Sikerrecept lehet a Brexit?

  •  
  •  

2020. december 24-én megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, aminek 2021. január 1-jei életbelépésével a britek kilépése teljessé vált az intézményrendszerből. Bár a kilépésnek kétségkívül több negatív hatása is van, a Boris Johnson által kötött megállapodás sok tekintetben példa nélküli lehetőségeket teremtett az Egyesült Királyság számára. Az uniós kötöttségek nélkül a szigetország ismét saját sorsának kovácsává válhat, amit leginkább az Egyesült Királyság kereskedelempolitikája feletti teljes kontrol visszaszerzése segíthet. A brit gazdaság jövőbeli sikere hosszútávon ugyanakkor egyfajta katalizátorként működhet, ami további tagállamokat sarkallhat az egyre inkább a föderalizmus irányába haladó Európai Unió elhagyására.

A XXI. Század Intézet elemzésében ezúttal az átmeneti időszakot hivatalosan is lezáró, végleges Brexit megállapodás részleteit és az ahhoz vezető négyéves tárgyalássorozat főbb állomásait vesszük górcső alá.

Többéves politikai alkudozás eredménye a megállapodás

Az Egyesült Királyság EU tagságáról 2016-ban tartottak népszavazást, amin a szavazók 51,9 százaléka az Európai Unióból történő kilépés mellett döntött. Bár a britek már hosszú idő óta fontolgatták az EU elhagyásának lehetőségét, a voksolás eredménye mind az uniós vezetőket, mind pedig a brit politikai vezetést meglepte. A precedens nélküli esemény kisebb politikai káoszt okozott az országban, aminek következtében David Cameron konzervatív párti miniszterelnök még 2016 nyarán lemondott posztjáról. A helyére Theresa May került, aki végül 2017 márciusában jelentette be az Egyesült Királyság kilépési szándékát az Európai Unióból, a lisszaboni szerződés 50. cikkelyére hivatkozva.

A brit vezetés és az EU között szinte azonnal megindultak a tárgyalások a kilépés feltételeiről, hamarosan azonban mindkét fél számára világossá vált, hogy a Brexit megvalósítása közel sem lesz egyszerű feladat.  Míg az Egyesült Királyság kilépésével az Európai Unió az egyik legnagyobb nettó befizető és legjelentősebb katonai erővel rendelkező országáról volt kénytelen lemondani, addig a britek számára fennállt a kereskedelmi vámok visszaállításának veszélye, ami komoly gazdasági károkat okozott volna az országban. A tárgyalásokat nehezítette, hogy az Egyesült Királyság és Írország továbbra is meg akarta tartani a két ország közötti határ szabad átjárhatóságát az áruforgalom részére, valamint, hogy a britek egy későbbi szabadkereskedelmi egyezmény aláírása után el akarták hagyni a vámuniót.

Komoly akadályt jelentett még az időről-időre felszínre kerülő skót függetlenség kérdése is, amiben Nicola Sturgeon skót miniszterelnök az Európai Unióba történő visszalépés lehetőségét látta. A Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője által, nyilvánosan többször is támogatott elképzelés jelentős politikai vitát váltott ki a britek között, ami tovább késleltette a tárgyalások lezárását.

A tárgyalások elhúzódásával világossá vált, hogy az uniós szerződés értelmében eredetileg 2019. március 29-re tervezett brit kilépés nem fog megvalósulni. Nyilvánvaló vált, továbbá, hogy Theresa May-nek nincs meg a kellő politikai ereje a tárgyalások sikeres véghezviteléhez, így a politikus 2019 május 24-én bejelentette lemondását. A helyére a szintén konzervatív párti Boris Johnson került, akinek vezetésével az Egyesült Királyság további tárgyalások után végül 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból.

Az Európai Unió elhagyását követően azonban több olyan kérdés megválaszolatlan maradt, amelyek megvitatása nélkül továbbra is rendezetlen lett volna a brit kilépés. Ennek okán a kilépést követően egy úgynevezett átmeneti időszak vette kezdetét, aminek értelmében bár az Egyesült Királyság nem volt többé az Európai Unió tagja, továbbra is vonatkoztak rá az EU-s jogszabályok, ezzel is elősegítve a könnyebb átmenetet. A 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakban a felek számos tárgyalást folytattak, sokáig azonban úgy tűnt, hogy nem sikerül megegyezniük a határidő lejártáig.

A legvitatottabb kérdést továbbra is az Egyesült Királyság és az Európai Unió közti kereskedelem szabályozása jelentette. Johnson egy, az Európai Unió és Kanada között megkötött (CETA) szabadkereskedelmi egyezményhez hasonló megállapodást szeretett volna elérni az EU vezetőinél, amelynek értelmében a felek között továbbra is vámmentes marad a kereskedelem. A brit miniszterelnök ugyanakkor emellett az EU belső piacához történő hozzáféréshez is ragaszkodott, elvetette azonban annak lehetőségét, hogy mindezt az Európai Bíróság joghatóságának elfogadásához kössék. Komoly vitákat generált továbbá a brit vizeken történő halászat szabályozása is. Míg az Európai Unió egyfajta kvótarendszerre és brit vizekhez történő kölcsönös hozzáférésre tett javaslatot, addig az Egyesült Királyság kizárólagos fennhatóságot szeretett volna elérni az ország vizei felett.

Mindez jelentősen megnehezítette a tárgyalások előrehaladását, egy megállapodás nélküli Brexit esetén azonban az Egyesült Királyság és az EU közti kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere szerint működött volna 2021. január 1-től, ami automatikusan a vámok megjelenésével járt volna.

Ennek elkerülése érdekében a tárgyalások menete fokozatosan felgyorsult, aminek köszönhetően decemberre szinte mindennapossá váltak az egyeztetések.

A több éve tartó tárgyalássorozat lezárását jelentő megállapodás bejelentésére végül 2020. december 24-én került sor. A kölcsönösen elfogadott dokumentum többek között rögzíti az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti, évi 660 milliárd font értékű kétoldalú kereskedelem feltételeit, aminek elfogadása mindeddig példanélküli az EU történetében. Bár a dokumentum ratifikációjára az Európai Parlamentben csupán februárban kerül majd sor, az abban foglaltak már 2021. január 1-től életbe léptek, miután azt még decemberben mind a brit parlament, mind pedig az uniós vezetők aláírták.

Kompromisszumos megoldás a legfontosabb kérdésben

A januárban bevezetett szabályozásokkal kétségkívül új időszámítás kezdődik az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, amely mindkét fél számára komoly kihívásokat tartogat.

A legjelentősebb változást a felek közti kereskedelmi egyezmény jelenti, ami többek között új szabályokat tartalmaz a kereskedelem, a szabad mozgás és a munkavállalás terén. Brit szempontból jelentős sikerként könyvelhető el, hogy a szigetországi cégek továbbra is vámmentesen és mennyiségi korlátozások nélkül kereskedhetnek termékeikkel az EU határain belül. Noha a határoknál új korlátozások kerülnek bevezetésre, – például biztonsági vizsgálatok és vámárunyilatkozatok keretein belül – az egyezmény megkötése feloldotta azon korábbi aggályokat, hogy néhány termék drágulni fog. Mindazonáltal az új szabályozásoknak köszönhetően a kereskedelemben az adminisztrációs munka megnövekedése valószínűsíthető, ami potenciális csúszásokra, és ezáltal komoly aggályokra adhat okot, különösen a doveri kikötő esetén.

Fontos változás, hogy a különböző szolgáltatásokat biztosító vállalatok elveszítik automatikus hozzáférésüket az EU piacaihoz, és korlátozásokkal kénytelenek szembenézni a jövőben. Ez főleg a brit pénzügyi szolgáltatói szektort, ezáltal a bankokat, illetve könyveléssel foglalkozó cégeket érinti érzékenyen, akiknek a jövőben megfelelőségi igazoláshoz kell majd fordulniuk az EU tagállamaiban történő működéshez.

Továbbá megszűnik a munkaerő szabad áramlása is az EU és az Egyesült Királyság között, aminek értelmében az EU területén 90 napot meghaladó tartózkodási idő esetén a brit állampolgárok beutazása vízumköteles lesz. Ezzel párhuzamosan a brit kormány is vízumrendszert vezet be, amelynek keretein belül az uniós polgárok legfeljebb hathónapos vízummentes belépés lehetőségével élhetnek. Az új rendszer értelmében a munkavállaláshoz és tanulmányok folytatásához is vízumot szükséges kérvényezni a brit hatóságoknál, 2021. október 1. után pedig az országba belépő EU állampolgároknak is útlevéllel kell majd igazolniuk személyazonosságukat.

A megállapodás értelmében tehát alapvető változások várhatóak az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatokban, amelynek a pozitívumai mellett kétségkívül negatív hatásai is érződnek majd a jövőben. Fontos azonban kiemelnünk, hogy a feleknek egy eddig soha nem látott szabadkereskedelmi egyezményt sikerült tető alá hozniuk, amelynek részeként az Egyesült Királyság teljesen elszakadt az Európai Uniótól.

Ennek köszönhetően a szigetország a jövőben kötöttségek nélküli, szuverén kereskedelempolitikát folytathat, ami komoly lehetőséget biztosít az Egyesült Királyság számára.

Ennek szellemében a brit kormány jelenleg is szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Új-Zélanddal, a jövőben pedig további bilaterális tárgyalások várhatók több ázsiai országgal is.

Több területen is a britek akarata érvényesült

A januárban hatályba lépett megállapodás a szabadkereskedelmi egyezmény központi kérdésén túl mindemellett több olyan területet is érint, ahol a britek akarata érvényesült.

Az Egyesült Királyság számára kedvező szabályozás született többek között a halászati jogok terén, amelynek kérdése sokáig a megállapodás egyik legnagyobb akadályának bizonyult. Az új megállapodás értelmében az EU – jelenleg körülbelül 650 millió eurónyi értékű – halászati kvótájának mértéke 15 százalékkal csökken az első évben, majd ezt követően 2,5 százalékkal csökken évente. Ennek következtében az elkövetkező öt és fél évben a szigetország fokozatosan nagyobb részesedést szerez majd a saját fennhatósága alá tartozó vizek halászatából, 2026-ban pedig a briteknek lehetősége nyílik az uniós halászcsónakok kitiltására, amire válaszul az EU adókat vethetne ki a halexportra.

Mindennek fényében 2026-ban újabb parázs viták várhatóak a halászati jogok újratárgyalásának terén.

A megegyezés folyományaként, továbbá az Egyesült Királyság a jövőben kikerül az EU legmagasabb bírói szervének, az Európai Bíróságának joghatósága alól. A szigetország identitásában mindig is fontos szerepet játszott a hatalom gyakorlásának önálló képessége, ami az elmúlt években egyre szembetűnőbb vitákat váltott ki a szuverenitáspárti britek és az egyre inkább szupranacionális alakot öltő, föderalizmus irányába haladó EU között. A megállapodás értelmében a két fél között felmerülő vita esetén a jövőben egy független bíróság előtt lesz lehetőség a nézeteltérések rendezésére, ami fontos eredménynek minősül a Brexit támogatóinak körében. Bár az Európai Bíróság továbbra is korlátolt joghatósággal bírhat Észak-Írországban, – miután az ország továbbra is követ néhány EU-s kereskedelmi szabályt – az Egyesült Királyság függetlenedése az Európai Bíróságtól komoly győzelemnek számít a szigetország számára.

Mindemellett az Egyesült Királyság a különböző uniós programok terén is komoly engedményeket tudott elérni, aminek értelmében a jövőben továbbra is részt vehet majd az olyan EU-s programokban, mint a Horizon Europe vagy a nukleáris biztonság.

Mivel korábban nem adódott precedens az unió elhagyására, a Brexit-tárgyalások mindkét fél számára ismeretlen terepen zajlottak.

Ennek ellenére elmondható, hogy a megállapodás során az Egyesült Királyság számára fontos kérdésekben egyértelműen a brit álláspont érvényesült, ami komoly győzelmet jelent a Boris Johnson által vezetett brit kormány számára.

Konklúzió                     

Noha az Egyesült Királyság kétségkívül sokat veszített az Európai Unióból történő kilépéssel, 2021 januárjától sikeresen visszaszerezte az állami szuverenitásának azon részét, amelyről korábban lemondani kényszerült az európai integrációban létrehozott közösségi intézmények javára.

A brit kormány és az EU között megkötött megállapodás amellett, hogy véget vetett az Európai Unió bürokratáitól való függésnek, a bevándorlás, a kereskedelempolitika, valamint a halászat terén is lehetővé tette a brit szuverenitás visszaszerzését.

Ezenfelül nem elhanyagolható, hogy míg EU tagállamként az Egyesült Királyság a nettó befizetők táborát erősítette, a Brexit következményeképp évente több milliárd fontot lesz képes megtakarítani a brit kormányzat. Mindemellett a gyorsabb és önálló döntéshozatalnak köszönhetően az Egyesült Királyság számára komoly lehetőségek nyílhatnak meg a jövőben, hiszen ezután egyszerűbben és szabadabban tárgyalhatnak kereskedelempolitikai kérdésekben más országokkal, amihez többé nincs szükségük az EU-val történő folyamatos egyeztetésekre.

Bár a skótok részéről továbbra is érződik egyfajta ellenállás a kilépéssel szemben, a reálpolitikai aspektusokat figyelembe véve Skócia függetlenedésére továbbra is csekély esély mutatkozik, mivel korábban mind Spanyolország mind pedig Belgium jelezte, hogy azonnal megvétózna egy esetleges skót uniós csatlakozási kérelmet. Ennek oka, hogy Skócia EU tagságának támogatásával mindkét ország saját kisebbségeik elszakadását bátoríthatnák indirekt módon. Mindemellett Skócia az újracsatlakozás után az EU „új belépőjének” minősülne, így nem részesülhetne a korábbi brit kormányok által kiharcolt mentességekből sem, ami szintén akadálya lehet egy esetleges skót EU tagságnak.

Elmondható tehát, hogy a közel négy évig elhúzódó Brexit lezárásával a briteknek sok kérdésben kedvező megállapodás született, ami komoly lehetőséget teremthet a szigetország gazdasági fejlődésére. Az eddig precedens nélküli EU kilépést követően az ország gazdasági helyzetének alakulását így kétségkívül jelentős érdeklődés övezi majd a jövőben, aminek tartós növekedése hosszútávon további tagállamokat sarkallhat az egyre inkább a föderalizmus irányába haladó Európai Unió elhagyására.

Matyi Tamás – Biró András