Fokozódó fővárosi közlekedési káosz

  •  
  •  

Az elmúlt másfél évben számos olyan megalapozatlan közlekedésfejlesztési és felújítási projekt indult el Budapesten, amely megbénította az autós forgalmat és a tömegközlekedést. Az augusztusban tapasztalható dugók, valamint a szakmai szervezetek figyelmeztetése ellenére a főpolgármester nem tett érdemi lépéseket az elviselhetetlen állapotok felszámolásáért, így megjósolható volt, hogy az iskolakezdés miatt tovább romlik a helyzet. A közlekedési válság kialakulásáért a miniszterelnök-jelölti kampányával foglalkozó Karácsony Gergely a felelős, hiszen több döntést is a rendkívüli jogrend keretében egyedül hozott meg, továbbá a Tarlós István által előkészített projektek újratervezésével közel két évet vesztegetett el. Az időben összecsúszó felújítások és a kerékpársávok kijelölése miatt kialakult dugók huzamosabb ideje nehezítik meg a munkába igyekvő lakosok és az agglomerációból érkezők életét, anyagi károkat okoznak a szállítmányozási cégeknek és a turizmusnak, nem utolsósorban növelik a károsanyag-kibocsátást. A főpolgármester hiába igyekszik az atlétikai vb megvétózásának zsarolásával elterelni a figyelmet, a lakosok és a közlekedők tapasztalata szerint a város egyre élhetetlenebbé válik.

A XXI. Század Intézet elemzése a budapesti közlekedési káoszhoz és a szeptember elsején tapasztalható áldatlan állapotokhoz vezető okokat veszi sorra, továbbá bemutatja a szakmai szervezetek bírálatát, amelyek Karácsony Gergely felelősségére utalnak. Az elemzés végül rámutat arra, hogy a főpolgármester a közlekedéspolitikában is virtuális politizálást folytat a valódi cselekvés helyett.

Budapest közlekedése szeptember elsején összeomlott

Hatalmas torlódások alakultak ki szeptember első napján Budapesten: mind az autós forgalom, mind pedig a nem kötöttpályás tömegközlekedés gyakorlatilag összeomlott. Az iskolakezdés miatt a nyári időszakhoz képest megnövekedett forgalom – a városban tartó felújítások és a kijelölt kerékpársávok miatt – már a kora reggeli órákban, majd a délutáni csúcsforgalomban újfent, elviselhetetlen állapotokat okozott.

Az előzetes jóslatok szerint közlekedési dugó bontakozott ki nyolc óra előtt többek között Zugló vasútállomásának környékén, a Hungária körúton, a Keleti pályaudvarnál, a Blaha Lujza téren a Nagykörút és a Rákóczi út mindkét irányában. Nem sokkal később a belváros is teljesen megbénult, az Astoria és a Kiskörút autóval járhatatlanná vált, de volt, ahol a biciklisek sem tudtak elhaladni a kerékpársávokra feltorlódott kocsisortól. A Lánchíd, a Blaha Lujza tér és a Hegyalja út felújításának, továbbá a pesti alsó rakpart lezárásának következtében Budapest legfontosabb közlekedési csomópontjain hosszú araszolásra kényszerültek az autósok és a buszforgalom is lelassult.

Mindeközben az agglomerációból a városba bevezető utak is teljesen megteltek, a menetidő itt is a többszörösére nőtt.

Az iskolakezdésre elmélyült közlekedési válság legfőbb okai között az átgondolatlan közlekedéspolitikai döntéseket, az elmúlt időszak késlekedése utáni kapkodást, az időben összecsúszó felújításokat, a hatástanulmányok nélkül kialakított kerékpársávokat és a városházán uralkodó politikai válságot említhetjük meg. A még Tarlós István által előkészített felújtásokat (Lánchíd, Blaha Lujza tér) Karácsony Gergely a beiktatása után politikai haszonszerzés céljából újraterveztette, ami közel két éves késlekedést okozott. Az új szerződések ráadásul a főváros számára kedvezőtlenebbek, a felújítási munkálatok drágábbak lettek, mint az előző városvezetés által kialakított konstrukciók.

A ciklus során eddig meghozott közlekedéspolitikai döntések következményei alapján Karácsony Gergelyről elmondható, hogy több szempontból is alkalmatlan a főváros vezetésére. A nyár folyamán ráadásul a főpolgármester idejének nagy részét az előválasztási kampány kötötte le, így gyakorlatilag hátat fordított Budapestnek, számtalanszor Balogh Samu kabinetfőnöknek kellett őt helyettesítenie. Miközben a fővárosban megjósolható volt a közlekedés összeomlása, addig Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltként az országot járta, a közösségi oldalán virtuális dacpolitikát folytatott az Orbán-kormánnyal szemben, és még arra is maradt ideje, hogy elemzőkkel vitatkozzon. Emlékezetes: augusztus 24-én a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Deák Dániel személyét kritizálta.

Az átgondolatlan közlekedéspolitika következménye

Karácsony Gergely és több mint negyven főre felduzzasztott tanácsadói stábja számos olyan átgondolatlan közlekedéspolitikai döntést hozott az elmúlt másfél évben, ami miatt közlekedési válság alakult ki Budapesten 2021 nyarán. A pandémia miatti rendkívüli jogrendben a főpolgármester – a közgyűlés összehívása nélkül – egyszemélyes határozatokkal „kormányozta” a várost, így minden egyes fejlesztésért, felújításért és beruházásért, amit a főváros önállóan, kormányzati partner nélkül tervezett meg és indított el, egyszemélyes felelősséggel is tartozik a választópolgárok felé.

A főváros autós forgalma és tömegközlekedése annak ellenére bénult meg a nyáron, hogy ilyenkor kevesebb jármű közlekedik, mint az év más időszakában.

A megnövekedett menetidők megnehezítették a lakosok és az agglomerációból érkezők mindennapjait, a dugók pedig komoly anyagi károkat okoztak a szállítmányozó cégeknek, és a pandémia miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő turizmusnak és idegenforgalomnak.

A megígért társadalmi párbeszéd nélkül és hatástanulmányok hiányában 2020 tavaszán és őszén – szintén a főpolgármester egyszemélyes döntése alapján – a város több pontján alakítottak ki kerékpársávokat (Bartók Béla út, Üllői út, Nagykörút, Andrássy út). A leálló- és parkolósáv mellett felfestett bicikliutak elviselhetetlen dugókat okoztak, ami leginkább a belvárost bénította meg, ráadásul balesetveszélyesek is a szakmai szervezetek szerint. A tarthatatlan helyzet miatt azóta több helyen is megszüntették vagy a járdásra irányítottak a kerékpársávok egy részét (Üllői út, a Nagykörút egy rövid szakasza), ám a megmaradt vagy elterelt kerékpárutak ma is nehezítik az autós forgalmat és a nem kötöttpályás tömegközlekedést. Ma már jól látszik, hogy az átgondolatlan döntés mögött Karácsony Gergely „környezettudatos” politikusi karakterének építése, nem pedig a város élhetőbbé, pláne nem biztonságosabbá tétele húzódott meg.

Az időben összecsúszó 2021-es felújítási és átépítési munkálatok további nehézséget okoztak és okoznak ma is a közlekedőknek. A közel két éves késlekedés után kapkodva meghozott döntések szintén nem a város, hanem Karácsony Gergely előválasztási kampányának érdekeit szolgálják. A Lánchíd minimum két és fél évig tartó felújítása, továbbá az idei év végéig tartó munkálatok, a gyalogossétány kialakítása a pesti alsó rakparton, a Hegyalja út felújítása, a Batthyány tér buszparkolóinak áttelepítése és végül az augusztusban elkezdődött Blaha Lujza téri felújítás (ami 2022 végéig fog tartani) olyan fő csomópontok egyszerre való lezárását és sávszűkítéseket jelentenek, amelyek külön-külön is komoly problémát okoznának.

A szakmai szervezetek jelezték a problémát és a főpolgármestert tartják felelősnek

A közlekedéspolitikai döntésekkel a – sokszor meg sem kérdezett – szakmai szervezetek sem értettek egyet. „Budapest közlekedése elesett, a város átjárhatatlanná és így sokak számára élhetetlenné vált” – fogalmazott nyílt levél formájában a Magyar Autóklub már idén június 17-én. Az autós társadalom érdekképviseleti szervezete a nyár eleji elviselhetetlen helyzetet egyértelműen a szakmailag elhibázott forgalomszervezési döntések következményének tartotta, felelősként pedig Karácsony Gergelyt jelölte meg.

Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója július 22-én arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a Lánchíd, mind a Blaha Lujza tér felújításának, illetve az alsó rakpart megújításának kész tervei voltak a korábbi városvezetés időszakából, amelyeket – jelentős időt elpazarolva – felülvizsgáltatott a főpolgármester, majd a mindkét esetben sokkal kedvezőtlenebb és drágább terveket fogadott el.

A BFK több olyan javaslatot letett a főpolgármester asztalára, ami csökkentené a forgalmi dugókat, de Karácsony Gergely ezek egyikére sem reagált érdemben.

A főpolgármester döntéseit augusztus utolsó hetében a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) is élesen bírálta. Szerintük Karácsony gyakorlatilag „megsemmisítette a budapesti tömegközlekedést” a Rákóczi úti és nagykörúti lámpaprogram áthangolásával. Mivel az intézkedés a lakosság túlnyomó többsége által használt villamosközlekedést nehezítette meg, így a VEKE a BKK szakmai vezetőit lemondásra szólította fel, miközben Karácsony Gergelyt a „zöld program” elárulásával vádolta meg.

Virtuális politizálás valós közlekedéspolitika helyett

A nyáron kialakult közlekedési káosz után várható volt, hogy az iskolakezdéssel megnövekedő forgalom tovább fogja nehezíteni a főváros lakosságának és az agglomerációból érkezők életét. A főpolgármester a dugók megelőzése érdekében mindösszesen két látszatdöntést hozott: szeptember másodikától a 14 éven aluliak számára ingyenessé válik a közösségi közlekedés és a Kerepesi úton – az autósforgalom érdekében – áthangolják a lámpaprogramot.

A főpolgármester a 14 éven aluliak számára nyújtott kedvezményt már 2019-ben megígérte, így ennek megvalósulása régen esedékes volt, ráadásul a szeptember elseji közgyűlésen kiderült, hogy hatástanulmány hiányában a városháza nem tudja pontosan ennek költségeit megmondani. A látszatintézkedés érdemi hatása a szeptemberben várható dugókra – a szakmai szervezetek szerint – nem lesz, így ez inkább a miniszterelnök-jelölti kampányának tudható be. Az új lámpaprogram pedig amellett, hogy a Blaha Lujza tér környékén kialakult dugókat jól láthatóan nem képes jelentősen csillapítani, sőt a mellékutcákban a buszok emiatt megrekednek, ezzel szemben a 4-es és a 6-os villamosjáratok menetidejét megnöveli, így a főpolgármester közösségi közlekedéssel kapcsolatban megfogalmazott programjával ellentétes.

Az MSZP–Párbeszéd kormányfőjelölt-jelöltjévé előlépett Karácsony ma már csupán az őszi előválasztásra, illetve a 2022-es voksolásra készül, így konfliktuskereső dacpolitikát folytat a kormánnyal szemben, amelynek legnagyobb vesztese Budapest, ez pedig a város közlekedésén mutatkozik meg leginkább.

Számos olyan döntés született, amelynek eredményessége csupán kommunikációs dimenzióban mérhető, célja nem a város fejlődésének elősegítése, hanem a kormány elleni politizálás.

A szeptember elsejére – egy év különleges jogrendi idő után – összehívott rendkívüli közgyűlésen a főpolgármester részéről érdemi javaslat nem érkezett a közlekedési válság megoldása érdekében. Ezzel szemben hosszasan tárgyalták az atlétikai vb elhalasztásának lehetőségét, amiben végül a Demokratikus Koalíció és a főpolgármester összekülönbözött. Az egyébként jogi relevanciával nem bíró, a valóságban megvalósíthatatlan zsarolási pozíció kialakítása a fővárosnak sem érdeke, ahogy a világ harmadik legnépszerűbb sportesemény elmaradása sem. A látszatpolitikai döntés valójában a főpolgármester miniszterelnökjelölt-jelölti kampányát erősíti, és alkalmas arra, hogy elterelje a figyelmet a város valódi problémájáról, vagyis a közlekedési válságról.

Összességében elmondható, hogy a főpolgármester – a szakmai szervezetek többszöri jelzését és a közlekedők negatív tapasztalatait figyelmen kívül hagyva – érdemi intézkedést nem hozott azért, hogy a megjósolható súlyos közlekedési válságot megakadályozza, vagy hogy az iskolakezdéssel járó autós forgalom növekedése miatti nehézségeket orvosolja. A főpolgármester hiába igyekszik elterelni a figyelmet a dugókról, a város tapasztalhatóan egyre élhetetlenebbé válik.