Hírek

Több mint 75 éve nem volt ilyen, kiürültek az iskolapadok Magyarországon, hiszen a kormány a járványhelyzetre való tekintettel digitális oktatást vezetett be. A kezdeti aggodalmak ellenére az új rendszer sikeres volt, nem maradtak el a feleltetések és a leckék sem, rendben lezajlottak az érettségi vizsgák is. A XXI. Század Intézet egy kisfilmben tekint vissza a mögöttünk álló nehéz időszakra. (tovább…)

Az egykori alapító szerint a mostani Jobbik már csak baloldali szavazókat akar megszólítani. (tovább…)

A szólásszabadság híveinek rossz hír, hogy a Facebook felügyelő testületet nevezett ki a felületein megjelenő tartalmak ellenőrzésére. (tovább…)

A CIA elfogta a koreai titkosszolgálat vezetőjének jelentését a koreai háború idején. (tovább…)

Miközben a kormány a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezésre koncentrál, az (ál)híresztelések ellenére működő parlamentben az ellenzék nemcsak önmagával, hanem sok-sok igen fontos dologgal foglalkozik, pontosabban köti le temérdek idejét és fölös energiáját. (tovább…)

Az uniós bürokrácia elidegenedett az állampolgároktól, belemart az egyes nemzetállamok önállóságába. (tovább…)

A koronavírus-járvány arra készteti a nyugati civilizációt, illetve annak vezető politikusait, hogy újraértelmezzék az ezidáig liberális szellemiség mentén szerveződött politikai, gazdasági és társadalmi rendet, illetve átszabják kulturális kereteinket. (tovább…)

Deák Dániel a nemzetek megerősödését, a nemzeti politizálás előtérbe helyeződését várja a pandémia után. Szerinte újabb lendületet kaphatnak a „nemzetek Európájában” gondolkodó kormányok. (tovább…)

A koronavírus-járvány soha nem látott válság elé állította az Európai Uniót. (tovább…)

Egy gondoskodó, szervező, a nemzet és a kis közösségek érdekeit követő gazdaságpolitika kell, amely a kommunista és a liberális szélsőségek között keresi az arany középutat. (tovább…)

Számos igaztalan és sértő kritika, nemtelen támadás érte Magyarországot az elmúlt hetekben. (tovább…)

Éles vita bontakozott ki az elmúlt napokban arról, hogy magas-e Magyarországon a koronavírus miatt elhunyt személyek száma, Szabó Tímea például azt állította, hogy nálunk a világon a legmagasabb a halálozási ráta. A tényadatok ugyanakkor azt mutatják, míg nálunk egymillió lakosra harminc koronavírus miatt elhunyt személy jut, addig például Belgiumban ez a szám hatszáznál is magasabb, illetve az összes nyugat-európai országban megközelíti vagy jóval meghaladja a százat – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő Facebook bejelentkezésében. Hozzátette, még az olyan gazdag országokban is jóval többen haltak meg arányaiban a járvány következtében, mint az Egyesült Államok vagy Kanada. Ezzel párhuzamosan a megbetegedések számát illetően is rendkívül jól áll Magyarország, az unióban itt van a negyedik legkevesebb fertőzött. (tovább…)

A magát Haraszti Miklós nyelvi leleményével „demokratikus ellenzékként” meghatározó csoportra jellemző kiválasztottság-tudat, elitizmus, kéz a kézben járt azzal a kivételezett helyzetükkel, amit a Kádár-rendszer biztosított a számukra. (tovább…)

A magyarországi demokrácia – minden ellenkező híreszteléssel szemben –, köszöni szépen, jól érzi magát.

(tovább…)

A WHO sok bírálója szerint a koronavírus-járványra adott válasz volt az utolsó csepp a pohárban. (tovább…)

Nem ülésezik az Országgyűlés, a kormány korlátlan hatalmat kapott, az Európai Unió több milliárd euróval támogatja a „renitens” Magyarországot – ilyen és ehhez hasonló álhírek sorozata jelent meg az elmúlt hetekben, amelyekkel hazánk alkuképességét, politikai mozgásterét igyekeznek szűkíteni a balliberális körök – mondta Deák Dániel élő videós elemzésében. Kiemelte, csütörtökön videókonferenciát tartanak az uniós tagállamok vezetői, ahol többek között a következő uniós költségvetési ciklus forrásairól és a koronavírus gazdasági hatásainak kezeléséről lesz majd szó. Ha Magyarországot ezeken a tárgyalásokon sikerül a „renitens” szerepében feltüntetni, akkor fenn áll a veszélye annak, hogy forrásoktól esik el – mondta. Hozzátette, ezért fontos a tények hangoztatása, hiszen ilyen fontos kérdésekről nem szabad álhírek alapján dönteni. (tovább…)

Ha mindenki úgy gondolkodik, nem az ő viselkedésén múlik a járványügyi helyzet súlyossága, ugyanúgy járunk, mint amikor egyenként teleszemeteljük a világot. (tovább…)

Az identitásban utazó vállalkozókat még a világméretű vírusjárvány sem rettentette el attól, hogy hírverést csapjanak az Ügynek, amit szolgálnak. (tovább…)

Sorra jelennek meg a félrevezető álhírek a hazai és a nemzetközi sajtóban Magyarországgal szemben, amelyeknek a célja a kormány cselekvőképességének rombolása – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videós elemzésében. Kiemelte, a CNN után már az Európai Parlament hivatalos álláspont-tervezetében is az az álhír jelent meg, miszerint felfüggesztették a parlament működését Magyarországon. Mindez szerinte az ellenzéki politikusok aknamunkájának az eredménye, akik a belpolitikai kudarcaik után most nemzetközi lejárató kampányt generáltak. Deák Dániel hangsúlyozta, a cselekvőképes és határozott kormányzati döntéseknek köszönhetően az adatok alapján Európában nálunk az egyik legalacsonyabb a koronavírusos megfertőződések aránya, illetve a lakosságszámhoz viszonyítva a halálozások aránya is jóval elmarad a magyar koronavírus-törvényt támadó országok – így például a spanyolok, a belgák, az olaszok, a franciák vagy a hollandok – ugyanezen mutatóitól. Az elemző beszélt Karácsony Gergely hanyagságáról is, amelynek eredményeként kirobbanhatott a járvány a fővárosi fenntartású idősek otthonában. (tovább…)

Plurális viszonyokban szokás mondani a politika morális állapotáról, hogy mindig van lejjebb. Tartalomban és stílusban egyaránt.

(tovább…)

(tovább…)

Míg a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok a 2002 és 2010 közötti időszakban közel 190 magyar tulajdonban lévő céget privatizáltak, az Orbán-kormány még a mostani válságos időszakban is megvédi a nemzeti tulajdont, nem hagyja, hogy a gazdasági válsággal visszaélve külföldiek felvásárolják a magyar cégeket – hangsúlyozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, ez egy rendkívül fontos szemléletbeli különbség a balliberális kormányzásokhoz képest, amikor mindenféle koncepció nélkül lényegében elherdálták a nemzeti tulajdont. A vezető elemző kiemelte, az elmúlt egy évtized sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarország jelenleg lényegesen nagyobb mozgástérrel rendelkezik, így a 2008-as gazdasági válsággal ellentétben most önerőből is képes kezelni a krízist, illetve megszorítások helyett az Orbán-tervben is bejelentett gazdaságélénkítéssel reagál a koronavírus-járvány jelentette gazdasági kihívásokra. (tovább…)

„Jön az új és régi lesz, és visszajön a régi, mely újnak látszik.” (Asbóth János) Napról-napra tisztábban látunk. (tovább…)

A koronavírus-járvány egyik kellemetlen következménye, hogy a kormányok világszerte különleges jogrendet vezettek be. (tovább…)

A ránk váró világban előtérbe kerülnek a patrióta eszmeiség adta gazdasági, társadalmi, kulturális válaszok, a globalizmust a lokalitás szellemisége váltja fel. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Eurázsiai Figyelő címmel havi rendszerességgel rövid összefoglalót közöl az eurázsiai (posztszovjet) térségben lezajlott fontosabb eseményekről. Márciusban természetesen a koronavírusé volt a főszerep, és úgy tűnik, hosszabb távon is hatással lesz a régió politikai és gazdasági helyzetére. (tovább…)

Miközben az Európai Unió hosszú ideig tétlenkedett, az unió járványügyi hivatala például a WHO-val ellentétben sokáig mérsékeltnek ítélte a koronavírus jelentette veszélyt, addig a legtöbb tagállam önmaga hozta meg a szigorúbbnál szigorúbb óvintézkedéseket és vette fel a harcot a járvány terjedésével szemben – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az Intézet élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, a világjárvány neheze ugyan még előttünk van, de az már világosan látszik, hogy egy más világban fogjuk majd magunkat találni, ahol a korábbiaknál sokkal fontosabb lehet az állami szerepvállalás, felértékelődnek a nemzetállamok, illetve az országok közötti regionális együttműködések. Ez már a 2015-ös bevándorlási hullám után is megfigyelhető volt, a mostani járvány pedig tovább erősíti az ez iránti társadalmi igényt. (tovább…)

Február 29-én parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában. A 2018-ban történt kettős Kuciak-gyilkosság utáni, megváltozott politikai helyzetben a választás különös fontossággal bírt a szlovákiai választópolgárok számára, melyet a magas, 65,8 százalékos részvételi arány is bizonyít. A várakozásoknak megfelelően, a SMER-SD vezette korábbi kormány végül elvesztette a választásokat, melyet az Igor Matovič által vezetett OĽaNO nyert meg a voksok negyedével. A második helyre, a botrányai és korrupciós ügyei ellenére, a SMER-SD-nek sikerült beérnie, a szavazatok 18,29 százalékát megszerezve. A Robert Fico által vezetett párt tehát elvesztette ugyan vezető szerepét, azonban még továbbra is komoly tényezőnek számít a szlovák politikai életben. A választások után a szlovák parlamentbe végül hat pártnak sikerült bejutnia, melyek közül négy – OĽaNO, Sme rodina, SaS, Za ľudí – adja majd a kormánykoalíciót a következő parlamenti ciklusban. (tovább…)

A média a nyugati ember ópiuma. Leláncol, rabságban tart – függőséget okoz. (tovább…)

Az előrejelzések szerint a 2008-as gazdasági világválsághoz hasonló negatív következménye lesz a gazdaságra nézve a mostani krízisnek. Magyarország számára a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így van elegendő erő ahhoz, hogy az ország ismét talpra álljon a koronavírus-járványt követően – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az Intézet élő videóelemzésében. Hozzátette: az Intézet nemrég közzétett Európai Stabilitás Indexéből kiderül, hogy míg hazánk az egyik legstabilabb uniós tagállam, addig a járvány által leginkább sújtott déli államok már eleve komoly gazdasági és társadalmi problémákkal küzdöttek. Ezek az országok várhatóan nemzetközi hitelezők segítségét fogják kérni, tovább folytatva ezzel a már jól ismert adósságspirál és az önálló gazdaságpolitika feladása – tette hozzá. (tovább…)

Már kapható a Kommentár idei évi első száma, amelyben többek közt a globalizáció válságáról, a magyar konzervatív gondolkodás ebből eredő történelmi esélyéről, az év elején elhunyt Roger Scrutonról és a „teremtésvédelemről”, mint a jobboldal zöldpolitikai stratégiájáról olvashatunk. (tovább…)

A 21. század nem a 20. század folytatása, ahogy a 20. század is új játékszabályokat alakított ki a 19. század örökségére alapozva. (tovább…)

A magyar kormány cselekvőképesen lép fel a koronavírus járvánnyal szemben, a legújabb gazdasági döntéseket például Európa legbátrabb intézkedéseinek nevezik. Ez a belpolitikai stabilitás nem alakulhatott volna ki a 2010-es szemléletmódváltás nélkül. Ahhoz, hogy megértsük ennek a világszerte tapasztalható fordulatnak a gondolati elemeit mindenképpen el kell olvasnunk Békés Márton a Kommentár legújabb, 2020/1. számában megjelent írását. (tovább…)

Önzetlennek kell lennünk, szeretnünk kell felebarátainkat. Kerülnünk kell a pánikkeltést, és nem élhetünk vissza azzal, hogy a mellettünk élő kiszolgáltatottá válhat. (tovább…)

A pitiáner politikai akciókkal a DK rombolja a szakemberekbe vetett közbizalmat, holott ők mindent megtesznek a járvány feltartóztatásáért. (tovább…)

A koronavírus-járvány első halálos áldozata a liberalizmus. Ami az elmúlt negyedszázadban kívánatos volt és évtizedek óta természetes lett, az hirtelenjében a vesztünkre tör. A korlátlan mozgás, az individuális jogok, az üzleti szabadság és a globális összekapcsolódás helyett vészhelyzet, rendkívüli jogrend, korlátozó intézkedések, szankciók, az állami hatóságok jogkörbővítése, központi tájékoztatás és operatív irányítás. Az élményekre, digitális tranzakciókra és flexibilis identitásra épülő status quo ante állapot jó ideig biztosan nem tér vissza, akárcsak a máról-holnapra megváltható repjegyek és a kockázat nélküli utazgatás felhőtlen öröme. A kivételes állapot esztétikája drámaiságot és fenségességet követel magának, odavannak a szűrt fényű, szépiás filterek. Eztán semmi sem lesz olyan, mint volt annak előtte. (tovább…)

Szinte minden egyes nap tapasztalhatjuk, olvashatjuk, láthatjuk és hallhatjuk, hogy a magukat „haladó” szellemiségűnek valló értelmiségiek, művészek, politikusok sokszor új jogszabályok javaslataival ostromolják a hagyományos közösségeket, a nemzetet, a család intézményét és a számos más, évszázados tradíciókat hordozó hitbéli közösségeket. (tovább…)

Timothy Snyder nemrég Magyarországon is megjelentetett könyvének néhány megállapítására hívom fel a figyelmet. (tovább…)

Teljes lendülettel dúl a háború a nyelvért. (tovább…)

A svéd Feminista Kezdeményezés ténykedése igazi állatorvosi ló esete, hisz számos nyugat-európai társszervezethez hasonlóan ma már nem „csak” a női jogokért száll síkra, hanem felkarolja az LMBTQ-mozgalmak céljait, és támogatja a migráció minden formáját. (tovább…)

Az Eötvös-előadások keretében ezúttal Ryszard Antoni Legutko tartott előadást a Várkert Bazárban. A lengyel professzor és politikus szerint a közép-európai rendszerek összeomlása után a kommunisták bekapcsolódtak a politikai főáramba, lelkes Európa-pártiak lettek és szövetségesekre leltek a liberálisokban. „Összességében a politikai fősodor balra mozdult el” – jelentette ki. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében kifejtette, Európát meg kell védeni azoktól, akik anyagi vagy hatalmi érdekből meg akarják változtatni, és ebben Közép-Európa évszázados tapasztalata felértékelődik. (tovább…)

Ezek után látni kell: a menekültstátusban lévő emberek nagy része a saját hazájában is az erőszakra hajlamos, nem éppen a becsületes és makulátlan polgárok közé tartozott. (tovább…)

A töredezett magyar baloldal szereplői jócskán lemaradtak az ideológiai kanyargásban; ha a társadalompolitika egyes kérdéseit szemléljük, akkor határozottan állítható, hogy közelről sem követik a szocialista, kiváltképp a szociáldemokrata elveket. (tovább…)

Százmillió ember. Százmillió áldozat. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésének köszönhetően az Eötvös-előadások keretében ezúttal Ryszard Antoni Legutko tart előadást a Várkert Bazárban, 2020. március 9-én 18 órától. A lengyel konzervatívok fenegyereke több alkalommal is világossá tette: Európa morális és politikai tartaléka Közép-Európában van. Véleménye szerint a Nyugat mindig megpróbál bennünket irányítani, de Közép-Európa öntudatra ébredt. (tovább…)

Bűn engedni, hogy a minket követő generációk számára az ártatlanul elhurcolt és meggyilkolt férfiak és nők emlékét egy lecsukódó történelemkönyv fedele végleg elhomályosítsa. (tovább…)

Hiába beszélt tévképzetei közepette Gyurcsány Ferenc arról, hogy az elmúlt években Magyarország tönkrement, a valóság és a tények teljesen mást mutatnak. (tovább…)