Nyitóoldal, bal oldali tartalom

A vasárnapi európai parlamenti és önkormányzati választás rendhagyó módon úgy zajlott le, mintha országgyűlési voksolás lenne. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában a félidei kettős választást Deák Dániellel beszélgetve Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója értékelte. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásában a június 9-ei kettős választás utolsó hetéről van szó: pártok és üzenetek, mozgósítási verseny és tétek. (tovább…)

Az Európai Unió ma a szabadság és a jólét feladásán dolgozik, legfőbb büszkeségének pedig azt tekinti, hogy háborúban áll. A háború napjainkban uniós alapérték, ez jelenti az uniós önmeghatározás forrását, az integráció mozgatórugóját. Az Európai Unió, amely évek óta egyes tagállamai és azok állampolgárai ellen harcol, most mások háborújába is kész belépni, azt állítva, hogy ez lesz az erősebb Európa felé vezető út. Ez az integrációtörténet legsúlyosabb tévedése. Az uniós elitprojekt szemmel láthatóan a társadalmi realitások után a geopolitikai valósághoz sem tartja magát. Az unió krízise egzisztenciális, a napokon belül sorra kerülő választások tétje nem a jobb Európa, hanem a nemzetek szabadsága és Európa túlélése. (tovább…)

A békepárti, a háborúból való kimaradást és az ország szuverenitásának megerősítését képviselő magyar kormány melletti méltóságteljes kiállás, azaz a Békemenet bebizonyította, hogy a hónapok óta zajló külső-belső próbálkozások ellenére szilárd a támogatás mögötte. A február óta tapasztalható szuverenitássértő beavatkozások és a destabilizációt célzó operatív tevékenységek jól láthatóan az ötödik Orbán-kormány – egyébként is általában sérülékenynek mondott – középtáján csúcsosodtak ki, mégpedig az egy időben tartott európai parlamenti és önkormányzati választások befolyásolásának érdekében. Erre adott választ a demokratikusan megválasztott magyar kormány melletti határozott kiállás. Így és ezzel futunk rá a választás utolsó hetére. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcastje eheti adásának címe nem is lehetne aktuálisabb: Háború és béke. (tovább…)

Orbán Viktor több kampányeseményen is elmondta, hogy ezúttal nem kell a bizonytalanokat vagy a másik oldalra szavazókat meggyőzni, elegendő azokat a szavazókat sikeresen mozgósítani, akik a Fidesz–KDNP biztos bázisához tartoznak. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében kiemelte: ez nem kampánystratégiában való változtatás, mint ahogyan azt a balliberális sajtó írja, hanem a bevett forgatókönyv. Minden EP-választáson és minden önkormányzati választáson ez szokott lenni a kampánystratégia. (tovább…)

A közelgő, június 9-i önkormányzati választás nagy csatatere Budapest, ahol Karácsony Gergely és Szentkirályi Alexandra személyében nem csak a paktummal összegründolt Gyurcsány-lista és a Fidesz–KDNP megfiatalodott névsora küzd meg egymással, hanem a 2010 előtti múlt árnyai és a Tarlós-korszak folytatását ígérő jövő. A modern kampányeszközök, a lendületes politikai közösség és a budapestieknek jövedelmező együttműködési képesség egyaránt a jobboldali főpolgármester-jelölt mellett áll, míg a baloldalon korszerűtlenség, kiszolgáltatottság és konfliktuskeresés tapasztalható. (tovább…)

A véleménynyilvánítás szabadságát, mint elsőgenerációs alapjogot, Magyarország Alaptörvénye és számos nemzetközi jogi dokumentum is garantálja, de mint mindennek, úgy a „szabad szólásnak” is van határa. A tradicionális- és közösségi médiában – különösen a politikusokkal szemben – megnyilvánuló uszítás és gyűlöletkeltés olyan szintre jutott, hogy 2024-ben megtörténhetett az Európai Unióban, hogy emberölést kíséreltek meg egy legitim módon megválasztott miniszterelnök sérelmére – mindezt egyfajta politikai véleménynyilvánításként. Ugyan a közszereplők elfogadták, hogy szélesebb körben tűrik a velük szemben megfogalmazott véleményt, arra viszont senki sem vállalkozott, hogy szótlanul viselje a halálát kívánó uszító kommenteket. Mindezt az Alkotmánybíróság is számtalanszor kimondta, itt lenne tehát az ideje, hogy hatósági eszközökkel gátat szabjunk a gyűlölet elburjánzásának. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb, külpolitikai témájú adásában Békés Márton, az Intézet igazgatója először Kosztur András vezető kutatóval beszélget az orosz–ukrán háborúban a jelek szerint közelgő végjátékról, ami persze még hosszan elhúzódhat, katonai, diplomáciai és geopolitikai szempontból egyaránt. Aztán Biró András elemzővel vesznek sorra négy hír, melyek mindegyike a végrehajtó hatalom megrendüléséről szó: a Ficó-merénylettől az iráni elnöki helikopter lezuhanásán és Zelenszkij elnöki ciklusának lejártán keresztül a Netánjáhú elleni elfogatóparancsig. A Mindig péntek legújabb, Harci helyzet című adása elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán. (tovább…)

A brüsszeli békepárti konferencia betiltása és a békepárti szlovák kormányfő, Robert Fico elleni fegyveres merénylet is jól példázza, hogy nem könnyű ma a békepártiak helyzete Európában – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. Kiemelte: Magyarország is tüske a köröm alatt, Magyar Péter feltűnése és látványos felfutása is egy olyan globalista projekt, amelynek célja hazánk békepárti álláspontjának gyengítése. Már csak rövid idő van hátra a június 9-i választásokig, de egy biztos: a valaha volt egyik legfontosabb európai választás előtt állunk, amelyen Európa sorsa hosszútávon eldől. (tovább…)

Minden eddiginél komolyabb politikai és társadalmi válság alakulhat ki Szlovákiában, miután múlt héten merényletet követtek el Robert Fico miniszterelnökkel szemben. Az ország történelmében mindezidáig példátlan tett következményeként szinte rögtön felfüggesztették a parlament működését, a hatóságok pedig jelentősen megerősítették a legfőbb közjogi méltóságok védelmét. A Fico elleni merénylet a szlovákiai társadalmat is megviselte, ami az elmúlt hónapokban zajló politikai csatározások eredményeként mára minden eddiginél megosztottabbá vált. Az egyre mélyülő törésvonalak így minden bizonnyal tovább polarizálják majd a lakosságot, amiben komoly szerepe van az ellenzéki politikusoknak, akiknek a megnyilvánulásai nagymértékben hozzájárulhattak annak a közhangulatnak a kialakulásához, ami végül a miniszterelnök elleni merénylethez vezetett. (tovább…)

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója a Weltwoche című svájci hetilapnak adott német nyelvű interjújában elemezte a kínai elnök budapesti látogatásának jelentőségét, a realista politika reneszánszának szükségességét, valamint a június 9-ei választások fontosságát is. (tovább…)

Az Európai Bizottság május első hetében bejelentette, hogy újraértékelte a lengyel jogállamiság helyzetéről szóló álláspontját a hírhedt 7. cikk szerinti eljárással összefüggésben és arra jutott, hogy Lengyelországban helyreállt a jogállam. A döntés hátterében nem állnak frissen elfogadott és végrehajtott reformok, ehelyett Brüsszel bemondásra elfogadta az új lengyel kormány vállalásait. E vállalások egyike, hogy Lengyelország a jövőben feltétel nélkül betartja az Európai Unió Bíróságának döntéseit és korlátozás nélkül elismeri az uniós jog elsőbbségét. Lengyelország azzal fizeti meg a jogállamisági eljárás lezárásnak árát, hogy közjogi értelemben feladja saját szuverenitását. Brüsszel már nem is igyekszik leplezni a politikai alapon alkalmazott kettősmércét, hiszen felfogásában ugyanaz az ország attól függően lehet jogállam vagy nem jogállam, hogy éppen melyik párt van kormányon. (tovább…)

G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójának legújabb könyve, az Orbán kontra Soros címet viselő kötete kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A Terror Háza Múzeumban tartott rendezvény során Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetem alapító elnöke laudációban méltatta a könyvet, a kötetről pedig Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója és a szerző, G. Fodor Gábor beszélgetett Szabó László kommunikációs szakember moderálása mellett. Intézetünk Új idők sorozatának ötödik köteteként megjelenő könyve új szempontból világítja meg az elmúlt negyven év magyar és nemzetközi eseményeinek történetét és bepillantást nyújt a politikai küzdelmek kulisszái mögé. A két, világpolitikában jegyzett személy párbaja megfeleltethető kettejük világnézeti szembenállásának és lehető teszi, hogy minden, ami ma a politika középpontjában áll, mindenki számára egyszerűen érhetővé, világossá váljon. (tovább…)

A globális politikai átrendeződés és technológiai változások kölcsönösen hatással vannak egymásra. A koronavírus járvány, valamint az elmúlt évek konfliktusai nemcsak a globális értékláncok törékenységére mutattak rá, de egyes gyorsan fejlődő vagy eddig nem teljesen kiaknázott területek jelentőségére is. A kritikus nyersanyagok hozzáférhetősége, a mesterséges intelligencia fejlődése, a kiújuló űrverseny mind-mind a jövőbeli (geo)politikai folyamatok meghatározó témája lehet. (tovább…)

A háborúpárti politikai szereplők igyekeznek elterelni a figyelmet a háború ügyéről a választási kampányban, ugyanis tudják, hogy az ő álláspontjuk kisebbségi ebben a kérdésben. Hasonlóval próbálkoztak az illegális bevándorlás ügyében a korábbi választáson, amikor álproblémának nevezték azt – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az EP-választáson Európa jövőjéről és politikai irányáról dönthetnek az európai választók, a legfontosabb európai kérdés most pedig az, hogy tovább folytatódik-e a háborús hergelés vagy sikerül-e a béke irányába elmozdulni. (tovább…)

Május 9-e, azaz a győzelem napja az orosz emlékezetpolitika kétségkívül legnagyobb jelentőséggel bíró dátuma. A II. világháborúban – orosz neve szerint a nagy honvédő háborúban – aratott győzelem, illetve az annak emlékezetéért folytatott küzdelem jelentőségét az immár több mint két éve tartó ukrajnai háború csak növelte. Az orosz vezetés igyekszik párhuzamot állítani a jelenlegi háború és a nyolcvan évvel ezelőtt a nácizmus ellen folytatott küzdelem között, a harctéren tapasztalt legutóbbi kisebb-nagyobb sikereit a szimbólumok világában aratott győzelemmel egészítve ki. (tovább…)

Soros György politikai tevékenysége továbbra is jelenvaló veszély, úgy Magyarországon, mint Európában. Nemzetközi spekuláció, migránsbetelepítés, „színes forradalmak” és kormánybuktató projektek szegélyezik útját. Soros György 1984-ben Magyarországon jelent meg először, azóta eltelt negyven év, ideje mérleget vonni. 2015-től kezdve Orbán Viktor nyíltan felvette vele a küzdelmet, sőt le is győzte Sorost, de a spekuláns nem adta fel és a háború azóta is tart. Ennek jeleit a most zajló kampányban is tapasztalhatjuk. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában G. Fodor Gábor Orbán kontra Soros című új könyvének apropóján beszélgetett Deák Dániel a szerzővel és Békés Mártonnal, a XXI. Század Intézet igazgatójával. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Új idők című sorozatának ötödik köteteként jelenik meg G. Fodor Gábor, az intézet stratégiai igazgatójának Orbán kontra Soros. Három fejezet Orbán és Soros négy évtizedes küzdelméről című könyve. (tovább…)

Karácsony Gergely az elmúlt öt évben rendre a konfliktust kereste a kormánnyal, a 2022-es parlamenti választáson még miniszterelnök-jelöltként is elindult volna. Számára nem Budapest, hanem a pártpolitikai célok a fontosak – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez Budapest számára rendkívül káros volt, ugyanis a város nem fejlődött, pártpolitikai csatározások színterévé vált. Ennek egyik szimbolikus példája, hogy a főpolgármester félévente a főváros csődjével riogatott, miközben jelentős tartalékkal és növekvő adóbevételekkel vette át a város vezetését. Az elemző kiemelte: Budapest egy a város érdekeit képviselő, ugyanakkor a kormánnyal együttműködő főpolgármesterrel járna a legjobban. (tovább…)

A XXI. Század Intézet konferenciát rendezett Új Utat mutatunk Európának – húsz éve tagja Magyarország az uniónak címmel, amelyen az előadók hazánk uniós tapasztalatai mellett olyan témákkal is foglalkoztak, mint az EU demokratikus deficitje, strukturális problémái, versenyképességének csökkenése vagy a szervezet előtt álló geopolitikai kihívások. Mindezen kérdések különösen fontos súllyal esnek latba a júniusi európai parlamenti választások és a soron következő magyar uniós elnökség tükrében. (tovább…)

Donáth Anna helyesen fogalmazott, amikor a Telexnek adott interjújában a Momentum Mozgalom és Magyar Péter politikája közötti hasonlóságot 90 százalékosra becsülte. A nemzethez, a jogszabályokhoz és általában a jogállamhoz való hozzáállásban felfedezhető egyezéseken túl azonban szignifikáns különbségként említhető, hogy míg a Momentum már számtalanszor eljátszotta a szavazók bizalmát, addig a TISZA Párt újdonsült alelnöke, relatíve új szereplőként a magyar közéletben, még rendelkezik azzal az előnnyel, hogy elmondhatja, soha nem állt össze a Gyurcsány Ferenc vezette baloldallal, és valódi politikai kultúraváltást szeretne. A két fél zömében egyező álláspontjából és a Momentum hitelességdeficitjéből logikusan következik az, amire több közvélemény-kutatás is rámutatott: Magyar Péter egyre nagyobb arányban állítja maga mögé az egykori momentumos szavazókat, a Momentum politikusainak pedig egyetlen esélyük a közéleti pozíciójuk megtartására az, ha szövetségre lépnek a TISZA Párttal. (tovább…)

Az EU történetének legnagyobb bővítésére került sor Athénban húsz esztendővel ezelőtt, amikor 2004. május 1-én tíz ország, köztük Magyarország aláírta az Európai Unió csatlakozási szerződését. Romano Prodi, az Európai Bizottság akkori elnöke európai álomként hirdette beszédében a tagállamok közötti egyenlőség, a gazdasági stabilitás és a béke ígéretét a csatlakozó országok népei számára, „akik a kommunizmus legsötétebb napjaiban sem vesztették el a reményt, és a berlini fal leomlása után a közös demokratikus értékek érdekében csendes forradalmat hajtottak végre, most pedig emelt fővel, egyenlő jogokkal és felelősséggel csatlakozhattak az Európai Unió közösségéhez.” Két évtizeddel később azonban az európai álom megvalósulása helyett Európa árulásával kell szembenézünk az uniós intézmények részéről. Európa megmentése érdekében nem „jó európaiakra”, hanem éppen olyan forradalmárokra van szükség, mint akik sikerre vitték az 1988–90 közötti közép- és kelet-európai szabadságküzdelmet. (tovább…)

A baloldali pártok komoly válságban vannak, a kiszivárgó információk szerint legtöbbjük még mindig nem tudta összegyűjteni az induláshoz szükséges aláírásokat, Magyar Péter megjelenése tehát nem a Fidesznek, hanem nekik ártott – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a hivatalos kampány első hetének a nyertese mindenképpen a Fidesz, amely párt elsőként gyűjtötte össze az aláírásokat, magasan vezeti a népszerűségi listákat és látványosan beindította a kampányát. (tovább…)

A XXI. Század Intézet konferenciát rendezett Covid-tanulságok? címmel, amelyen a COVID-19 vírustörzs által kiváltott sokrétű válsággal, annak politikai, jogi, társadalmi és egészségügyi hatásaival foglalkoztak a meghívott előadók. Négy évvel ezelőtt, 2020 tavaszán került sor Magyarországon a koronavírus-járvány miatti első lezárásokra, amelyek a pandémia egymást követő hullámai és az újabb és újabb vírusvariánsok miatt szűk másfél évig velünk maradtak. Négy évvel és rengeteg tapasztalattal később sok dolgot tudunk, de talán még több az, amit nem a világjárvány okozta krízisről. Ideje volt számot vetni közös tudásunkról! (tovább…)

Április 20-án elkezdődött a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választás kampánya. Az induláshoz szükséges aláírásokat a Fidesz–KDNP gyűjtötte össze a leggyorsabban, ami azt jelzi, hogy a kormánypártok mozgósítási képessége kimagasló, továbbra is. Magyar Péter megjelenése egyre több közvélemény-kutatás szerint a baloldalt osztotta tovább, a Momentum például várhatóan miatta nem szerez mandátumot az Európai Parlamentben. Mindez nem meglepő, ugyanis Magyar Péter a Momentumhoz és Márki-Zay Péterhez hasonlóan a globalista politikai elit legújabb projektje a háborút elutasító nemzeti kormánnyal szemben. (tovább…)

Minden előrejelzés szerint erősödhet a jobboldal a június 9-i EP-választáson, emiatt szemmel láthatóan pánikolnak a globalista politikusok. Ennek egy látványos jele volt a jobboldali konferencia betiltása Brüsszelben, amelyen Orbán Viktor is felszólalt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a háborúpárti politikai erők mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a békepárti álláspontot elhallgattassák, már a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot is korlátozzák. Ebből a szempontból az EP-választás mellett az év második felében kezdődő magyar EU-elnökség is fejtörést okoz a baloldalnak. (tovább…)

Rendőri fellépés vetett véget Brüsszelben a Nemzeti Konzervativizmus Konferencia (NatCon) első napjának. A szervezés utolsó pillanataiban szélsőbaloldali mozgalmak, a szocialista városvezetés, valamint a baloldali média nyomására két rendezvényhelyszín fenntartói is kihátráltak az esemény mögül, majd két órával a rendezvény kezdete után a brüsszeli rendőrök tájékoztatták a jelenlévőket a konferencia megszakításáról. A rendőri intézkedést előíró polgármesteri határozat nem is rejti véka alá a betiltás indokát: a rendezvényen felszólaló politikusok, akadémikusok, egyházi személyek jobboldali és nemzeti konzervatív értékválasztása és ezzel kapcsolatos szuverenitáspárti álláspontja nem kívánatos Brüsszelben. Az EU intézményei és a magukat a jogállamiság szenvedélyes védelmezőinek nevező európai politikusok eközben mindeddig mélyen hallgattak. Úgy tűnik, csendben átsiklanak a jogállamiság és a demokrácia alapját képező elemi szabadságjogokat durván sértő eljárás felett. (tovább…)

Négy évvel ezelőtt, 2020 tavaszán került sor Magyarországon a koronavírus-járvány miatti első lezárásokra, melyek a pandémia egymást követő hullámai és az újabb és újabb vírusvariánsok miatt szűk másfél évig velünk maradtak. Négy évvel és rengeteg tapasztalattal később számos dolgot tudunk, de talán még többet nem a világjárvány okozta egészségügyi, társadalmi, gazdasági és politikai krízisről. Ideje hát elszámolni közös tudásunkkal! (tovább…)

A közelmúltban Törökországban és Lengyelországban is önkormányzati választásokat tartottak, amelyek eredménye fontos tanulságokkal szolgálhat Magyarország számára is. Törökországban Recep Tayyip Erdoğan, valamint az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártja 2002 óta folyamatosan dominálja a török politikát, míg Lengyelországban a Jarosław Kaczyński nevével fémjelzett Jog és Igazságosság 2015 óta megkerülhetetlen erő. A tavalyi választások során Erdoğan és pártja történelmi győzelmet aratott, Kaczyński és pártja pedig fájó vereségbe szaladt bele, így az idei önkormányzati választásoknak egészen más helyzetből indult neki a két domináns párt. Mégis, a 2019-es eredményeihez képest előbbi komoly veszteségeket könyvelhetett el, utóbbi ugyanakkor a vártnál jobban szerepelt és képes volt stabilizálni magát. (tovább…)

Akinek az MSZP-kormány egykori minisztere az ügyvédje, baloldali kampányguruk a segítői, baloldali hírességek a tüntetéseinek főszónokai, a baloldali Spinoza-házban beszélget Rangos Katalinnal és baloldali politikusok jelennek meg a tüntetésein, az bizony baloldali politikus. Ha beismeri Magyar Péter, ha nem – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében, hozzátéve: a jelek szerint Márki-Zay Péterhez hasonlóan őt is külföldről támogathatják. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy a legfrissebb felmérések is azt mutatják, hogy Magyar Péter elsősorban a baloldali szavazótábort osztja tovább, aminek az egyik legnagyobb vesztese a Momentum, amely párt jelen állás szerint be sem jutna már az EP-be és elveszítheti mandátumait. Nem véletlen, hogy a DK mellett a Momentum politikusai is erősen kritizálják Magyar Pétert. (tovább…)

Miközben a Nyugat-Balkán napjainkban is egy konfliktusokkal és határvitákkal terhelt térség, a régió egyben olyan geostratégiai adottságokkal is rendelkezik, amelyek jelentősen felértékelik jelentőségét. Noha az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió befolyása megkérdőjelezhetetlen a térségben, a nyugat-balkáni országokkal szemben tanúsított paternalista és sok esetben lekezelő attitűd, valamint az uniós csatlakozási tárgyalások évtizedek óta tartó késlekedése miatt erős hídfőállásokat épített ki többek között Törökország is. A régió országainak Ankarához kötődő külkapcsolataiban megfigyelhető pragmatizmus azon célt szolgálja, hogy a nyugati hatalmak befolyásszerzési akcióit ellensúlyozzák. A felemelkedő regionális nagyhatalommal folytatott együttműködés ráadásul kölcsönösen előnyös, amelynek vallási és kulturális aspektusa a régió legtöbb országában rendkívül erős lábakon áll. (tovább…)

Magyar Péter meglepő gyorsasággal robbant be a magyar közéletbe, a teljes ismeretlenségből indulva ma már ő szervezi az ellenzéki tüntetéseket, pártot alapít és indul az EP-választáson – legalábbis ezt ígéri. Milyen további hatással lehet közép- és hosszútávon a belpolitikai erőviszonyokra Magyar Péter megjelenése? Milyen hasonló nemzetközi minták vannak? Ugyanaz a mostani helyzet, mint amit Márki-Zay Péternél egyszer már tapasztaltunk? Csalódott fideszeseket vagy csalódott ellenzékieket tud megszólaltatni? A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton és G. Fodor Gábor társaságában. (tovább…)

A vártnál nagyobb arányú győzelmet aratott Peter Pellegrini (Hlas) a szlovák köztársaságielnök-választás második fordulójában. A korábbi miniszterelnök végül több mint 6 százalékkal utasította maga mögé a független jelöltként induló, ám végig a progresszív pártok támogatásával kampányoló Ivan Korčokot, aki mindössze Pozsonyban és Kassán tudott határozott győzelmet aratni. A jelenleg a kormánykoalícióban helyet foglaló Pellegrini sikerével így egy, a kormányhoz hasonló politikát képviselő jelölt ülhet az államfői székbe, ami a korábbiaknál gördülékenyebb együttműködést vetít előre a szlovák törvényalkotási folyamatokban. Pellegrini megválasztása ugyanakkor a felvidéki magyarok számára is előnyökkel járhat, akiknek szavazatai nélkül a korábbi miniszterelnök aligha tudott volna ilyen nagyarányú győzelmet aratni. (tovább…)

A múlt héten 2026-ig szóló megállapodást írt alá Karácsony Gergely a Demokratikus Koalícióval és az MSZP-vel, amelynek keretében közös miniszterelnök-jelöltet állítanak majd a parlamenti választáson. Sajtóhírek szerint ez a személy nem más, mint Dobrev Klára lesz, ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy ismét Karácsony Gergelyt tolják majd előtérbe Gyurcsány Ferencék – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez a forgatókönyv nem lenne ismeretlen a főpolgármester számára, ugyanis a 2018-as és a 2022-es választáson is próbálkozott hasonlóval. Mindez azt üzeni, Karácsony Gergelynek nem Budapest a fontos, neki országos pártpolitikai ambíciói vannak. (tovább…)

Lassan két hét telt el a több mint 140 halálos áldozatot követelő moszkvai terrortámadás óta, azonban továbbra is kérdéses, pontosan kik állnak a merénylet hátterében. Ahogyan az is, milyen hatással lesz a merénylet az orosz–ukrán háború menetére, különös tekintettel arra, hogy Oroszországban egyre több hivatalos vélemény Ukrajnát is a merényletben való közreműködéssel vádolja. A terrortámadás azonban az orosz belpolitikára is hatással lehet, felszínre hozva bevándorlás okozta problémákat. (tovább…)

Magyar Péter megjelenésével tovább osztódik a balliberális oldal, ha tényleg pártot alapít, akkor már jóval 10 felett lesz azon ellenzéki szereplők száma, amelyek ugyanazt a szavazói tábort darabolják tovább – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Varga Judit interjúja után Magyar Péter hitelessége erősen megkérdőjelezhető, hiszen mint kiderült, azért lett hirtelen ellenzéki szereplő, mert bántalmazási ügyei miatt már nemkívánatos szereplő volt a fideszes körökben és még a munkahelyét is elveszítette, a mostani ámokfutása csak egy személyes bosszú. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója a HírTV Napi aktuális című műsorában elemezte az elmúlt napok Magyar Péterrel kapcsolatos fejleményeit, különösen az általa prezentált, titokban rögzített hanganyag tartalmát és a köré szőtt dezinformációs műveletet.

(tovább…)

Európa baloldali többsége bajban van. Az európai választások előrejelzését látva a jelenleg többséget alkotó baloldali pártok a politikai színtéren kapkodó válságmenedzsmentbe, az Európai Parlamentben pedig menekülőútvonalak kidolgozásába kezdtek. Politikai stratégiájukat a kényszer szülte közeledés jellemzi, ám annak eredményességében, úgy tűnik, maguk is kételkednek. Éppen ezért egy utolsó perces Házszabály-módosítással igyekeznek bebiztosítani maguk számára az eddig megszokott hatalmi szerepeket és pozíciókat, leépítve ezzel a demokrácia és a jogállamiság rendjének utolsó bástyáit is a Parlament döntéshozatalában. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója a Mandiner Reakció című műsorában elemezte az elmúlt hetekben kialakult belpolitikai szituációt. Mint fogalmazott, Magyar Péter gyors médiakarrierje valójában válságjelenség, amely az ellenzéki pártok mély válságát demonstrálja. A hazai parlamenti és parlamenten kívüli, többnyire baloldali-liberális pártok kormánypártokkal szembeni stratégiai aszimmetriája ledolgozhatatlan, ezért a kormányellenes média és a „csalódott ellenzéki” szavazók új reménységet kerestek és találtak maguknak. (tovább…)

A vártnál nagyobb különbségű eredmény született a szlovák köztársaságielnök-választás első fordulójában, ahol az előzetes várakozásokkal ellentétben a legtöbb szavazatot végül Ivan Korčoknak sikerült megszereznie. A független jelöltként induló, ám a progresszívok támogatásával kampányoló korábbi külügyminiszter ellenfele végül a második helyen befutó jelenlegi házelnök, Peter Pellegrini (Hlas) lesz majd az április 6-án esedékes második fordulóban, akinek támogatottsága több mint 5 százalékkal maradt el Korčokétól. Ennek ellenére mindkét politikus komoly esélyekkel vághat neki a következő fordulónak, amely során a saját szavazóbázisuk mellett, már a korábbi ellenfeleik választóit is meg kell szólítaniuk a feleknek. A várhatóan intenzív kampány mellett így több tárgyalás is vár a két köztársaságielnök-jelöltre a következő napokban, amelyeken a Magyar Szövetség sem indul majd reménytelen helyzetből. (tovább…)

Egyre durvább háborúpárti kijelentéseket tesznek vezető európai politikusok, a héten már az Európai Tanács elnöke is arról beszélt, Európának át kell állnia hadigazdálkodásra, fel kell készülnie a háborúra. Mindez azért van, mert nem akarják beismerni, hogy a zsákutcának számító szankciók, a fegyverszállítás és Ukrajna finanszírozása nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért inkább tovább fokozzák a háborús hangulatot – monda legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarországra is egyre nagyobb nyomás helyeződik, az amerikai baloldal David Pressman nagyköveten keresztül ismét megfenyegette hazánkat. (tovább…)

Az elmúlt hetekben Madridtól Párizsig és Brüsszeltől Budapesten át egészen Bukarestig több százezer gazda vonult az utcára, hogy az Európai Unió döntései ellen tiltakozzon. A gazdatüntetések a tavaszhoz közeledve nemcsak az agrártermelésben okoznak egyre több fennakadást, de az európai politikában is. A kialakult helyzet a jelenlegi európai elit csődje, egyúttal pedig rámutat az Európai Unió működésének egyik legnagyobb gyengeségére: az állampolgároktól való eltávolodásra. Az EU vezetőinek néhány hónappal az európai választások előtt kellett szembesülniük a ténnyel: tetteiknek következménye van. A helyzet megoldása érdekében szükséges lenne, hogy az EU annak a célnak megfelelően járjon el, amire létrehozták: külső viszonylatban érvényesítse, belső viszonylatban pedig tartsa tiszteletben saját tagállamai és polgárai érdekeit. Az Unió jelenlegi vezetőinek hatalomgyakorlása azonban éppen ennek az ellenkezőjére harmadik országok érdekeire, globális elköteleződésre és öncélú hatalmi törekvéseik megvalósítására épül. (tovább…)

Miközben a hidegháborút követően szinte egyeduralkodóvá váló liberális doktrína az állam folyamatos visszahúzódásával számolt, addig az elmúlt években egymást követő válságok – pénzügyi krízis, migráció, pandémia, háborúk – formájában megjelenő valóság éppen az államok szerepének fontosságára mutatott rá. Szerencsére nemcsak szükségünk van az államra, de a tudásunk és a hagyományaink is megvannak a szuverén államiság fenntartásához. Fedezzük hát fel őket! (tovább…)

A Kutyapártban kiéleződtek a belső ellentétek, amelyet most ugyan átmenetileg kezeltek, de a párt a többi balliberális formációhoz hasonlóan permanens válság elé néz, ugyanis se közös vízió, se elképzelés nincs a párt terveit illetően – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ugyanez jellemző a legtöbb balliberális formációra, amelyekkel a Kutyapárt együttműködik. Az egész folyamat nyertese az elemző szerint Gyurcsány Ferenc, akinek pártja egyedüliként mentes a belső feszültségektől és van koherens üzenete, így továbbra is ő maradhat a baloldal vezetője. Eközben március 15-én új ellenzéki formáció bonthat zászlót, ami tovább osztja a baloldali térfelet. (tovább…)

A Nemzeti Együttműködés Rendszere, amint az az Alaptörvényből is kiolvasható, a nemzeti és népszuverenitáson alapszik, amely az ország politikai, gazdasági és társadalmi stabilitását eredményezi. Ezzel összefüggésben és különösen az elmúlt hetek-hónapok körülményei között érdemes a napi aktualitásokat integrálva, ugyanakkor távlatosabban is szemlélődve összegzést készíteni arról, hogy melyek azok az egymással látványosan együttműködő külső-belső aktorok, amelyek Magyarország szuverenitását aláásni, stabilitását pedig megingatni igyekeznek. Az első részből is láttuk, hogy a baloldali ellenzék képtelen a politikai cselekvésre, így hát újabb jelenségek tűnnek föl a belpolitikai láthatáron: a külföldről finanszírozott kormányellenes sajtó és az Alinsky-módszer végrehajtása. (tovább…)

A tizennégy éve folyamatosan kormányzó Fidesz–KDNP jelenlegi ciklusának közepére esik az egyidőben tartott európai parlamenti és önkormányzati választás. A mostani ciklus második felének letelte után, 2026 tavaszán esedékes a következő országgyűlési választás, melynek végeredménye alapján rendezkedik be a 2030-ig tartó újabb ciklus. Mindez azt jelenti, hogy a rendszerváltoztatás óta ezidáig eltelt nem kevesebb, mint egy emberöltőnyi időszak legfontosabb rendszeralapító és egyben korszakos teljesítménye nem más, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrejötte, működése s folytatása. Ebben a történelmi helyzetben nem csodálható a baloldali ellenzék válsága, hiszen nem a kormány, hanem a rendszer ellenzékeként viselkedik, márpedig ilyen iránt egyszerűen nem mutatkozik társadalmi szükséglet. (tovább…)

Donald Trump tarolt a szuperkeddnek nevezett előválasztási csúcsnapon, az utolsó republikánus ellenfele is visszalépett, így már szinte biztos, hogy ő az amerikai jobboldal elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson. Ennek fényében kiemelt jelentősége van annak, hogy a szuperkedd után az első külföldi vendégként Orbán Viktor magyar kormányfőt fogadja floridai rezidenciáján, ez is jelzi a kettejük közötti szoros szövetséget – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez a találkozó is cáfolja azokat a kritikákat, miszerint a magyar kormány oroszpárti lenne, ugyanis Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese az amerikai elnöki szék várományosa, a magyar kormányfő pedig a magyar nemzeti érdekeket képviselve Trumphoz hasonló békepárti álláspontot foglal el. (tovább…)

Az Orbán-kormányok egyik fontos felismerése volt, hogy gazdasági szuverenitás nélkül nincs politikai szuverenitás, azaz csak az önálló magyar gazdaságpolitika teremthet elegendő anyagi erőt és kellő nagyságú mozgásteret a kitűzött társadalompolitikai célok megvalósításához. Mindehhez első lépésként meg kellett szabadulni a politikai feltételeket támasztó globális hitelezőtől, az IMF-től, másodsorban erőfeszítéseket kellett tenni az államadóság csökkentésére, végül pedig az államnak tulajdonosként kellett visszatérnie a stratégiai ágazatokba. A Matolcsy György által unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika – mindezek mellett – az elmúlt évtizedben a munkahelyteremtés szolgálatába állította az adócsökkentést, továbbá előnyben részesítette a zömmel magyar tulajdonosi hátterű kkv-szektort. A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés eredményei, amely szuverenitásküzdelemmé vált a magyar piacról kiszorított multinacionális energetikai és közműcégekkel, illetve az azok mögötti brüsszeli és más nagyhatalmi érdekekkel szemben, alátámasztotta Orbán Viktor abban az évben elmondott tusnádfürdői beszédének egyik központi állítását, miszerint akkor élnek jobban a magyar emberek, amikor szuverenista kormányuk van hatalmon. (tovább…)