Címke: külpolitika

Szeptember 15–16-a között az üzbegisztáni Szamarkand városában tartották a Sanghaji Együttműködési Szervezet idei csúcstalálkozóját. A nagyjából az emberiség felét képviselő államok legmagasabb szintű vezetői találkozójának egyik fő témája az együttműködés területi és tartalmi bővítése volt. A többoldalú tárgyalások mellett azonban kétoldalú egyeztetések sora is lezajlott Szamarkandban, amelyek szintén nagy jelentőséggel bírhatnak mind az eurázsiai térség, mind a globális geopolitika erőviszonyainak alakulása szempontjából. (tovább…)

Teljesen egyértelmű – már egyes ellenzéki véleményformálók által is elismert – tény, hogy az uniós szankciós politika hatására emelkedtek egekbe az energiaárak Európában, ami hatalmas inflációt eredményez az egész kontinensen. Különösen igaz ez a május végén elfogadott hatodik szankciós csomagra, ami az olajembargót is tartalmazza – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Európát csak egy olyan szankcióellenes szövetség létrehozása menthetné meg, amely megakadályozza, hogy a fél év után lejáró szankciós csomagokat meghosszabbítsák Európa vezetői. Magyarország egyedül ehhez kevés lenne, ugyanakkor, ha például a jövő héten várható jobboldali fordulat után Olaszország is csatlakozna, akkor már sikerrel járhatna hazánk szankcióellenes törekvése. (tovább…)

A háború és az elhibázott szankciópolitika következtében kibontakozó válság lassan egész Európában érezteti a hatását. Számos országban pedig a gazdasági nehézségeket politikai problémák is tetézik, elsősorban ott, ahol a többpárti koalíciók megosztottak a jelenlegi helyzetre adandó válaszok kérdésében. Egyesek mennének tovább a krízishez vezető úton, mások viszont már a válságtünetek enyhítésére koncentrálnának. Ennek eredménye azonban több országban is a koalíciók összeomlása lett, míg másutt az egyben maradt koalíciók ellenére is nő az elégedetlenség a kormányzat hajthatatlansága miatt. (tovább…)

A lengyelek visszafordulnak a V4-es együttműködéshez és Magyarországhoz; két hét múlva jobboldali fordulat várható Olaszországban; a félidős választásra készülő amerikai jobboldal soha nem ápolt még olyan erős kapcsolatot a magyar jobboldallal, mint most; Izraelben pedig novemberben visszatérhet a kormányfői székbe Orbán Viktor barátja, Benjámín Netanjáhú – összegezte a Magyarország számára kedvező külpolitikai fordulatokat Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez azt jelzi, hogy az elkövetkezendő hónapokban jelentősen növekedhet Magyarország külpolitikai mozgástere, aminek az uniós ügyeinkre is pozitív hatása lesz. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború következtében minden korábbinál világosabbá vált, hogy Európa képtelenné vált saját geopolitikai és gazdasági érdekeinek képviseletére és érvényesítésére. Nemcsak az Európai Unió elitje, de a legtöbb tagállami vezető sem ismerte fel a szankciópolitika kontraproduktív mivoltát, ami végső soron az uniót hozta előnytelen helyzetbe. Az ellátásbiztonsággal összefüggő alapvetések önsorsrontó módon való figyelmen kívül hagyása többek között magas energiaárakat, egyre emelkedő inflációt és megélhetési költségeket eredményeznek, ráadásul már a stagfláció vagy az akut gázhiány következtében leálló teljes iparágak rémképe sem tűnik elképzelhetetlennek. Az uniós szankciópolitika kudarcára az is kellően rávilágít, hogy a nemzetek feletti intézmény egyre több esetben kénytelen az Oroszország „megbüntetésére” kivetett szankciókon enyhíteni annak érdekében, hogy különböző Európára nézve katasztrofális kimenetelű eseményeket elhárítson. (tovább…)

Öt hónapja tart már Oroszország és Ukrajna háborúja, és sajnos nem tűnik közelinek a vége. A harcok középpontja továbbra is a Donyec-medence (Donbasz), ugyanakkor a többi frontszakaszon is bármikor nőhet a harcok intenzitása. Az orosz–ukrán katonai összecsapáson kívül a globális diplomáciai szembenállás is élesedik, Moszkva és a Nyugat egyaránt gazdasági nyomásgyakorlással próbálja kibillenteni a másik felet – úgy tűnik, eddig előbbi járt sikerrel. (tovább…)

Folyamatosan gyengülnek, sőt meg is buknak a háború- és szankciópárti nyugati vezetők. Az olasz kormányfő tegnap lemondott, amit ugyan az államfő nem fogadott el, de kétséges, hogy tud-e többséget teremteni maga mögé az olasz törvényhozásban, az országban jobboldali fordulatot eredményező előrehozott választás jöhet. A szintén lemondott Boris Johnson brit miniszterelnök körül a botrányai miatt fogyott el a levegő, de a szankciópárti amerikai és francia elnök és a német kancellár sem állnak túl jól, miközben a békepárti magyar kormányfő és a Fidesz–KDNP támogatottsága eddig a válság ellenére is töretlen volt. A nyugati politikusok támogatottságcsökkenésének oka az egyes országok belpolitikai botrányai mellett, hogy a lakosság egyre nehezebben viseli a háború és az elhibázott szankciók egyre érezhetőbb negatív hatásait. (tovább…)

Az elmúlt két évben a posztszovjet térség több államában is nagyszabású alkotmányreformra került sor, amelyek szinte mind a hatalmi átmenet problematikájával álltak kapcsolatban. Az alkotmánymódosításokat Belaruszban, Kirgizisztánban és Kazahsztánban is zavargások előzték meg, míg Üzbegisztánban éppen a módosítások miatt kezdődtek tüntetések. A volt szovjet országok jelentős része szembesült ebben az időszakban azzal a problémával, hogy hogyan tarthatóak fenn a nagy tekintéllyel bíró, gyakran évtizedekig hatalmon lévő vezetők által kialakított rezsimek a hatalom átadása után. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően a nyugati országok és szövetségeseik szankciók ezreit vezették be Oroszországgal szemben, amelyek deklarált célja az, hogy olyan gazdasági károkat okozzanak Moszkvának, amelyek rákényszerítik a hadműveletek befejezésére. Eddig azonban úgy tűnik, a szankciók nem érik el a várt hatást: a rubel mondhatni szárnyal, az orosz költségvetés pedig extraprofitra tesz szert a magas földgáz- és kőolajáraknak köszönhetően. A Putyin-rendszer támogatottsága is stabilan 80 százalék fölötti, az országot elhagyó nyugati vállalatok pedig megkezdték a gyakran fedett visszaszivárgást. A szankciók eközben már nem a mielőbbi békéért folynak, hanem a háború más formáját jelentik. A szankciópolitika kudarca azonban történelmileg nem meglepő: számos példa bizonyítja, hogy ez az intézmény az elmúlt évtizedekben sem mutatkozott életképesnek. (tovább…)

A harctéri küzdelmek mellett emlékezetpolitikai csatározás is zajlik az ukrán–orosz háború hátterében. Ez a II. világháború lezárásának évfordulójához közeledve különösen érzékelhetővé vált. A lassan nyolcvan évvel ezelőtti történések megítélése eddig is problémás pont volt Ukrajna és Oroszország, sőt Európa és Oroszország kapcsolatában, az idei évben pedig végképp elszakadni látszanak egymástól a narratívák. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adás témájául az embargó kérdése szolgált, ami a vendégek meglátása szerint jelenleg a háborút is letakarva tematizálja a közbeszédet. A vendégek egyetértettek abban, hogy az embargó a büntetés eszköze, s ezáltal nem a békét szolgálja. Ennek fényében pedig okkal merül fel a kérdés, hogy akik az embargót szorgalmazzák, azok érdekeltek-e a béke megteremtésében? (tovább…)

A Fidesz–KDNP-pártszövetség választáson aratott fölényes győzelme nem maradt nemzetközi visszhang nélkül. A nyugati fősodratú médiumok – morális felsőbbrendűséggel átitatott – beszámolói kapcsán egyre világosabbá válik, hogy a nemzeti blokk politikai modelljét képviselő Orbán-korszakot egyrészt nem értik, másrészt szándékosan festenek róla torz képet. Ezen médiumok a kormánypártok sorozatban negyedik kétharmados választási győzelme ellenére sem képesek önreflexiót gyakorolni, és továbbra is leegyszerűsített és a valóságtól elrugaszkodott magyarázatokba bonyolódnak, hogy saját narratívájukat s ezáltal legitimitásukat igazolják. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború kitörése egyértelművé tette, hogy a hidegháború utáni világrend megszűnőben van. Ám nemcsak az Egyesült Államok „unipoláris pillanata” múlt el végleg, hanem az a berendezkedés is kezd a múlté válni, amely a globális együttműködésen és az ezt sok esetben kikényszerítő nyugati eredetű intézményrendszeren alapult. Százéves elméletek hullottak porba és évtizedes garanciák vesztek oda, miközben véget ért a „történelem vége” és elkezdődött a „földrajz bosszúja”. Eközben Kína és Oroszország közeledése egy többpólusú világ kialakulását előlegezi meg. Az orosz–ukrán háború hosszútávú nemzetközi hatásáról szólt a Mozgásban adása, amelynek ezúttal a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársai, Frank Füredi szociológus és Galló Béla politológus voltak a vendégei. (tovább…)

Az Ukrajna elleni orosz támadást az új világrend kialakítása irányába tett első lépésnek is tekinthetjük. Az elmúlt évek tapasztalati rávilágítottak arra, hogy az Egyesült Államok által vezetett liberális világrend, vagyis az amerikai hegemónia unipoláris pillanata elillant, és a nagyhatalmak kendőzetlenebb konfrontációjának korszaka következhet be.  Az elviekben a nemzetközi jog szupremáciáján alapuló, 1989 utáni globalista–neoliberális rend eróziója felgyorsulni látszik. Az erőpolitikán és nagyhatalmi érdekeken alapuló új kor beköszöntésével okkal beszélhetünk egy „világrend nélküli világ” (Schmidt Mária) beköszöntéről. Majd pedig egy új világrend kiépülésével. (tovább…)

Lassan két hete tart Oroszország és Ukrajna háborúja, és bár a kimenetelével kapcsolatban még nem állíthatunk biztosat, az már világos, hogy a konfliktus az egész világot megrengeti majd. Bár az első napok félelmei, miszerint a harcok akár egy világháborúvá is terebélyesedhetnek, eloszlani látszanak, a háború és az amiatt kivetett szankciók gazdasági következményeit még sokáig érezni fogja a világgazdaság. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban többek között szó esett az orosz birodalmi gondolkodásról, Oroszország kiírásáról a nyugati civilizációból a cancel culture  szellemében, valamint a magyarországi baloldal hiteltelen és szürreális pozíciójáról a háborús helyzetben békére és biztonságra törekvő kormánnyal szemben. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adás témájául magától értetődő módon az orosz–ukrán háború szolgált, amelynek kapcsán a vendégek egyetértettek abban, hogy az orosz agressziót legitimálni nem, ám magyarázni lehet. Meglátásuk szerint a konfliktus eszkalálódását mindenáron meg kell állítani, miután az egyik fél érdekeit sem szolgálja. Ukrajna szomszédjaként Magyarország érdekeivel ellentétes a háborúba való belesodródás, ám a baloldal hatalomra jutásával valós veszély fenyegetné hazánk békéjét és biztonságát. (tovább…)

Évek óta megszokottá vált, hogy a nyugati államok és Oroszország kölcsönös vádaskodásai a nemzetközi politika elválaszthatatlan részét képezik, az utóbbi hónapokban pedig már-már háborús hangulat alakult ki Moszkva és Washington között. Azonban nem volt ez mindig így. A hidegháború lezárultával és a Szovjetunió felbomlásával Oroszország és a Nyugat között egyre szorosabbá vált az együttműködés, amely ráadásul éppen a jelenlegi orosz államfő, Vlagyimir Putyin elnökségének első éveiben érte el csúcspontját. Aztán a kétezres évek közepétől valami megváltozott, mára pedig Moszkva – Peking oldalán – az amerikai vezetésű világrend egyre hangosabb kihívójaként jelenik meg.

(tovább…)

Az Európai Unió Bírósága mai ítélete alapján ugyan életbe léphet az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, de a baloldal eredeti terveivel ellentétben az április 3-i parlamenti választás előtt már biztosan semmilyen pénzügyi szankció nem érheti Brüsszelből Magyarországot, ráadásul csak konkrét ügyekben lehet alkalmazni a mechanizmust, az nem lehet politikai nyomásgyakorlás eszköze – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. Ez annak köszönhető, hogy Orbán Viktor lengyel kollegájával közösen 2020 végén a vétó eszközével sikeresen elérte, hogy Magyarország és Lengyelország megkapja, amit szeretett volna. Mindez jól mutatja, hogy Magyarország érdekérvényesítő képessége erős, a korábbi baloldali és brüsszeli tervekkel ellentétben pénzügyi szankciókkal nem tudnak beavatkozni a választási kampányba – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

2019 ősze óta először, hivatalban töltött idejük alatt azonban már sokadjára találkozott egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő február 1-én Moszkvában. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok az elmúlt évben a pandémia ellenére is fokozódtak, Oroszország nem csupán Magyarország energiabiztonságának megteremtésében játszik fontos szerepet, de a kölcsönös ipari beruházások volumene is növekszik. A jelenlegi találkozóra ugyanakkor feszült nemzetközi légkörben került sor, ami miatt a magyar miniszterelnök sajátos „békemisszióként” tekintett moszkvai útjára. (tovább…)

Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Ukrajna körül. A mainstream nyugati média továbbra is a közelgő orosz invázióról ír, miközben Oroszország – sőt, olykor Ukrajna is – cáfolja a támadási előkészületekről szóló híreket. A kölcsönös vádaskodások és fenyegetések közepette azonban a tárgyalások is egyre intenzívebbé váltak, a háborús hisztéria így remélhetőleg alaptalannak bizonyul. (tovább…)

Stabilizálódni látszik a helyzet Kazahsztánban a múlt heti zavargásokat követően, az események háttere azonban továbbra sem tisztázott. Több értelmezési is született a történtek kapcsán, amelyek egyikében sem lehetünk azonban jelen tudásunk alapján biztosak. Ami világos, hogy az eddig az egyik legstabilabbnak tekintett közép-ázsiai ország a polgárháború szélére sodródott. Ezt jelen állás szerint – az orosz vezetésű szövetségi erőknek is köszönhetően – sikerült elkerülni, a múlt heti események viszont így is a több mint három évtizedes Nazarbajev-korszak lezárását jelenthetik.

(tovább…)

A 2021-es év során Ukrajna többször is a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután a határai közelében zajló vélt vagy valós orosz csapatösszevonások miatt felmerült a kelet-ukrajnai konfliktus eszkalációjának veszélye. Ezzel párhuzamosan a Nyugat, valamint az Oroszország és Kína között formálódó szövetség közötti hidegháborús feszültség is növelte az ukrán–orosz ellentétek jelentőségét. Olyannyira, hogy Ukrajna az amerikai–orosz tárgyalások központi témájává vált év végére. (tovább…)

Miközben a legtöbb európai ország az oltásoknak köszönhetően sikerrel vette fel a harcot a koronavírus-járvány sokadik hullámával szemben, addig Románia képtelen kilábalni a válságból. Az átoltottság mértéke továbbra sem éri el a 40 százalékot, és noha ez a szám a székelyföldi megyékben a legalacsonyabb, a románok sem hajlandóak oltakozni. Ennek hátterében azonban elsősorban nem az oltásszkepticizmus áll, hanem az állam cselekvőképességébe vetett hit megrendülése. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Románia egy évtizede húzódó politikai válság közepén van, egyre inkább elmélyülnek vagy gyarapodnak azok a törésvonalak, amelyek már magát a román államiságot is megkérdőjelezik. 2008 óta 16 különböző kormány állt az ország élén, melynek következtében annyira lerombolódott az állam tekintélye, hogy már saját állampolgárai sem bíznak benne. (tovább…)

Budapestre látogat Emmanuel Macron francia elnök jövő hétfőn, aki a V4 miniszterelnökei mellett kétoldalú megbeszélést is folytat Áder János köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel. A liberális francia államfő közismerten jó kapcsolatot ápol a jelenlegi uniós vezetők közül a legtapasztaltabbnak számító Orbán Viktorral, miközben az európai jobboldali politikusok egyenesen zarándokolni utaznak Budapestre. Az elmúlt egy évtized eseményei is azt jelzik: a magyar miniszterelnöknek hazánk geopolitikai súlyánál lényegesen nagyobb hatása van az európai politikára, még ellenfelei is viszonyítási pontként tekintenek rá – összegezte legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán kiemelkedő politikai teljesítménye sokakat zavar a nyugati világban, ezért is támogatják külföldről a baloldalt soha nem látott erővel. (tovább…)

A 21. század harmadik évtizedének eleje a hidegháborúra emlékeztet: az Amerikai Egyesült Államok katonai, gazdasági és ideológiai tekintetben szemben áll egy keleti, kommunista birodalommal. A 20. század második felében zajló nemzetközi versengéssel szemben azonban ez az ellenfél, vagyis Kína, a világgazdaság motorja. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendége David P. Goldman közgazdász, elemző, az Asia Times újságírója volt, aki hangsúlyozta, hogy Kína befolyása egyre csak nő a világban s mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált a világfolyamatoknak. (tovább…)

Az utóbbi hetekben több nyugat-európai országban is drasztikus mértékben emelkedett a villamosenergia és a földgáz ára, ami sok esetben a fosszilis energiahordozók tartalékainak elégtelen mennyiségével párosult. Az ebből fakadó esetleges ellátásbeli problémáknak, különösen a téli hónapokhoz közeledve, lehetnek komoly következményei, amin az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább ront. Eközben Magyarországon a több éve folytatott pragmatikus és következetes rezsipolitikának köszönhetően szinte semmit nem érezni az Európát sújtó energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál. (tovább…)

A tálibok hatalomátvétele Afganisztánban újabb szöget ütött a liberális intervencionizmus koporsójába. Az iszlamisták sikerrel foglalták el az országot, és kezdtek hozzá saját államépítésükhöz, aminek a nemzetközi közösség mindössze passzív szemlélőjévé vált.  Az Afganisztáni Iszlám Emirátus a terrorizmus és a migrációs kibocsátás fellegvárává válhat, miután a rezsimváltás következtében többszázezer, ellenőrizhetetlen hátterű ember indult útnak Európa irányába. Az Európai Unió nyugati vezetői szembefordultak a korábbi, emberjogi fundamentalizmustól vezérelt Willkommenskultur ideológiájával és egyre inkább igazodnak a magyar kormány által következetesen képviselt bevándorláspolitikához. (tovább…)

A XXI. Század Intézet 400 oldalas ténykönyvet adott ki nyár végén Soros György közép- és kelet-európai tevékenységéről, amely a nemzetközi tőzsdespekuláns 1984 és 2020 közötti, nyílt és közvetett regionális befolyásszerzését vizsgálja. A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című kötet összesen 18 országra terjed ki, amelyhez szerzői egy éven keresztül 12 nyelven gyűjtötték és elemezték a forrásokat. A közép-ázsiai és amerikai kitekintéssel kiegészített regionális körkép nyilvános adatok alapján bizonyítja, hogy Soros György tevékenysége elsősorban a nemzetállamok destabilizálására irányul. (tovább…)

Az utóbbi években minden korábbinál szorosabbá vált a Visegrádi Együttműködés tagállamainak kapcsolata, ami a gazdasági projektek mellett ma már a politikai érdekérvényesítés terén is megmutatkozik. Ennek okán a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát magába foglaló V4-ek ma már nem csupán egy a kontinens többi regionális együttműködése közül, hanem sokkal inkább az elmúlt harminc év legsikeresebb államközi szövetsége, ami a 2020-as években több előrejelzés szerint is Európa gazdasági motorjává válhat. (tovább…)

Egy évvel ezelőtt a világsajtót bejárták a belarusz elnökválasztásokat követő zavargások képei. A tiltakozó akciók azóta elcsendesedtek, az ellenzék is kénytelen volt elismerni az utca elvesztését, az országra azonban továbbra is nagy nemzetközi figyelem irányul. (tovább…)

A 2015-ös migrációs válság minden korábbinál jobban polarizálta az európai politikai közvéleményt. Amíg kezdetben az Európai Unió nyugati tagállamai a Wilkommenskultur szellemében az ellenőrizetlenül beérkezett, idegen kultúrájú tömegek befogadását propagálták, a közép-európai tagállamok – Magyarország vezetésével – következetes migrációellenes politikát folytattak. Noha a koronavírus-járvány megtörte az Európába vándorolni kívánó tömegek lendületét, az elmúlt év során újra felerősödött a migrációs tendencia. Ez permanens veszélyeket rejt magában, hiszen Európa szomszédságában egyre több olyan válsággóc jelenik meg, amelyek újabb, bármikor bekövetkezhető migrációs krízisbe torkollhatnak. (tovább…)

A klímaváltozás kérdése és annak kezelése mára az egyik legaktuálisabb témává vált a világ vezetőinek körében. A problémával kapcsolatban több megoldási javaslat is született, ezek közül a legtöbb azonban a nagyvállalatok helyett a családokkal fizettetné meg a klímaváltozás elleni harc árát. Jó példa erre az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúllyal bíró karbonadó bevezetésének kérdése, ami a tagállamokban többmillió háztartás energiaszámláinak megemelkedését eredményezné. Ezzel párhuzamosan tagállami szinten is egyre több zöldbaloldali párt programjában jelenik meg valamilyen formában a leginkább családokat sújtó zöldadó terve, ami az egyes országok eladósítása mellett komoly munkanélküliséget is eredményezne.  (tovább…)

Az elmúlt egy évben a nyugat-eurázsiai térség, azaz a volt Szovjetunió nyugati része gyakran került a nemzetközi híradások figyelmének középpontjába. Az eseménydús időszakhoz a régió sajátosságain és belső viszonyain túl az a küzdelem is hozzájárult, amelyet a nyugati hatalmak és Oroszország folytatnak a térség feletti ellenőrzésért. Bár a Nyugat lépett fel proaktívabb szereplőként, komolyabb eredményeket nem igazán tudott elkönyvelni. A status quo megmaradása azonban csalóka lehet, az elmúlt év eseményei ugyanis könnyen jelentős változások kiindulópontjává válhatnak. (tovább…)

Magyarország nemzetstratégiai érdeke, hogy minden nagyhatalommal kölcsönösen hasznos, egymás szuverenitását tiszteletben tartó kapcsolatokat építsen. Az Orbán-kormány ennek szellemében olyan érdekalapú külpolitikát folytatott az elmúlt évtizedben, amely növelte az ország politikai–gazdasági mozgásterét, így Magyarország mára Közép- és Kelet-Európa mintaországává vált. Ezzel szemben az ellenzék kizárólagosan nyugati elkötelezettségű, ezért is igyekszik a nagyhatalmak közötti konfliktusokat ideológián alapuló belpolitikai viták tárgyává tenni. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Fudan Egyetem elleni tüntetés is, amely esetében olyan kényszerpályára került az ellenzék, hogy már nem lehetséges normalizálni kapcsolatait Kínával. Egy esetleges kormányváltás esetében, miután az ellenzék két nagyhatalmat (Kína, Oroszország) is magára haragított, az Egyesült Államok felé pedig egyoldalúan elköteleződött, az ország szuverenitása kerülne veszélybe. (tovább…)

Az elmúlt húsz évben a posztszovjet térségben számos olyan sikeres és sikertelen tömegmegmozdulás történt, amelyeket „színes forradalmak” gyűjtőnéven ismert meg a világ. Ezek a hasonló forgatókönyv alapján zajló, az alkalmazott szimbólumok színe alapján elkülönített, manipulatív technikákkal elért rezsimváltások gyakran nem kis részben külső (állami, nemzetközi, nagyvállalati) érdekeket is szolgáltak, így egyáltalán nem meglepő, hogy végrehajtóik közül sokan egyetlen nemzetközi hálózatba ágyazódtak be, mondhatni, egy „színes forradalmi internacionálét” alkottak, sőt alkotnak mai napig. (tovább…)

A posztszovjet térség számos országában külföldről támogatott politikai csoportosulások hálózata alakult ki, amelyek az elmúlt hónapokban több helyen is megpróbálták megingatni vagy megdönteni a fennálló kormányokat. Az orosz és belarusz „rendszeren kívüli ellenzék” törekvéseit nyíltan támogatják idegen országok kormányai, Moldovában, Ukrajnában és Grúziában a politikai helyzet destabilizálódásához is hozzájáruló hálózatok mögött elsősorban „civil”, alapítványi struktúrák állnak. (tovább…)

Napra pontosan már három hónapja érkezett meg az első vakcinaszállítmány az uniós tagállamokba, ugyanakkor az EU lakosságának még a tíz százaléka sem kapta meg legalább az első oltást, ráadásul teljesen érthetetlen módon az itt beadottnál lényegesen több vakcinát exportáltak az EU-n kívülre – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben a jóval szegényebb, nem EU és nem NATO-tag Szerbiában már 20 százalék a beoltottak aránya, de lényegében az összes versenytársa messze lehagyta már az EU-t. Kiemelte: az unió a sokadik válságot kezeli félre, a vakcinabeszerzések esete pedig az uniós bürokrácia totális inkompetenciájára világít rá. Hozzátette: az emberéleteket követelő késlekedést jól szimbolizálja, hogy az EU még csak most kezdte el a tárgyalásokat a kínai Sinopharm-vakcina engedélyeztetéséről, miközben Magyarországon már hetek óta oltanak vele. Az elemző megjegyezte: hazánk helyesen döntött, hogy önállóan is beszerzett oltóanyagokat, így az EU-n belül Magyarország nyithat az egyik legkorábban. (tovább…)

A Visegrádi Négyek szövetsége továbbra is biztos lábakon áll, aminek oka, hogy a négy ország által vallott közös értékekből következik az azonos érdekvédelem. A lengyel- magyar barátság napján, március 23-án Novák Katalin, a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke beszélgetett Deák Dániellel a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. A beszélgetés során többek között szó esett az Európai Néppárttal való szakításról, a Visegrádi Együttműködésről és egy új, közép-európai, jobboldali politikai mozgalom létrehozásáról, amely meghatározza a térség politikáját is. (tovább…)

Az európai baloldal és a globalista politikai erők a 2015-ös migrációsválság óta folyamatosan támadják a magyar kormány bevándorlás-ellenes politikája miatt a Fideszt, melyhez csatlakoztak az Európai Néppárt egyre inkább progresszív szellemiségű tagjai is. A Fidesz egy olyan uniós parlamenti frakcióból lépett ki, melynek egyes delegációi már évek óta nem a hagyományos konzervatív és kereszténydemokrata értékeket képviselik. A Fidesz kilépése után a Néppárt balra tolódása fel fog gyorsulni, illetve kérdéses lesz az, hogy az identitásválság milyen mértékben fogja tovább gyengíteni a Néppártot. Egyelőre kijelenthető az, hogy a Néppárt többet veszített a Fidesz távozásával, mint amennyit a Fidesz. (tovább…)

Mára Európában a legtöbbek számára világos, hogy a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcos, az Európai Bizottság pedig rendkívül lassan reagál az eseményekre, ami a mostani helyzetben sajnos emberéletekbe kerül – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében a mai EU-csúcs kapcsán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország helyesen döntött, amikor már januárban nemzetállami hatáskörben döntött egyéb oltóanyagok beszerzéséről, így hazánkban a beoltottak aránya már most meghaladja az uniós átlagot. Igen rossz kilátásnak nevezte az elemző, hogy miután már lassan három hónapja akadozik az uniós vakcinabeszerzés és az EU jelentősen lemaradt versenytársaihoz képest a vakcinaháborúban, még csak mai uniós csúcson téma az uniós szintű engedélyezési eljárásának érdemi felgyorsítása. A magyarországi baloldal mindeközben tovább támadja a járvány elleni védekezést, hiszen a válság elhúzódásától remélnek politikai hasznot – tette hozzá Deák Dániel. (tovább…)

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ez nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte. A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be. (tovább…)

Január 15-én az Európai Bizottság annak ellenére utasította el a Minority Safepack elnevezésű polgári kezdeményezést, hogy a szervezők összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű aláírást, sőt az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel támogatta azt. Az Európai Bizottság ideológiai-politikai elveket érvényesítve tagadta meg az összetartozás-tudattal, közös hagyományokkal és nyelvvel rendelkező őshonos, európai nemzeti közösségek identitásának védelmét. A föderatív álmokat dédelgető Európai Unió brüsszeli bürokratái pusztán szelektív esetekben hajlandóak nyomást gyakorolni a tagállamokra, és szemmel láthatóan a valós etnikai kisebbségeket ért jogsérelmének esetén kínosan – ám rendkívül kétszínű módon – ügyelnek a tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartására.  A kettős mérce alkalmazása nem idegen az uniós berkektől, így az Európai Bizottság döntése várható volt a kérdésben. Ennek fényében az sem meglepő, hogy a nemzeti identitások leépítése érdekében Brüsszel politikai harapófogóba szorította a nemzeti közösségeket, ahol a nemzeti szint fölötti föderalista struktúrák, illetve az alatta lévő, gender-ideológián és LMBTQ-lobbin alapuló konstruált csoportok rendre elsőbbségét élveznek. (tovább…)

A már lassan egy éve tartó koronavírus-járvány rég nem látott próbatétel elé állította a kormányokat, az egészségügyi krízis mellett nagymértékű gazdasági visszaeséssel is meg kell küzdeniük. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei G. Fodor Gábor, Gerő András és Frank Füredi voltak, akik egyetértettek abban, hogy a pandémia háborús helyzetet teremtett, a cselekvőképes magyar kormány viszont európai viszonylatban a lehetőségekhez képest jól helyt áll. (tovább…)

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus az augusztusi mérgezési botrány után ismét a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjába került, miután Oroszországba visszatérve letartóztatták, hívei pedig Oroszország-szerte tüntetésekbe kezdtek a kiszabadítása érdekében. A tiltakozó akciók lendülete azonban már a második hétvégén alábbhagyott, és kétséges, hogy a Navalnij-ügy képes lenne megrengetni a Putyin-rendszert. Azonban a mai napon, február másodikán újabb bírósági döntés születik Navalnij ügyében, aminek nyomán a tüntetések folytatódásával továbbra is számolni kell. (tovább…)

Január 16-án új pártelnököt választott a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Az elnökségért folyó versenyt végül Armin Laschet nyerte meg, aki a párt kilencedik elnökeként kezdi meg tevékenységét. A 2017-től Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként tevékenykedő politikus bár valamelyest eltérő álláspontot képvisel bizonyos kérdésekben, várhatóan továbbra is a jelenlegi német kancellár által folytatott politikát fogja képviselni a jövőben. Laschet megválasztása Magyarország számára ugyanakkor kedvező változást hozhat a jövőben, sok kérdésben ugyanis a hivatalban lévő kancellárénál barátibb hangnemet üthet meg Magyarországgal kapcsolatban. (tovább…)

A politikai stabilitás az egyik legnagyobb érték ezekben a válságos időkben, amit visszaigazolnak az elmúlt egy év eseményei is: Magyarország tavaly tavasszal gyorsan reagált a koronavírus megjelenését követően, sikerült a járvány folyamán végig garantálni az ország stabilitását, a gazdasági válságot is megfelelően tudja kezelni az ország. Nincsenek ilyen szerencsés helyzetben a koalíciós kormányok által irányított és ezáltal politikai instabilitástól szenvedő európai országok, amelyek közül több sem az egészségügyi, sem a gazdasági krízisen nem bír úrrá lenni. Ilyen ország Szlovákia is, ahol az egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági válsággal szembenéző négypárti koalíciós kormányt egymásnak ellentmondó intézkedések jellemzik. Igor Matovič miniszterelnöknek a kormánykoalícióban kialakult nyilvános viták miatt komoly problémákkal kell szembenéznie, könnyen elképzelhető a négypárti kormánykoalíció felbomlása. A magyarországi baloldal által tervezett hatpárti koalíciós kormány még azokban az országokban is ritka, amelyek hozzászoktak a koalíciós kormányokhoz. Hatalomra kerülésük garantáltan politikai instabilitást okozna Magyarországon, aminek súlyos következményei lennének. (tovább…)

2020. december 24-én megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, aminek 2021. január 1-jei életbelépésével a britek kilépése teljessé vált az intézményrendszerből. Bár a kilépésnek kétségkívül több negatív hatása is van, a Boris Johnson által kötött megállapodás sok tekintetben példa nélküli lehetőségeket teremtett az Egyesült Királyság számára. Az uniós kötöttségek nélkül a szigetország ismét saját sorsának kovácsává válhat, amit leginkább az Egyesült Királyság kereskedelempolitikája feletti teljes kontrol visszaszerzése segíthet. A brit gazdaság jövőbeli sikere hosszútávon ugyanakkor egyfajta katalizátorként működhet, ami további tagállamokat sarkallhat az egyre inkább a föderalizmus irányába haladó Európai Unió elhagyására. (tovább…)

Magyarország és bevándorlásellenes szövetségesei 2015 óta folyamatos küzdelmet folytatnak a migrációt ösztönző föderális szervekkel szemben. Az illegális migráció megállításának ügye komoly törésvonalakat hozott létre az unióban, a Jean-Claude Juncker vezette korábbi Európai Bizottság hozzáállása pedig még inkább kiélezte az ellentéteket. A bevándorlás kapcsán született eddigi brüsszeli tervek működésképtelenek, az elmúlt öt év eseményei rendre Magyarország igazát támasztották alá, hazánk a következetes álláspontjával egyre több partnerre tett szert az unión belül. A bevándorlás pozitív hatásait egyre nagyobb szkepszis övezi, a vezető európai államok is egyre inkább idomulnak a magyar állásponthoz. Mindezek ellenére Brüsszel tovább próbálkozik: az Európai Bizottság november végén bemutatott cselekvési terve például több millió bevándorlónak adna állampolgárságot, így egyben szavazati jogot is. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság sem hozott tehát változást, az elkövetkezendő években újabb politikai küzdelmekre lehet számítani a bevándorlás ügyében. (tovább…)

Az elmúlt időszakban Ukrajnában és Romániában is tapasztalható volt a magyarellenes megnyilvánulások fokozódása, miközben mindkét ország vezetése politikai gondokkal küzd. Romániában gyakorlatilag állandó jelenséggé vált a kormányválság, Ukrajnában pedig a tavaly kirívó győzelmet arató Nép Szolgája párt népszerűsége szakadt be. Ezzel szemben Szerbiában és Szlovákiában, ahol korábban szintén erősen jelent volt a magyarellenesség, a magyarok elleni atrocitások számának csökkenése figyelhető meg, bizonyára nem függetlenül attól, hogy a két ország Budapesttel való viszonya is sokat javult az elmúlt években. (tovább…)