Gyurcsány-gyarmat az ellenzék

Hamarosan itt az őszi politikai szezonkezdet, amelynek egyik központi témája minden bizonnyal az ellenzéki pártok közötti küzdelem lesz – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a vezető ellenzéki erőnek számító DK-n és a Momentumon kívül az összes többi ellenzéki párt támogatottsága a parlamenti bejutási küszöb körül vagy az alatt található, így például az MSZP, a Jobbik vagy az LMP számára létkérdés az ellenzéki együttműködés megvalósulása, míg Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András pártja között egyre élesebb lehet a dominanciaharc. Az elemző arról is beszélt, a szivárványos zászlók körüli hercehurca azt példázza, hogy az ellenzéki polgármesterek valódi városvezetés helyett csupán virtuális identitáspolitizálást folytatnak, ami tovább ronthat a baloldal 2022-es esélyein. Megjegyezte, az LMBTQ+ mozgalmak valójában nem a homoszexuálisokat képviselik, hanem egy olyan szélsőliberális politikai kört, amely politikai tőkét akar kovácsolni a homoszexuálisok problémáiból.

Augusztus közepén jelentették be az ellenzéki pártok, hogy 2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet állítanak majd – emlékeztetett élő videóelemzésében Deák Dániel, aki szerint ez a bejelentés csupán egy látványos figyelemelterelés volt arról a problémáról, hogy az ellenzék két vezető pártja között továbbra sincsen egyetértés arról, állítanak-e közös országos listát.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztetett, a napokban Fekete-Győr András is elismerte, vita van köztük arról, hogy egy „Gyurcsány Ferenccel közös lista” vagy több ellenzéki lista lenne-e a hatékony együttműködés. Mindez jól mutatja Deák Dániel szerint, hogy jelentős érdekkülönbség van az ellenzéki pártok között, hiszen míg a parlamenti bejutási küszöb alatt lévő LMP és Párbeszéd, illetve a parlamenti küszöb környékén ingadozó MSZP és Jobbik számára létkérdés egy közös ellenzéki lista megvalósítása, addig a Momentum egyáltalán nem érdekelt egy ilyen típusú együttműködésben, Gyurcsány Ferenc pedig az ellenzék totális kolonizálási lehetőségeként tekint egy közös ellenzéki listára.

A közös lista mellett a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt személye is kérdéses, jelenleg egyetlen olyan karizmatikus ellenzéki vezető sem látszik, aki pártokon átívelő módon képes lenne megszólítani az ellenzéki szavazókat, illetve a győzelemhez elengedhetetlen bizonytalanok táborát – mondta a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Hozzátette, különösen taszítaná a bizonytalanokat, ha egy ellenzéki előválasztást a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje nyerné meg, aki várhatóan Dobrev Klára lesz. Erre az elemző szerint – miután a DK lett a legszervezettebb és legerősebb ellenzéki párt – egyre nagyobb az esély, hiszen Gyurcsányék tudják majd leginkább mozgósítani az ellenzéki szavazókat, így könnyen elképzelhető, hogy az egyik legnépszerűtlenebb és legszélsőségesebb politikus lesz az ellenzék hivatalos miniszterelnök-jelöltje.

Mindez jól mutatja, hogy milyen komoly problémákkal és megosztottsággal küzd a kormányzásképtelen ellenzék – tette hozzá Deák Dániel, aki szerint az gödi eset egy állatorvosi ló, amelyen le lehet modellezni, mihez kezdnének ezek a pártok az ország élén. Mint mondta, „ott is arról van szó, hogy a DK és a Momentum között zajlik egy dominanciaharc, amelyből egyértelműen Gyurcsány Ferenc jött ki győztesen”. Ezt mutatják a legfrissebb közvélemény-kutatások is, amelyben a DK már jelentősen megelőzte a Momentumot – hangsúlyozta.

Szintén az ellenzéki együttműködés visszásságaira példa a szerencsi időközi választás körüli botrány, amelynek során fény derült Bíró László jobbikos politikus antiszemita és rasszista múltjára.

A baloldali véleményformálókat is megosztó ügy ismét rávilágított arra, hogy minden elvüket képesek feladni a baloldali politikusok a hatalomtechnikai alkuk oltárán – hangsúlyozta Deák Dániel.

Tovább ront az ellenzék helyzetén, hogy az általuk vezetett önkormányzatok többségében valódi városvezetés helyett virtuális identitáspolitizálás zajlik – emelte ki, példaként említve a szivárványos zászlók körüli hercehurcát, amellyel Karácsony Gergelyék a városvezetési kudarcaikról igyekeznek elterelni a figyelmet. Deák Dániel hangsúlyozta, az LMBTQ+ mozgalmak valójában nem a melegeket képviselik, hanem egy olyan szélsőliberális politikai kört, amely politikai tőkét igyekszik kovácsolni a homoszexuálisok problémáiból. Ugyanez tapasztalható szerint az ún. Black Lives Matter mozgalom kapcsán is, amelyre rátelepedve – és a fekete kisebbséget kihasználva – az amerikai balliberális politikusok választási győzelmet remélnek a novemberi elnökválasztáson.

Deák Dániel megjegyezte, a balliberális politikusok csupán ideológiákban tudnak gondolkodni, akikről beszélnek, azoknak az érdekeit valójában nem ők képviselik.

Az elemző hozzátette, mindemellett meglehetősen álszent és csak politikai számítás áll Karácsony Gergelyék politikai akciója mögött, hiszen a főpolgármester a nyilvánosságban egyáltalán nem beszél az LMBTQ+ mozgalmak követeléseiről, így például a nemváltás lehetőségének megteremtéséről vagy az egyéb olyan progresszívnek nevezett törekvésről, mint például az azonos neműek házassága, csupán a zászlókitűzéssel igyekszik letudni a nemzetközi baloldalnak való megfelelést.

Vélhetően azért van ez így az elemző szerint, mert Karácsony Gergely is tudja, hogy ezeknek a témáknak nincsen támogatottsága a magyar társadalomban.