Európa mi vagyunk

  •  
  •  

A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának első konferenciája Európa mi vagyunk címmel vette kezdetét szerdán. A konferencia célja egy közös, európai demokratikus jobboldali, nemzeti-konzervatív politika gondolati megalapozása, valamint a kortárs kihívásokra adandó együttes válaszaink mögötti kulturális erőtér kiszélesítése, megerősítése. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a közép-európaiak rendelkeznek valamivel, amivel a nyugat-európaiak már nem: van víziójuk és tudják, milyen jövőt akarnak. A főigazgató szerint a térség víziója a kontinensről nem más, mint a szabad nemzetek szabad szövetsége. Ez a közép-európai jövőkép a kissé megfásult nyugat-európaiaknak is útmutatóul szolgálhat, és amennyiben nekik nincs saját víziójuk, akkor a miénket is átvehetik. Hidvéghi Balázs szerint a koronavírus-járvány ismét rámutatott arra, hogy az Európai Unió sem a helyzet előrejelzésében, sem pedig a kezelésében nem tudott eredményeket felmutatni és a kormányok védték meg az embereket. Az EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy a központosítottabb Európa nem megoldás, a Fidesz pedig azért hagyta ott az Európai Néppártot, mert lehangoló az európai jobboldal állapota.

Magyarország ismét iránymutató

Köszöntőjében Schmidt Mária történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója felhívta arra a figyelmet, hogy a 20. századi Európában mindig az volt a kérdés, hogy ki lesz a kontinens új ura. Az I. világháborúban ez nem dőlt el, a második után patthelyzet állt elő: nemcsak Európa, hanem a világ egyik felét amerikanizálták, a másikat pedig szovjetizálták. Végül Európa új ura 1989/90-től kezdve az Egyesült Államok lett, ekkortól amerikanizáció vette kezdetét Közép- és Kelet-Európa térségében is. A magabiztos és bizalommal teli jövő azonban megtorpant a 2008-as gazdasági válság idején, majd a 2015-ös migrációs krízis és a mostani koronavírus-válság is olyan helyzetben találta az Európai Uniót, amiben kudarcot vallott és nem tudott megfelelő válaszokat adni.

Mindez azonban rámutatott a közép- és kelet-európai térség érdekérvényesítő képességének szükségére, ami által joggal lehet abban bizakodni, hogy a térség jövőképe átragasztható Európa megfáradt, megfásult nyugati felére is.

Schmidt Mária szerint mindezt figyelembe véve felmerül a kérdés, hogy hol van Európa szerepe a 21. században? Milyen lesz az euroatlanti viszony, és ez hogyan befolyásolja Európa szerepvállalását a világ egyre élesedő konfliktusgócaiban? Nyugat-Európa államai hiába veszítették el vízióikat és álmaikat, szabadon csatlakozhatnak a mi jövőképünkhöz, amire mi valójában már harminc évvel ezelőtt felkészültünk. Ez pedig nem más, mint szabad nemzetek, szabad szövetsége a szabadság jegyében – hangsúlyozta Schmidt Mária.

Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója szerint a rendezvény missziója „nem kisebb, minthogy a magyar jobboldal modellteremtő gyakorlatát szellemileg megalapozzuk”. A koronavírus-járvány alatt Európában minden korábbinál jobban kiéleződött a nemzetállami szint felelős cselekvőképessége és az elszámolhatatlan föderális szint nehézkessége közötti ellentét. Mindez abba a hidegháború után felbomlott nemzetközi szituációba ágyazódik, ahol egy világrend nélküli világban a globalista, neoliberális, „nyitott társadalmat” hirdető régi rend és a feltörekvő, nemzeti karakterű konzervatív erők között zajlik erőpróba. Még nem dőlt el, ki a nyertes, de az kétségtelen, hogy egy világrendszerváltásnak a kellős közepén vagyunk– fejtette ki.

A magyar jobboldal bölcs szövetség-politikája azért működik jól, mert széles értékalapon és pragmatikus érdekalapon nyugszik.

Ezért nem kell utat keresnie, mert már úton van, és tudja, merre, milyen sebességgel halad – fejtette ki Békés Márton.  A szuverenitásukat megőrizni kívánó európai őslakos népek és demokratikus nemzetállamok minél szélesebb körű együttműködése lehet a biztosítéka annak, hogy ezen nemzeteket ne lehessen feloldani, bármilyen eszközzel megszállni vagy szembe fordítani egymással. „Egy összeurópai nemzeti-konzervatív konföderáció” létrejöttéhez segít hozzá ez a konferencia – zárta programismertetőjét.

A Néppárt elveszítette iránytűi szerepét

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője szerint az elmúlt egy év koronavírus-járvány elleni küzdelem jegyében telt, ahol bebizonyosodott, hogy nem Brüsszel, hanem a nemzeti kormányok védték meg az embereket. A Néppárt kapcsán úgy vélekedett, hogy a frakció többé nem egy erős közösség benyomását kelti, hanem sokkal inkább önfeladó, sodródó alakulatét és főként ebből fakadtak a viták a nagyobbik magyar kormánypárttal. Az Európai Néppárt folyamatos „területfeladásba ment bele”, olyan témákban, mint a hagyományok, a kereszténység vagy a kultúra. Az egyre inkább balra sodródó Néppárt ezekben a világnézeti kérdésekben rendre képtelen volt a konzervatív álláspontot képviselni, vagy akár a vitákat is kikerülte.

Hidvéghi kiemelte, hogy a nagy nyugat-európai országokban a jobboldal nem száll szembe az újbaloldal erőszakos, arrogáns és alapvetően szabadságellenes tradíció- és vallásromboló tevékenységével, inkább engedett nekik.

A Fidesz azért hagyta ott az Európai Néppártot, mert lehangoló az európai jobboldal állapota – jelentette ki.

A brüsszeli véleménydiktatúra elleni küzdelemben fontos társakat és partnereket keresni, és azokat az európai embereket kell ezeken a szövetségeseken keresztül megszólítani, akik ugyanúgy gondolkodnak, mint mi, fontos számukra a hagyomány és kultúra, és ezt szeretnének megőrizni – zárta gondolatait Hidvéghi.

Kormányozni a vírust

G. Fodor Gábor politikai filozófus Kormányozni a vírust címmel tartott előadást, amiben kifejtette, hogy a Nyugat számos olyan dologban volt biztos, ami azóta megbukott, és a sajátosan kiépített kormányzati forma, vagyis bürokratikus kormányzás felemésztette a politikai vezetést. A koronavírus leleplezte a bürokratikus kormányzati forma liberális termékét, ezzel végérvényesen megkérdőjelezve norma jellegét, ez pedig a cselekvő politika és a realista iskola reneszánszát hozza el – mondta. A jelenlegi helyzetben cselekvőképességre van szükség, a bürokratikus kormányzat azonban „egy pszichopata triász képét mutatja: nem szeret, nem szorong és nem tanul”. Ezzel szemben a cselekvő és realista politikus egyszerre beszél a jövőről, az élet normális kerékvágásba való visszatérítéséréről, de közben mégis biztonságot teremt.

A koronavírus egy sor jelenség kudarcát bizonyítja: a liberalizmusét, mert miközben az emberek szabadságát korlátozták, a vírust nem sikerült megfékezni, de jelenti a globalizmus kudarcát s ezáltal a bürokratikus kormányzásét is.

A liberalizmus működésképtelenségével azonban kinyílik az út a kereszténydemokrácia előtt, és igazolja az erős politikai vezető szükségét is. Ennek fényében a vírus abszurd módon új lehetőséget is jelent Európa megújítására, hiszen rámutatott arra, hogy olyan politikai vezetőkre van szükség, akik meg tudják őrizni a stabilitást. A jobboldali fordulat be fog következni Európában – hangsúlyozta G. Fodor.

A föderalizmus bukása

Frank Füredi szociológus-professzor, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa Magyarország szellemi tekintélyének megteremtésének lehetőségét boncolgatta londoni bejelentkezésében. Meglátása szerint a konzervatív pártokat nem érdekli a kultúrharc, ezért a globalisták és a föderalisták állítják össze a politikai napirendet az utóbbi 10-15 évben.

Magyarország vezető szerepe megfigyelhető abban, hogy nem csak reagál, de olyan szuverenista és hagyományos elveket éleszt újjá, ahogyan máshol nem létezik.

Az amerikai soft power által képviselt kozmopolitizmus sokkal veszélyesebb, mint a régi internacionalizmus, mivel valójában egy név nélküli ideológia és ellenkultúra – mondta. Célja azonban szintén a régi világ elpusztítása és lecserélése, mégpedig egy olyanra, ahol az ő nézeteik dominálnak. Alapelvei közé olyan „értékek” tartoznak, mint a multikulturalizmus, az identitáspolitika, a sokszínűség, és a hagyományellenesség, amik nem más célt szolgálnak, mint a nemzetek kultúrájának és a korábbi tradicionális értékek leépítését. Füredi szerint ezért mind a konzervativizmus, mind a klasszikus liberalizmus elveinek ellentmondanak, a józan ész képviseletében Magyarország szerepe viszont felértékelődik, sőt egész Európában relevánssá vált. Ezért döntő fontosságú, hogy Magyarország beavatkozzon ezekbe a vitákba és alternatívát mutasson a kozmopolitizmus ellen.

A konferencia záróelőadását Schöpflin György politikaelméleti professzor, korábbi európai parlamenti képviselő tartotta, amiben a liberális monopólium veszélyeire hívta fel a figyelmet. Úgy vélekedett, hogy amíg 1945-ben sokféle demokráciafogalom létezett, addig napjainkban csak a liberális demokráciát tartja elfogadhatónak a politikai fősodor. A ’60-as években következett be az a vezércsel, amellyel a liberálisok sikeresen összekapcsolták magukat a demokráciával és magukhoz ragadták az európai integrációs folyamatot is.

Az a hamis tévképzet keletkezett, hogy ahogyan a demokrácia, úgy az integráció is kizárólagosan liberális lehet.

Erre a demokratikus jobboldal nem tudott válaszokat szolgáltatni, így a liberális narratíva vált mértékadóvá. A lassan másfél évtizede folyamatos válság azonban megtépázta az Európai Uniót, a liberális világrend csődöt mondott, és végül a hatalmi monopólium megbosszulta önmagát. Világossá vált, hogy az európai demokrácia jelenlegi formájában nem életképes, ezért új megoldásokra, kevésbé centralizált Európára van szükség – hangsúlyozta Schöpflin György.