Hatalmi átmenet Eurázsiában

Az elmúlt két évben a posztszovjet térség több államában is nagyszabású alkotmányreformra került sor, amelyek szinte mind a hatalmi átmenet problematikájával álltak kapcsolatban. Az alkotmánymódosításokat Belaruszban, Kirgizisztánban és Kazahsztánban is zavargások előzték meg, míg Üzbegisztánban éppen a módosítások miatt kezdődtek tüntetések. A volt szovjet országok jelentős része szembesült ebben az időszakban azzal a problémával, hogy hogyan tarthatóak fenn a nagy tekintéllyel bíró, gyakran évtizedekig hatalmon lévő vezetők által kialakított rezsimek a hatalom átadása után. (tovább…)

Történelmileg sikertelen a szankciópolitika

Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően a nyugati országok és szövetségeseik szankciók ezreit vezették be Oroszországgal szemben, amelyek deklarált célja az, hogy olyan gazdasági károkat okozzanak Moszkvának, amelyek rákényszerítik a hadműveletek befejezésére. Eddig azonban úgy tűnik, a szankciók nem érik el a várt hatást: a rubel mondhatni szárnyal, az orosz költségvetés pedig extraprofitra tesz szert a magas földgáz- és kőolajáraknak köszönhetően. A Putyin-rendszer támogatottsága is stabilan 80 százalék fölötti, az országot elhagyó nyugati vállalatok pedig megkezdték a gyakran fedett visszaszivárgást. A szankciók eközben már nem a mielőbbi békéért folynak, hanem a háború más formáját jelentik. A szankciópolitika kudarca azonban történelmileg nem meglepő: számos példa bizonyítja, hogy ez az intézmény az elmúlt évtizedekben sem mutatkozott életképesnek. (tovább…)

Magyarország a nehéz időkben is stabil

Az április 3-i választás eredményének köszönhetően Magyarországon továbbra is politikai stabilitás van, amelynek köszönhetően ezekben a háborús időkben is gyors, az emberek érdekeit szolgáló döntéseket lehet hozni – hangsúlyozta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelt: ennek köszönhetően a háborús infláció hatásait a térségben Magyarországon sikerült a leginkább tompítani, továbbá a kormány a válság ellenére is fenn tudja tartani a nyugdíj- és fizetésemeléseket, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat és az árstopokat is. Ez jelentős különbség a baloldali válságkezeléshez képest, akik 2010 előtt az embereket érintő megszorításokat vezettek be. Nem meglepő, hogy a baloldal támogatottsága romokban van, hiszen ezekben a nehéz időkben a stabil kormányzást felmutató politikai oldalt támogatják a választók – emelte ki az elemző. (tovább…)

Lendületben a jobboldal, romokban a baloldal

A vasárnap megtartott időközi önkormányzati választásokon a kormánypárti jelöltek, illetve a kormánypártok által támogatott civilek elsöprő sikert arattak, összesen 28 mandátumot, ebből hat polgármesteri pozíciót nyertek el, míg a baloldal csupán kettő egyéni körzetben tudott győzni. A Fidesz–KDNP-pártszövetség olyan településeken is tarolt, amelyek az április 3-i választásokon még baloldali fellegváraknak számítottak, így például Budapesten és Szegeden is nyert a jobboldal. Annak ellenére, hogy Karácsony Gergely igyekszik a fővárosi kudarc felelőségét az ellenzéki pártokra tolni, az alacsony részvételben és a kormánypártok sikerében a gyenge főpolgármesteri teljesítmény is közrejátszott. Az eredmények azt mutatják, hogy a kormánypártok lendülete megmaradt, a baloldal viszont a három hónapja elszenvedett történelmi vereség óta nem talál magára, általánossá vált a politikai tanácstalanság, felerősödött az ellenzéken belüli küzdelem, így a szavazók elfordultak tőlük. (tovább…)

EU-csúcs: Ukrajna uniós tagsága még messze van

Kétnapos rendkívüli uniós csúcsot tartanak Brüsszelben, amelyen várhatóan döntenek Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszáról, ami lényegében csak egy szimbolikus politikai gesztus, a valódi uniós tagságtól még évtizedekre is lehet a két igen elmaradott ország – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor a legutolsó uniós csúcson elsöprő győzelmet aratott, további energetikai szankciók elfogadása pedig nem reális, hiába követelik ezt az ukránok és akarják többen Brüsszelben. A mostani csúcs egyik fontos kérdése az ukrán gabonaexport elősegítése, ami kapcsán Magyarország segítséget ajánlott fel, így ebben is segítséget nyújthat hazánk a jelek szerint a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában érdekelt ukrán félnek – tette hozzá az elemző. (tovább…)

Négy hónapja tart az orosz–ukrán háború

Lassan négy teljes hónapja tart az Oroszország és Ukrajna közötti háború, a harcok vége pedig továbbra is távolinak tűnik. Bár Oroszország fölénye a harcok központi térségének számító Donbasz régiójában egyre nagyobb, az ukrán hadsereg folytatni tudja az ellenállást – nem kis részben a nyugati államok fegyverszállítmányainak köszönhetően. Igaz, ezek jócskán alulmúlják Kijev várakozásait, és mintha a nyugati világ is elbizonytalanodott volna a háború kilátásait illetően. (tovább…)

A kisgazdák és az MDF példája mutatja: vége a Jobbiknak

A Jobbikon belüli személyi ellentétek mára odáig fajultak, hogy a párt vezetői egymást is feljelentik, a kiszivárgó információk szerint pedig a mozgalom megmaradt erőforrásainak megszerzéséért folytatott belső küzdelem újabb pártszakadást, sőt Jakab Péter távozását is eredményezheti. A Jobbik megszűnés irányába tartó története nem ismeretlen a magyar politikában: egykori parlamenti pártként az FKgP és az MDF is hasonlóképpen esett szét, ezért is nevezhetjük a Jobbikban zajló mostani folyamatokat „elkisgazdásodásnak”. Mivel az ellenzéki oldal többi szereplőjének már nincsen szüksége a szavazóit teljesen elvesztő Jobbikra, így mára ők is érdekeltek lettek abban, hogy az egykori nemzeti radikális párt a lehető leghamarabb a felejtés homályába vesszen. (tovább…)

Beigazolódott a 2022-es Fidesz-kampány

A baloldal valódi vezetője Gyurcsány Ferenc, Márki-Zay Péternek semmilyen hatalma nem volt a baloldalon belül, az ellenzéki pártokat kizárólag a hatalomvágy tartotta össze, a rezsicsökkentés és az árstopok megmaradnak és nem lesznek megszorítások – ez mind beigazolódott a választás óta eltelt hetekben, magyarul a Fidesz állításai a kampányban igazak voltak – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az ellenzékkel kapcsolatos fideszes állításokat maguk az ellenzéki politikusok és sajtótermékek igazolták, míg a gazdaságpolitikai lépéseket a kormány következetes álláspontja, melynek keretében a háború okozta terheket nem az emberekkel, hanem az extraprofitot termelő vállalatokkal fizettetik meg. (tovább…)

Összehangolt lejárató kampányt folytatott a baloldal

A 2022-es választásokra létrejött hatpárti összefogásnak nem volt pozitív mondanivalója, ám a kormánypártokkal szemben kialakított negatív kampányukat nyelvileg, tematikailag és időben is összehangolták. A leggyakrabban előforduló ismétlődő kifejezések és szókapcsolatok arra utalnak, hogy a baloldal egymás között egyeztetve, illetve egymással versenyezve folytatott lejárató kampányt Orbán Viktorral és a kormánypártokkal szemben. Az „előválasztásokon” induló miniszterelnök-jelöltek 2021 őszétől kezdve a vélelmezett korrupciót hangsúlyozták, politikai leszámolással fenyegetőztek, majd az orosz–ukrán háború kitörése után megjelent az úgynevezett „putyinozás”. A nyelvhasználatban tetten érhető negatív kampány hatástalan maradt, a lejáratás pedig hitelességi problémák miatt kontraproduktívvá vált: az ellenzéki szavazókat megosztotta, a bizonytalanokat elriasztotta, a jobboldalt mozgósította. (tovább…)