Elemzések

Nyugat-Európa országai a holokauszt miatt érzett történelmi bűntudatuk miatt, valamint a zsidó nép iránti szolidaritásból fakadóan több mint 75 éven át szinte feltétel nélküli támogatásukról biztosították Izraelt, amiben azonban az utóbbi másfél évben gyökeres változás állt be. A nyugat-európai vezetők Benjámín Netanjáhú kormányának terrorellenesként hivatkozott háborúját a Hamász ellen egyre nagyobb kétkedéssel fogadják. Az egyre élesebb kritikák megfogalmazása mellett immár a kétállami megoldás támogatása – vagyis a palesztin állam létrehozása Izrael mellett – sem tabu többé részükről. Ennek legfőbb hajtóereje nem a térség biztonság- és geopolitikai vetületében, esetleg hatalmi dinamikáiban, vagy akár az emberi jogi aggályokban keresendő, hanem a növekvő és radikalizálódó európai muszlim lakosságnak való megfelelési kényszerben. A nyugati-európai államokon belül a muszlimok növekvő demográfiai, kulturális és politikai súlya olyan belső feszültségeket generál, amely mára az államok stabilitására is hatással van, ahogyan azt a lassan két éve Európa nagyvárosaiban zajló palesztinpárti tüntetések is megvilágítják. A nyugat-európai elitek olyan csapdahelyzetbe kerültek, amelyben immár politikai túlélésük forog kockán és ezért a szimbolikus ügyeken túlnyúlva is kénytelenek egyre növekvő mértékben palesztinpárti politikát folytatni – muszlim (állam)polgáraik elvárásaival összhangban. (tovább…)

Míg Magyar Péter Brüsszel mellett köteleződött el a szombati beszédében, Orbán Viktor egy szuverén és nyugodt államférfiként jelent meg Tusnádfürdőn, aki a 2026-os parlamenti választáson győzelemre készül. A kormányfő érezhetően nem akart provokatív lenni, ugyanis a parlamenti választáshoz közeledve szélesíteni akarja a táborát, tehát nem akart olyan üzeneteket megfogalmazni, amit a politikai ellenfelei ki tudnának forgatni, fel tudnák használni vele szemben. Az elmúlt hónapokban a jobboldali tábor is aktivizálódott, amiben nagy szerepe van az új digitális megoldásoknak. (tovább…)

A nyugati világban két erő küzd egymással: lokalisták és globalisták, szuverenisták és föderalisták, populisták és neoliberálisok. Egyszerűbben szólva nemzeti és nemzetközi törekvésekről van szó, amelyek Magyarországon régi történeti mintázatokra nyúlnak vissza. (tovább…)

„Nem elég a világ, világkép kell” – fogalmaz Márai Sándor. Világrendet csak az képes kialakítani, aki világképet is tud kínálni: olyan víziót és rendezőelvet, amely kijelöli a közösségek céljait, értékeit és önértelmezését. Az elmúlt évtizedek globális ideológiái azonban épp ettől fosztották meg a világ társadalmait – univerzális ígéreteik mögött nem világképet, csupán technokrata menedzsmentet kínáltak. A jelenlegi átrendeződés egyszerre következménye egy ideológiai vákuumnak és lehetőség arra, hogy újraértelmezzük, mi lehet ma egy érvényes, jövőt formáló világkép alapja. (tovább…)

Néhány nappal ezelőtt tette közzé az Európai Bizottság a tagállamokat immáron hatodik éve pellengérre állító úgynevezett „jogállamisági” jelentését. A joguralmi áttekintés helyett inkább brüsszeli bizalmi indexnek nevezhető dokumentumban valamennyi ország, így hazánk vonatkozásában is a papírforma érvényesült, hiszen annak keretében a tagállamok nem a jogalapú kormányzás, hanem a politikai konformitás alapján kapnak minősítést. A jelentés újítása, hogy külön figyelmet szentel a belső piac „jogállamiság-érzékenységének”, valamint a jogállamiság és az uniós költségvetés kapcsolatának, kiemelve a feltételességi rendelet szerepét. Azzal, hogy az idei jelentés példátlan módon integrálja a „belső piaci dimenziót” a brüsszeli jogállamisági felfogásba, az Európai Bizottság nyíltan kimondja, hogy a „jogállamiság” nemcsak értékkérdés, hanem a gazdasági versenyfeltételek és a pénzekhez való hozzáférés feltétele is. Ezzel az elméleti összekapcsolással Brüsszel aggasztó képet fest a jövőről: lényegében politikai feltételt állít egy gazdasági jogrend működtetéséhez, mindez pedig az európai integráció szerződéses alapelveivel és történeti fejlődésével is nyíltan szembemegy. (tovább…)

Az atomfegyverek terjedésének megakadályozása ezen eszközök megjelenésének pillanatától kezdve napirenden van, az évtizedek során azonban, ha lassan is, de az atomhatalmak száma mégis növekedett. A nukleáris robbanófejek terjedésének korlátozása nem csupán a már atomfegyverrel rendelkező államok stratégiai érdeke, de azoké is, akiknek nincsenek ilyen eszközeik. Az atomfegyverek terjedése – ahogyan azok bevetése is egyes atomhatalmak által – ellenkező logikát juttathat érvényre, és nukleáris fegyverkezési versenyre ösztönözheti azokat az államokat is, amelyeknek ez nem állt szándékában. (tovább…)

NATO- és EU-csúcsot is tartottak a héten, utóbbira pedig Orbán Viktor már a Voks 2025 eredményének ismeretében érkezett, ahol ismét vétózott Ukrajna ügyében, míg Robert Fico szlovák elnök vétójának köszönhetően az orosz energia betiltásának terve még csak napirendre sem került az EU-csúcson. Az, hogy több mint kétmillió magyar ember nemmel szavazott Ukrajna uniós tagságára, ennek köszönhetően pedig Orbán Viktor határozottan fel tudott lépni az EU-csúcson, azt példázza, hogy Magyarország ki tudott állni az érdekei mellett – mondta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Napokon belül véget ér a féléves lengyel EU-elnökség, amely egy új politikai alku időszakának volt tekinthető Brüsszel és Varsó között. A korábbi konzervatív lengyel kormány leváltását célzó, nyolc esztendőn át tartó jogállamisági offenzíva, a „varsói modell” brüsszeli szempontból sikerrel zárult 2023 végén, győzelemhez segítve a Tusk-kormányt. Az egy évvel később kezdődő lengyel elnökség hatalmi szempontból éppen a tranzitidőszakra esett, a belpolitikai viharok mellett a közvélemény érdektelen maradt a féléves brüsszeli időszakkal szemben. A kormány politikai lojalitása és uniós irányvonalakhoz való igazodása egyértelmű elvárás volt az EU részéről, az új lengyel kormány pedig ennek megfelelően teljesített. 2024 elején az Európai Unió rekordsebességgel szabadította fel a korábban visszatartott több mint 100 milliárd euró összegű uniós forrást a lengyel kormány javára, anyagilag ezzel azonban nem az ország gazdaságát, hanem a Tusk-párti politikai elit hatalmát erősítették meg. Eközben a demokrácia és a jogállamiság egyértelmű leépülésével szemben cinkos módon nem emel szót egyetlen uniós intézmény sem. (tovább…)

A nagy 20. századi európai néppártoknak – legyenek akár kereszténydemokraták vagy szociáldemokraták – leáldozott, amely nem csak a társadalom politikai reprezentációját töredezi szét, hanem az országok kormányzásában is instabilitást vált ki. Míg a régi nyugati jobbközép pártok egy része balkanyart vett, az új jobboldal viszont szuverenista-populista irányba fordult, addig a régi baloldal helyén kisebbségi identitásokat képviselő liberális frakciók hemzsegnek. A pártrendszer összeomlása előbb-utóbb a parlament összetételében is megmutatkozik, majd az ingatag kormánykoalíciók bukdácsolásába torkollik. A 27 EU-tagország felében koalíciós felállás van, negyedüket kisebbségi kormány vezeti, három országban ügyvezető kabinet működik, de csak három olyan akad, ahol egy párt(szövetség) birtokolja a parlamenti mandátumok többségét. Az utóbbiak közül is egyértelműen kiemelkedik Magyarország, ahol négy ciklus óta kétharmados, dominánspárti berendezkedés szavatolja a kormányzati stabilitást. (tovább…)

A héten volt a 36. évfordulója Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédének, amivel már a politikai pályája elején beírta magát a történelemkönyvekbe. A beszéd fő üzenete az volt, hogy az akkori szovjet birodalommal szemben a magyaroknak ki kell állnia a függetlenség mellett, haza kell küldeni az oroszokat. Azóta sem változott Orbán Viktor pozíciója, ma ugyancsak a nemzeti szuverenitás mellett áll ki, ugyanakkor ezúttal annak a birodalomnak a központja, amelyik fenyegeti hazánk önrendelkezését, Brüsszelben van – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a pénteken záruló Voks 2025 komoly társadalmi legitimációt jelent a jövő heti uniós csúcs előtt. (tovább…)

Már májusban átlépte az 1,6 milliót a Voks 2025 szavazólapokat visszaküldők száma, így a június 20-i határidőig várhatóan a 2 milliót is meghaladja majd ez a szám. Erre utal, hogy Orbán Viktor a Parlamenti Szalonon kijelentette, hogy legalább kétszer annyian vesznek részt a Voks 2025-ön, mint a Tisza Párt szavazásán, amit saját bevallásuk szerint 1 millió 137 ezren töltöttek ki – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Voks 2025 komoly nyomásgyakorlást jelent uniós színtéren, emellett csattanós válasz Magyar Péterék konzultációjára, melyen Brüsszel és Kijev akaratának megfelelően az ukrán tagság támogatását hozták ki eredményként. (tovább…)

Karácsony Gergely a 2019-es megválasztása óta minden évben azzal riogatja a közvéleményt, hogy Budapest csődbe megy. Ez sok esetben csak kampányeszköznek minősült nála, most is a saját alkalmatlanságáról és a BKV körüli korrupciós botrányról igyekszik elterelni a figyelmet az áldozati pózzal – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője rámutatott: amikor Rákosrendezőt vásárolta meg több tízmilliárdért vagy amikor a százmilliós prémiumokat kellett kifizetni, akkor nem panaszkodott anyagi gondokra a főpolgármester. (tovább…)

Az Európai Parlament 2025. május 23-i plenáris szavazásán elfogadta azt az új uniós jogszabálytervezetet, amely egységesítené a harmadik országok beruházásainak ellenőrzését a tagállamokban és újabb hatásköröket adna az Európai Unió kezébe e téren, a tagállami hatáskör rovására. Az új javaslat az Európában tapasztalható geopolitikai feszültségekre hivatkozik, de a valóságban francia és német érdekek és a jól ismert brüsszeli birodalmi törekvések húzódnak meg mögötte. Ráadásul az uniós szintű befektetés-átvilágítás – különösen a döntési jogkörrel kiegészülve – precedenst teremthet arra, hogy a Bizottság más gazdasági területeken is jogosultságot szerezzen (pl. iparpolitika, innovációs támogatások, tőkemozgás), megnyitva ezzel az utat a gazdaságpolitikai föderalizmus előtt – amit a francia államfelfogás történetileg mindig is támogatott, Németország pedig pragmatikusan elfogad, amennyiben úgy látja, hogy gazdasági előnye származhat belőle. Az új szabály az európai szuverenitás védelmére hivatkozik, pedig annak feltétele nem az, hogy az EU elnyomja, hanem éppen, hogy segítse a nemzetállamok szabadságát és önrendelkezését: külső viszonylatban érvényesítse, belső viszonylatban pedig a legmesszebb menőkig tiszteletben tartsa azt. (tovább…)

Míg korábban azt hangoztatták Brüsszelben a nyugati vezetők, hogy jogállamisági kérdések miatt tartanak vissza uniós forrásokat Magyarországtól, ma már egyre nyíltabban kimondják, hogy valójában ez csak egy zsarolási eszköz annak érdekében, hogy változtassák meg Magyarország álláspontját például Ukrajna ügyében. Az új német kancellár már Szlovákiát is ezzel fenyegeti, amire Robert Fico határozottan reagált – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Tisza is részt vesz ebben a külföldi nyomásgyakorlásban, amit Kollár Kinga pár héttel ezelőtti kijelentése is jól mutat. (tovább…)

Törökország utóbbi hónapokban folytatott többdimenziós sakkjátszmája beérni látszik, hiszen több sikert is elkönyvelhetett a török vezetés az elmúlt hetekben bel- és külpolitikai téren egyaránt. Az állammal szemben 1984 óta fegyveres ellenállást folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) éppen akkor jelentette be feloszlását a demokratikus alapértékek érvényesülésére hivatkozva, amikor az Erdoğan-rendszert politikai ellenfelei önkényuralmi vádakkal támadják az İmamoğlu-ügy miatt. Noha az isztambuli polgármester őrizetbe vétele által vetett hullámok továbbra is polarizálják a társadalmat, a tüntetések intenzitása jelentősen csökkent, ami nagy mértékben a külföldi támogatás hiányának is köszönhető. A transzatlanti világnak jelenleg nem áll érdekében Erdoğan megbuktatása, hiszen amíg az EU saját gyengesége és ezáltal a török katonai védernyőbe vetett reménye miatt egyenesen szemet huny a törökországi események felett, addig a Donald Trump vezette kormányzat lényegében Törökországra bízta a közel-keleti regionális biztonság kezelését, és Szíria sorsát is. Mindebből pedig egyenesen következik az, hogy az orosz–ukrán háborúban közvetlenül és közvetetten érintett felek (főképp az Amerikai Egyesült Államok, és az Európai Unió tagállamai) nemcsak alkalmasnak tartják Törökországot arra, hogy a békeszerződés helyszínéül szolgáljon, de kellő erőt is tulajdonítanak az országnak a háborúban álló felek közötti ellentétek megoldásához. (tovább…)

Magyar Péter az elmúlt napokban minden fotóján és videóján látványosan magyar zászlóba burkolódzik, amivel szimbolikusan akarja magától távoltartani az ukrán kémbotrány ügyét, ugyanakkor a tettek és a friss információk is azt mutatják, hogy egyre szorosabb a Tisza és az ukránok kapcsolata, hiába próbálja meg ezt tagadni Magyar Péter – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése után utaltak rá, hogy további információk látnak rövidesen napvilágot. (tovább…)

Az Európai Unió néhány nappal ezelőtt egy félmilliárd euró értékű ösztönző csomagot jelentett be, amelynek keretében a Donald Trump amerikai elnök által a szövetségi finanszírozásból kizárt kutatókat, tudósokat kívánja a kontinensre csábítani. A kezdeményezéshez Franciaország is csatlakozott, további 100 millió euró összegű támogatással. A program egy ideológiailag vezérelt tehetség- és tudásimport, hiszen Brüsszel valójában azzal, hogy a USAID vagy éppen az amerikai balliberális kutatásfinanszírozási intézmények helyére szeretne lépni, valójában nem az európai emberek és az európai gazdaság érdekeit nézi, hanem politikai, világnézeti szövetségeseket keres. Eközben a tudomány szabadsága és pártatlansága súlyos csorbát szenved. Az Egyesült Államokban Donald Trump elnöksége alatt világos választóvonal keletkezett: a szövetségi kormányzat kizárt bizonyos, ideológiailag elkötelezett kutatási területeket a finanszírozásból. Az így kiszorult szereplők – hasonlóan az NGO-khoz – azonban új finanszírozási terepet találtak maguknak az Európai Unión belül, ami nemcsak az uniós források hatékony kiosztásának szükséglete és a tudományos szabadság elve szempontjából problémás, de szuverenitási szempontból is elfogadhatatlan. (tovább…)

Az elmúlt évek és a legutóbbi napok eseményei is megmutatták, hogy milyen intenzív külföldi beavatkozás éri Magyarországot, a külföldről finanszírozott sajtó és NGO-hálózat mellett mára már külföldi országok titkosszolgálataival is összejátszanak ellenzéki szereplők, jelen esetben a Tisza párt az ukrán titkosszolgálattal – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország ugyanakkor nem hagyja magát, az ukrán próbálkozásokra határozottan reagált, míg az átláthatósági törvénnyel biztosítaná a külföldi beavatkozás megszüntetését a médiában és a civil szervezetek világában. (tovább…)

Az elmúlt napokban felgyorsultak az események az ukrajnai konfliktus lezárásáról folytatott tárgyalások körül. Miután a Kijevbe látogató európai vezetők ultimátumban követelték Oroszországtól, hogy – mivel erre Ukrajna is kész –, május 12-től hirdessen általános tűzszünetet, Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmen kívül hagyta a felvetést, és közvetlen tárgyalásokat javasolt. Ezekre már ezen a héten sort is kerítene Isztambulban, és miután Donald Trump amerikai elnök is támogatta a javaslatot, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is nyitottnak mutatkozik a tárgyalásokra. (tovább…)

Gyurcsány Ferenc visszavonul, a momentumos politikusok pedig sorra jelentik be, hogy kiszállnak a politikából, sőt a párt egyik alapítója, Fekete-Győr András még arra is felszólította a Momentumot, hogy ne induljon el a 2026-os parlamenti választáson, hanem teljes mellszélességgel álljanak be Magyar Péter mögé. A 2017-ben létrejött párt a Tiszához hasonlóan akkor a külföldi finanszírozók és támogatók nagy reménysége volt, 2017-ben még Emmanuel Macron francia elnök is velük formálta volna Európa jövőjét – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Gyurcsány Ferenc és a momentumos politikusok visszalépése arról szól, hogy a külföldi finanszírozók most új szereplőre tesznek a kívülről irányított ellenzéki szereplők közül, ezúttal Magyar Péterbe fektetnek. (tovább…)

Az elmúlt évek tanulságaként levonható, hogy a nemzeti szuverenitásunk megerősítése nem csak elemi érdekünk, de önrendelkezésünk és megmaradásunk záloga is. A hazánk szuverenitása elleni egyre kirívóbb támadások szükségessé teszik e téren a védelmünk normatív megerősítését. A szuverenitásvédelem terén példaként jár elől az Amerikai Egyesült Államok, ahol a külső beavatkozások elleni hatékony védelem úgy valósul meg, hogy közben senki sem vonja kétségbe az ország demokratikus berendezkedését és működését. Magyarország esetében a szuverenitásvédelmet megnehezíti, hogy Brüsszel – annak ellenére, hogy az uniónak saját érdeke is, hogy a tagállamai erős önrendelkezéssel bíró országok legyenek – minden ilyen irányú kezdeményezést jogi köntösbe bújtatott politikai támadásokkal kísérel meg meggátolni. (tovább…)

Korábban a Momentumot érte erős kritika, miszerint Magyarország érdekeivel szemben politizálnak Brüsszelben, ugyanakkor a Magyar Péter vezette Tisza párt még náluk is messzebb ment – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: még Donáth Anna és Cseh Katalin sem mondta ki, hogy örülnek annak, ha Magyarország nem kap meg bizonyos forrásokat, és őket sem támogatták olyan nyíltan külföldről, mint ahogyan például Manfred Weber Magyar Péteréket, aki az Európai Néppárt valenciai kongresszusán is arról beszélt, hogy a Tiszának kell irányítania Magyarországot. (tovább…)

Kiélezett viszonyok között veszik kezdetüket hamarosan a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások. Az Európai Parlament előzetes elképzeléseit tartalmazó jelentéstervezetről, amelyet Siegfried Mureşan román néppárti és Carla Tavares portugál szociáldemokrata képviselő terjesztett elő, a jövő héten szavaz az Európai Parlament plenáris ülése. Az uniós tagországok versenyképességének megerősítéséről ismét kevés szó esik, Ukrajna uniós tagságát és az ebből eredő pénzügyi szükségletek fedezésének elsőbbségét azonban tényként kezeli a jelentés. Olyannyira, hogy az EP elképzelései között szerepel az európai uniós egységes belső piacának mielőbbi, még az ukrán uniós csatlakozás előtti megnyitása Ukrajna javára. Még akkor is, ha ez szembemegy a szabályokkal, a tagállami érdekekkel és az európai egységgel. (tovább…)

Elindult a kormány véleménynyilvánító szavazása, a VOKS 2025, amely lehetőséget biztosít a magyar állampolgároknak, hogy kifejezzék véleményüket egy Európa és benne hazánk sorsát hosszútávon eldöntő kulcskérdésről: legyen-e Ukrajna az EU tagja? Brüsszel már 2030 előtt szeretné Ukrajnát az EU-ban látni, ami komoly veszélyeket rejt Magyarország számára – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Brüsszellel paktumot kötő Tisza párt támogatja Ukrajna EU-tagságát, ennek megfelelően a tét meglehetősen nagy. (tovább…)

Kollár Kinga kijelentése, miszerint minél rosszabb az országnak, annál jobb a Tiszának, nagy politikai hullámokat vert. Magyar Péter is kínos magyarázkodásba és ellentámadásba kezdett, hiszen ő is tudja, ez egy olyan vörös vonal átlépése, amit még a momentumos EP-képviselők sem tettek meg. A tiszás EP-képviselő megszólalása azt az ellenzéki stratégiát leplezte le, mely a térségünkben nem ismeretlen: Lengyelországban ugyanezt láttuk, Magyar Péter Donald Tusk eszközét másolja – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Háromnapos „tényfeltáró misszióra” érkezett a héten az Európai Parlament LIBE bizottságának öt EP-képviselője Budapestre. A baloldali képviselőkből álló küldöttség vezetője a zöldpárti Tineke Strik, aki a Magyarországgal szembeni jogállamisági ügyek új felelőse. A delegáció tagja Krzysztof Smiszek lengyel szociáldemokrata képviselő is, Magyar Péter mentelmi ügyének európai parlamenti felelőse. A látogatás formális célja egy új jelentés összeállítása, amelyre „megfelelő intézkedéseket” kívánnak alapozni a képviselők, s amely szokás szerint beépül majd a Magyarországról szóló jogállamisági országjelentésbe. A szakbizottsági vizit célja azonban messze túlmutat ezen. A korábbi, 2021-es látogatáshoz hasonlóan ismét az a törekvés áll a hátterében, hogy Brüsszel beavatkozzon a magyar belpolitikába és minden lehetséges eszközt megragadjon annak érdekében, hogy az Európa országai számára is sikeres jövőt, követendő példát kínáló konzervatív, patrióta alapokon politizáló erő helyett hatalomra segítse a saját maga által választott ellenzéket: a Tisza pártot. (tovább…)

Az orosz emigránsok már sokszor csalódtak a Nyugatban, most pedig az ukránokon lehet a sor. A Nyugat iránti rajongás és az azzal szembeni ellenségesség váltakozása visszatérő jelenség a keleti szláv népek történelmében, és nem kerülte el azok nyugati emigráns csoportjait sem. Számukra az általuk csodált országok hétköznapjainak valósága gyakran éppúgy kiábrándítónak bizonyult, mint az a közöny vagy éppen hideg számítás, amellyel a nyugatiak az emigránsok hazájának problémáihoz viszonyultak. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Köztársaság a Birodalom ellen, Amerikából nem lesz Európa. Békés Márton, az Intézet igazgatója arról beszél, hogy miközben Amerika sebességet váltott és teljes gázzal hajt előre, addig Európa továbbra is rükvercbe kapcsolva marad. A 21. század kiszabadult szellemét azonban már nem lehet visszagyömöszölni a 20. század palackjába.   (tovább…)

Az amerikai–orosz tárgyalások nemcsak a békéről és a tűzszünetről szólnak, azok bizony egyben üzleti tárgyalások is, amely az energiahordozóktól kezdve a ritkaföldfémekig sok mindent tartalmaznak. Európa mindeközben még mindig nem tárgyal az oroszokkal, ami alól Magyarország kivétel, Szijjártó Péter múlt héten már a gazdasági kapcsolatok erősítéséről tárgyalt Moszkvában – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: azok lesznek az elkövetkezendő időszak nyertesei Európában, akik gyorsan lépnek és feltárják a háború és a szankciók utáni időszak gazdasági lehetőségeit, Magyarország ezen országok között van. (tovább…)

A párizsi büntetőbíróság hétfőn két év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte hétfőn Marine Le Pent és öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) a vád szerint 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást nemzeti pártcélokra használt fel. Az ítélet messzemenő politikai hatással bír: ellehetetlenítheti Marine Le Pen indulását a 2027-es elnökválasztáson. A választók jelentős része, köztük az a több, mint 11 millió francia állampolgár, aki tavaly a Nemzeti Tömörülésre szavazott, nemcsak politikai, hanem demokratikus válságként is értelmezi az ítéletet. (tovább…)

A múlt hétvégén a DK magabiztosan megnyert egy egyéni körzetet az időközi választáson, a Momentum pedig felkarolta a Pride témáját és tüntetéseket szervez Hadházy Ákossal közösen. Ez Magyar Péter számára több szempontból is kellemetlen: a politikai napirend nem róla szól, emellett 2026-ban vagy össze kell fognia a régi ellenzéki szereplőkkel vagy az ellenzéki győzelmet kockáztatja több budapesti körzetben – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az adatokból emellett az látszik, hogy mindeközben a Fidesz erősödni tudott a 2024-es választáshoz képest. (tovább…)

Március 19-én hajnalban Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármestert őrizetbe vették a török hatóságok bűnszövetkezetben való közreműködés és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet támogatásának vádjai miatt. Noha legközelebb 2028-ban tartanak köztársasági elnöki és parlamenti választásokat az országban, a CHP – felbuzdulva a tavaly márciusban elért helyhatósági győzelmein – már előrehozott választásra készül, amit nem lehet függetleníteni az isztambuli polgármester letartóztatásától, főképp úgy, hogy a CHP-t lassan két éve de facto vezető İmamoğlu március 23-án letartóztatása ellenére hivatalosan is a párt elnökjelöltjévé vált. Recep Tayyip Erdoğan többdimenziós sakkjátszmáját kellően szemlélteti, hogy a PKK-t vezető, ám 1999 óta börtönben lévő Abdullah Öcalant éppen béketeremtőként népszerűsíti a kormány, aki feloszlatja a terrorszervezetet. Egy ilyen történelmi jelentőségű békekötés mögött könnyen állhat az a számítás, hogy a kurdok támogatásával meglenne a szükséges többség az alkotmánymódosításhoz, amely megszüntetné az elnöki mandátumkorlátot, ami jelenleg megakadályozza Erdoğan újraindulását. İmamoğlu letartóztatása miatt az Európai Unió a főbb tagállamok vezetői egyelőre nem vádolták meg a török elnököt politikai leszámolással, ami jó eséllyel köszönhető a Törökországnak való geopolitikai kitettségüknek. Az Egyesült Államok kivonulása Európából könnyen eredményezheti azt, hogy Törökország – saját külpolitikai érdekvédelme mentén – válik nemcsak Ukrajna, de Európa biztonságának legfőbb garantálójává, amire az EU saját gyengesége miatt is rászorul. (tovább…)

Egyértelműen a Fidesz diktálja a tempót, Magyar Péter továbbra sem tudja visszavenni a politikai napirend irányítását – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: onnan lehet tudni, hogy Magyar Péter bajban van, hogy lassan már napi rendszerességgel rendel valamelyik ellenzéki közvélemény-kutatótól olyan felmérést, ami az előnyét vizionálja. Hozzátette: Magyar Péter mind Ukrajna, mind a Pride ügyében kisebbségi álláspontot képvisel, ezért inkább nem kommunikál ebben a témákban, ugyanakkor ezt egyre nehezebben tudja megtenni. (tovább…)

A Magyar Péter és képviselőtársai által benyújtott közös állásfoglalásra irányuló indítvány, bár elvileg az európai védelem jövőjéről szól, valójában nem más, mint egy rendkívül súlyos háborús állásfoglalás. Míg az USA, Oroszország és Kína is nyitottak a békére, ráadásul az Egyesült Államok elnöke épp tűzszüneti megállapodást próbál tető alá hozni, addig Brüsszel további fegyverszállítmányokkal eszkalálná a háborút. A globalista elit demokratikus „elköteleződését” jól szemlélteti, hogy annak érdekében, hogy egyetlen tagállam véleménye se szabhasson gátat az akaratuknak, akár az unió alapító szerződéseivel is hajlandóak szembehelyezkedni. (tovább…)

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a március 15-i ünnep alkalmából tartott beszédében többek között a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, a nemzeti vétó megerősítését és az európai béke megteremtését követelte 12 pontban. A miniszterelnök újraértelmezte az 1848-as forradalom követeléseit, és a „Mit kíván a magyar nemzet” aktuális kiáltványaként fogalmazta meg az Európai Unióval szembeni elvárásait. 1848 óta talán most a legidőszerűbb összefoglalni a magyar szuverenitás alapkövetelményeit, a nemzetek Európáját, a törvénytelenül elvont hatáskörök visszaadását, és a nemzeti főhatalom utolsó bástyája, a vétójog megerősítését. „Unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel.” – fogalmaz a 12 pontos felsorolás hatodik pontja, amely igen aktuális felhívás Brüsszel felé. Az Európai Bizottság ugyanis éppen arra törekszik, hogy bebiztosítsa az EU és Ukrajna felfegyverzéséhez szükséges jelentős összegű hitelfelvételét: jogi trükkel akadályozná meg, hogy Magyarország megvétózhassa az EU tervezett kölcsönfelvételét, ráadásul mindezt éppen a szolidaritás elvére hivatkozva. (tovább…)

Ukrajna elfogadta az Amerikai Egyesült Államok azon javaslatát, hogy azonnali, harminc napos, teljeskörű fegyverszünetet léptessen életbe a front teljes szakaszán, amennyiben Oroszország is megteszi azt. A javaslatokat az amerikaiak képviselői továbbítják Oroszország felé: Steve Witkoff amerikai különmegbízott a héten Moszkvába utazik, ahol a hírek szerint Vlagyimir Putyinnal egyeztethet majd a tűzszünetről, de telefonbeszélgetésre is sor kerül majd Donald Trump és orosz kollégája között. A tűzszünet az első lépés lehet a béketárgyalások felé vezető úton, így a vérontás megállításán túl a konfliktus tartós lezárását is közelebb hozhatja. (tovább…)

(tovább…)

Miközben Magyarország minden nagyhatalommal jó kapcsolatot ápol, addig a brüsszeli vezetésnek egyre rosszabb a viszonya még Washingtonnal is, múlt héten például Kaja Kallast, az EU külügyi főképviselőjét meglehetősen megalázó módon nem fogadta az amerikai külügyminiszter – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az Amerikai Egyesült Államok egyértelműen rendezni akarja a viszonyát Oroszországgal, amelynek csak egy eleme az ukrajnai háború. Az EU ugyanakkor nem reagál a megváltozott geopolitikai helyzetre, amivel azt kockáztatja, teljesen kimarad a rendezési folyamatból. (tovább…)

Egyre dagad a brüsszeli botrány, újabb és újabb visszaélésekre derül fény az uniós források brüsszeli felhasználásával kapcsolatban: lobbitámogatás a Bizottság zöldpolitikai propagandája érdekében, balliberális ideológiai hadviselés az „európai értékek megóvása” címén, NGO-k javára átjátszott kutatás-fejlesztési források, politikai korrupció. Évek óta tapasztaljuk, hogy Brüsszel számára másodlagos az európai emberek jóléte, a vállalkozások versenyképessége, az álcivil szervezetek érdekei és működésük anyagi feltételeinek biztosítása azonban mindenek felett áll. A változás érdekében Magyarország az uniós korrupció elleni küzdelem élére állt, az elkövetkező időszak kérdése, hogy kialakul-e a patrióta többség az EU intézményeinek számonkérése mellett, vagy a brüsszeli elit továbbra is úgy folytatja öncélú hatalmi játszmáját, mintha mi sem történt volna. (tovább…)

Trump-tornádó – többnyire ezzel a plasztikus kifejezéssel írják le azt, ami Donald Trump megválasztása óta történik. Érett már a vihar, a forgószél feltámadásához a beiktatását sem kellett megvárni, ugyanis megválasztott elnökként is tett olyan lépéseket, amelyek gyökeres változásokat ígértek. Azóta pedig minden nap történik valami. Ezúttal azonban nem csak az Egyesült Államokban következett be a fordulat, hanem szerte a Nyugaton, sőt globális méretekben is érezteti hatását. Ennek leglátványosabb amerikai, de világszerte hatást kifejtő döntése a USAID megszüntetése volt, aztán jött az orosz–ukrán háború lezárására tett rijádi erőfeszítés, amely megváltoztatta a világpolitikát, új jaltai megállapodást körvonalazva. Trump második elnöksége egyszerre amerikai rendszerváltás és a világrendszerváltás felgyorsítója. (tovább…)

Az utóbbi hetekben Magyar Péter lendületet vesztett és csak reagál, miközben a kormányoldal láthatóan felszívta magát és ismét átvette a kezdeményezést, Orbán Viktor az évértékelő beszédében pedig számos olyan témát jelölt ki, ami hónapikig meghatározza a belpolitikai napirendet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a bejelentett gazdasági intézkedések alkalmasak arra, hogy a hétköznapok szintjén is érezzék az emberek, vége van a háború és szankciók okozta gazdasági válságnak. (tovább…)

Az Európai Parlament is perbe száll hazánk ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A jogszabály uniós jog-ellenességére hivatkozással még tavaly indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. Kérdés, hogy miért épp most érzi úgy a plenáris testület, hogy csatlakoznia kell az eljáráshoz. A miértre az álcivil szervezetek amerikai finanszírozásának felszámolása és azok Brüsszel általi pótlása környékén keresendő a válasz. (tovább…)

Noha a várakozások jelentősek voltak a vasárnapi szövetségi választással kapcsolatban Németországban, elégedett aligha lehet bármelyik párt az AfD-n kívül. Miközben a CDU pürrhoszi győzelmet aratott, a progresszív zöldek és szociáldemokraták a várakozásoknak megfelelően gyengén szerepeltek, és miután az AfD-vel való koalíciókötést a CDU-t vezető Friedrich Merz továbbra is kizárja, a kormányalakítási tárgyalások tere rendkívül szűkké vált. A választás eredményeként minden korábbinál világosabbá vált, hogy nem „a demokratikus közép” áll szemben „az autoriter jobboldallal”, hanem az országot túszul ejtő hatalmi kartell a népakarattal. Matematikailag létrejöhet a CDU–SPD nagykoalíció, ám ez pusztán annak köszönhető, hogy a BSW 0,03% híján kimaradt a parlamentből, az ún. centrumpártok soha nem értek el ilyen gyenge együttes eredményt. Kérdéses, hogy a világra köszönő új geopolitikai korszak árnyékában mire lesz képes egy minden korábbinál gyengébb nagykoalíció, amelynek egyszerre kellene megoldania az ország strukturális problémáit, és adott esetben élesen szakítani az ország külpolitikai hagyományaival a transzatlanti viszonyok leértékelésén keresztül. (tovább…)

Ez valójában egy orosz–amerikai proxyháború, amit kizárólag Amerika és Oroszország tárgyalása zárhat le, Európa pedig, ha nem változtat álláspontján, kimarad a béketárgyalásokból – ezekre figyelmeztet már évek óta Orbán Viktor, akit az elmúlt hetek eseményei egyértelműen igazolnak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Zelenszkij ukrán elnök rossz taktikát választott Orbán Viktor és Donald Trump kritizálásával, ugyanis most már az amerikai elnök is élesen bírálja őt, szerdán már egyenesen diktátornak és középszerű komikusnak nevezte. (tovább…)

Viharos körülmények, kiélezett viszonyok között veszik kezdetüket hamarosan a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások, pedig ez a közös tervezés hétköznapi körülmények között is próbára teszi az európai szereplők együttműködési készségét. A körülmények nem sok jót sejtetnek, a hagyományosnak tekinthető versenyképességi és elosztási vitákat tovább élesíti a most már uniós szinten is megjelenő tőke- és pénzhiány, a gazdasági stagnálás és recesszió, illetve a költségvetési keretek közé erőltetett politikai ügyek. Miközben a hírek szerint a jogállamisági kritériumok még ez eddigieknél is erősebben átpolitizálhatják az uniós pénzek elköltését, az eddig ismert tervek alapján az európai versenyképesség helyzete továbbra is rendezetlen marad. (tovább…)

2017-ben Európában okkal keltett komoly visszhangot Sadiq Khan, London polgármesterének azon megnyilvánulása, hogy „a terror a nagyvárosi élet része”, azonban az elmúlt évek eseményei tragikus módon támasztották alá az Európában kialakult új realitást. Németországban és Ausztriában hetente történnek olyan iszlamista motivációjú terrorcselekmények, amelyeket bevándorlók követnek el, míg Belgiumban, Franciaországban és Svédországban a migráns hátterű, egymással rivalizáló bűnbandák háborújában az utcai lövöldözések válnak mindennapos esetté. Mindeközben a nyugat-európai politikai elitek nemcsak bénultan figyelik az ártatlan emberek életét követelő tragédiákat, de súlyosbítják is azáltal, hogy a szigorúbb migrációs politikát hirdető pártokkal való kiegyezés helyett a kartellpolitika szolgálatába állított látszatintézkedéseket foganatosítanak. Az emberek türelme azonban egyre fogy, ami sorra mutatkozik meg választások során Európa-szerte. (tovább…)

Elképesztő számú, 6200 újságírót és 707 médiumot pénzelt a USAID világszerte, melyek között több magyarországi sajtótermék is megtalálható. Mindezek fényében már érthető, miért képviseli a külföldről fizetett sajtó minden fontos kérdésben a globalista álláspontot – támogatják a migrációt, a genderőrületet és a háborút –, ugyanis pontosan ezért fizetik őket, mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az amerikai költségvetési finanszírozás csak egy eleme ezeknek a pénzeknek, a Soros-hálózat és Brüsszel is számos erőforrást biztosít nekik. (tovább…)

A világ mozgásban van, a változások pedig a politikai eszmék és világnézetek területét sem hagyják érintetlenül. Elon Musk és a Szilícium-völgy techóriásai nem csak politikai és gazdasági befolyásuk révén, de nézeteikkel is jelentős hatást gyakorolhatnak a következő évek, évtizedek alakulására. Úgy tűnik, érdemes lehet megismerkedni olyan fogalmakkal, mint a longtermism, protópia vagy éppen a termodinamikából származó entrópia, a távoli jövőn túl azonban a messzi múltra is pillantást kell vetnünk, korunk Amerikájára ugyanis a római köztársaság hosszú árnyéka is rávetül. (tovább…)

Mark Zuckerberg bejelentette: felszámolja a platformjain a tényellenőri rendszert, ami évek óta a jobboldali, szuverenista hangok cenzúrázására szolgál. Az új amerikai adminisztráció ehhez minden bizonnyal meg fogja teremteni a jogi kereteket, Brüsszel azonban számos kötelező érvényű uniós norma révén intézményesítette a véleménydiktatúrát. A pálfordulását követően Zuckerberget a teljes globalista elit össztűz alá vette, ami kiváló bizonyítéka annak, kiknek is kedvez a régóta fennálló digitális cenzúra. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kész átverés show Németországban. Békés Márton, az Intézet igazgatója Szájer Józseffel, a Szabad Európa Intézet vezetőjével, volt európai parlamenti képviselővel beszélget, a közelgő németországi előrehozott választások kapcsán.  (tovább…)