Az Orbán-szabály

  •  
  •  

G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című kötetének megjelenése kapcsán online könyvbemutatót szervezett a XXI. Század Intézet. A 2010-ben kezdődő Orbán-korszak tudatos és stratégiai építkezésen alapszik, amely teljesítményt az egész világ egyre inkább kénytelen elismerni. A szerző arra keresi a választ könyvében, hogy mitől vált különleges, majd később korszakalkotó politikussá a magyar miniszterelnök. A könyvbemutatót Tallai Gábor nyitotta meg, majd Stumpf István mellett felszólalt Lánczi András, Deutsch Tamás és Bayer Zsolt is, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy könyv egyedülálló módon adja vissza a miniszterelnök által képviselt filozófiát és egyszerűen magyarázza el Orbán Viktor sikerességének kulcsát. A rendezvény pódiumbeszélgetése során a szerzővel Schmidt Mária és Barthel-Rúzsa Zsolt beszélgettek Békés Márton moderálása mellett az elmúlt tíz év tudatos, stratégiai alapokon nyugvó építkezéséről, aminek a könyv kötelező irodalom módján ad keretet.

Orbán Viktor megkerülhetetlen szereplője az európai politikának

Stumpf István volt kancelláriaminiszter és alkotmánybíró, a Századvég szellemi műhely alapítója, most az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos úgy vélekedett, hogy sok könyvet írtak az elmúlt években Orbán Viktorról, ám G. Fodor Gábor könyve kiemelkedik ezek közül, ami főleg annak köszönhető, hogy kiderül belőle a miniszterelnök által – különösen 2010 óta – képviselt filozófia.

A politikusoknak két nyelvet kell beszélniük: a célok nyelvét és az emberek nyelvét. A magyar politika életben ebben nincsen versenytársa Orbán Viktornak – hangsúlyozta.

Stumpf István kifejtette, hogy könyv tartalmazza az elmúlt tíz év összes pontos idézetét, politikai üzenetét és mondanivalóját. Orbán Viktor erőssége pont abban rejlik, hogy mindig felismeri azokat a nemzetstratégiai célokat, amihez a megfelelő csapatot tudja maga köré gyűjteni. Másik nagy erőssége, hogy egy ilyen nagyhatalmi adottságokkal nem rendelkező ország, hogyan képes kihasználni a rendelkezésére álló mozgásteret.

Napjainkban, amikor a bürokrácia  és a napi cselekvési kényszer erős nyomást helyez az emberre, szükséges, hogy a politikusnak legyen egy iránytűje, ami által felszabadíthatja magát és szabadabban gondolkodhat.

Orbán Viktornak a nemzeti szuverenitás védelme az iránytűje, mindezt egy olyan korban, ahol a transznacionális világrend irányelvei nyilvánosságra kerültek.

Orbán Viktor azon kevés politikusok egyike Európában, aki markánsan, kockázatot vállalva kinyilvánította, hogy a keresztény kultúra védelme és a gyökerekhez való tartozás nélkül nem lesz többé Európa. A polgári, konzervatív felfogáson nyugvó magyar, orbáni-modell a magyar emberek érdekeit képviseli bel- és külföldön egyaránt. Akik elolvassák ezt a könyvet, közelebb kerülnek az Orbán-kormányzat mélyebb értelmének megértéséhez.

Lánczi András filozófus, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora úgy fogalmazott, hogy a magyar ellenzéknek egy európai méretű pechje van, hogy egy olyan képességű és tehetséges emberről van szó Orbán személyében, akit a külföldiek is elismernek és megkerülhetetlen személynek tartják az európai politikában.

G. Fodor Gábor a könyvben próbálja feloldani intellektuális mélység és a mindenki számára érthető nyelv között feszülő ellentétet, hasonlóan a miniszterelnök politikájához, amihez a különleges tehetség mellett a tapasztalatok összegyűjtése és hasznosítása szükséges. A könyv egyik legfontosabb eleme a nyelv problematikája, ami a jobboldalt 2010 óta kiemelten foglalkoztatja – mondta.

A könyv bebizonyítja, hogy ilyen témában is lehetséges a politikai filozófiához hozzányúlni. Meg lehet ragadni a politikát a gondolaton keresztül, vagy ahogyan manapság szokás, materiális és közgazdasági szempontból.

Ám ha nincs gondolat, a politika is utópiába fullad, ami katasztrofális következményekkel jár – vélekedett Lánczi András.

Lánczi András hangsúlyozta, hogy a tapasztalatnak mindig felül kell írnia a realitást, amire példaként azt említette, hogy egy külföldi csak akkor fogja megérteni a déli határkerítést, ha megérti a magyar történelmi tapasztalatot. Évszázadokon át az egyesével jövő embereket mindig szívesen fogadtuk, ám a csoportoson érkezők bőven szolgáltattak okot arra, hogy fenntartásaink legyenek.

Orbán Viktor mellett állni a harcban

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője szerint akkor jó egy könyv, ha az elolvasása után többet értünk meg a létezésünkből és a világból, amiben élünk. G. Fodor Gábor könyve egy jó könyv, hiszen segít minket abban, hogy jobban tudjunk tájékozódni az elmúlt harminc év történéseiben, különös tekintettel a rendszerváltoztatást végleg befejező 2010-ben kezdődő korszakban.

Az Orbán Viktorhoz hasonló korszakos politikusok arról ismerszenek meg, hogy még azok is elismeréssel beszélnek a teljesítményükről, akik nem tartoznak a rajongóik sorába. A miniszterelnököt lehet nem szeretni, ám teljesítményét még politikai ellenfelei is elismerik.

Ez az elismerés az egyik legkomolyabb fokmérője Orbán Viktor közéleti tevékenységének, aminek mozgatórugóit és szabályszerűségeit kiválóan mutatja be a könyv – hangsúlyozta Deutsch Tamás.

Bayer Zsolt író, publicista azzal kezdte gondolatait, hogy talán ma még utópisztikusnak tűnnek a nyugati kultúra és civilizáció végső romlásával és pusztulásával kapcsolatos próféciák, ám a folyamat kétségtelenül elindult. Azonban a jelenlegi történelmi alaphelyzetben van egy politikai vezető Közép-Európában, aki az elsők között ismerte fel, hogy kultúránk és civilizációnk megmentése érdekében európai reneszánszra van szükség.

Bayer Zsolt úgy véli, hogy az Orbán-szabály legfontosabb üzenete az, hogy Orbán Viktor az a vezető, akinek nemcsak akarata és képessége van a harchoz, hanem Európában páratlan demokratikus felhatalmazása is van hozzá. G. Fodor Gábor könyve segítséget nyújt, hogy a harcban mellette álljunk – zárta gondolatait.

Az Orbán-korszak konszenzusa

A rendezvény pódiumbeszélgetése során a szerzővel, vagyis G. Fodor Gábor politikai filozófussal Schmidt Mária történész, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója és Barthel-Rúzsa Zsolt a Századvég főigazgató-helyettese beszélgetett Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójának moderálásával. Ennek apropója, hogy könyv a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Századvég Alapítvány támogatása által születhetett meg.

A szerző szerint az Orbán-korszakban élünk, amit Orbán politikai ellenfelei is elismernek, ám ők szakítani akarnak vele. Olyan politikai képességről, tehetségről és teljesítményről van szó, amely megkérdőjelezhetetlenül korszakalkotó.

Kétségtelen, hogy ebben előbb-utóbb konszenzus lesz, legfeljebb az előjelek kérdésében lesz vita – vélekedett a szerző.

Schmidt Mária elmondása szerint azért kérte fel G. Fodor Gábort a könyv megírására, mert fontos, hogy ezt a rendkívüli tíz évet átlássuk és Orbán teljesítményét elismerjük. A 2010 után kezdődő teljesen tudatos építkezés mögött egy olyan teljesítmény áll, amit az egész világ kénytelen valamilyen formában elismerni, vagy reagálni rá. A könyv egyszerű nyelvezetet és érvelést használva mutat rá arra, hogy Orbán Viktornak minden egyes döntése egy tudatos stratégiából indul ki, ami két tucat lépésben előre ki van gondolva.

2010 után olyan építménnyé állt össze, ami nem csak Magyarországot változtatta meg, hanem a térségünket is, sőt jó eséllyel egész Európát áthatja – fejtette ki Schmidt Mária.

Barthel-Rúzsa Zsolt kiemelte, hogy a könyv is bemutatja azt, hogy 2010-ben honnan indult Magyarország és hova jutott most. A miniszterelnök stratégiai célokban, távlatosan gondolkodik és az országot is így építi. Ha pusztán hatalomtechnikai koncepciót képzett volna a soron következő választások megnyerése, akkor nem lenne korszak.

Schmidt Mária szerint Orbán Viktor mindent megtanult a világról, és annak működéséről, és mindezt egészen egyedi módon a nemzeti szuverenitás lencséjén keresztül nézi. Ez a különleges nézőpont nem csak a nemzeti érdekképviseletet tartja szem előtt, hanem egy erkölcsi tartást is mögé helyez, ami által úgy állítja maga mögé a közösséget, mint erkölcsös egységet az erkölcstelen elittel szemben.

G. Fodor Gábor meglátása szerint a magyar testtartásban hagyományosan benne van a nagyobbakhoz való alkalmazkodás kényszere, éppen ezért különleges Orbán Viktor lelki merészsége, aki nem csak össze meri törni a kőtáblákat, és mer utat törni, hanem, ha nincs modell, akkor létrehoz egyet. Schmidt Mária egyetértett azzal a politikai filozófussal abban, hogy Orbán bátorsága abban rejlik, hogy hiszen felveszi a kesztyűt az „1980-as években maradt Európával” és 21. századi politikát folytat.

A status quo elleni szuverenista küzdelem kapcsán pedig úgy vélekedett a Közalapítvány főigazgatója, hogy nem tudni lesznek-e szövetségesek, de az biztos, hogy Orbán személyisége kimagaslik a mezőnyből. G .Fodor Gábor úgy vélekedett, hogy Orbán gondolatai kellően vonzóak ahhoz, hogy egyre többen mellé álljanak, illetve a nemzeti szuverenitáson alapuló politikában rejlő potenciált alátámasztja a Visegrádi Négyek sikeres politikája. A panelbeszélgetést Békés Márton azzal a gondolattal zárta, hogy az Orbán-szabály nem csak egy szabadon választható irodalom, hanem egy kötelező irodalom minden érdeklődő számára.