Már 15 éve sikeres kapcsolatteremtési eszköz a nemzeti konzultáció

  •  
  •  

A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor még ellenzéki politikusként, a 2005-ös országértékelő beszédében használta először. Akkor azt mondta, a 2006-os parlamenti választásoknak úgy akar nekifutni, hogy a tervezett intézkedéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel. Első lépésként létrehozták a Nemzeti Konzultációs Testületet, amely 2005. március 9-én tartotta alakuló ülését, a nyolc tagú testületnek külön szóvivője is volt, Kudlik Júlia televíziós híresség személyében. A Nemzeti Konzultáció újraindítását 2010. április 27-én az országgyűlési választásokon aratott győzelem után jelentette be Orbán Viktor, a kezdeményezés deklarált célja ezúttal is az ország vezetői és a választópolgárok közötti kapcsolat közvetlenebbé, szorosabbá tétele volt. A nemzeti konzultációk során a választópolgárok érdemben befolyásolták a kormányzati döntéshozatalt, 2011-ben az alkotmányozás során például a gyermekek után járó extra szavazati jogot vetették el a válaszadók a konzultáció során. A 2010-es kormányváltást követően a kabinet a mostanival eddig már kilenc alkalommal indított nemzeti konzultációt. A most induló konzultáció leginkább a gazdasági kérdések, a gazdaság újraindítása miatt fontos.  Jól mutatja a konzultáció sikerességét, hogy a Jobbik 2016-ban megpróbálta lemásolni ezt a kapcsolatteremtési formát, az akciójuk azonban érdektelenségbe fulladt.

Számos kiemelt kormányzati intézkedést konzultáció előzött meg. Ilyen értelemben a nemzeti konzultációk hozzájárultak ahhoz, hogy egyetértési pontok jöjjenek létre a kormány és a magyar állampolgárok között. Így például 2011-ben az új Alkotmányról szóló nemzeti konzultáció keretében a kérdőívet visszaküldő állampolgárok 91 százaléka állt ki amellett, hogy az Alaptörvény a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekről is szóljon. Később ez az alapelv lett az Alaptörvény egyik legfontosabb pillére.

Az Alaptörvény megalkotása előtt a kormánypárti oldalon felmerült a gyermekek után járó extra szavazati jog bevezetése a szülők számára. Jól mutatja, hogy a nemzeti konzultációnak érdemi ráhatása van a kormány döntéshozatalára, hogy a 2011 tavaszán kiküldött nemzeti konzultációkban a gyerek után járó plusz szavazati jogról is kérdezték a kitöltőket, de közel 74 százalékuk elutasította azt. Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője ezután azt nyilatkozta, hogy a kérdőívek alapján látható, nincsen megfelelő támogatottsága az elképzelésnek, így azt elvetik.

A szintén 2011-es „Szociális Konzultáció” keretében a véleményt nyilvánító polgárok 86 százaléka kérte azt, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók magánérdekeit, ami a rezsicsökkentés előfutára volt. Ugyanezen konzultáció keretében a véleményüket elküldők több mint kétharmada (67 százalék) tette le a voksot amellett, hogy a devizahiteleseknek állami segítséget kell nyújtani. A kormány ezt követően számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére.

A 2012-es „Gazdasági Konzultáció” során a kérdőívet kitöltők kilenctizede mondta azt, hogy méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, illetve a bankok és az emberek között. Egyebek közt a szektorális különadók rendszere, illetve a banki elszámoltatás is ezt a logikát tükrözte.

Szintén a „Gazdasági Konzultáció” keretében, hasonló arányban (86 százalék) nyilatkoztak arról az állampolgárok, hogy adókedvezményt kellene kapniuk azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Ezt követően indult el a Munkahelyvédelmi Akció, amelynek keretében célzott járulékkedvezményt kaptak a vállalkozások. A Munkahelyvédelmi Akció 900 ezer munkavállalót érintett.

A 2015-ös bevándorlásról szóló nemzeti konzultációban résztvevők 90 százaléka támogatta a bevándorlási szabályok szigorítását.

A kérdőívet visszaküldők közel kilenctizede (89,6 százalék) támogatta olyan szigorúbb szabályok bevezetését, amely alapján őrizetbe vehetők a magyar határt törvénytelenül átlépő bevándorlók. Az egyik legsikeresebb konzultáció során a válaszadók 99 százaléka támogatta a kormányt abban, hogy az uniós vezetéssel szemben több szuverenitási kérdésben is álljon ki a nemzeti érdekek mellett.

Jól példázza a nemzeti konzultációk sikerességét, hogy az ellenzék több alkalommal is igyekezett lemásolni ezt a kapcsolatteremtési formát. A Jobbik például 2016-ban „Valódi Nemzeti Konzultáció” néven postázott kérdőíveket a választóknak, mint fogalmaztak, azért hogy „az oktatás, a korrupció és az egészségügy helyzetéről több oldalú egyeztetéseket folytasson az országban, valamint felhívják az emberek figyelmét ezekre a problémákra”. A Jobbik akciója ugyanakkor a kormány konzultációjával ellentétben érdektelenségbe fulladt és sikertelen lett, hónapokon keresztül be sem számoltak annak eredményéről, miközben amikor a kormányoldal indított hasonló akciót, akkor gyakorlatilag hétről hétre közölték, hány kérdőív érkezett vissza.

A nemzeti konzultáció eredete

A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor a 2005-ös országértékelő beszédében használta először. Akkor azt mondta, hogy a 2006-os parlamenti választásokat úgy akarja megnyerni, hogy a tervezett intézkedéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel. Úgy fogalmazott: olyan munkát indítanak, amelynek eredményeképpen „egyetlen ember sem lesz a haza mai határain belül, aki azt mondhatná, hogy őt nem kérdezték meg, hogy hogyan szeretné elgondolni és alakítani a jövőjét”.

Első lépésként létrehozták a Nemzeti Konzultációs Testületet, amely 2005. március 9-én tartotta alakuló ülését, a nyolc tagú testületnek külön szóvivője is volt, Kudlik Júlia televíziós híresség személyében.

A 2005-ös konzultációsorozat több hónapig tartott, és elsősorban „hétköznapi emberek” véleményére voltak kíváncsiak nyilvános rendezvényeken, kérdőívekben. Az akkori országjárás során mintegy 700 településre látogattak el a testület tagjai és Orbán Viktor, melynek során 1,6 millió ember véleményét hallgatták meg személyesen, telefonon vagy levelek útján. A konzultáció alapítványához hatvan millió forint felajánlás is érkezett magánszemélyektől, a konzultáció kérdőívét kitöltők között pedig még egy személygépkocsit is kisorsoltak.

A kérdőívekben elsősorban arról érdeklődtek az emberektől, hogy szerintük mi az, amiről beszélni, amin változtatni kellene, mik legyenek a közös célok. A kiküldött kérdőívet mintegy 600 ezren küldték vissza. A válaszadók szerint elmúlt 15 év során a magyar állam a családtámogatás, a nyugdíjak emelése és a tanulás támogatása révén javította leginkább a válaszadók többsége szerint életkörülményeinket. Ugyanezen időszak alatt az életszínvonal alakulása és a politikusok teljesítménye okozta a legtöbb csalódást.

Arra a kérdésre, hogy mitől félnek ma leginkább az emberek Magyarországon, a munkahelyek elvesztése, a növekvő munkanélküliség, a bizonytalan, kiszámíthatatlan jövő és a mindennapi megélhetési gondok szerepeltek a válaszokban leggyakrabban. Ezzel összecseng, hogy a válaszadók 94 százaléka a következő kormány legfontosabb feladatának a biztonságos élet megteremtését nevezte meg, beleértve a munkahelyek hatékonyabb védelmét, a jelentős, radikális adócsökkentés iránti igényt, a családok és nők helyzetének segítését, az otthonteremtés életképes rendszerét, a foglalkoztatás gerincét adó kis és közepes magyar vállalkozói réteg támogatását, illetve a nemzeti vagyon védelmét.

A nemzeti konzultációk sorozatának 2005. októberi zárórendezvényén Orbán Viktor hangsúlyozta: új gazdaságra, új államra és új politikára van szükség. Az új gazdaság eszköze a radikális adócsökkentés, az új államé a bürokrácia radikális csökkentése, az új politikáé pedig a „radikális politikuscsökkentés” – fűzte hozzá. A Fidesz-KDNP a kampány során gyakran hivatkozott a konzultáció eredményeire, a választási programjának alapját is a konzultációs sorozat adta.

2010 óta bevett kapcsolattartási eszköz

Ezt követően a nemzeti konzultáció újraindítását 2010. április 27-én az országgyűlési választásokon aratott győzelem után jelentette be Orbán, a kezdeményezés deklarált célja ezúttal is az ország vezetői és a választópolgárok közötti kapcsolat közvetlenebbé, szorosabbá tétele volt. A 2010-es kormányváltást követően a kabinet már kilenc alkalommal indított nemzeti konzultációt. A konzultációk egy több témát átfogó feleletválasztós kérdéssoron alapultak.

Számos kiemelt kormányzati intézkedést konzultáció előzött meg. Ilyen értelemben a nemzeti konzultációk hozzájárultak ahhoz, hogy egyetértési pontok jöjjenek létre a kormány és a magyar állampolgárok között.

A postai úton küldött konzultációs küldemények a kérdőíveken túl minden esetben tartalmaztak egy miniszterelnöki levelet is. Egyes esetekben a borítékok olyan űrlapot is tartalmaztak, amelyen a résztvevők megadhatták személyes adataikat további kapcsolattartás céljából. Fontos körülmény, hogy a szigorú adatvédelmi szabályok miatt az állampolgárok vélemény- és személyes adatai nem szerepelhetnek ugyanazon íven. Ez azt is jelenti, hogy a kormánynak nincs és nem is lehet nyilvántartása arról, hogy az egyes állampolgárok milyen álláspontot képviseltek bizonyos kérdésekben.

KONZULTÁCIÓ A NYUGDÍJAKRÓL

2010 szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a nemzeti konzultáció keretében levelet küld minden nyugdíjasnak arra kérve őket, hogy egy válaszlevélben osszák meg vele gondjaikat, és írják meg, szerintük mi lenne a kormány legfontosabb teendője az ország jelenlegi helyzetében. A kérdőíves leveleket 2010 decemberében 1,7 millió nyugdíjasháztartásba küldték el, ez több mint 2,8 millió példányszámot és állampolgárt jelentett. A több mint 2,8 millió példányban elküldött kérdőívekből mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza a konzultáció végét jelentő október 1-i határidőig.

KONZULTÁCIÓ AZ ÚJ ALKOTMÁNYRÓL

A következő nemzeti konzultáció 2011. február 13-án indult, amikor Szájer József és Szili Katalin bejelentette, hogy tizenkét kérdésből álló kérdőívet küld a választókorú állampolgároknak a nemzeti konzultációs testület.

A kérdőíven arról kérdezték az emberek véleményét: az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e; korlátozza-e az állam eladósodását; vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség. A kérdőívet mintegy 920 ezren küldték el a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának

Az új Alkotmányról szóló nemzeti konzultáció keretében a kérdőívet visszaküldő állampolgárok 91 százaléka állt ki amellett, hogy az alaptörvény a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekről is szóljon. Később ez az alapelv lett az Alaptörvény egyik legfontosabb pillére.

Az állam eladósodásának maximális mértékéről szóló kérdésre a válaszadók 53 százaléka azt válaszolta, hogy az államadósságnak legyen egy maximális szintje, amely fölé senki nem mehet, míg 39 százaléknyian úgy látták, ez a szint gazdasági krízishelyzetben emelkedhet. Az alaptörvénybe végül ez utóbbi került, ugyanis különleges helyzetekben meghaladhatja az ötven százalékot az államadósság mértéke.

74 százalékos volt ugyanakkor az elutasítása a gyermekek után járó szavazati jognak. A gyermeknevelési költségek megadóztatásának tilalmát viszont az emberek 72 százaléka támogatta.  A család, a rend, az otthon, a munka, az egészség értékeinek alkotmányos védelmét a kérdőívet visszaküldők 91 százaléka tartotta fontosnak, a jövő nemzedékek iránti alkotmányos kötelezettségvállalást pedig 86 százaléknyian. 92 százalék volt azok aránya, akik szerint csak az átlátható tulajdonosi szerkezetű cégek indulhassanak közbeszerzéseken és kaphassanak állami támogatást. A kérdőívet visszaküldők 61 százaléka mondta azt, hogy az új magyar alkotmány fejezze ki a nemzeti összetartozást a határon túl élő magyarokkal, és kötelezze a mindenkori kormányt ezen érték védelmére; ezzel ellentétesen 9 százalék foglalt állást.

A természeti értékek védelmével kapcsolatos kérdésre szinte egyhangú volt a támogató válaszok aránya, hasonlóan a nemzeti vagyon védelme és a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ügyéhez. A válaszolók 83 százaléka vélekedett úgy, hogy az új magyar alaptörvény büntetés terhe mellett tegye kötelezővé a megjelenést annak, akinek az Országgyűlés valamelyik vizsgálóbizottsága meghallgatásra idézést küld.

A kérdőívnek volt egy nyitott része is, ahol arra voltak kíváncsiak, milyen értékeket, elveket kellene még belerakni az alkotmányba. Ebben a leggyakrabban előforduló szavak a kereszténység, a halálbüntetés, a szent és a kormány szavak voltak.

SZOCIÁLIS KONZULTÁCIÓ

2011. május 1-jén került elindításra a „Szociális konzultáció”, melyet 1 143 308 ember küldött vissza. A kérdőív 10 kérdése az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, oktatási támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott.

A véleményt nyilvánító polgárok 86 százaléka kérte azt, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók magánérdekeit, ami a rezsicsökkentés előfutára volt. Ugyanezen konzultáció keretében a véleményüket elküldők több mint kétharmada (67 százalék) tette le a voksot amellett, hogy a devizahiteleseknek állami segítséget kell nyújtani. A kormány ezt követően számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére.

A válaszadók 91 százaléka támogatta a védett kor bevezetését; 97 százalékuk értett egyet azzal, hogy az állam segélyezés helyett munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket; és 89 százalékos volt az egyetértés abban, hogy az oktatási rendszernek elsősorban a munkakereslethez kell igazodnia.

A válaszolók 80 százaléka szerint a nyugdíjazásnál el kell ismerni a gyermeknevelést, legfőképpen azok esetében, akik emellett megfelelő idejű munkaviszonnyal is rendelkeznek. 85 százalékos a támogatása volt annak a javaslatnak, hogy aki valamilyen segélyre szorul, az azt csak részben kapja meg pénzben, részben pedig alapvető szükségleti cikk formájában.

A válaszadók 86 százaléka értett egyet azzal, hogy szorítsák korlátok közé a közüzemi szolgáltató magáncégek érdekeit, 94 százalék pedig azt helyeselte, hogy törjék le a gyógyszergyártói lobbit. A szociális konzultáció azóta is számos kormányzati intézkedés alapjául szolgál.

GAZDASÁGI KONZULTÁCIÓ

2012 szeptemberében a „Gazdasági konzultáció” nevű kérdőív került kiküldésre, amelyből a 674 176 darabot küldtek vissza. A konzultáció során tizenhat gazdaságot érintő kérdéssel fordult a kormány az emberekhez, szerepelt köztük a 20-nál kevesebb főt foglalkoztató magyar vállalkozások átalányadózási lehetősége, a nyugdíjas korú, de tovább dolgozó emberek bérének adó- és járulékmentessége. Véleményt mondhattak az állampolgárok a méltányos köztehermegosztásról, a minimálbérről, a fiatalok elhelyezkedésének támogatásáról, az áfaszabályok érzékenyebbé tételéről, és arról is, hogy az alacsonyabb jövedelműek a cafeteriajuttatást készpénzben kapják-e meg.

A Gazdasági Konzultáció során a kérdőívet kitöltők kilenctizede mondta azt, hogy méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, illetve a bankok és az emberek között. Egyebek közt a szektorális különadók rendszere, illetve a banki elszámoltatás is ezt a logikát tükrözte.

Szintén a Gazdasági Konzultáció keretében, hasonló arányban (86 százalék) nyilatkoztak arról az állampolgárok, hogy adókedvezményt kellene kapniuk azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Ezt követően indult el a Munkahelyvédelmi Akció, amelynek keretében célzott járulékkedvezményt kaptak a vállalkozások. A Munkahelyvédelmi Akció 900 ezer munkavállalót érintett.

BEVÁNDORLÁSI KONZULTÁCIÓ

2015 májusában került kiküldésre a „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőív”, a nemzeti konzultáció, ekkor 1 millió 254 ív érkezett vissza a kormányhoz. Ezen kívül csaknem 58 ezren elektronikus úton nyilvánítottak véleményt. A kérdőív a terrorizmussal, menekültekkel, bevándorlókkal, az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket tartalmazott.

A magyar bevándorláspolitika kialakításában fontos szerepe volt a ennek a nemzeti konzultációnak.

A válaszadók hasonlóan gondolkodtak a 12 kérdésről az összegzés szerint, elhanyagolható az elutasító válaszok aránya. Így a konzultációs kérdőívet visszaküldők egyértelműen foglaltak állást amellett, hogy mind európai, mind magyar szinten szigorúbb szabályozásra van szükség, arra, hogy ennek a modernkori népvándorlásnak, illetve az illegális határátlépésnek gátat kell vetni.

A terrorizmus térnyerését 70 százalék egyértelműen fontosnak ítélte saját élete szempontjából, 25 százalék bizonytalan volt, mindössze 3,6 százalék nem tartja ezt fontosnak. Az ugyanakkor azt mutatja, hogy az emberek biztonságban érzik magukat, hogy csak 39,3 százalék látott komoly esélyt egy hazai terrorcselekményre, míg 56 százalék szerint előfordulhat ez. A válaszadók 3,7 százaléka kizárta ezt a lehetőséget.

A Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás-politika és a terrorizmus térnyerése között 61 százalék látott összefüggést, 27,8 százalék nagyrészt egyetértett, 11,1 százalék viszont nem. Közel 97 százalék ismertnek és valósnak ítélte a megélhetési bevándorlás erősödését: a válaszadók 72,6 százaléka tisztában volt a helyzettel, 23,4 százalék hallott róla, 3,9 százaléknak nem voltak ismeretei.

A kérdőívet visszaküldők 72,7 százaléka határozottan egyetértett a munkahelye, megélhetése veszélyeztetettségével, és további 18,8 százalék is inkább egyetértett, míg 8,5 százalék elutasította az összefüggést. A brüsszeli politika bukását, új megközelítések igényét 77,4 százaléknyian jelezték, további 17,5 százalék pedig inkább erre hajlott. Az elutasítók aránya 5 százalék volt. A szigorúbb bevándorlási szabályok mellett 89,7 százalék foglalt állást teljes mértékben, 7,5 százalék részben támogatná, 2,8 százalék nem támogatná a szigorítást.

Ez a kérdés hozzájárult ahhoz is, hogy a kormány döntött az ideiglenes határzárról és a törvényi szigorításokról.

A törvénytelenül érkezők őrizetbe vételével 87,9 százalék teljesen, 9,3 százalék részben egyetértett, és csak 2,8 százalék mondott rá nemet. Az illegálisan érkezők visszafordítását 86,1 százalék teljesen, 10,2 százalék inkább támogatta, és 3,6 százalék volt az elutasítók aránya. A válaszadók 82,7 százaléka egyértelműen amellett volt, hogy a megélhetési bevándorlók szálljanak be az ellátásuk költségeibe. Részben egyetértett ezzel további 13,5 százalék, és 3,8 százalék felelt nemmel. A bevándorlás elleni küzdelem hatékony eszközének 60,6 százalék tekintette, ha az unió tagállamai segítik azon országok fejlesztését, ahonnan a bevándorlók érkeznek. További 24 százalék is inkább egyetértett ezen állítással, 15 százalék nemet mondott.

A válaszadók 92,9 százaléka a bevándorlás helyett a magyar családok, a születendő gyermekek támogatása mellett foglalt állást. Ezzel az állítással további 5,3 százalék inkább egyetértett, és 1,7 százalék felelt nemmel.

INTERNETKON

Az InternetKon keretében a magyar internet jövőjét meghatározó kérdésekre 2015. május 18-tól egészen szeptember végéig válaszolhatott a minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár. Az InternetKon vezetője Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos volt, a kérdőíveket kizárólag az interneten keresztül lehetett kitölteni. A konzultáció során összesen 31 600 válaszadó volt, ebből 3 ezren léptek be Ügyfélkapu-regisztrációval, 3 400-an Facebook-profillal, 25 ezren pedig az Internetkon saját regisztrációjával.

Az InternetKon 20 kérdéssorának megválaszolását követően, széles körű szakmai egyeztetés után 2015. november végén kerültek a kormány elé azok a döntési javaslatok, amely intézkedések elfogadásával megvalósultak az konzultáció során az állampolgárokkal közösen kialakított elképzelések.

A végeredmények szerint a kérdőív kitöltői a hozzáférhető és mindenki által megfizethető internetet tartották a legfontosabbnak, melynek része a szolgáltatást terhelő áfa és közműadó csökkentése, és az, hogy minden településen legyen ingyen elérhető wifihálózat.

A válaszadók szerint a kormánynak kiemelten kell ügyelnie az internet és a digitalizáció oktatására, a gyermekek védelmét jogszabály-szigorítással, az önszabályozás erősítésével és az oktatással kell erősíteni. Javítani kell a jó magyar nyelvű tartalmak és szolgáltatások elérhetőségét, a hazai vállalkozások digitális fejlesztésének kiemelt támogatását és el kell érni szerintük, hogy a multinacionális cégek is kivegyék a részüket a digitális gazdaság fejlesztéséből.

„ÁLLÍTSUK MEG BRÜSSZELT!” – NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017

Orbán Viktor miniszterelnök 2017. február 20-án, a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy nemzeti konzultáció kezdődik azokról a veszélyforrásokról, amelyekkel Magyarországnak idén szembe kell néznie. Az újabb konzultáció 2017 áprilisában indult „Állítsuk meg Brüsszelt!” címmel. A konzultációt a hagyományos postai forma mellett interneten keresztül is ki lehetett tölteni.

Az „Állítsuk meg Brüsszelt!” című konzultáción hat kérdést tettek fel a nemzeti függetlenséggel kapcsolatban. A kérdések a rezsicsökkentés és a munkahelyteremtési támogatás megtartására, a migránsok beengedésére, az adócsökkentésről való szabad rendelkezésre, valamint a nemzetközi szervezetek és fizetett aktivista csoportok átláthatóságára vonatkoztak.

2017. május 31-ig 1 680 933 állampolgár töltötte ki a konzultációs kérdőívet, a résztvevők 94 százaléka postai úton küldte vissza az íveket. A feladási határidőt követő napokban további 7 111 kérdőív érkezett vissza postán. A visszaküldési adatokat tekintve ez a konzultáció bizonyult a legsikeresebbnek.

A konzultáció során a válaszadók 99 százaléka minden kérdésben egyetértett a kormány álláspontjával. Így ennyien támogatták, hogy meg kell védeni a rezsicsökkentést, és ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy Magyarország saját maga határozhassa meg a hazai energiaárakat. Szintén ilyen többség támogatta, hogy felügyelet alá kell helyezni az illegális bevándorlókat addig, amíg a hatóságok döntenek menekültkérelmükről; büntetni kell az illegális bevándorlást segítő tevékenységeket, így például az embercsempészetet; a külföldről pénzelt szervezetek regisztráltassák magukat, vállalva, hogy melyik ország vagy szervezet megbízásából és milyen céllal tevékenykednek; a magyar gazdaság jövőjéről továbbra is nekünk, magyaroknak kell döntenünk; illetve hogy ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy továbbra is a magyarok dönthessenek az adócsökkentésekről.

2018-as konzultáció – A családok védelméről

A kormány 2018 novemberében nemzeti konzultációt indított, amellyel ismét véleményt mondhattak a választók a kormány által kijelölt 10 kérdésekben. A támogatási célokra vonatkozó kérdéseken kívül rákérdeztek arra is, hogy kapjanak-e kétharmados védelmet a családi támogatásokkal kapcsolatos törvények, valamint hogy “Egyetért-e Ön azzal az alapelvvel, miszerint a gyermeknek joga van anyához és apához?” Felvetette a kérdőív emellett a valódi főállású anyaság intézményének a bevezetését a legalább négy gyermeket nevelő anyák esetében. A fiatalok támogatásával kapcsolatos kérdés felvezető szövegében pedig az állt, hogy a fiatalokat “akár 5-10 millió forintos kamatmentes életkezdési kölcsönnel kell segíteni abban, hogy ha szeretnének, akkor korábban is vállalhassanak gyermeket”.

Ezeket a kérdőíveket 1 millió 382 ezren küldték vissza, így ez volt a harmadik legnagyobb részvételű konzultáció.

Az eredmények alapján a magyar emberek nagy felhatalmazást adtak a kormánynak arra, hogy tovább bővítse a családtámogatási rendszert. A „népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni” felvetésre 1 358 861 igen válasz (99,18 százalék) érkezett. A családtámogatási programok munkavégzéshez kötését 1 335 319 (97,52 százalék) válaszadó támogatta. A fiatal házaspároknak életkezdési támogatását 1 345 478 ember (98,15 százalék) helyeselte. 1 312 063 ember (95,89 százalék) értett egyet azzal, hogy több gyerek vállalása esetén több támogatást kell adni, 1 260 910-en (93,37 százalék) pedig azzal is egyetértettek, hogy a legalább három gyereket vállaló anyáknak kiemelt támogatást kell adni. A valódi főállású anyaság intézményét 1 277 906 válaszadó (93,72 százalék) tartaná jó döntésnek, míg a gyereküket nevelő nők munkavállalásának támogatását 1 337 350-en (97,78 százalék) helyeslik. A válaszadók közül 1 352 228-an (98,79 százalék) támogatnák, hogy a gyereküket otthon ápoló családtagok nagyobb támogatást kapjanak.

A legnagyobb arányban érkezett igen válasz arra a kérdésre, hogy a gyerekek szellemi, lelki és fizikai fejlődésének védelme olyan érték, amelyet a magyar államnak is védenie kell, erre 1 360 435 (99,38 százalék) helyeslő válasz érkezett. 1 348 818 válaszadó (98,78 százalék) értett egyet azzal az alapelvvel, hogy a gyereknek joga van anyához és apához. A gyereket nevelő családok költségvetési támogatásainak kétharmados védelmét 1 328 679 kitöltő (97,5 százalék) támogatta.

NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2020-BAN

A kormány idén év elején már tervezett egy nemzeti konzultációt, ugyanakkor arra a koronavírus-járvány miatt nem került sor. Így végül júniusban indítják el a kilencedik nemzeti konzultációt, amelynek a kérdőívén tizenhárom kérdés lesz összesen.

A kormány álláspontja szerint mivel a koronavírus az európai országok gazdaságaira is komoly hatással van és sok terv létezik a hatások kivédésére, Európa jövőbeli gazdasági lépéseire, így ezzel kapcsolatban mindenképpen szükség van az emberek véleményének megkérdezésére.

Emellett a koronavírus-járvány következtében sok vállalkozás, vállalat került csőd közeli állapotba, ezért a kormány szeretné megkérdezni az embereket arról is, hogy miként lehet fellépni az ellenséges felvásárlási szándékokkal szemben. A konzultációban szó lesz az Európai Bíróság azon határozatáról is, mely szerint jogellenes a tranzitzónákban ideiglenesen feltartóztatni azokat, akik az Európai Unióba igyekeznek.

Megkérdezik a magyarokat arról is, hogy továbbra is fenn kell-e tartani a magyar határ szigorú védelmét és őrizetét, mivel nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió biztonságának megőrzéséről is szó van. Mivel a migráció által jelentett veszélyeket, sőt azt látni a Balkánról és az útvonalakról érkező hírek alapján, hogy a kettő egymásba is kapcsolódik. Ezzel összefüggésben szintén szeretnének kérdéseket feltenni.