A XXI. Század Intézet konferenciát rendezett Új Utat mutatunk Európának – húsz éve tagja Magyarország az uniónak címmel, amelyen az előadók hazánk uniós tapasztalatai mellett olyan témákkal is foglalkoztak, mint az EU demokratikus deficitje, strukturális problémái, versenyképességének csökkenése vagy a szervezet előtt álló geopolitikai kihívások. Mindezen kérdések különösen fontos súllyal esnek latba a júniusi európai parlamenti választások és a soron következő magyar uniós elnökség tükrében.
Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója nyitó előadásában úgy fogalmazott, hogy a 2024-es év akár a demokrácia éve is lehetne, hiszen a világ számos helyén tartanak választásokat Indiától kezdve Európán át egészen az Amerikai Egyesült Államokig. Ugyanakkor mégsem lehet annak tekinteni, mert a választásokon világszerte a különböző világképek és víziók ütköztetése helyett az állampolgárok „csip-csup” ügyekkel való kifárasztása zajlik, a nyugati világban pedig egyenesen megszűntek a nyilvános viták.
Intézetünk főigazgatója szerint számtalan olyan kérdés van ma az EU-ban, amit meg kellene vitatni: az orosz–ukrán háború és a szankciópolitika következményei, a migráció, a versenyképesség, valamint Európa viszonya az Amerikai Egyesült Államokhoz, Kínához és Oroszországhoz. Azonban Nyugaton egy olyan celeb világot kényszerítettek rá a politikára, amelyben semmiről nem folyik érdemleges vita, mivel hiányzik belőle a szabadság levegője, tehát éppen az, ami miatt annyira csatlakozni akartunk az unióhoz.
Ma ott tart Európa, hogy egyre átláthatatlanabb lett a döntéshozói struktúrája, amely az életünkről rendelkezik, és a közösség jövőjét meghatározza. Teljesen kontraszelektált és inkompetens emberek állnak a nyugati országok élén. A bizalomhiány, a tisztelethiány és az erkölcsi válság együttesen rendszerproblémákat okozott, így ha ezen nem tudunk változtatni, akkor a legnagyobb krízissel fogunk szembenézni – fogalmazott Schmidt Mária.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter azon gondolatait osztotta meg, hogy az EU elmúlt öt éve kudarc volt, aminek legfőképpen strukturális okai voltak, még akkor is, ha ezt Brüsszelben nem is így látják. A miniszter a strukturális okok alatt azt érti, hogy az EU intézményvezérelt és bürokratikus működése önálló életre kelt, vagyis az európai intézmények politikai szereplőnek kezdték tekinteni magukat és politikai napirendjük lett.
Kifejtette, hogy a magyar uniós elnökség számára a prioritást olyan témák fogják jelenteni, mint az EU globális versenyképességének megerősítése, a védelmi képességének javítása, a migráció kiváltó okainak kezelése, a mezőgazdasági krízis megoldása, valamint a Nyugat-Balkán integrációjának elősegítése.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője és egyben listavezetője beszéde elején kifejtette, hogy a 2004-es csatlakozást az ország többsége egyöntetűen akarta, hiszen az egy évvel korábbi népszavazás során a résztvevők 84 százaléka erre adta felhatalmazását. Meglátása szerint azonban mára az EU és a tagállamok közötti kapcsolat nem egy rossz házasság történetére, hanem családon belüli erőszakra hasonlít.
Az uniós források kérdése kapcsán kiemelte, hogy az EU-tagságnak államháztartási szempontból egyedül 2008-ban volt jelentősége, amikor a Gyurcsány-kormány a szakadék szélére kormányozta és kis híján teljes csődbe vitte Magyarországot.
Emellett kitért arra is, hogy mára egy progresszív-liberális, mondhatni új totalitárius rendszer épült ki az EU-ban, amit tovább súlyosbít a nyugati országoknak azon felfogása, hogy ők mindig mindenben jobbak, erősebbek, gazdagabbak, s ezért úgy érzik, jogot formálhatnak arra, hogy beleszóljanak abba, miként éljük az életünket.
A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során Gál Kinga európai parlamenti képviselő elmondta, véleménye szerint a júniusi EP-választás jelentősége abban rejlik, hogy a tagállamok választóinak lehetősége lesz a háború vagy a béke kérdéséről dönteni. Hozzátette, hogy a tét azért különösen nagy, mivel már az asztalon vannak azok a döntésjavaslatok, amelyekkel vissza tudják vetni a tagállamok szuverenitását és az európai polgárok szabadságát.
Ballester-Bólya Boglárka, EP-képviselőjelölt szerint a választás eredménye fogja eldönteni, hogy milyen irányt vesz Európa jövője. Éppen ezért lesz a magyar uniós elnökség egyik legfőbb célja, hogy érdemi elmozdulás történjen a Nyugat-Balkán bővítése terén, amely egyébként az egész európai kontinens geostratégiai érdekeit képviselné.
Petri Bernadett EP-képviselőjelölt kifejtette, hogy Európa egy elkerülhetetlen reform előtt áll, ám annak iránya még kérdéses azért is, mert az uniós intézményrendszerben már a kis elmozdulás is nagy eredménnyel járhat, és a felmérések alapján lenne lehetőség egy szuverenitáspárti többség kialakítására. Ha mi most nem leszünk elkötelezett békepártiak, akkor helyettünk senki nem lesz – fogalmazott.
A rendezvény moderátora Szabó László kommunikációs szakember volt.
Forrás: MTI
