Soros György kijött a fényre

  •  
  •  

Míg korábban – hosszú évtizedeken keresztül – a jószándékú, titokzatos filantróp szerepében tetszelgett Soros György, a 2015-ös migrációs válság óta ő és a hálózata kijött a fényre, megmutatta valódi énjét – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az amerikai tőzsdespekuláns 1984 óta építi a birodalmát a közép-európai térségben és ma már kiterjedtebb szervezeti hálóval rendelkezik a világban, mint amekkora külképviseleti intézményrendszert (nagykövetségeket, konzulátusokat) egy közepes méretű európai ország működtet. Ennek megfelelően Soros György saját külpolitikával is rendelkezik, aktívan beavatkozik egyes demokratikusan megválasztott kormányok tevékenységébe, sőt bizonyos országoknak a teljes gazdasági és politikai elitjét behálózta és irányítja. A vezető elemző szerint annak köszönhetően, hogy ma már nem marad fedve a Soros-birodalom működése, sokkal könnyebben meg lehet akadályozni azt az antidemokratikus befolyásszerzést, amely hosszú évtizedeken át jellemezte ezt a hálózatot.

Deák Dániel felhívta a figyelmet arra, hogy a XXI. Század Intézet egy tanulmánysorozatban térképezi fel Soros György életútját és tevékenységét, amelyből világosan látszik, hogy az amerikai tőzsdespekuláns valójában nem az a jótékony filantróp, akinek láttatni kívánta magát hosszú évtizedeken át, hanem egy olyan senki által meg nem választott milliárdos, aki a kiterjedt hálózatán keresztül beleszól számos ország belpolitikájába, kormányokat dönt meg és sok ember kárára a bizonytalan helyzeteken spekulál.

Felidézte, Békés Márton „A Soros-birodalom születése” című tanulmányában az áll, hogy 1993 végén Bukarestben Soros György egy amerikai újságírónak azt mondta, „Nyugodtan írja csak azt, hogy ami egykor szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett.”

Talán ennél jobban semmi más nem jellemezheti azt, hogy Soros György miként tekintett a közép-európai országokra, milyen céllal kezdte el építeni a 80-as évek közepén a mára közel 40 országban jelen lévő képviseleti-hálózatát és miért folytat aktív tevékenységet 140 országban – mondta Deák Dániel megjegyezve, az OSF ernyője alatt tevékenykedő, általa létrehozott és finanszírozott szervezetek száma világszerte mára körülbelül 200.

Soros György számos országban kulcspozíciókat szerzett, illetve biztosított a „nyílt társadalom” helyi támogatói számára.

A XXI. Század Intézet elemzője elmondta, a legnagyobb befolyást a környező országok közül Ukrajnában, Észak-Macedóniában és Albániában tudhatja a magáénak az amerikai spekuláns, de szinte minden itteni országban rendelkezik politikai, gazdasági és kulturális befolyással. Az említett három országban az elmúlt harminc év alatt létrehozott szervezetek, valamint az azok által támogatott politikusok segítségével Soros olyan helyzeteket tudott előidézni, amelyek több esetben is komoly politikai válságot eredményeztek, indirekt befolyásszerzési akciónak köszönhetően sikeresen tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyek segítségével a mai napig jelentős befolyással bír az említett országokban.

Komoly kárai vannak Soros tevékenységének, Macedóniában például már hosszú idő óta jelen lévő etnikai és politikai feszültséget használja ki, súlyosbítja vagy idéz elő és több olyan konfliktusban is kulcsszerepet játszott, amelyek nagymértékben alakították Macedónia belpolitikai folyamatait – mondta Deák Dániel. Hozzátette, ez rendkívül jellemző Soros tevékenységére, hiszen – mint ahogy azt Békés Márton írta – nem az egyensúlyi helyzetet keresi, hanem azt használja ki, amikor felborul a „kereslet–kínálat” viszonya.

Politikai befolyásszerzése is a politikai egyensúlytól távol eső helyzetek – forradalom, migráció, rendszerváltás – kihasználásán – vagy éppen megteremtésén – alapul, amelyre emlékei szerint még az 1917-es orosz forradalmat a helyszínen átélő apja tanította – idézte fel a XXI. Század Intézet korábbi tanulmányát.

Magyarországra Soros György sokáig egyfajta tesztterületként tekintett, ahol elkezdte a hálózatának az építését a térségben. A háttérből politikai pártokat mozgatott, sajtótermékek felett szerzett befolyást és a kulturális, gazdasági életben is komoly pozíciókat szerzett – mondta el Deák Dániel. Hangsúlyozta, a 2010-es kormányváltás után ugyanakkor gyökeres fordulat következett be, az Orbán Viktor vezette kabinet számos kérdésben szembeszállt az amerikai tőzsdespekuláns akaratával, ami a 2015-ös migrációs válság kirobbanása után vált mindenki számára egyértelművé. Soros György nemzetellenes politikai törekvései, a migrációt támogató álláspontja az idáig fedve volt a „jótékony filantróp” álcájával, 2015-ben azonban ez a lepel lehullott, miután Soros György kijött a fényre és már nyíltan támadta a demokratikusan megválasztott magyar kormányt, saját maga adott számos olyan interjút, amelyben politikai elképzeléseit hangoztatta – mondta a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Annak köszönhetően, hogy ma már nem marad fedve a Soros-birodalom működése, sokkal könnyebben meg lehet akadályozni azt az antidemokratikus befolyásszerzést, amely hosszú évtizedeken át jellemezte ezt a hálózatot.

Így például már összefüggéseiben lehet már látni ennek a hálózatnak a működését, amelynek egyik legfontosabb embere az a Gerald Knaust, aki a Magyarország ellen folyó lejárató kampány kiemelt irányítója – utalt Deák Dániel a Magyar Nemzet hétfőn indult cikksorozatára, amelyben Soros György egyik helyi emberének a tevékenységét mutatják be részletesen.