségessé vált olyan új uniós jogállamisági mechanizmus létrehozása a 2024 második felében sorra kerülő magyar EU elnökség időszaka alatt, ami biztosítja az EU intézmények felelősségre vonását, amennyiben azok a tagországok érdekeivel ellentétesen, okszerűtlen módon gazdálkodnak. (tovább…)

Kazahsztán az eurázsiai kontinens közepén, különböző kultúrák találkozási pontján helyezkedik el. Hatalmas területével és természeti kincseivel a közép-ázsiai régió egyik meghatározó állama, miközben magának Közép-Ázsiának a globális geopolitikai átalakulásokban játszott szerepe növekedhet az elkövetkező években. Így érdemes odafigyelni erre a régióra, és arra is, miként látják saját helyüket a világban a térség államai. (tovább…)

Donáth Anna momentumos politikus már több mint egy éve írt arról publicisztikát, hogy szerinte a „céltalan orbánozás az ellenzék egyik legnagyobb önbecsapása”. Ennek ellenére továbbra sem kínálnak politikai alternatívát, a baloldal összes szereplőjének kommunikációja többnyire kimerül a kormányzati intézkedések totális kritikájában. Ennek oka a külföldi finanszírozás mellett az intellektuális hiányosságban található meg, ami miatt az ellenzék továbbra is képtelen egy olyan összefüggő és koherens politikai narratíva kialakítására, amely találkozna a társadalom többségének álláspontjával. Mindezek miatt a baloldal támogatottsága semennyit sem erősödött a Fidesz újabb kétharmadát eredményező 2022-es választás óta. (tovább…)

A napokban Soros György átadta fiának, Alexander Sorosnak a kiterjedt globális hálózatának az irányítását, amelyet a tőzsdespekuláns saját maga nevezett Soros-birodalomnak már 1993-ban. Ez a birodalom a ’80-as években kezdett kiépülni, méghozzá először Magyarországon, mára pedig a világ minden táján jókora politikai és gazdasági befolyással bír, a brüsszeli döntéshozatalra is komoly hatással van – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Alexander Soros aktívabb politikai szerepvállalásra készül és nyíltan támogatja majd a globális baloldalt, ami Magyarország számára még erősebb kívülről érkező politikai nyomásgyakorlást jelent. Ennek egyik része a migránskvóta, amelyet ez a globális hálózat mindenképpen rá akar erőltetni az európai országokra még az EP-választás előtt. (tovább…)

A háború okozta gazdasági nehézségek ellenére a külföldről finanszírozott kormányellenes sajtótermékek jelentős, többmilliárd forintos bevételre tettek szert 2022-ben. Politikai hatékonyságuk ugyanakkor elmaradt a megrendelők elvárásaitól: olvasottságuk visszaesett és a kormány pozícióját sem sikerült meggyengíteniük. A balliberális pártok után médiájukat is elérte a politikai apátia, amelyet tömeges távozások kísértek. A balliberális oldal médiaorgánumai között végbemenő strukturális átrendeződés vélhetően a jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választásokra való előzetes felkészülés jele. (tovább…)

A Bel- és Igazságügyi Tanács múlt heti ülésén többségi szavazással döntve hivatalos felhatalmazást adott a svéd elnökség számára, hogy támogassa a kötelező bevándorlási kvóták bevezetését az Európai Unióban. A kötelező elosztási rendszer mellett az is a megállapodás részét képezi, hogy minden elutasított bevándorló után 20 ezer euró összeg megfizetésére kötelesek a tagállamok. Borsos fejkvótát számol fel tehát Brüsszel azért, hogy a tagállamok nemzeti szuverenitásukat gyakorolva visszautasíthassák a migránsok befogadását, pedig az külön ellentételezés nélkül is a jogukban áll. (tovább…)

A baloldali pártok a 13 évnyi ellenzéki lét után súlyos válságban vannak, saját bevallásuk szerint is reménytelennek látják a helyzetüket. Az elmúlt években emiatt a baloldali sajtó vette át a szerepüket, a politikacsinálás is átkerült hozzájuk. A 2022-es parlamenti választás eredménye ugyanakkor a baloldali sajtó politikai aktivistaként viselkedő szereplőit szintén apátiába taszította, elkezdtek szétesni az ismert ellenzéki műhelyek – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ennek a jele, hogy sorra állnak fel az emberek a Telex és a 444 nevű sajtótermékeknél, ahol a kiszivárgó információk szerint komoly belső konfliktusok vannak, emellett a külföldi finanszírozók is elégedetlenek a teljesítményükkel. (tovább…)

Az elmúlt napokban volt olyan baloldali megmozdulás, amelyen csupán 30-40 ember vett részt annak ellenére, hogy a balliberális politikusok heteken át hirdetik ezeket az eseményeket a közösségi oldalaikon és a sajtóban. Mindez azt jelzi, hogy teljesen kifulladtak a destabilizációs próbálkozások, a külföldről finanszírozott politikai csoportok a szintén külföldről elsajátított forgatókönyveikkel kudarcot vallottak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a napokban elkezdődött a nyári szezon, ami szintén rontja az esélyét a sikeres tüntetésszervezésnek. (tovább…)

Május közepén hazánkban járt az Európai Parlament Költségvetés Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, alig egy héttel később pedig vizsgálódásaik egyes megállapításaira a Magyarországról szóló 2023. évi európai szemeszter országjelentés már tényként hivatkozik. A jelenség több szempontból is számos kérdést vet fel: Milyen felhatalmazás alapján utazik hazánkba egy európai parlamenti küldöttség, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon, amelyekre az Európai Parlamentnek nincs hatásköre és miként alakult át a gazdasági kormányzás egyik puha eszköze politikai zsarolásra is alkalmazható kötelező jogállamisági verdiktté? Sőt felvetődik a kérdés, hogy hová tart az unió, amikor saját tagállamai és polgárai ellen cselekszik? (tovább…)

A Török Köztársaság megalakulásának százéves évfordulóján tartottak az elmúlt hónapban választásokat az országban, aminek szimbolikus és gyakorlati jelentősége egyaránt van. A vasárnapi köztársasági elnökválasztás eredményének következtében Recep Tayyip Erdoğan újabb öt évig vezetheti Törökországot, miután 52–48 arányban győzelmet aratott ellenzéki kihívója, Kemal Kılıçdaroğlu felett. Az már az elnökválasztás első fordulójában világossá, hogy a hatpárti ellenzéki szivárványkoalíció az „Erdoğan-korszak lebontásának” ígéretén túl nem tud alternatívát nyújtani a török népnek, ami a parlamenti választás során is megmutatkozott: a regnáló elnök által vezetett választási szövetség 322 székkel többséget szerzett a 600 fős parlamentben. Mindez egyben nem csak azt jelenti, hogy stabil kormány alakul Törökországban, hanem azt is, hogy a köztársaság történetének lassan egynegyede Erdoğan regnálásával kapcsolódik össze, ami mögött hatalmas politikai teljesítmény áll. Ennek következménye, hogy az Erdoğan-korszak jelentősége egyre inkább árnyékot vet Mustafa Kemal Atatürk, a „törökök atyjának” kultuszára is. (tovább…)

Az Európai Parlament részéről nyíltan kimondták, hogy a bevándorlás, a genderkérdés és a háború kapcsán kifejtett békepárti magyar álláspont mellett azért ítélik el ismét Magyarországot és tartják vissza az uniós forrásokat, mert a stratégiai nemzetgazdasági ágazatokban növelni szeretné a magyar tulajdon arányát a kormány, ezzel nyíltan a nyugati multicégek érdekeit képviselik – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a mostani brüsszeli támadások fő alakjától, Daniel Freund zöldpárti EP-képviselőtől nem áll messze ez a típusú érdekképviseleti munka, hiszen korábban éveken át a Transparency International brüsszeli irodájában tevékenykedett, az EU érdekképviselet nagyköveteként. Az elemző hozzátette: már 2010 óta a magyar kormány eltökélt célja a nemzetgazdasági szempontból fontos ágazatokban a magyar tulajdon arányának növelése, a mostani brüsszeli nyomásgyakorlás vélhetően nem tántorítja el ettől a szándékától. (tovább…)

Egy évvel a tavalyi parlamenti választások után és egy évvel a jövőre esedékes önkormányzati és európai parlamenti választások előtt a baloldal összességében rosszabb állapotban van, amit a közvélemény-kutatások is alátámasztanak. Külön nehézséget jelent, hogy nőtt az egyébként is nagyfokú fragmentáltság, illetve tovább mélyült az ellenzék személyi, szervezeti és szellemi válsága. A pártok releváns politikai célok és társadalmi támogatottság híján képtelenek kormányzóképes politikai tényezővé válni, így megpróbálnak egyes társadalmi csoportok elégedetlenkedési megmozdulásaira rátelepedni. A megújulást nehezíti, hogy a kívülről irányított NGO-k és a külföldről finanszírozott kormányellenes médiumok részben átvették a pártok szerepét. A baloldal mintegy másfél évtizedes lemaradásba került közösség- és szervezetépítésben, illetve a politikai tudás megszerzésében a 2002 óta szervesen és következetesen építkező jobboldallal szemben. (tovább…)

Míg korábban titkolták, ma már egyre nyíltabban beszélnek arról a baloldali politikusok, hogy azért dolgoznak Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Emellett már azt is nyíltan kimondják, hogy valójában nem jogi, hanem politikai okok miatt tartják vissza ezeket a pénzeket – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője ezzel kapcsolatban kiemelte: a balliberális politikusok ettől azt remélik, hogy elmélyül a gazdasági válság Magyarországon és gyengül a kormány támogatottsága, míg ők erősödnek. Az elemző szerint ugyanakkor a helyzet éppen az ellenkezője: Magyarország finanszírozása továbbra is megoldott, a Fidesz támogatottsága stabil, a hazája érdekei ellen dolgozó baloldal népszerűsége pedig tovább csökkent az elmúlt időszakban. (tovább…)

Amikor tíz évvel ezelőtt, 2012 decemberében az Európai Unió elnyerte a Nobel-békedíjat, Európa akkori vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az EU „a történelem legnagyobb béketeremtője”, sőt „a béke és szabadság egyedülálló projektje”, amely „képes volt békét teremteni a népek között, felépítve a demokrácia, szabadság és megegyezés értékein alapuló közösséget”. Ezek a kijelentések, még ha nem is álltak teljes összhangban az uniós intézmények gyakorlatával már akkortájt sem, elvi szinten azért megállták a helyüket. Ma azonban Európai Unió vezetőitől származó háborúpárti kijelentések és a külügyekben való egyhangú döntéshozatal felszámolására irányuló erőszakos törekvések mind az elvek, mind a gyakorlat szintjén messze eltávolodtak az unió valódi esszenciájától, ami a békére és az európai egységre való törekvést jelenti. (tovább…)

A külföldi finanszírozók nemcsak a balliberális pártok teljesítményével, de az ugyancsak külföldről finanszírozott sajtótermékek által felmutatott eredményekkel is elégedetlenek, emiatt az elmúlt időszakban látványos strukturális átalakításba kezdtek – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztetett: a cseh Lidové noviny című lap a napokban beszámolt róla, hogy Soros György növelni szeretné a befolyását a médiában. Ennek egyik jele a magyarországi strukturális médiaátalakítás: a 444.hu nevű internetes portál teret vesztett a balliberális oldalon, sorozatos felmondásoktól és belső botránytól hangos, míg az új reménység a VálaszOnline.hu nevű áljobboldali internetes portál, amellyel a jobboldali Fidesz szavazótáborát kívánják megbontani. (tovább…)

Recep Tayyip Erdoğan, az Igazság és Fejlődés Párt (Adalet ve Kalkınma Partisi, röviden AKP) elnöke 2003 óta vezeti Törökországot különböző tisztségeken keresztül, 2003–2014 között miniszterelnökként, 2014 óta pedig köztársasági elnökként. A 2017-es alkotmánymódosítási referendum pedig demokratikus módon ruházta fel az elnököt arra, hogy a két titulust – és az azokkal járó hatalmat – összevonja, és saját a kezében összpontosítsa. A vasárnapi választáson azonban hosszú idő után komoly kihívója akad a regnáló elnöknek Kemal Kılıçdaroğlu személyében, aki mögött egy hatpárti ellenzéki szivárványkoalíció – Nemzeti Szövetség néven – sorakozott fel, ezáltal pedig a május 14-ei köztársasági elnöki- és parlamenti választás lényegében az Erdoğan-korszak jövőjéről is dönt. (tovább…)

Gyenge olvasottság, mélyülő belső botrányok és folyamatos felmondások – ez jellemzi a Soros-hálózat egykori koronaékszerét, a 444.hu nevű internetes portált – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a kiszivárgó információk szerint a woke ideológia lelkes híveinek számító új kollegák szembe kerültek a már korábban is a lapnál dolgozó újságírókkal, ami akkora belső megosztottságot eredményezett, hogy már sokak számára ellehetetlenült a normális munkavégzés a lapnál. Hozzátette: a jelek szerint a lapot működtető globális hálózat is lemondott már a 444-ről, amelynek az új zászlóshajója már évek óta sokkal inkább a Telex.hu nevű szintén külföldről finanszírozott hírportál. (tovább…)

A 2022-es választási kampányba megpróbáltak külföldről beavatkozni, a balliberális holdudvart több milliárd forintnyi dollárral támogatták Amerikából. Ráadásul a külföldi finanszírozás a gyanú szerint állandó, amelynek következtében a balliberális politikusok sokszor még a saját választóikkal is szembe menve külföldi érdekeket képviselnek fontos politikai kérdésekben. A külföldi finanszírozás nemzetbiztonsági kockázat, így nem meglepő, hogy a világ legtöbb országában szigorúan korlátozzák – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője a nemzetközi gyakorlatokat áttekintve megállapította: több nyugati országban is valamilyen párt vagy kampányfinanszírozási botrányt követően szigorítottak a szabályozáson, így nem meglepő, hogy most Magyarországon is ezen dolgozik a törvényhozás. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború 2022. február 24-ei kitörése óta tapasztalható, hogy a nyugati politika a fősodratú médián keresztül azt a hamis látszatot kelti, mintha „a Jó és a Rossz küzdelme” folyna. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb. Mi sem szemlélteti ezt jobban, minthogy a háború kitörése előtt maga a nyugati fősodratú média élt rendszeres kritikával Ukrajnát illetően az egyre befolyásosabbá váló neonáci mozgalmak, a túlzott nacionalizmus, a rendszerszintű korrupció, valamint a jogállamisági és demokratikus deficit miatt. Az orosz agressziót követően azonban ezek az aggályok a múlté lettek, s mára a nyugati médiumok narratívája – korábbi álláspontjukat meghazudtolva – Ukrajnát mintademokráciaként igyekszik láttatni. (tovább…)

Gyurcsány Ferenc három hete egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy nem elégedett Karácsony Gergellyel, ugyanis szerinte „hazafias kötelezettsége” lenne, hogy Budapestet szembefordítsa a kormánnyal. Ennek az elvárásnak próbálhat megfelelni a főpolgármester, amikor arról beszél, hogy Budapest nem fog eleget tenni az adóbefizetési kötelezettségének, „felfüggesztik a kormány finanszírozását” – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez csupán egy politikai blöff, ugyanis – ahogy arról Tarlós István beszélt – a fővárosnak nem áll módjában nem befizetnie a szolidaritási adót, hiszen ez az összeg eleve nem is jelenik meg a főváros számláján. Hozzátette: a főváros csődjével való riogatás bevett kommunikációs elem Karácsony Gergely részéről, megválasztása óta rendszeresen él ezzel az eszközzel, miközben a főváros adóbevételei jelentősen nőttek. (tovább…)

A 21. század első két évtizedét olyan politikai, gazdasági és társadalmi megatrendek jellemezték, amelyek az elkerülhetetlen demográfiai folyamatok következményeivel, a politikai döntéshozatal kiszervezésével és a jelenleg fennálló gazdasági hierarchia teljes átírásával a válságok korszakát hagyták a világ országaira, mégpedig azzal a meghozandó döntéssel, hogy a káoszba való beletörődés helyett a történelem végéből való katartikus kitörést választják-e. Ma az új reneszánsz korát éljük. A 14–16. századi reneszánszához hasonló átmeneti, változékony környezet lehetőséget biztosít a nemzetállamok számára, hogy olyan maradandóságot biztosító kompetenciákat sajátítsanak el, mint az adaptálódás, az önállóság és a tudatosság. (tovább…)

A médiaszuverenitás problémája, amellyel intézetünk Magyarország kapcsán részletesen foglalkozott a TREND 1. számában, számos országot érintő kérdés. A külföldi érdekeltségű/befolyásoltságú média jelen van a posztszovjet térség államaiban is, sőt gyakran a finanszírozók is ugyanazok, mint a magyarországi kormányellenes médiumok esetén. Ugyanakkor ebben a régióban Oroszország és a Nyugat hidegháborús konfliktusa és az orosz–ukrán háború miatt ez a kérdés sokkal élesebb formákat öltött. (tovább…)

A globalista baloldal, az általuk finanszírozott magyarországi politikusok és sajtótermékek egyre erőteljesebb nyomásgyakorlást fejtenek ki a magyar kormányra annak érdekében, hogy adja fel békepárti álláspontját. Hazánk véleménye a háború kitörése óta egyértelmű: ki akar maradni a konfliktusból, nem küld fegyvereket Ukrajnába, nem hajlandó megszakítani a gazdasági kapcsolatait Oroszországgal és azonnali tűzszünetet, béketárgyalásokat szorgalmaz. Ez nem tetszik azoknak, akik a háború folytatásában érdekeltek – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a jelenlegi baloldali amerikai vezetés szövetségesektől szokatlan lépéseket tesz Magyarországgal szemben, ami nem szükségszerű az amerikai-magyar viszonyban, hiszen például a békepárti Donald Trump vezette amerikai kormány az akkor hazánkba akkreditált nagyköveten keresztül jelentősen javította a két ország kapcsolatát. (tovább…)

Az április 6-án lejárt határidőn belül tizenöt uniós tagállam és az Európai Parlament csatlakozott ahhoz a perhez, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény ügyében. Egyfelől ez a per az EU jogtörténetének egyik legjelentősebb precedense, mivel első ízben fordul elő, hogy az Európai Bíróság a tételes jog mellett az uniós értékekre alapozva is vizsgálja egy tagállam nemzeti jogszabályait. Az eljárás valódi jelentősége azonban csak összefüggéseiben értelmezhető: az elmúlt néhány év nemcsak az Európai Unió egyébként is képlékeny értékrendjének leépülését hozta el, de az uniós intézményrendszer mára a jogállamiság elemi elveinek is hátat fordított. (tovább…)

Bár a háború kezdete óta gyakran hallható narratíva volt, hogy az egész világ összefogott Oroszország ellen, egy év után már teljes biztossággal kijelenthető, hogy a valóság ettől eltér. Ez persze nem jelenti azt, hogy a világ országai Moszkva mellé álltak volna: saját érdekeikből kiindulva a mielőbbi békét szorgalmazzák, ennek eléréséhez pedig a konfliktusok tompítását, és nem kiélezését tartják megfelelő eszköznek. A Nyugat makacs hozzáállása pedig ahhoz vezethet, hogy az Oroszország elszigetelésére irányuló igyekezetében saját maga zárkózik el a „Többiektől”. (tovább…)

Magyarországon az elmúlt egy évben nem változtak a politikai erőviszonyok, a Fidesz–KDNP továbbra is stabilan vezeti a népszerűségi listákat, Orbán Viktor társadalmi támogatottsága is toronymagas. Nem mondhatja el ugyanakkor ezt magáról minden európai vezető: a német balliberális–zöld kormánykoalíció támogatottsága például csökkent, a liberális francia elnök népszerűsége is mélyponton van, a hétvégén pedig megbukott a globalista politikai elit sztárpolitikusa, Sanna Marin szociáldemokrata finn kormányfő – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez annak az eredménye, hogy a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók gazdasági következményeit egyre több európai polgár érzi a hétköznapok szintjén, egyre inkább elégedetlenek az európai fősodor politikájával. (tovább…)

Jövő hétfőn lesz az egyéves évfordulója a 2022-es parlamenti választásnak, amelyen a Fidesz–KDNP több mint 3 millió szavazattal egymás után negyedszer is kétharmados parlamenti többséget szerzett – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az azóta eltelt időszakban sem változtak érdemben a magyar belpolitikai erőviszonyok, a kormánypártok tartják vezető pozíciójukat, a balliberális oldal pedig nem tudott erősödni. A holnapi könyvbemutatója kapcsán az elemző kiemelte: a napokban megjelent „A Fidesz-recept” című könyvében arról ír részletesen, hogy milyen alkotóelemekből áll az a politikai tudás, ami azt eredményezi, hogy a Fidesz a kormányzati ciklusok során végig őrzi vezető pozícióját. (tovább…)

Az elmúlt hónapok során az ellenzéki erőviszonyok érdemben nem változtak: a kis pártok a túlélésért küzdenek, a Demokratikus Koalíció pedig dominálja a baloldalt. Gyurcsány Ferencék az árnyékkormány megalakításával, illetve a folyamatos átigazolásokkal lépéselőnybe kerültek, amit Donáth Anna visszatérése sem tudott ellensúlyozni. Míg a Jobbik és a történelmi mélypontra került MSZP hitelességi problémákkal küszködik, illetve tagságuk is drámaian fogyatkozik, addig a zöldpolitikáért síkraszálló két pártnak, az LMP-nek és a Párbeszédnek továbbra sincs valós társadalmi támogatottsága. A 2024-es választásokig a DK folytatni fogja a konkurens pártok megosztását és az aktív politikusok átléptetését. Gyurcsány Ferenc célja, hogy a DK tartósan olyan domináns szervezetté váljon, aminek nincs alternatívája a baloldalon. (tovább…)

Orbán Viktor a leghosszabb hivatalban lévő kormányfő, a Fidesz pedig a legsikeresebb európai párt. Ha a világ bármely pontjára megyünk, biztosan be tudják azonosítani Magyarországot és jó eséllyel Orbán Viktor nevével is találkoztak már – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője a most megjelent, „A Fidesz-recept” című könyve kapcsán kiemelte: a könyvében arra válaszol, hogy mi a március 30-án 35 éves Fidesz sikerének a titka, melyek azok a tényezők, amelynek köszönhetően a 2022-es parlamenti választáson még a korábbiaknál is több szavazatot kapott a kormányoldal. (tovább…)

Hszi Csin-ping elnöki újraválasztását követő első útja Oroszországba vezetett, a két teljes napon át tartó találkozó pedig arról árulkodik, hogy a két ország stratégiai együttműködése a több mint egy éve tartó ukrajnai harcok ellenére is töretlen. A két ország ismét deklarálta, hogy hasonló elképzeléseik vannak a világrend átalakulásával kapcsolatban, és egymás segítségére lesznek a nyugati hegemóniatörekvésekkel szemben. Bár az orosz–ukrán háborút közvetlenül érintő döntésekről egyelőre nem derült ki semmi, az orosz–kínai kapcsolatok egyre szorosabbá válása már önmagában is az erőviszonyok átértékelésére késztetheti a Nyugatot. (tovább…)

Gyakran hallhatjuk azt a mondást az Európai Parlament politikai kiegyensúlyozottságára nézve, hogy felfogásában a baloldalnak csak közepe, a jobboldalnak pedig csak széle van. Ehhez hasonló aránytalanságot mutat az is, hogy az EU valódi működése során az uniós intézmények csak jogokkal rendelkeznek, a tagállamokat pedig kizárólag kötelezettségek terhelik. A kiegyensúlyozatlan helyzetben az hozhatna végre változást, ha az Európai Unió intézményei nemcsak a tagállamokat felügyelnék, hanem saját magukra nézve is kötelezőnek tekintenék és be is tartanák az általuk alkotott szabályokat. Ez ugyanis a jogállamiság egyik legelemibb feltétele. (tovább…)

A XXI. Század Intézet TREND címmel elindított kiadványának első száma a külföldről finanszírozott médiával foglalkozik. A kutatás során világossá vált, hogy a megvizsgált kilenc médiatermék írott anyagainak több mint fele összesített átlagban negatívan állította be a kormány munkáját, és finanszírozásukat éves átlagban 25 és 100 százalék közötti arányban nyerik külföldről. A donorok között dobogós helyen szerepelnek a Soros György által irányított-birtokolt Nyílt Társadalom Alapítványok, az Amerikai Egyesült Államok kormányügynökségei, a nemzetközi alapítványhálózatok és a globális nagyvállalati szektor szereplői. Mindez felveti annak a kérdést, hogy a finanszírozással együtt politikai megrendelés is érkezik-e. Vizsgálatunk eredményei szerint igen. (tovább…)

Az elmúlt napokban több közvélemény-kutatás is napvilágot látott, melyek egybehangzóak azt mutatják, hogy erősödött a Fidesz–KDNP támogatottsága, ha ma lenne a parlamenti választás, akkor nagyjából ugyanolyan eredményt érne el a kormányoldal, mint tavaly április 3-án – hívta fel a figyelmet az adatokra a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindezt úgy sikerült elérnie a kormánypártoknak, hogy a koronavírus-járvány, a háború és a szankciók következtében igen nehéz gazdasági környezet alakult ki egész Európában. A magyarázat minderre az elemző szerint az, hogy a társadalmi elvárásnak megfelelően a kormány békepárti, míg a nemzeti érdekekkel szembemenő balliberális oldal továbbra is olyan nyilatkozatokat tesz, amellyel a kelleténél jobban belesodorná hazánkat a konfliktusba. Mindezek fényében nem meglepő, hogy ha most lenne a választás, még rosszabbul szerepelnének rajta, mint tavaly. (tovább…)

A 21. század első két évtizedének eltelte óta senki előtt nem titok, hogy átalakulóban van a korábban meghatározó világrend (Liberal International Order), amely az Amerikai Egyesült Államok globális katonai-gazdasági hegemóniáján nyugodott és egypólusú nemzetközi rendszert jelentett. A koronavírus-járvány hatása, majd az orosz–ukrán háború nyomában járó átrendeződés egyfelől deglobalizációs tendenciát eredményez, másfelől a multipolaritás irányába mutató elmozdulással jár, amit bár manapság „blokkosodásnak” is szokás nevezni, valójában olyan gazdasági-politikai együttműködések kialakulását jelenti, amelyek önálló nagyterek formájában intézményesülnek. A napjainkat meghatározó főbb nemzetközi törésvonalak érvényesülése, azaz a globális szuperhatalmak (Kína, USA) vetélkedése és Oroszország kurrens geopolitikai kihívásai mellett egy sor állam rendelkezik komolyabb regionális ambíciókkal, amely szintén többpólusú berendezkedést ígér. Ez egyszerre jelenti a „globális Dél” felemelkedését és az eurázsiai korszakváltás lehetőségét. (tovább…)

Az elmúlt hetekben felerősödött a magyarországi baloldal háborúpárti retorikája, a magyar választókkal szembe menve továbbra is fegyverszállítást követelnek Ukrajnába. Karácsony Gergely baloldali főpolgármester emellett arról is beszélt, hogy szerinte csak akkor lesz béke, ha Ukrajna győz, az SZDSZ korábbi politikusa, Horn Gábor szerint pedig „bármi áron” támogatni kell Ukrajnát, akár fegyverszállítással is – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: nem csak a külföldről finanszírozott baloldali politikusok, hanem a szintén külföldi pénzeket kapó balliberális sajtó is erőteljesen háborúpárti álláspontot képvisel, folyamatosan kritizálja és támadja a kormány békepárti álláspontját. Mindez az elemző szerint tovább csökkenti a balliberális oldal támogatottságát, hiszen a magyar társadalom túlnyomó többsége azonnali tűzszünetet és békét szeretne, nem pedig a háború folytatását. (tovább…)

A 21. században várhatóan egyre nő majd Afrika súlya a nemzetközi porondon. Demográfiai növekedésükön és jelentős természeti kincseiken túl gazdaságuk dinamikus fejlődése is efelé mutat, azt azonban korai lenne állítani, hogy felemelkedésük zökkenőmentes lesz. Afrika vezető államainak (Algéria, Dél-Afrika, Egyiptom, Nigéria) a nagy lehetőségeken túl számos kihívással is szembe kell nézniük, amelyek közül a globális hatalmak geopolitikai szembenállása csupán az egyik és talán nem is a legveszélyesebb a kontinensre nézve. (tovább…)

2022. február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a „különleges hadművelet” kezdetét, amellyel kitört a mai napig tartó orosz–ukrán háború. Az elmúlt egy évben a nyugati államok is egyre közvetlenebb szerepet vállaltak a háborúban, amelyről továbbra sem tudni, mikor érhet majd véget és nem vezet-e súlyosabb nemzetközi konfliktusokhoz. (tovább…)

A háború kirobbanása óta Magyarország nem hajlandó beállni a háborúpárti politikai táborba, továbbra is békét szorgalmaz és a fegyverszállítást is elutasítja. Emiatt egyre látványosabb nyomásgyakorlás éri a háború folytatásában érdekelt Biden-adminisztráció részéről Magyarországot, David Pressman amerikai nagykövet a diplomáciában szokatlan módon támadja a magyar kormányt. Mindemellett a napokban Samantha Power, a USAID vezetője is Budapestre látogatott, melynek keretében számos kormányellenes csoporttal találkozott, akiket a pénzügyi támogatásról is biztosított. Mindez nem példanélküli, már a balliberális HVG is arról ír, hogy 2014-ben is megpróbálta az akkori demokrata amerikai vezetés befolyásolni a magyar közéletet – részletezte legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki kiemelte: már kormánykritikus véleményformálók és amerikai jobboldaliak is felháborodtak a látványos amerikai nyomásgyakorláson. (tovább…)