Magyarország európai éllovas a járványkezelésben

  •  
  •  

A járvány kitörése óta az ellenzéki pártok és sajtótermékek rendre kritizálják a kormány járványügyi intézkedéseit, többször azt állították, hogy azok nem elegendőek vagy nem megfelelőek. Van olyan ellenzéki politikus is, aki szerint a halálozások száma arányaiban Magyarországon a legmagasabb az egész világon. A XXI. Század Intézet a tisztánlátás érdekében összesítette a fertőzöttek, az aktív esetek és a halálozások számát az Európai Unió tagállamaiban, amelyből kiderül, hogy az ellenzéki állításokkal szemben hazánk kezelte az egyik leghatékonyabban a járványt, hiszen Magyarországon van a lakosságszám arányában az egyik legkevesebb fertőzött, illetve a halálázások száma is jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. Arányaiban a legtöbben Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban hunytak el a koronavírus-járvány következtében.

A koronavírus-járvány szerte Európában komoly próba elé állította a kormányokat. Nagy szerepe volt a járvány kezelésében az időben meghozott kormányzati intézkedéseknek és a szigorú járványügyi szabályok bevezetésének. Ezeknek köszönhetően több tagállamban is sikerült lassítani a járvány terjedését, illetve elkerülni azt, hogy az egészségügyi ellátórendszer olyan nyomás alá kerüljön, amelyet már nem képes kezelni. Sok tagállamban azonban a kormányok nem léptek időben, így a járvány olyan nagy mértékben elterjedt, hogy sokan megfelelő ellátás nélkül maradtak és a halálozások száma is kiugróan magas lett.

Magyarország egyértelműen azon tagállamok közé tartozik, amelyek időben léptek és az elsők között hozták meg a szigorító járványügyi intézkedéseket, ennek köszönhetően sikerült a koronavírus terjedését kordában tartani és az egészségügyi ellátórendszert felkészíteni egy esetleges tömeges fertőzési hullámra.

Mindez főként a stabil és cselekvőképes kormánynak köszönhető, amely az ellenzéki támadások ellenére is meghozta a szükséges intézkedéseket és a járványügyi szakemberekkel együttműködve felkészítette az egészségügyet a koronavírusos betegek fogadására.

A tényadatok ellenére ugyanakkor számos ellenzéki politikus azt állítja, hogy Magyarország nem kezelte megfelelően a járványt. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, független parlamenti képviselő, például az Országgyűlésben – számos ellenzéki társához hasonlóan – azt állította, hogy a világon arányaiban Magyarországon halnak meg a legtöbben a koronavírus-járvány következtében. De nem csak pártpolitikusok, hanem ellenzéki szakpolitikusok is élesen kritizálták a kormányzati intézkedéseket, Csehák Judit volt szocialista egészségügyi miniszter szerint például a kormány „késve”, „kritizálandó módon” és „károsan” hozta meg az intézkedéseit.

A XXI. Század Intézet a tisztánlátás érdekében összesítette a rendelkezésre álló adatokat az Európai Unió tagállamaiból. Megvizsgáltuk, hogy az egyes uniós tagállamokban hány esetet regisztráltak, mennyi jelenleg az aktív eset, illetve hogy hányan haltak meg a járvány következtében.

Fertőzöttek száma

A tesztelési rendszer minden országban eltérő, ugyanakkor abban szinte minden európai ország gyakorlata megegyezik, hogy a WHO iránymutatásai alapján feltárják a potenciális fertőzötteket. Ezért is érdemes megnézni, hogy az egyes európai országokban hány megbetegedést regisztráltak, hiszen ez jó képet nyújt arról, hogy mennyire sikerült megfékezni a járvány terjedését országonként. Ezeknek az adatoknak a használhatóságát jelzi, hogy a vírus által elhunytak száma jól korrelál a regisztrált megbetegedések számához.

A lakosságszám arányában a legtöbb megbetegedést Luxemburgban regisztrálták, itt százezer lakosra több mint 600 koronavírusos eset jut. Szintén kiemelkedően magas a lakosságszámhoz viszonyítva a megbetegedettek száma Spanyolországban, Belgiumban, Írországban és Olaszországban. Spanyolországban és Belgiumban jóval 400 felett, míg a másik két országban jóval 300 felett van a százezer lakosra jutó megbetegedések száma. Nincsen sokkal jobb helyzetben Franciaország, Portugália és Hollandia sem, amely országokban több tízezer ember, a lakosság több mint 0,2 százaléka kapta el a vírust, azaz százezer főre több mint 200 eset jut.

A járvány megfékezésében a legsikeresebbek a közép-európai országok voltak.

A lakosságszámhoz viszonyítva a legkevesebb fertőzött Bulgáriában és Görögországban van, de szintén rendkívül alacsony a fertőzöttségi szint Szlovákiában és Magyarországon is. Ezekben az országokban kevesebb, mint a lakosság 0,03 százaléka kapta el a koronavírust a regisztrált adatok alapján, ez százezer lakosra vetítve kevesebb, mint 30 fertőzött személyt jelent. Szintén jól vizsgázott a többi V4 ország, hiszen Lengyelország és Csehország is a jobban teljesítő országok között foglal helyet.

Aktív esetek száma

A járvány terjedése mellett folyamatosan gyógyulnak meg és hagyják el a kórházakat a korábban megfertőződött személyek. Ezért az aktív, tehát a jelen pillanatban is kezelés alatt álló személyek száma mutatja meg a legjobban, hogy milyen terhelés alatt állnak aktuálisan az egyes egészségügyi rendszerek Európában.

A százezer főre jutó aktív esetek száma messze Belgiumban a legmagasabb, jelenleg százezer lakosra közel 250 ilyen fertőzött személy jut ebben az országban.

Szintén kiemelkedően magas nyomás helyezkedik a portugál, a holland, a spanyol, az ír és az olasz egészségügyi rendszerre. Ezekben a tagállamokban 200 körül van az aktív esetek száma százezer lakosra vetítve. Nem sokkal jobb a helyzet Svédországban és Franciaországban sem, ahol szintén még mindig magas az aktív esetek száma.

A sikeres válságkezelésnek köszönhetően jóval alacsonyabb az egészségügyi terhelés Bulgáriában, Görögországban, Szlovákiában és Magyarországon, amely országokban százezer lakosra húsznál is kevesebb aktív eset jut. Szintén jó a helyzet több régióbéli országban, például Horvátországban, Ausztriában és Lengyelországban is alacsony az aktív esetek száma.

Elhunytak száma

A járvány elleni védekezés sikerességét leginkább az elhunytak számának alakulásával lehet mérni. Több országban is előfordult, hogy miután nem tudták korlátok közé szorítani a vírus terjedését, nem volt elég lélegeztetőgép és az orvosoknak dönteniük kellett, hogy melyik betegnek adják a rendelkezésre álló eszközöket. Az adatokból jól látszik, hogy azokban az országokban kiugróan magas a halálozások száma, ahol a járványgörbét a kormány nem tudta laposan tartani.

A százezer lakosra jutó elhunytak száma Belgiumban a legmagasabb (61,9 fő), de nem sokkal jobb a helyzet Spanyolországban (49,4 fő), Olaszországban (44,1 fő) és Franciaországban (34,1 fő) sem. Ezeket az országokat Hollandia (26,0 fő), Írország (22,2 fő) és Svédország (21,4 fő) követi, mindháromban az uniós átlagnál jóval magasabb volt a halálozások száma.

Az adatok tehát cáfolják azokat az ellenzéki vélekedéseket, miszerint Magyarországon lenne a legmagasabb a halálozások száma a világon, hazánkban a százezer lakosra jutó koronavírusban elhunyt személyek száma 2,9 fő.

Ezzel hazánk a legalacsonyabb értékekkel rendelkező országok között foglal helyet. A legkevesebb halott a lakosságszám arányában Szlovákiában van, ahol csupán 18 ember halt meg eddig a járvány következtében.