Sokat gondolkodtam, mielőtt nekiálltam volna, hogy leírjam, mi is zajlik manapság Magyarországon.
Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.
A koronavírus-járvány egy rövid időre háttérbe szorította az ellenzéki pártok belső konfliktusait, ugyanakkor a járvány csillapodásával újra felerősödik a már régóta tartó átrendeződés az ellenzéki oldalon. A Jobbik szétesése megállíthatatlannak tűnik, a baloldallal szövetkező egykori nemzeti párt a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak egyik legnagyobb szavazótábor-vesztésén ment keresztül. Az MSZP mindeközben egyre mélyebbre süllyed a közvélemény-kutatásokban. A liberális Demokratikus Koalíció végleg az ellenzék vezető ereje lett, a nyilvánosságban pedig egyre inkább Dobrev Klára veszi át Gyurcsány Ferenc helyét. A szintén liberális Momentum mindeközben Hadházy Ákos és Szél Bernadett pártnélküli politikusokkal szövetkezik, hozzájuk hasonlóan a Párbeszéd is a botránypolitizálást részesíti előnyben. Az LMP jövője kérdéses, a zöld formáció láthatóan igyekszik felvenni az ellenzéken belül egyfajta centrumpozíciót. Az ellenzéki polgármesterek kudarcai jelentősen ronthatják az ellenzék 2022-es esélyeit, ráadásul a koronavírus-járvány során mutatott magatartásuk sem segítette őket.
(tovább…)
Karácsony Gergely az elmúlt napokban igen éles hangnemben támadta, illetve döntésképtelenséggel vádolta a kormányt. A főpolgármester vélhetően ezzel a látványos kommunikációs akcióval igyekezett elterelni a figyelmet az általa vezetett fővárosi önkormányzat járvány során tanúsított tétlenkedéseiről és hibáiról. Karácsony Gergely ugyanis csak jóval később, egy hónappal az országos operatív törzs megalakulása után hívta életre a fővárosi operatív törzset, emellett jelentősen veszélyeztette a járvány elleni védekezést a hibás döntéseivel, így egyebek mellett a BKV-járatok ritkításával, a fizetős parkolás fenntartásával vagy például a fővárosi fenntartású idősek otthonaiban tapasztalt mulasztásokkal, ráadásul rendre önellentmondásokba keveredett nyilatkozataival. A kormány járványügyi intézkedéseinek és határozott fellépésének köszönhetően azonban Budapesten is sikerült elkerülni a járvány tömegessé válását, a lakosság az ellenzéki aknamunka ellenére is fegyelmezetten betartotta a kormány intézkedéseit. (tovább…)
Az ellenzéki politikusok kezdetben a járványügyi szigorításokat nem tartották elegendőnek, majd leginkább a koronavírus-törvényt támadták, legújabban pedig a kormány gazdaságélénkítő lépéseit kifogásolják. A tényadatok ugyanakkor azt mutatják, hogy Magyarország lépett fel az egyik leghatékonyabban a koronavírus-járvánnyal szemben Európában, itt az egyik legalacsonyabb a fertőzöttségi és halálozási szint a lakosságszám arányában. Szintén hamisnak bizonyultak a tesztelések és a koronavírus-törvény kapcsán megfogalmazott ellenzéki állítások, a magyar gazdaságvédelmi intézkedések pedig nemzetközi szinten is figyelemre méltóak. Hasonlóan lyukra futott az ellenzék az érettségi megtartásának támadásával is. Tovább hitelteleníti az ellenzéki támadásokat, hogy sok ellenzéki vezetésű önkormányzat – például a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat – nem lépett időben a járvány megfékezése érdekében, ráadásul az általuk sokszor hangoztatott szociális érzékenységet figyelmen kívül hagyva, azonnal megszorításokba kezdtek. A XXI. Század Intézet sorba vette az ellenzéki álhíreket. (tovább…)
A magyarországi demokrácia – minden ellenkező híreszteléssel szemben –, köszöni szépen, jól érzi magát.
Nem ülésezik az Országgyűlés, a kormány korlátlan hatalmat kapott, az Európai Unió több milliárd euróval támogatja a „renitens” Magyarországot – ilyen és ehhez hasonló álhírek sorozata jelent meg az elmúlt hetekben, amelyekkel hazánk alkuképességét, politikai mozgásterét igyekeznek szűkíteni a balliberális körök – mondta Deák Dániel élő videós elemzésében. Kiemelte, csütörtökön videókonferenciát tartanak az uniós tagállamok vezetői, ahol többek között a következő uniós költségvetési ciklus forrásairól és a koronavírus gazdasági hatásainak kezeléséről lesz majd szó. Ha Magyarországot ezeken a tárgyalásokon sikerül a „renitens” szerepében feltüntetni, akkor fenn áll a veszélye annak, hogy forrásoktól esik el – mondta. Hozzátette, ezért fontos a tények hangoztatása, hiszen ilyen fontos kérdésekről nem szabad álhírek alapján dönteni. (tovább…)
Az elmúlt hetekben a magyar ellenzék aknamunkájának köszönhetően összehangolt politikai támadás érte Magyarországot a koronavírus-törvény miatt, melynek keretében számos álhír jelent meg a magyar rendkívüli jogrenddel és a kormány mozgásterével kapcsolatosan.Ennek a nemzetközi támadássorozatnak volt a része az is, hogy az Európai Parlament egy olyan csúsztatásokkal teli állásfoglalást szavazott meg, amelyben többek között azt állítják, hogy az „európai értékekkel összeegyeztethetetlen” a magyar kormány felhatalmazása, illetve hogy meggyengítették az „Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét”. Mindez csupán egy álhíreken alapuló politikai lejárató kampány a liberális politikai erők részéről, hiszen a valóságban a magyar Országgyűlés bármikor visszavonhatja a felhatalmazást, ráadásul a koronavírus-törvény jól illeszkedik az európai gyakorlatba, vészhelyzet esetén több országban is különleges jogköröket kap a végrehajtó hatalom. Külön érdekesség, hogy a Magyarországot támadó tagállamok egy részében a magyarhoz igen hasonló szabályozás van érvényben. A támadássorozatnak nincsen vége, csütörtökön a LIBE Bizottságban lesz szó Magyarországról és a koronavírus-törvényről. (tovább…)
Az ellenzék, a liberális értelmiség és a Soros-hálózat médiaháborút indított, az elmúlt hetekben több kormányellenes véleménycikk is megjelent a nemzetközi sajtóban. Az írások egytől-egyig „a koronavírus elleni védekezésről” szóló törvénnyel szembeni aggályokat taglalják, szerzőik többnyire a jogállamiságot, a demokráciát és a sajtószabadságot féltik. Mindez jól illeszkedik az elmúlt években megfigyelhető balliberális politikai kampány sorába, amely a bevándorlásellenes és szuverenitás-párti kormányok ellen folyik Európa-szerte. A cikkekben szó szerint átveszik az ellenzéki pártok és a hazai ellenzéki sajtó állításait, fogalmait és politikai narratíváját, sőt az sem ritka, hogy magyarországi szereplők (Bayer Lili, Krekó Péter, Novák Benjámin, Ungváry Krisztián) írják ezeket, esetleg ellenzéki politikusok vagy maga a budapesti főpolgármester és a Soros-hálózat tagjai nyilatkoznak meg bennünk. (tovább…)
Sorra jelennek meg a félrevezető álhírek a hazai és a nemzetközi sajtóban Magyarországgal szemben, amelyeknek a célja a kormány cselekvőképességének rombolása – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videós elemzésében. Kiemelte, a CNN után már az Európai Parlament hivatalos álláspont-tervezetében is az az álhír jelent meg, miszerint felfüggesztették a parlament működését Magyarországon. Mindez szerinte az ellenzéki politikusok aknamunkájának az eredménye, akik a belpolitikai kudarcaik után most nemzetközi lejárató kampányt generáltak. Deák Dániel hangsúlyozta, a cselekvőképes és határozott kormányzati döntéseknek köszönhetően az adatok alapján Európában nálunk az egyik legalacsonyabb a koronavírusos megfertőződések aránya, illetve a lakosságszámhoz viszonyítva a halálozások aránya is jóval elmarad a magyar koronavírus-törvényt támadó országok – így például a spanyolok, a belgák, az olaszok, a franciák vagy a hollandok – ugyanezen mutatóitól. Az elemző beszélt Karácsony Gergely hanyagságáról is, amelynek eredményeként kirobbanhatott a járvány a fővárosi fenntartású idősek otthonában. (tovább…)
Sokat gondolkodtam, mielőtt nekiálltam volna, hogy leírjam, mi is zajlik manapság Magyarországon.
Míg a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok a 2002 és 2010 közötti időszakban közel 190 magyar tulajdonban lévő céget privatizáltak, az Orbán-kormány még a mostani válságos időszakban is megvédi a nemzeti tulajdont, nem hagyja, hogy a gazdasági válsággal visszaélve külföldiek felvásárolják a magyar cégeket – hangsúlyozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, ez egy rendkívül fontos szemléletbeli különbség a balliberális kormányzásokhoz képest, amikor mindenféle koncepció nélkül lényegében elherdálták a nemzeti tulajdont. A vezető elemző kiemelte, az elmúlt egy évtized sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarország jelenleg lényegesen nagyobb mozgástérrel rendelkezik, így a 2008-as gazdasági válsággal ellentétben most önerőből is képes kezelni a krízist, illetve megszorítások helyett az Orbán-tervben is bejelentett gazdaságélénkítéssel reagál a koronavírus-járvány jelentette gazdasági kihívásokra. (tovább…)
A Demokratikus Koalíció elnöke korábban a kormány járvány-ellenes intézkedéseit hátráltatta, most pedig a hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akciótervet támadja. Gyurcsány Ferencnek egyszer már lett volna lehetősége bizonyítani, akkor azonban csúfos kudarcot vallott: a 2008-as gazdasági világválság során a már eleve legyengült állapotban lévő hazánk elsőként szorult nemzetközi hitelezők segítségére és a mostani válságkezeléssel ellentétben nem támogatták a munkahelyteremtést, hanem megszorítócsomagok tucatjait vezették be, tovább mélyítve ezzel a gazdasági és társadalmi problémákon. A 12 évvel ezelőtti balliberális kormányzással szemben most stabil alapokkal rendelkezik Magyarország, így önerőből és az emberek támogatásával tud talpra állni. (tovább…)
Miközben Magyarországon az ellenzéki pártok továbbra sem képesek félretenni kicsinyes politikai érdekeiket és még a koronavírus-törvény elfogadását sem támogatják, több, hosszú évek óta politikai patthelyzettel küzdő országban is összefogtak a politikai pártok. Így például a koronavírus megfékezése érdekében az etnikai és pártpolitikai ellentétek miatt régóta kormány nélkül működő Belgiumban válságkezelő kormány alakult, Spanyolországban a nacionalista jobboldal is támogatja a baloldali kormány válságkezelését, Romániában az ellenzék megszavazta az új kormányt, Izraelben pedig a 2018 vége óta tartó, három választással sem megoldott politikai patthelyzetnek vetett véget a pártok összefogása, de még az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államokban is együtt szavaztak a republikánusok és a demokraták. Nem meglepő, hogy a magyar ellenzék viselkedését több ellenzéki véleményformáló is elfogadhatatlannak tartja. (tovább…)
Hiába beszéltek az ellenzéki frakcióvezetők az összefogás fontosságáról az Országgyűlésben, a szavazásnál mégsem támogatták a koronavírus megfékezése érdekében hozott kormányzati lépéseket. Ezzel veszélybe sodorták hazánk hatékony védekezését, mivel a rendkívüli jogrend alatt született döntések közül többnek is lejár a hatálya – a házszabály rendelkezései alapján – leghamarabb március 31-én tartandó következő szavazásig. Az ellenzéki pártok mai döntésükkel végérvényesen kinyilvánították, hogy még ebben a rendkívüli helyzetben sem hajlandóak a nemzeti konszenzus megteremtésére. (tovább…)
A magyar kormány cselekvőképesen lép fel a koronavírus járvánnyal szemben, a legújabb gazdasági döntéseket például Európa legbátrabb intézkedéseinek nevezik. Ez a belpolitikai stabilitás nem alakulhatott volna ki a 2010-es szemléletmódváltás nélkül. Ahhoz, hogy megértsük ennek a világszerte tapasztalható fordulatnak a gondolati elemeit mindenképpen el kell olvasnunk Békés Márton a Kommentár legújabb, 2020/1. számában megjelent írását. (tovább…)
Már a 2000-es évek közepén elvesztette az identitását a Jobbik, hiszen onnantól kezdve olyan karrierpolitikusok lepték el a pártot, akiknek a nyilvánosság előtt megfogalmazott üzenetek semmit sem jelentettek, csupán politikai hasznot reméltek tőlük. Jakab Péter ennek az egyik legjobb példája, aki még pár éve rasszista és antiszemita szólamokkal hívta fel magára a figyelmet, most pedig már Gyurcsány Ferenccel szövetkezik. A XXI. Század Intézet „Változó radikálisok, radikális változások” című élő Facebook-videós elemzésében Nagy Ervinnel, a XXI. Század Intézet kutatójával és Szentesi Zöldi Lászlóval, a Magyar Demokrata főmunkatársával arra kerestük a választ, hogy mi vezetett a Jobbik széteséséhez és balra tolódásához. A beszélgetés házigazdája Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. (tovább…)
Magyarország 2010 előtt – a balliberális kormányzás idején – politikai, gazdasági és társadalmi instabilitástól szenvedett. A gazdasági visszaesésen túl számos mutató romlott, továbbá komoly politikai és morális válságba sodródott hazánk. A Fidesz-KDNP 2010-es 2014-es és 2018-as kétharmados parlamenti felhatalmazásának köszönhetően Magyarország a 2010-es évek krízishelyzeteit magabiztosan, stabil politikai vezetéssel vészelte át, és sok más uniós tagállammal ellentétben sikeresen kezelte többek között a gazdasági világválság utóhatásait, illetve a tömeges bevándorlás jelentette kihívásokat. Mindeközben Európa jelentős része a döntésképtelen kormányzás okozta instabilitástól szenved, kormányválságok sora követi egymást, ami több országban már a gazdasági teljesítményt is visszaveti. (tovább…)
Nagy Ervinnel a Fejér megyei 4. számú választókörzet időközi választása kapcsán a Jobbik értékválságáról, politikai balra tolódásáról, kétszínű politizálásáról beszélgetett a dunaújvárosi hírportál. (tovább…)
Sokan vélik úgy, hogy a Momentum és az egykori SZDSZ közé vastag egyenlőségjel biggyeszthető, csupán generációs különbség van.
Mára egyértelművé vált, hogy sem az európai gazdaság problémáira, sem a kontinens elöregedésének megállítására nem megfelelő válasz a bevándorlás, továbbá az sem igaz, hogy az egész folyamat megállíthatatlan lenne. Ugyanakkor hiába telt el közel öt év a 2015-ös bevándorlási válság kirobbanása óta, az Európai Unió továbbra sem egységes abban, hogy miként viszonyuljon a migrációhoz, mint jelenséghez. Amíg a meghatározó tagállamok kormányainak bármelyike is bevándorláspárti marad, nem lehet gyökeres változásra számítani, így a magyar határvédelemhez hasonló nemzeti megoldások szerepe 2020-ban is kiemelt marad. Ennek eredményeként az idei is küzdelmes év lesz az európai belpolitikában. (tovább…)
Vége a kampányhangulatnak, a kormányfő által meghirdetett cselekvési tervek megvalósítása nyomán 2022-re a többség számára világossá válhat, hogy az országépítők a nemzeti oldalon találhatók, míg az ellenzéki térfélen jobbára csak a romboláshoz értenek a vízió nélküli politikusok – mondta a Magyar Hírlapnak Deák Dániel. (tovább…)
Szanyi Tibor kilépése az MSZP-ből már a sokadig példa arra, hogy a szocialisták komoly válságban vannak, már egyáltalán nem vehető biztosra, hogy a párt 2022 után is létezni fog. Az elmúlt időszakban tapasztalható sorozatos kilépések mögött Gyurcsány Ferenc erősödő és megosztó szerepe áll: míg sokan a Demokratikus Koalícióba lépnek át, addig mások – éppen az ő növekvő befolyása miatt – tőle független, alternatív politikai formációkat keresnek. Gyurcsány Ferenc célja egyértelmű, egy általa vezetett ellenzékkel akar nekifutni a következő országgyűlési választásnak. (tovább…)
Már 2019 második felében is érzékelhető volt a fokozódó migrációs nyomás Magyarország és Európa határainál, ami 2020-ra csak tovább fog erősödni. Hiába állítják az ellenkezőjét balliberális véleményformálók, az elkövetkezendő évtizedekben most még elképzelhetetlen méreteket fog ölteni a bevándorlás: az ENSZ és a Világbank előrejelzései szerint több száz millió ember kelhet útra 2050-ig. Európának minderre fel kell készülnie és meg kell találnia azt a politikai irányt, aminek köszönhetően visszanyerheti az elmúlt évtizedekben elvesztett geopolitikai súlyát, illetve meg tudja védeni magát a tömeges migrációtól. Ursula von der Leyen kezdeti lépései ezekben a kérdésekben bíztatóak. (tovább…)
A Fidesz–KDNP közel tíz évvel ezelőtti első kétharmados győzelme óta felnőtt egy újabb nemzedék. Akik idén első választók voltak, 2010-ben csupán az általános iskola alsó tagozatán koptatták az iskolapadokat. (tovább…)
Ha valaki fiatal, az magyarázhatja a lázadó lelkületet, de az ostobaságot nem indokolhatja. (tovább…)
Ha rövid pillantást vetünk Karácsony programjára és hangzatos ígéreteire, és türelmesek is maradunk azzal a több mint százzal szemben, amire valóban nem jutott idő, akkor is igencsak felemás képet láthatunk. (tovább…)
A Fideszből kiábrándult embereket vélhetően nem Gyurcsány Ferencék, hanem a Momentum fogja meggyőzni arról, hogy van nyugati alternatívája ennek a rendszernek – nyilatkozta Fekete-Győr András. (tovább…)
Orbán Viktor világossá tette, hogy Karácsony Gergely ugyanolyan feltételeket kap a kormánytól, mint Tarlós István, az aláírt megállapodásokat továbbra is érvényben tartják. Innentől kezdve szinte kizárólag Karácsony Gergely szerepfelfogásán múlik, hogy milyen lesz az új fővárosi vezetés és a kormány viszonya. Ha az új főpolgármester az „ellenzék vezető arca” szerepben kíván tetszelegni és ennek érdekében dacpolitikába kezd, akkor azzal sokat árthat a budapesti polgároknak. A legcélravezetőbb a város érdekében történő együttműködés lenne. Kérdés az is, hogy a „hídfőállások” kialakításáról beszélő ellenzéki pártok mit várnak el tőle. (tovább…)
Kósa Lajos Fidesz- alelnök szerint nem szakadt meg a 2006 ősze óta tartó jobboldali-konzervatív győzelemsorozat, de kétségtelen tény, hogy az ellenzék a korábbihoz képest működőképesebb stratégiára tért át a vasárnapi önkormányzati választásokon. A Fidesz-KDNP önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke a XXI. század Intézet Választottunk. Mire számíthatunk az önkormányzati választás után? című hétfői budapesti panelbeszélgetés előtti felszólalásában hozzátette: „versengő helyzet” állt elő a magyar politikában, „hús-vér politikusok fontos feladatokban mutathatják meg, hogy mit tudnak”. (tovább…)
A Borkai-botránynak érezhető hatása lett Budapesten, többek között ennek köszönhető, hogy az utolsó napokra szűkült az olló Tarlós István és Karácsony Gergely között. Így az ellenzéki jelölt a kudarcos kampánya ellenére fordítani tudott, ráadásul a Fővárosi Közgyűlésben is az ellenzék többséget tudott szerezni. (tovább…)
Copyright © XXI. Század Intézet – Minden jog fenntartva!
Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.