Konstruált Karácsony-kampány

  •  
  •  

Az amerikai és a spanyol populista baloldal kampányszlogeneit másolva, a balliberális kulturális elit támogatásával jelentette be Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelöltségét. Jól látható módon igyekszik kompetenciaverseny helyett karakterek versenyévé tenni a 2022-es parlamenti választást, ennek érdekében mesterséges imázst építettek fel neki az amerikai demokrata körökből érkező kampánytanácsadók, amelynek fő célja az „őszinte”, „esetlen”, de „emberséges” és így „szerethető” jelölt képének kialakítása. Az elmúlt napok eseményei azonban kártyavárként dönthetik össze ezt a kreált valóságot, hiszen a szülőfalujában zavartan a kezét tördelve magát vidéki srácként jellemző Karácsonyról kiderült: csak kampányidőszakokban jár vidékre, ráadásul valótlanságot állított nyelvtudásával és iskolai végzettségével kapcsolatban is. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldali stratégiák célja egy Medgyessy-hasonmás megépítése, azonban a kezdeti baklövések után erősen kérdéses, hogy ez sikerül-e.

Amint azt pár hete a XXI. Század Intézet is prognosztizálta, Karácsony Gergely múlt hétvégén bejelentette miniszterelnök-jelölti indulását. A kiszivárgó információk alapján ráadásul már az is eldöntött tény a baloldali pártok között, hogy ő lesz végül a közös miniszterelnök-jelölt is, az előválasztás csupán egy kampánytechnikai eszköz, amellyel az ellenzéki szavazókat igyekeznek mobilizálni. Karácsony Gergely számára egy mesterségesen felépített karaktert szeretnének adni, ami mögött főként amerikai minták állnak. A 99% vs. 1% szlogennel az irigységre, az indulatra és a dühre szeretné felépíteni a kampányát, magát pedig az „őszinte” politikus szerepében képzeli el.

Demokrata párti kampánytanácsadók imázsépítése

Karácsony Gergely szlogenjei és az általa indított mozgalom is külföldi minták másolata, amelyeknek kialakítása mögött feltehetően amerikai demokrata körökből származó kampánytanácsadók állnak. Így nem meglepő, hogy a Karácsony Gergely által beharangozott 99% Mozgalom jelmondatai az elmúlt években már a világ több pártjának és mozgalmának üzenetei közt megtalálhatóak voltak.

A leginkább ismert ezek közül a 2011-ben, az USA-ban megjelent Occupy Wall Street nevű antikapitalista mozgalom volt, aminek a „Mi vagyunk a 99%” mottója szinte teljes mértékben megegyezik a „Mi vagyunk a 99 Mozgalom!” szlogenjével.

A tudatos közösségi médiahasználatnak és a folyamatos akcióknak köszönhetően a kezdeményezés néhány hét alatt az USA egész területét lefedő zavargásokba csapott át, amelyek során az anarchista tüntetők – részben az „arab tavasz”, valamint a spanyol Indignados mozgalom jelszavát átvéve – a „Mi vagyunk a 99%” mellett, sokszor antiszemita kijelentéseket skandálva tiltakoztak a pénzintézetek és nagyvállalatok ellen. A demonstrációk során a mozgalom résztvevői több teret és épületet is elfoglaltak amelyek során többször is összetűzésbe kerültek a hatóságokkal. A mozgalom hatására a világ több pontján is hasonló tüntetésekre került sor, és mára az úgynevezett „elfoglaló mozgalmak” mintájává vált.

Hasonló szlogenekkel kampányolt a 2014-ben alapított, – a már említett Indignados mozgalom hamvaiból felemelkedett – spanyolországi Podemos párt, valamint a 2011-ben alapított szlovák 99% – občiansky hlas (99% – polgári hang) nevű párt is.

A populista ígéretekkel próbálkozó szlovák formáció kezdetben még 4–5 százalékos támogatottsággal bírt, 2021-re azonban mérhetetlenné vált a támogatottsága: a 2020-as parlamenti választásokat mindössze 991 szavazattal zárta, ami a leadott voksok mindössze 0,03 százalékának felelt meg.

A Pablo Iglesias által vezetett spanyol baloldali populista párt ezzel szemben a nagyvállalatok megadóztatására és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére épülő programjának köszönhetően pár év alatt jelentős támogatottságra tett szert, több kisebb baloldali párttal együtt pedig megalapította az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk rá) pártszövetséget. A populista ígéretek miatt azonban a párt folyamatos küzdelemben állt a hagyományos baloldali értékeket valló Spanyol Szocialista Párt vezetőivel. Ennek következtében 2019-ben Spanyolországban ismételt választások kiírására is sor került, miután Iglesias nem tudott megállapodni a szocialista Pedro Sanches-el a közös kormányzásról. Bár ezt követően a felek végül megállapodtak, az események hatására mindkét fél támogatottsága nagyot csökkent.

Ennek eredményeként a 2021-ben megtartott, előrehozott tartományi választásokon a Spanyol Szocialista Pártnak az eddigi legrosszabb választási eredményét sikerült elérnie, míg a Podemos is csupán a vártnál rosszabb eredménnyel zárta a választást, aminek hatására Iglesias bejelentette, hogy lemond miniszterelnökhelyettesi pozíciójáról és visszavonul a pártpolitikától.

Karácsony Gergely és az általa bejelentett mozgalom egyáltalán nem egyedi, önálló gondolatokkal, hanem különböző nemzetközi mozgalmaktól, politikusoktól és pártoktól „kölcsönvett” jelmondatokkal kívánja megszólítani a magyar választókat.

Ezt bizonyítja az is, hogy a baloldali politikus már az indulását bejelentő beszédében is, több esetben Joe Biden amerikai demokrata elnök beiktató beszédére emlékeztető mondatok és szófordulatok hangoztak el, valamint hogy amerikai politikushoz hasonlóan és az amerikai kampánytanácsadók javaslatára, Karácsony is hangzatos szlogenek puffogtatásával és egy, az emberek számára szerethető karakter felépítésével igyekszik leplezni a kompetenciáiból adódó hiányosságait.

 „Őszinteség” helyett hazugságspirál

Az amerikai kampánytanácsadók javaslatai alapján felépített konstruált valóság azonban már Karácsony Gergely kampánykezdetekor elkezdett összeomlani. Az indulását bejelentő videófelvételen például látszódott, hogy a főpolgármester nem érzi önazonosnak azokat a kampányszlogeneket, amelyeket kitaláltak neki.

Karácsony Gergely indulását szülőfalujában, Nyírtasson jelentette be és első beszédében azt állította, hogy büszke vidéki gyökereire, egyebek mellett zöldpolitikai meggyőződése is innen fakad.

A főpolgármester a bejelentés során végig idegesen tördelte a kezét, a beszéde akadozott, szemmel láthatóan természetellenesen érezte magát abban a környezetben, amibe a kampánytanácsadói elhelyezték.

A céljuk a vidéki szavazók megszólítása lenne mindezzel, hiszen Karácsony Gergely főként Budapesten népszerű, azonban jól példázza, hogy mennyire lehetetlen küldetésre vállalkozott ezzel, hogy még a szülőfalujában is az emberek több mint kétharmada a Fidesz–KDNP jelöltjére szavazott a 2018-as parlamenti választáson.

De még a miniszterelnöki ambícióival kapcsolatos nyilatkozatok is az őszinteség látszatát rombolják, hiszen az utóbbi hónapokban számos, ellentmondásos nyilatkozatott tett. Többször azt állította ugyanis, hogy nem akar miniszterelnök-jelölt lenni, sőt még az elmúlt napokban is azt állította, hogy neki nincsenek személyes ambíciói.

Ugyancsak rombolja a baloldali miniszterelnök-jelölt kreált karakterét, hogy az elmúlt napokban számos korábbi állításáról derült ki, hogy nem fedik a valóságot.

Több önéletrajzában és még a parlament honlapján is azt tüntette fel, hogy középfokú nyelvtudással és nyelvvizsgával rendelkezik, azonban ezekről kiderült, hogy nem igazak, hiszen Karácsony Gergely nem rendelkezik államilag elismert nyelvvizsgával, csupán egy lektorátusi vizsgával, amit ma már nem is lehetne elfogadni a diploma kiadásához.

Szintén nagy botrányt kavart, hogy Karácsony korábban több hivatalos kampányoldalon is azt állította, hogy rendelkezik PhD-végzettséggel, miközben azt nyelvvizsga nélkül nem lehet megszerezni. A napokban ezzel kapcsolatosan is elismerte, hogy valótlanságot állítottak, ráadásul még az Corvinus Egyetem rektora is közölte: azért kellett megválniuk Karácsony Gergelytől, mert nem volt képes megfelelni az elvárásoknak.

Szintén számos kérdést vet fel az is, hogy miként tudott adjunktusként oktatni Karácsony Gergely, miközben ehhez is elvárás a nyelvvizsga megléte. Ugyancsak ellenszenvet válthat ki a választókból, hogy egyre láthatóbbá válik: a főpolgármesteri tisztséget valójában csak ugródeszkának használta.

Irigységre, dühre és indulatra építkezne Karácsony

Karácsony Gergely politikusi karaktere, helyzete és mondanivalója több szempontból is párhuzamot mutat Medgyessy Péter 2002-es miniszterelnök-jelölti bemutatásával és a személyiségére épített kampánnyal. Az ellenzéki pártok szerint a tét most, ahogy akkor is, a „diktatórikus állapotok” megszüntetése és a liberális demokrácia helyreállítása.

A főpolgármestert a Párbeszéd mellett az MSZP, azaz annak az állampártnak az utódja támogatja, amelynek Medgyessy Péter a rendszerváltoztatás előtt (1986–87 között pénzügyminiszter és 1987-től 1989-ig az MSZMP KB tagja) és azután is meghatározó szereplője volt (1996–98-ban a Horn-kormány pénzügyminisztere), annak ellenére, hogy „pártonkívüliségét” taktikai okok miatt mindvégig hangsúlyozták.

Noha Karácsony Gergelyt csapata zöldpolitikusként határozza meg, az MSZP most is a jelölő pártok egyike. Akkor az utódpárt, most pedig a Demokratikus Koalíció az ellenzék meghatározó ereje, ám a támogató személyek esetében átfedés figyelhető meg.

Karácsony Gergelyt – hasonlóan a volt miniszterelnökhöz – olyan integratív személyként mutatja be az ellenzéki sajtó, aki képes a „sokszínű” baloldal összefogására, továbbá a biztos pártreferenciával nem rendelkező, illetve a bizonytalan szavazók megszólítására. A politikai árkok betemetésének szándéka, a béketeremtés igénye és az integratív magatartás bemutatása szintén lényeges elemként jelenik meg Karácsony nyilvános szerepléseiben, ami megegyezik a Medgyessy Péternek egykor tulajdonított politikusi karakter tulajdonságaival.

Fontos azonosság figyelhető meg továbbá a politikai mondanivalóban is. Medgyessy Péter programjának egyik lényeges eleme volt a szociális intézkedések ígérete, a segélyek és a bérek emelése, ami nagyfokú hasonlóságot mutat Karácsony Gergely baloldali populizmusba hajló szemléletéhez. A főpolgármester továbbá ugyanolyan formában hivatkozik a mögötte álló, ám kétes létezésű „társadalmi többségre” (99 Mozgalom), ahogy a volt miniszterelnök tette, aki kampányszlogenjében is jelezte 2002-ben: „Minden emberre számítunk”.

A 99% vs. 1% szlogen az irigység kultúrájára épít, hiszen ismét a szociális ígérgetésekkel szeretné megszólítani a választókat.

Várhatóan számos elemében azonos kampányra számíthatunk csapatától, mint amilyen 2002-ben Medgyessy Péter személyére épült. A sajtó és az ellenzéki, balliberális értelmiségi csoportok, leginkább a most megalakult 99 Mozgalom mindent meg fog tenni azért, hogy Karácsony Gergely személyét Orbán Viktor olyan „ellenpontjaként” állítsa be, aki integratív, béketeremtő és képes a liberális demokráciát helyreállítani.

Nagyfokú hasonlóság mutatkozik abban is, hogy az akkori MSZP–SZDSZ-koalícióban a miniszterelnök mögött nem állt olyan erős párttámogatottság, amely segítségével minden esetben érvényesíthette volna akaratát, így nem is tudta a teljes ciklusát kitölteni. Medgyessy Pétertől a kormánypártok 2004-ben megvonták a bizalmat, így lemondott, majd Gyurcsány Ferenc puccsszerű körülmények között, előrehozott parlamenti választások nélkül, vette át a kormányfői pozíciót.

A mostani főpolgármester mögött sincs olyan erős párt, amelynek valódi társadalmi támogatottsága lenne, amennyiben a baloldali összefogás megnyerné a 2022-es parlamenti választásokat és közös jelöltként Karácsony Gergelynek lenne lehetősége kormányt alakítani, úgy vélhetően hasonló helyzetbe kerülne, mint Medgyessy Péter volt.

Egy esetleges kormányválságból – ahogy akkor is – jó eséllyel Gyurcsány Ferenc, aki most a legerősebb ellenzéki párt vezetője, illetve a baloldali összefogás irányítója, kerülhetne ki győztesen.

Deák Dániel – Matyi Tamás – Nagy Ervin