Címke: belpolitika

Hiába beszéltek az ellenzéki frakcióvezetők az összefogás fontosságáról az Országgyűlésben, a szavazásnál mégsem támogatták a koronavírus megfékezése érdekében hozott kormányzati lépéseket. Ezzel veszélybe sodorták hazánk hatékony védekezését, mivel a rendkívüli jogrend alatt született döntések közül többnek is lejár a hatálya – a házszabály rendelkezései alapján – leghamarabb március 31-én tartandó következő szavazásig. Az ellenzéki pártok mai döntésükkel végérvényesen kinyilvánították, hogy még ebben a rendkívüli helyzetben sem hajlandóak a nemzeti konszenzus megteremtésére. (tovább…)

A magyar kormány cselekvőképesen lép fel a koronavírus járvánnyal szemben, a legújabb gazdasági döntéseket például Európa legbátrabb intézkedéseinek nevezik. Ez a belpolitikai stabilitás nem alakulhatott volna ki a 2010-es szemléletmódváltás nélkül. Ahhoz, hogy megértsük ennek a világszerte tapasztalható fordulatnak a gondolati elemeit mindenképpen el kell olvasnunk Békés Márton a Kommentár legújabb, 2020/1. számában megjelent írását. (tovább…)

Már a 2000-es évek közepén elvesztette az identitását a Jobbik, hiszen onnantól kezdve olyan karrierpolitikusok lepték el a pártot, akiknek a nyilvánosság előtt megfogalmazott üzenetek semmit sem jelentettek, csupán politikai hasznot reméltek tőlük. Jakab Péter ennek az egyik legjobb példája, aki még pár éve rasszista és antiszemita szólamokkal hívta fel magára a figyelmet, most pedig már Gyurcsány Ferenccel szövetkezik. A XXI. Század Intézet „Változó radikálisok, radikális változások” című élő Facebook-videós elemzésében Nagy Ervinnel, a XXI. Század Intézet kutatójával és Szentesi Zöldi Lászlóval, a Magyar Demokrata főmunkatársával arra kerestük a választ, hogy mi vezetett a Jobbik széteséséhez és balra tolódásához. A beszélgetés házigazdája Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. (tovább…)

Magyarország 2010 előtt – a balliberális kormányzás idején – politikai, gazdasági és társadalmi instabilitástól szenvedett. A gazdasági visszaesésen túl számos mutató romlott, továbbá komoly politikai és morális válságba sodródott hazánk. A Fidesz-KDNP 2010-es 2014-es és 2018-as kétharmados parlamenti felhatalmazásának köszönhetően Magyarország a 2010-es évek krízishelyzeteit magabiztosan, stabil politikai vezetéssel vészelte át, és sok más uniós tagállammal ellentétben sikeresen kezelte többek között a gazdasági világválság utóhatásait, illetve a tömeges bevándorlás jelentette kihívásokat. Mindeközben Európa jelentős része a döntésképtelen kormányzás okozta instabilitástól szenved, kormányválságok sora követi egymást, ami több országban már a gazdasági teljesítményt is visszaveti. (tovább…)

Nagy Ervinnel a Fejér megyei 4. számú választókörzet időközi választása kapcsán a Jobbik értékválságáról, politikai balra tolódásáról, kétszínű politizálásáról beszélgetett a dunaújvárosi hírportál. (tovább…)

Sokan vélik úgy, hogy a Momentum és az egykori SZDSZ közé vastag egyenlőségjel biggyeszthető, csupán generációs különbség van.

(tovább…)

Mára egyértelművé vált, hogy sem az európai gazdaság problémáira, sem a kontinens elöregedésének megállítására nem megfelelő válasz a bevándorlás, továbbá az sem igaz, hogy az egész folyamat megállíthatatlan lenne. Ugyanakkor hiába telt el közel öt év a 2015-ös bevándorlási válság kirobbanása óta, az Európai Unió továbbra sem egységes abban, hogy miként viszonyuljon a migrációhoz, mint jelenséghez. Amíg a meghatározó tagállamok kormányainak bármelyike is bevándorláspárti marad, nem lehet gyökeres változásra számítani, így a magyar határvédelemhez hasonló nemzeti megoldások szerepe 2020-ban is kiemelt marad. Ennek eredményeként az idei is küzdelmes év lesz az európai belpolitikában. (tovább…)

Vége a kampányhangulatnak, a kormányfő által meghirdetett cselekvési tervek megvalósítása nyomán 2022-re a többség számára világossá válhat, hogy az országépítők a nemzeti oldalon találhatók, míg az ellenzéki térfélen jobbára csak a romboláshoz értenek a vízió nélküli politikusok – mondta a Magyar Hírlapnak Deák Dániel. (tovább…)

Szanyi Tibor kilépése az MSZP-ből már a sokadig példa arra, hogy a szocialisták komoly válságban vannak, már egyáltalán nem vehető biztosra, hogy a párt 2022 után is létezni fog. Az elmúlt időszakban tapasztalható sorozatos kilépések mögött Gyurcsány Ferenc erősödő és megosztó szerepe áll: míg sokan a Demokratikus Koalícióba lépnek át, addig mások – éppen az ő növekvő befolyása miatt – tőle független, alternatív politikai formációkat keresnek. Gyurcsány Ferenc célja egyértelmű, egy általa vezetett ellenzékkel akar nekifutni a következő országgyűlési választásnak. (tovább…)

Már 2019 második felében is érzékelhető volt a fokozódó migrációs nyomás Magyarország és Európa határainál, ami 2020-ra csak tovább fog erősödni. Hiába állítják az ellenkezőjét balliberális véleményformálók, az elkövetkezendő évtizedekben most még elképzelhetetlen méreteket fog ölteni a bevándorlás: az ENSZ és a Világbank előrejelzései szerint több száz millió ember kelhet útra 2050-ig. Európának minderre fel kell készülnie és meg kell találnia azt a politikai irányt, aminek köszönhetően visszanyerheti az elmúlt évtizedekben elvesztett geopolitikai súlyát, illetve meg tudja védeni magát a tömeges migrációtól. Ursula von der Leyen kezdeti lépései ezekben a kérdésekben bíztatóak. (tovább…)

A Fidesz–KDNP közel tíz évvel ezelőtti első kétharmados győzelme óta felnőtt egy újabb nemzedék. Akik idén első választók voltak, 2010-ben csupán az általános iskola alsó tagozatán koptatták az iskolapadokat. (tovább…)

Ha valaki fiatal, az magyarázhatja a lázadó lelkületet, de az ostobaságot nem indokolhatja. (tovább…)

Ha rövid pillantást vetünk Karácsony programjára és hangzatos ígéreteire, és türelmesek is maradunk azzal a több mint százzal szemben, amire valóban nem jutott idő, akkor is igencsak felemás képet láthatunk. (tovább…)

A Fideszből kiábrándult embereket vélhetően nem Gyurcsány Ferencék, hanem a Momentum fogja meggyőzni arról, hogy van nyugati alternatívája ennek a rendszernek – nyilatkozta Fekete-Győr András. (tovább…)

Orbán Viktor világossá tette, hogy Karácsony Gergely ugyanolyan feltételeket kap a kormánytól, mint Tarlós István, az aláírt megállapodásokat továbbra is érvényben tartják. Innentől kezdve szinte kizárólag Karácsony Gergely szerepfelfogásán múlik, hogy milyen lesz az új fővárosi vezetés és a kormány viszonya. Ha az új főpolgármester az „ellenzék vezető arca” szerepben kíván tetszelegni és ennek érdekében dacpolitikába kezd, akkor azzal sokat árthat a budapesti polgároknak. A legcélravezetőbb a város érdekében történő együttműködés lenne. Kérdés az is, hogy a „hídfőállások” kialakításáról beszélő ellenzéki pártok mit várnak el tőle. (tovább…)

Kósa Lajos Fidesz- alelnök szerint nem szakadt meg a 2006 ősze óta tartó jobboldali-konzervatív győzelemsorozat, de kétségtelen tény, hogy az ellenzék a korábbihoz képest működőképesebb stratégiára tért át a vasárnapi önkormányzati választásokon. A Fidesz-KDNP önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke a XXI. század Intézet Választottunk. Mire számíthatunk az önkormányzati választás után? című hétfői budapesti panelbeszélgetés előtti felszólalásában hozzátette: „versengő helyzet” állt elő a magyar politikában, „hús-vér politikusok fontos feladatokban mutathatják meg, hogy mit tudnak”. (tovább…)

A Borkai-botránynak érezhető hatása lett Budapesten, többek között ennek köszönhető, hogy az utolsó napokra szűkült az olló Tarlós István és Karácsony Gergely között. Így az ellenzéki jelölt a kudarcos kampánya ellenére fordítani tudott, ráadásul a Fővárosi Közgyűlésben is az ellenzék többséget tudott szerezni. (tovább…)