Az önállóság korszakának első tíz éve

  •  
  •  

G. Fodor Gábor politológus legújabb könyve Az Orbán-szabály címet viseli, amely egyúttal a XXI. Század Intézet induló, Új Idők című könyvsorozatának nyitódarabja is. Az intézet Mozgásbancímű műsorának vendége ezúttal a szerző mellett Békés Márton történész, a könyvsorozat szerkesztője volt, akik a múltheti könyvbemutatótól eltérően aktuálpolitikaibb szemszögből beszélgettek a miniszterelnök koherens világképéről, amelynek mozgatórugóiba a könyv kellően precíz betekintést enged. A vendégek egyetértettek abban, hogy Orbán Viktor nemcsak elkezdte, de húsz évig tartó (1990–2010) eltérítése után be is fejezte a rendszerváltoztatást, és amellett, hogy korszaképítőnek bizonyul, a folyamatban lévő világrendszerváltásban is számot kell vele vetni.

A kötet kapható a Terror Háza Múzeum webshopjában és a könyvesboltokban.

Szellemi válságban a baloldal

Karácsony Gergely múlt héten, a brit nagytőke lapjában, az Economistban adott interjúja több szempontból is szokatlannak tekinthető. Egyrészt egy angol bankárlapban jelentette be az indulását (annak ellenére, hogy nem tud angolul), másrészt az interjú nem róla, hanem Orbán Viktorról szólt. Ez jól mutatja, hogy Karácsony a külföldi érdekkörök jelöltje – értettek egyet a vendégek.

A baloldal főszereplői változtak, de a logika konstans maradt: adóemelés, külföldi hitelek, elosztási politika megvalósítása, ami korábban már Magyarország teljes kiszolgáltatásához és eladósításához vezetett – fűzte hozzá gondolait G. Fodor Gábor.

A történelmi példák mindig kicsit sántítanak, de összevetésre alkalmas mintázatok vannak – hangsúlyozta Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. A 20. század kezdetétől kezdve el lehet úgy rendezni az eseményeket, hogy a dualizmus korabeli, kormányzásképtelen „habarékellenzék” és napjaink heterogén ideológiájú, a nemzeti ügyet indifferensnek tekintő, egyetlen nemzetközi párttá összeolvadt ellenzéke közötti hasonlóságokat megvizsgálhassuk. A külföldi (tőke)érdekeket képviselő ellenzék szembenáll az Orbán Viktor által létrehozott „történelmi blokkal”, amely munkahelyeket teremt az országban. Az Orbán-rendszer határozza meg az Orbán-korszakot, amit kitűnően megmagyaráz a  politikai filozófiai nyelvén Az Orbán-szabály című könyv – tette hozzá.

2010: lélektani fordulat

G. Fodor Gábor szerint a baloldal a behódolással egyenlő, amire az említett a Karácsony-interjú is jó példa. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mit kérnek cserébe, mit várnak el a nemzetközi érdekkörök tőle? A politológus szerint ezek az elvárások tartalmazzák a határok lebontását, az önrendelkezés feladását, az adók megemelését és a multiknak való kedvezést, összességében tehát az ország kiárusítását jelentenék. Ez azonban nem igényel intellektuális készséget, és éppen ezért önálló korszakot sem képes létrehozni a magyar baloldal.

Ezzel szemben az orbáni politika az önfeladást és behódolást elutasítva határozza meg önmagát, és egy saját utat hoz létre, amely komoly szellemi erőbefektetést is igényel.

„A 2010-es évek Orbán Viktor évei voltak Magyarországon”– idézte Schmidt Mária szavait Békés Márton. A miniszterelnök sikerességét jól mutatja, hogy az Orbán Viktor fémjelezte korszak a háromszori kétharmados felhatalmazással, kiegészülve az 1998–2002 közötti időszakkal immár együttesen tizenöt évet ölel fel. Ezt érdemes annak fényében értékelni, hogy a távolról sem ilyen demokratikus körülmények között tíz évet kormányon töltő Bethlen István vagy a tizenöt évig hatalmon lévő Tisza Kálmán hivatali idejét ezzel már meghaladta a jelenlegi rendszer. A Nemzeti Együttműködés Rendszere mögött egy olyan időbeli, politikai, emlékezet állt össze, amit nem lehet pusztán gazdasági vagy anyagi valóságként érzékelni, ez már egy eszmei, kulturális összetevőjű valóság, amire a baloldalon nincs példa – hangzott el.

A könyv szerzője szerint is a kétharmad kapcsán fontos kiemelni a demokratikus politikai felhatalmazás kérdését, hiszen ennek hiánya magyarázza a baloldal külföldi beavatkozás iránti sóvárgását, a külföldi érdekkörökhöz való fordulását. Társadalmi felhatalmazás híján nem sikerült maguk mögött integrálni az embereket, amire azt a választ adják, hogy Orbán diktátor. Azonban az elmúlt tíz év politizálásában ott rejlik a demokratikus felhatalmazás fundamentuma, akár a kétharmados többségen, akár a népszavazás vagy a nemzeti konzultáció intézményén keresztül.

Békés Márton ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a stabil kormányzati elvek és a gazdaság, a szuverén intellektuális érdeklődés és az ország berendezkedése mind együtt járnak. Amíg a 2010 előtti balliberális politika folyamatosan szellemi importra szorult, ami által öngyarmatosításba fordult, addig az Orbán-korszakban a politika és a gondolat autonómiája egyszerre létezik, sőt tisztelik egymást. Ha ezek összefonódnak, akkor az eredmény magáért beszél: napjaink stabil Magyarországa.

A választópolgárok azt várják el a politikai vezetőtől, hogy erős és bátor legyen. Orbán Viktor ilyen személy: aki szembe tud szállni a kívülről fenyegető veszéllyel, legyen az a vörösiszap katasztrófa, gazdasági válság, migráció vagy a pandémia.

Ahhoz, hogy Magyarország a saját sorsáról dönthessen, bátorságra és folyamatos küzdelemre van szükség, ami Európa vezető államait is kihívás elé állítja – fűzte hozzá G. Fodor Gábor.

Békés Márton szerint korábban a birodalmi német és szovjet gondolkodásban, napjainkban pedig az Európai Egyesült Államok tervében megegyezik az a gondolat, hogy Magyarország egy betagozódásra szánt terület. A történelmi tapasztalatokból tanulva az Orbán Viktor vezette Magyarország kinyilvánította függetlenségét, élesen szembe helyezkedve az Európai Unióban új lendületre kapó föderalizmussal, sőt a szuverenista alapokon nyugvó külpolitika által olyan mintaadó szerepet vett fel a térségben, amihez egyre több térségbeli állam is csatlakozik.

Pragmatikus magyar külpolitika

A külpolitikai vonalon tovább haladva, Karácsony Gergely néhány napja tett megjegyzése annak kapcsán is szóba került, hogy nem szeretne kínaiul és oroszul tanulni, ezáltal burkoltan kritizálva a magyar kormány keleti nyitás politikáját. Ennek kapcsán G. Fodor Gábor úgy vélekedett, hogy egész Nyugat-Európa oroszul és kínaiul tanul, a saját gazdasági érdekeik által motiválva. Érvelése szerint minden országnak érdekében áll, hogy a hatalmas piaccal rendelkező nagyhatalmakkal jó viszonyt alakítson ki.

A gondolatmenethez Békés Márton azt fűzte hozzá, hogy ez a külpolitika magyar-centrikus és pragmatikus, ami által az ország a lakosságszámánál jóval jelentősebb impakt-faktort képes elérni Európában.

Amellett, hogy Magyarországnak vannak keleti gyökerei és kapcsolatai, abszolút értelemben vett nyugati ország, sőt sokkal inkább nyugatibbnak minősül, mint amilyen manapság Nyugat-Európa jónéhány városa. A gazdasági kérdéseket vagy akár a keleti vakcinák kérdését nem kell átideologizálni, amit a magyar külpolitika a 21. század rendkívül bonyolult geopolitikai kontextusa ellenére pragmatikus és sikeres módon alkalmaz.

A 2022-es választások kapcsán G. Fodor Gábor azt várja, ami már Karácsony Gergely múlt heti interjújában is láthatóvá vált. Vagyis, hogy Orbán Viktor sértegetése egy szándékosan elhelyezett mondat volt, majd az ezt követő bocsánatkérés is a tudatos politikai stratégia része.

2010-ben kormányok között, 2014-ben és 2018-ban rendszerek között lehetett dönteni, míg 2022-ben pedig a jobboldali önrendelkező és a baloldali behódoló korszak kell majd dönteni – zárta Békés Márton.