Címke: külpolitika

Zelenszkij ukrán elnök életveszélyes fenyegetése, a Barátság kőolajvezeték elzárása és a közel-keleti konfliktus miatt növekvő általános európai energiaválság rég nem látott aktualitást ad a március 15-i Békemenetnek.  (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Közel-keleti háború, globális következmények. Az intézet igazgatója, Békés Márton az iráni válság lokális, regionális és globális okait vizsgálja. (tovább…)

Miközben egy új geopolitikai kor köszönt a világra, az Európai Unió bürokratáinak válságkezelése kimerül a további központosításban és militarizációban, ahelyett, hogy az európai társadalmak béke és stabilitás iránti igényét szolgálnák. Ugyanazon elit ábrándozik többsebességes Európáról és törekszik politikai hierarchia építésére, amely az elmúlt másfél évtized során elkövetett stratégiai tévedéseivel előidézte a versenyképesség csökkenését, az energiaárak elszabadulását és a társadalmi kohézió felbomlását.  A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia kellően rávilágított arra, hogy brüsszeli hatalmi centrum – egyre növekvő demokratikus deficit mellett – sem képes elszakadni a birodalmi integráció téveszméjétől, amely nemcsak, hogy nem megoldás a kontinens problémáira, de egyenesen legfőbb előidézője is azoknak. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Péter a németek embere. Az intézet igazgatója, Békés Márton Németország ijesztő háborús politikáját vizsgálja. (tovább…)

Az elmúlt időszakban az Európai Bizottság kommunikációjában érzékelhető hangsúlyváltás történt: Ursula von der Leyen jelezte, hogy a hátralévő két hónapban visszafogják a Magyarországgal szembeni nyílt kritikát. Ezt persze nem az európai unió egysége érdekében teszik, hanem azért, mert el akarják kerülni a választási beavatkozás gyanúját. Kései látszatpolitikáról van szó, hiszen a magyar választások időszakában párhuzamosan zajlanak a brüsszeli vezetés által generált pénzügyi viták, bírósági eljárások és olyan politikai keretezés, amely a választások eredményének befolyásolását célozza, vagyis azt, hogy a szövetséges politikai erő, a Tisza párt győzzön. A lényegi kérdés, hogy a magyar emberek felismerik-e, hogy Brüsszel saját elvárásai feltételévé tette a demokráciát, miközben a politikai nyomásgyakorlás eszközei egyre élesebbé válnak. (tovább…)

Marco Rubio amerikai külügyminiszter magyarországi látogatása azt üzeni, hogy Magyarországnak a bizonytalan nemzetközi környezetben van egy biztos partnere, amely komoly előnyöket jelent például az energiabiztonság terén. Továbbá maga az amerikai külügyminiszter erősítette meg, hogy Orbán Viktor határozottan képviseli a magyar érdekeket a világban, melyre pozitív példaként tekintenek – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben Magyar Péter és Orbán Anita müncheni körútja sokkal inkább egy eligazítás volt, ahol hajlongva tudomásul vették a legbrutálisabban háborúpárti európai vezetők útmutatásait, mely forgatókönyv Magyarország számára nem lenne előnyös. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozat legújabb adásának címe: Bizonytalan világban biztos pont vagyunk. Az intézet munkatársai, Petri Bernadett és Deák Dániel az EU-csúcs, az iráni események és a jövő heti washingtoni Békecsúcs alakuló ülés kapcsán járták körbe, miért biztos pont Magyarország a bizonytalan világban. (tovább…)

Az elmúlt évek európai folyamatai egy irányba mutatnak: az Európai Unió fokozatosan eltávolodik attól az alaplogikától, amely korábbi sikerének feltétele volt. A belső piac elmélyítése, a gazdasági integráció erősítése és az európai jólét növelése helyett háborús hisztéria, ideológiai küzdelmek és félreértelmezett geopolitikai ambíciók határozzák meg a brüsszeli döntéshozatalt. Ennek az árát pedig végül az európai polgárok fizetik meg, akik joggal teszik fel a kérdést: ha Ukrajna jóléti programjára 800 milliárd dollárt szánna Brüsszel, hogy lehetséges, hogy az európai jólét kérdése szóba se kerül a pénzek elosztásánál? (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Biztos magyar út a globális átalakulásban. Az intézet vezető elemzői, Halkó Petra és Deák Dániel a héten létrejött Béketanácsról, az átalakuló világrendről és annak belpolitikai vonatkozásairól beszélgettek. (tovább…)

Orbán Viktor az elmúlt hónapokban többek között két nagyhatalmi vezetővel – Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal – is találkozott, emellett a közel-keleti Békecsúcson résztvevő tíz európai vezető között is szerepelt, a tervek szerint pedig az esetleges Trump–Putyin csúcstalálkozó megrendezésére Budapest a legesélyesebb. Az utóbbi évek fejleményeinek tükrében nem meglepő, hogy Magyarország multivektorális külpolitikája hatékonynak bizonyul a jelenleg zajló globális átalakulásban. A magyar külpolitikai stratégia már több, mint egy évtizede felismerte, hogy a korábbi transzatlanti dominancia kora a végéhez közeledik ideológiai, gazdasági és diplomáciai értelemben egyaránt. A világrendszerváltás folyamatában a korábban domináns aktorok helyzete megváltozik, új szereplők emelkednek fel, akik igyekeznek a saját nemzeti érdeküket védeni. Magyarország élen jár abban a folyamatban, amely egy ideológiai kötöttségektől mentes, kölcsönösen előnyös partnerségeken alapuló nemzetközi rend kiépítésére törekszik. A korábbi nyugati orientáció kibővülése a keleti, majd a déli nyitással nemcsak külpolitikai sikereket eredményez, de az ország belpolitikai helyzetének stabilitását is szolgálja. (tovább…)

Németország komplex gazdasági, társadalmi és politikai válságtünetei a jelenlegi elit vezetése mellett egy visszafordíthatatlan strukturális átalakulás folyamatára világítanak rá. Friedrich Merz kancellár hangzatos reformígéretei politikai ellenállásba ütköznek, az ipar stagnál, a német újrafegyverkezés – és főleg annak költségei – terén sincs társadalmi konszenzus, az általános jóléttel kapcsolatos kilátások egyre borúsabbak. A német elit a gazdasági, ipari, és energetikai, valamint biztonság és társadalompolitikai döntések szerteágazó pókhálójában egyre nehezebben talál olyan metszetet, amely nem növeli tovább a társadalmi frusztrációt, és ezzel párhuzamosan az AfD támogatottságát. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozat évzáró adásának címe: EU-csúcs: sorsdöntő csata várható! Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Petri Bernadett a jövő heti EU-csúcson várható politikai vitákat értékelték, de egyben összegezték az idei évet és azt, mi várható 2026-ban. (tovább…)

A jövő hét második felében idén utoljára ülnek össze Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők. A hivatalos napirenden szerepel Ukrajna újabb pénzügyi támogatása: Brüsszel ugyanis egy új, több évtizedre kiható, a tagországokra nézve rendkívül kockázatos megoldással kívánja ismét „megmenteni” az ukrán államot, amely a befagyasztott orosz vagyonra épülne. A tagországok a legkevésbé sem támogatják egyhangúan az ötletet, így Brüsszel egy újabb jogi trükkel szabadulna meg a nemzetállami vétótól. Az év utolsó uniós csúcstalálkozója tehát arról szól, hogy Európa marad-e szuverén nemzetek szövetsége, vagy végképp elszabadul egy központosított, szerződések keretein és a tagállamok felhatalmazásán túlfutó brüsszeli gépezet. A tét óriási – és Magyarország ismét a frontvonalban van. Ebben a helyzetben különösen felértékelődik, hogy hazánk élén olyan vezető álljon, aki nem hajlandó feladni a nemzeti szuverenitás utolsó eszközeit – sem pénzügyi, sem jogi, sem pedig politikai téren. (tovább…)

Hiába az ukrajnai korrupciós botrány és hiába a megállíthatatlan orosz előrenyomulás, az uniós vezetők még mindig azt hangoztatják, hogy Ukrajna nem adhat fel területeket, tovább kell finanszírozni a háborút. Eközben az amerikai elnök teljesen kiszállt a háború finanszírozásából, egyre nagyobb nyomást helyez Zelenszkijre a béketerv elfogadása érdekében – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Európa ezzel az álláspontjával teljesen elszigeteli magát, nyílt konfliktusba kerül Amerikával, miközben Magyarország minden nagyhatalommal jó viszonyt ápol, kedden például egy nagy magyar üzleti delegáció érkezik Moszkvába. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Európa válságra ítélve. Az intézet kutatói, Petri Bernadett és Biró András az Európai Unió gazdasági lejtmenetét elemzik olyan szempontok mentén, mint az évek óta tartó stagnálás, a beruházások hiánya, a körvonalazódó közös uniós adósságspirál és a fegyverkezési láz. (tovább…)

Az elmúlt évek világpolitikai eseményei átalakították az erőviszonyokat a Kaukázus térségében is, ahol Azerbajdzsán feltűnő szinergiákat volt képes létrehozni saját külpolitikai stratégiája és a formálódó multipolaritás hajtóereje között. A térség hatalmi dinamikája gyökeresen megváltozott, hiszen amíg a történelem folyamán leginkább különböző nagyhatalmi érdekek ütközőzónájaként szolgált, napjainkra egy forgalmas kereszteződéssé vált Európa és Közép Ázsia között. Azerbajdzsán egy olyan kereskedelmi, logisztikai és energetikai tengellyé vált, amely nemcsak összekapcsolja a transzatlanti világot Törökországot és Kínát, de földrajzi adottságait kihasználva nélkülözhetetlen szereplővé is avanzsált a legtöbb geopolitikai szereplő szemében. (tovább…)

Súlyos korrupciós botrány rázta meg Ukrajnát az elmúlt napokban, a Zelenszkij bizalmi körét érintő esetről pedig az amerikai sajtó látványosan részletesen beszámolt, ami értékelhető egy világos jelzésként is az ukrán elnök számára – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: ezt erősíti, hogy a korrupciós botrány kirobbanása után nem sokkal jelent meg az amerikai béketerv, amely egyebek mellett azt is tartalmazta, hogy a békekötés utáni 100 napon belül választást kell tartani Ukrajnában. Az események felgyorsultak, akár rövid időn belül is bekövetkezhet a budapesti békecsúcs. (tovább…)

Miközben az európai versenyképesség egyre meredekebb lejtmenetet vett, az EU külpolitikája hiteltelenségi válságban van, a kezeletlen migráció pedig napi szinten veszélyezteti az európai emberek biztonságát, az Európai Bizottság „Európai Demokráciapajzs” néven újabb nagyszabású kezdeményezéssel állt elő. A néhány nappal ezelőtt bejelentett új javaslatot szokás szerint az a nemes cél vezeti, hogy megerősítse a demokráciát és védje a polgárokat. A valóságban azonban egy újabb eszközről van szó, amelynek célja a brüsszeli befolyás növelése, beavatkozás a nemzeti választásokba, a patrióta, konzervatív hangokkal való leszámolás. Az európai unió vezetése most nem kevesebbre ragadtatja magát, mint, hogy előírja állampolgárai számára mi a megfelelő információ, mi a helyes vélemény és melyek azok a megbízható NGO-k, amelyek majd eligazítják az európai polgárokat az Brüsszelnek nem tetsző „álhírek” tengerében. Az Európai Demokráciapajzs a nemzeti szuverenitás és a szólásszabadság elleni eddig talán legdurvább támadás, amelynek eredményeként Brüsszel befolyásolhatná a választási folyamatokat, intézményesíthetné a balliberális NGO-hálózat politikai szerepét az információhoz való hozzáférésben, legfőképpen pedig uniós eszközökkel tenné befolyásolhatóvá a közvélemény alakulását a tagországokban. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Mi Orbán titka? A mellérendelő magyar külpolitikáról. Az intézet igazgatója, Békés Márton az Orbán–Trump találkozó kapcsán elemzi Magyarország sikeres külpolitikáját. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig Péntek Podcast című műsorának legújabb adása „Az új világrend küszöbén: Közép-Európa ideje” címet viseli. Az epizódban az Intézet vezető elemzője, Halkó Petra osztja meg közép-európai és kínai tapasztalatait a világrendszerváltás jelenlegi folyamatai kapcsán. (tovább…)

Pénteken találkozik Orbán Viktor Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel, akivel várhatóan több órás egyeztetése lesz a magyar kormányfőnek és számos megállapodást fognak megkötni. Az eddigi információk alapján gazdasági, hadiipari, energetikai kérdésekről is tárgyalnak majd, november 7-én a miniszterelnök megfogalmazása szerint szabályosan majd egy magyar napot tartanak, nagyszámú magyar delegáció érkezik Amerikába – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a tárgyaláson a budapesti békecsúcs is szóba kerül majd. (tovább…)

A modern magyar politikatörténet legkiemelkedőbb eseménye lesz a Trump-Putyin békecsúcs, ugyanis arra példa, hogy nagyhatalmak vezetői egy háborús konfliktus lezárásáról Magyarországon tárgyaljanak eddig nem igazán volt példa. Ilyen események eddig Európában inkább Svájcban vagy Bécsben kerültek megrendezésre. Mindez visszaigazolja a magyar külpolitikát és a békepárti álláspontot. Az ukrán elnök és Brüsszel láthatóan meg akarja akadályozni a csúcs létrejöttét, ezért az október 23-i Békemenetnek minden eddiginél nagyobb a jelentősége, ott a magyarok erőt mutathatnak a nyomásgyakorlással szemben – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A közel-keleti béke brókerei.Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Biró András a közel-keleti békecsúcsot tágabb kontextusba helyezve értékelik kül- és belpolitikai szempontból egyaránt. (tovább…)

A hétvégén Andrej Babiš győzelmet aratott Csehországban, amivel a Patrióták Európáért pártcsalád egy újabb hivatalban lévő kormányfővel bővül. Ez Magyarország számára jó hír, hiszen az uniós viták során egy újabb szövetségese lesz a magyar kormányfőnek, továbbá a V4 újjáéledése is elképzelhető. Mindeközben Zelenszkij ukrán elnök fokozza a nyomást Magyarországon, teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy Orbán Viktor bukása és a Tisza győzelme az érdeke. Mindennek fényében különösen aggasztó, hogy a Tisza mobilalkalmazását a hírek szerint ukránok fejlesztették és jelentős adatszivárgás is történt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

(tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Antifa terroristák. Az intézet vezető elemzője, Halkó Petra és az intézet kutatója, Biró András tágabb történelmi kontextusban a politikai erőszak legitimációját és az Antifa mozgalom terrorszervezetté nyilvánítását értékelik. (tovább…)

Az utóbbi évek gazdasági és politikai krízis-konvergenciája alapjaiban rengette meg a világrendet, és miközben az alakuló multipoláris nemzetközi rend szerkezeti mintázatai még képlékenyek, az új tartópillérek egyre szilárdabbnak tűnnek. A „nemzeti újjáéledés korszakában” (Halkó Petra) azon államok képesek érdekeik minél szélesebb körű érvényesítésére, amelyek egyrészről képesek ellenállni a váratlan politikai-gazdasági turbulenciáknak, másrészről olyan ambiciózus politikát folytatnak, amely saját történelmi gyökereikből és hagyományaikból táplálkozik, és nemzeti konszenzuson alapul. A világrend átalakulásának eddigi egyik legnagyobb nyertese a Recep Tayyip Erdoğan vezette Törökország, amely – a világ államainak túlnyomó többségével ellentétben – alakítója, sőt hajtóereje is a formálódó multipolaritásnak. Törökország geopolitikai elhelyezkedése, katonai és gazdasági ereje, valamint kulturális hatósugara miatt egyre inkább azt ambicionálja, hogy önálló pólussá váljon a többpólusú világrendben. Ankara ehhez nemcsak erővel és elkötelezettséggel rendelkezik, de az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve az Európai Unión át egészen Oroszországig és Kínáig egy sor geopolitikai szereplőt tett érdekeltté – más-más szempontból – a török befolyás kiterjesztésében, ami egyértelműen igazolja a török külpolitika sikerét. (tovább…)

Ha az Európai Unióra, mint politikai projektre tekintünk, akkor az jut eszünkbe, hogy azért hozták létre, hogy legyen béke, és legyen gazdasági növekedés. Most viszont úgy tűnik, hogy Európa háborút akar, miközben lemarad a gazdasági versenyben más kontinensekkel szemben.

Mi történt Európával és az Európai Unióval? Van értelme fenntartani ezt a konstrukciót? Miért nincs nyoma annak, hogy az európai elit bármit is tenne azért, hogy Európának jobb legyen? A fegyverkezés helyett miért nem versenyképes akar lenni az EU? Van egyáltalán értelme a brüsszeli utat választani? Erősödik a patrióta hang az Európai Unióban, de vajon ez mire lesz elég a széteső nagy nemzetállamok mellett? (tovább…)

(tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kötcse: Orbán Viktor stratégiája, Magyar Péter dilemmája. Az Intézet két vezető elemzője, Halkó Petra és Deák Dániel értékeli a kötcsei találkozó utáni helyzetet, annak bel- és külpolitikai vonatokzásait. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Jön az ősz, fordul a szél. Békés Márton történész–politológus, az intézet igazgatója a nyár bel- és külpolitikai eseményeit értékeli. (tovább…)

Nyugat-Európa országai a holokauszt miatt érzett történelmi bűntudatuk miatt, valamint a zsidó nép iránti szolidaritásból fakadóan több mint 75 éven át szinte feltétel nélküli támogatásukról biztosították Izraelt, amiben azonban az utóbbi másfél évben gyökeres változás állt be. A nyugat-európai vezetők Benjámín Netanjáhú kormányának terrorellenesként hivatkozott háborúját a Hamász ellen egyre nagyobb kétkedéssel fogadják. Az egyre élesebb kritikák megfogalmazása mellett immár a kétállami megoldás támogatása – vagyis a palesztin állam létrehozása Izrael mellett – sem tabu többé részükről. Ennek legfőbb hajtóereje nem a térség biztonság- és geopolitikai vetületében, esetleg hatalmi dinamikáiban, vagy akár az emberi jogi aggályokban keresendő, hanem a növekvő és radikalizálódó európai muszlim lakosságnak való megfelelési kényszerben. A nyugati-európai államokon belül a muszlimok növekvő demográfiai, kulturális és politikai súlya olyan belső feszültségeket generál, amely mára az államok stabilitására is hatással van, ahogyan azt a lassan két éve Európa nagyvárosaiban zajló palesztinpárti tüntetések is megvilágítják. A nyugat-európai elitek olyan csapdahelyzetbe kerültek, amelyben immár politikai túlélésük forog kockán és ezért a szimbolikus ügyeken túlnyúlva is kénytelenek egyre növekvő mértékben palesztinpárti politikát folytatni – muszlim (állam)polgáraik elvárásaival összhangban. (tovább…)

A nagy 20. századi európai néppártoknak – legyenek akár kereszténydemokraták vagy szociáldemokraták – leáldozott, amely nem csak a társadalom politikai reprezentációját töredezi szét, hanem az országok kormányzásában is instabilitást vált ki. Míg a régi nyugati jobbközép pártok egy része balkanyart vett, az új jobboldal viszont szuverenista-populista irányba fordult, addig a régi baloldal helyén kisebbségi identitásokat képviselő liberális frakciók hemzsegnek. A pártrendszer összeomlása előbb-utóbb a parlament összetételében is megmutatkozik, majd az ingatag kormánykoalíciók bukdácsolásába torkollik. A 27 EU-tagország felében koalíciós felállás van, negyedüket kisebbségi kormány vezeti, három országban ügyvezető kabinet működik, de csak három olyan akad, ahol egy párt(szövetség) birtokolja a parlamenti mandátumok többségét. Az utóbbiak közül is egyértelműen kiemelkedik Magyarország, ahol négy ciklus óta kétharmados, dominánspárti berendezkedés szavatolja a kormányzati stabilitást. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásának címe: „Totális háború” a nép ellen. Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója és Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője arról beszélgetnek, hogyan folytat a mai, nyugati típusú demokrácia „totális háborút” a népakarat ellen, miközben egy elit által működtetett rendszer irányítja a közéletet, amely látszólagos demokratikus keretek között valójában korlátozza a többségi akaratot. A demofób gondolkodás ma kifinomult intézményrendszeren keresztül érvényesül: az alkotmányosság, a bíróságok és az ombudsmanok hálózata nem a népuralom elvét, hanem egy szűk elit értékrendjét védi. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Célkeresztben Magyarország, középpontban Ukrajna. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Kosztur András vezető kutató azokat a nyílt és fedett tevékenységeket veszik végig, amik az orosz–ukrán háború árnyékában folynak, most éppen Magyarország ellen. (tovább…)

Míg korábban azt hangoztatták Brüsszelben a nyugati vezetők, hogy jogállamisági kérdések miatt tartanak vissza uniós forrásokat Magyarországtól, ma már egyre nyíltabban kimondják, hogy valójában ez csak egy zsarolási eszköz annak érdekében, hogy változtassák meg Magyarország álláspontját például Ukrajna ügyében. Az új német kancellár már Szlovákiát is ezzel fenyegeti, amire Robert Fico határozottan reagált – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Tisza is részt vesz ebben a külföldi nyomásgyakorlásban, amit Kollár Kinga pár héttel ezelőtti kijelentése is jól mutat. (tovább…)

Törökország utóbbi hónapokban folytatott többdimenziós sakkjátszmája beérni látszik, hiszen több sikert is elkönyvelhetett a török vezetés az elmúlt hetekben bel- és külpolitikai téren egyaránt. Az állammal szemben 1984 óta fegyveres ellenállást folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) éppen akkor jelentette be feloszlását a demokratikus alapértékek érvényesülésére hivatkozva, amikor az Erdoğan-rendszert politikai ellenfelei önkényuralmi vádakkal támadják az İmamoğlu-ügy miatt. Noha az isztambuli polgármester őrizetbe vétele által vetett hullámok továbbra is polarizálják a társadalmat, a tüntetések intenzitása jelentősen csökkent, ami nagy mértékben a külföldi támogatás hiányának is köszönhető. A transzatlanti világnak jelenleg nem áll érdekében Erdoğan megbuktatása, hiszen amíg az EU saját gyengesége és ezáltal a török katonai védernyőbe vetett reménye miatt egyenesen szemet huny a törökországi események felett, addig a Donald Trump vezette kormányzat lényegében Törökországra bízta a közel-keleti regionális biztonság kezelését, és Szíria sorsát is. Mindebből pedig egyenesen következik az, hogy az orosz–ukrán háborúban közvetlenül és közvetetten érintett felek (főképp az Amerikai Egyesült Államok, és az Európai Unió tagállamai) nemcsak alkalmasnak tartják Törökországot arra, hogy a békeszerződés helyszínéül szolgáljon, de kellő erőt is tulajdonítanak az országnak a háborúban álló felek közötti ellentétek megoldásához. (tovább…)

Az elmúlt napokban felgyorsultak az események az ukrajnai konfliktus lezárásáról folytatott tárgyalások körül. Miután a Kijevbe látogató európai vezetők ultimátumban követelték Oroszországtól, hogy – mivel erre Ukrajna is kész –, május 12-től hirdessen általános tűzszünetet, Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmen kívül hagyta a felvetést, és közvetlen tárgyalásokat javasolt. Ezekre már ezen a héten sort is kerítene Isztambulban, és miután Donald Trump amerikai elnök is támogatta a javaslatot, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is nyitottnak mutatkozik a tárgyalásokra. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Folytatódik a bosszúhadjárat. Magyarország és az Európai Unió elmúlt másfél évtizedét nevekkel is korszakolhatjuk: Tavares, Sargentini, Delbos-Corfield, most pedig Strik. Brüsszel raportőreiről van szó, akik szorosan együttműködnek a hazai ellenzékkel. A magyar szuverenitás elleni külső-belső támadásról beszélget Deák Dániel vezető elemző és Szűcs Gábor elemző. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kifakult a „színes forradalom” Szerbiában? Mozgásban a Balkán, ami a történelmi tapasztalatok alapján semmi jót nem jelent. Szerbiában „színes forradalmakhoz” hasonló jelenetek, Romániában alkotmánybírósági puccs, Bosznia-Hercegovina a szétesés szélén, Moldovában kelet–nyugati patthelyzet, Bulgáriában permanens kormányzási válság. A felvételen a Balkán, és vele együtt Közép-Európa déli kapuját, azaz Szerbiát nézi meg közelebbről Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója és Biró András kutató. (tovább…)

Háromnapos „tényfeltáró misszióra” érkezett a héten az Európai Parlament LIBE bizottságának öt EP-képviselője Budapestre. A baloldali képviselőkből álló küldöttség vezetője a zöldpárti Tineke Strik, aki a Magyarországgal szembeni jogállamisági ügyek új felelőse. A delegáció tagja Krzysztof Smiszek lengyel szociáldemokrata képviselő is, Magyar Péter mentelmi ügyének európai parlamenti felelőse. A látogatás formális célja egy új jelentés összeállítása, amelyre „megfelelő intézkedéseket” kívánnak alapozni a képviselők, s amely szokás szerint beépül majd a Magyarországról szóló jogállamisági országjelentésbe. A szakbizottsági vizit célja azonban messze túlmutat ezen. A korábbi, 2021-es látogatáshoz hasonlóan ismét az a törekvés áll a hátterében, hogy Brüsszel beavatkozzon a magyar belpolitikába és minden lehetséges eszközt megragadjon annak érdekében, hogy az Európa országai számára is sikeres jövőt, követendő példát kínáló konzervatív, patrióta alapokon politizáló erő helyett hatalomra segítse a saját maga által választott ellenzéket: a Tisza pártot. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Köztársaság a Birodalom ellen, Amerikából nem lesz Európa. Békés Márton, az Intézet igazgatója arról beszél, hogy miközben Amerika sebességet váltott és teljes gázzal hajt előre, addig Európa továbbra is rükvercbe kapcsolva marad. A 21. század kiszabadult szellemét azonban már nem lehet visszagyömöszölni a 20. század palackjába.   (tovább…)

Mintegy 40 perces beszélgetés, amelynek stratégiai célja, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a Brüsszellel szemben vívott csata értelmét és tétjeit. Van-e helyünk Európában vagy éppen kifelé tartunk onnan? Brüsszel: barát vagy ellenség? Európai Egyesült Államok vagy Európai Nemzetek Közössége? Birodalom vs. Nemzetállamok? Azaz: középpontban a szuverenitás. (tovább…)

Az amerikai–orosz tárgyalások nemcsak a békéről és a tűzszünetről szólnak, azok bizony egyben üzleti tárgyalások is, amely az energiahordozóktól kezdve a ritkaföldfémekig sok mindent tartalmaznak. Európa mindeközben még mindig nem tárgyal az oroszokkal, ami alól Magyarország kivétel, Szijjártó Péter múlt héten már a gazdasági kapcsolatok erősítéséről tárgyalt Moszkvában – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: azok lesznek az elkövetkezendő időszak nyertesei Európában, akik gyorsan lépnek és feltárják a háború és a szankciók utáni időszak gazdasági lehetőségeit, Magyarország ezen országok között van. (tovább…)

Március 19-én hajnalban Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármestert őrizetbe vették a török hatóságok bűnszövetkezetben való közreműködés és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet támogatásának vádjai miatt. Noha legközelebb 2028-ban tartanak köztársasági elnöki és parlamenti választásokat az országban, a CHP – felbuzdulva a tavaly márciusban elért helyhatósági győzelmein – már előrehozott választásra készül, amit nem lehet függetleníteni az isztambuli polgármester letartóztatásától, főképp úgy, hogy a CHP-t lassan két éve de facto vezető İmamoğlu március 23-án letartóztatása ellenére hivatalosan is a párt elnökjelöltjévé vált. Recep Tayyip Erdoğan többdimenziós sakkjátszmáját kellően szemlélteti, hogy a PKK-t vezető, ám 1999 óta börtönben lévő Abdullah Öcalant éppen béketeremtőként népszerűsíti a kormány, aki feloszlatja a terrorszervezetet. Egy ilyen történelmi jelentőségű békekötés mögött könnyen állhat az a számítás, hogy a kurdok támogatásával meglenne a szükséges többség az alkotmánymódosításhoz, amely megszüntetné az elnöki mandátumkorlátot, ami jelenleg megakadályozza Erdoğan újraindulását. İmamoğlu letartóztatása miatt az Európai Unió a főbb tagállamok vezetői egyelőre nem vádolták meg a török elnököt politikai leszámolással, ami jó eséllyel köszönhető a Törökországnak való geopolitikai kitettségüknek. Az Egyesült Államok kivonulása Európából könnyen eredményezheti azt, hogy Törökország – saját külpolitikai érdekvédelme mentén – válik nemcsak Ukrajna, de Európa biztonságának legfőbb garantálójává, amire az EU saját gyengesége miatt is rászorul. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ahogy közeleg a tűzszünet, úgy szigetelődik el Brüsszel. A felvételen Kosztur András vezető kutató és Biró András kutató az aktuális nemzetközi eseményekről beszélget, így szóba kerül a közelgő béke esélye, de megvalósulásának ellenfelei is. (tovább…)

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a március 15-i ünnep alkalmából tartott beszédében többek között a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, a nemzeti vétó megerősítését és az európai béke megteremtését követelte 12 pontban. A miniszterelnök újraértelmezte az 1848-as forradalom követeléseit, és a „Mit kíván a magyar nemzet” aktuális kiáltványaként fogalmazta meg az Európai Unióval szembeni elvárásait. 1848 óta talán most a legidőszerűbb összefoglalni a magyar szuverenitás alapkövetelményeit, a nemzetek Európáját, a törvénytelenül elvont hatáskörök visszaadását, és a nemzeti főhatalom utolsó bástyája, a vétójog megerősítését. „Unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel.” – fogalmaz a 12 pontos felsorolás hatodik pontja, amely igen aktuális felhívás Brüsszel felé. Az Európai Bizottság ugyanis éppen arra törekszik, hogy bebiztosítsa az EU és Ukrajna felfegyverzéséhez szükséges jelentős összegű hitelfelvételét: jogi trükkel akadályozná meg, hogy Magyarország megvétózhassa az EU tervezett kölcsönfelvételét, ráadásul mindezt éppen a szolidaritás elvére hivatkozva. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A háború árnyékában, amelyben Halkó Petra, az Intézet vezető elemzője Petri Bernadettel, a Szabad Európa Intézet kutatójával beszélget az egyre nagyobb méreteket öltő brüsszeli demokráciadeficitről. (tovább…)

Ukrajna elfogadta az Amerikai Egyesült Államok azon javaslatát, hogy azonnali, harminc napos, teljeskörű fegyverszünetet léptessen életbe a front teljes szakaszán, amennyiben Oroszország is megteszi azt. A javaslatokat az amerikaiak képviselői továbbítják Oroszország felé: Steve Witkoff amerikai különmegbízott a héten Moszkvába utazik, ahol a hírek szerint Vlagyimir Putyinnal egyeztethet majd a tűzszünetről, de telefonbeszélgetésre is sor kerül majd Donald Trump és orosz kollégája között. A tűzszünet az első lépés lehet a béketárgyalások felé vezető úton, így a vérontás megállításán túl a konfliktus tartós lezárását is közelebb hozhatja. (tovább…)