Így lehet vége a háborúnak

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adás témájául magától értetődő módon az orosz–ukrán háború szolgált, amelynek kapcsán a vendégek egyetértettek abban, hogy az orosz agressziót legitimálni nem, ám magyarázni lehet. Meglátásuk szerint a konfliktus eszkalálódását mindenáron meg kell állítani, miután az egyik fél érdekeit sem szolgálja. Ukrajna szomszédjaként Magyarország érdekeivel ellentétes a háborúba való belesodródás, ám a baloldal hatalomra jutásával valós veszély fenyegetné hazánk békéjét és biztonságát. (tovább…)

Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere – Megjelent Békés Márton új könyve

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatójának Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere című kötetével folytatódik az intézet 21 című zsebkönyvsorozata. A szerző szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, melynek célja a nemzeti integráció konszenzusának megteremtése, csak belülről lehet megérteni.  (tovább…)

Nem a baloldalnak kedvezett a kampánystart

Gyenge évértékelő beszéd, káosz a közös államfőjelölt körül, visszalépett jelölt, botrányos miniszterelnök-jelölti megnyilatkozások, elhúzódó vita a közös listáról, látványos Gyurcsány-dominancia és kiábrándult ellenzéki szavazók – így foglalható össze Deák Dániel szerint a baloldal kampánystartja, ami komoly kudarcnak bizonyult. A XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében kiemelte: kijelenthető, hogy a baloldal elveszítette a kampány első két hetét, ami a közösségi médiában is tetten érhető, ugyanis hiába költ sokkal többet hirdetésekre Márki-Zay, ez az interakciószámokon egyáltalán nem látszik. Emellett az orosz–ukrán háború kirobbanása sem kedvez a baloldalnak belpolitikai szempontból, hiszen ilyen válságszituációkban az emberek a mindenkori kormány felé fordulnak inkább, ami cselekvőképesen lép fel, miközben Márki-Zay ebben a témában is felelőtlenül nyilatkozik. Ráadásul meglátása szerint a belpolitikai témák helyébe most külpolitikai ügyek kerülnek napirendre. Ám hozzátette: mindezek ellenére a jobboldal sem dőlhet hátra, az utolsó hetekben is az eddigi lendületet kell fenntartania a sikeres választási szereplés érdekében. (tovább…)

Többpólusú világrend jön létre

Évek óta megszokottá vált, hogy a nyugati államok és Oroszország kölcsönös vádaskodásai a nemzetközi politika elválaszthatatlan részét képezik, az utóbbi hónapokban pedig már-már háborús hangulat alakult ki Moszkva és Washington között. Azonban nem volt ez mindig így. A hidegháború lezárultával és a Szovjetunió felbomlásával Oroszország és a Nyugat között egyre szorosabbá vált az együttműködés, amely ráadásul éppen a jelenlegi orosz államfő, Vlagyimir Putyin elnökségének első éveiben érte el csúcspontját. Aztán a kétezres évek közepétől valami megváltozott, mára pedig Moszkva – Peking oldalán – az amerikai vezetésű világrend egyre hangosabb kihívójaként jelenik meg.

(tovább…)

Indul a kampány: Szex a politikában

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adás témájául a szex szolgált, amelynek kapcsán egy sor kérdésről (például a magánszféra és közszféra határáról, az őszinteség problémájáról, és a média hatásáról) diskuráltak a vendégek, mindezt kulturális és politikai filózófiai keretbe helyezve. Abban mindketten egyetértettek a magánéleti szexualitás kapcsán, hogy azon kérdéseknek, amelyek kívül esnek a büntetőjog és a nemzetbiztonság területén, azoknak nem szabadna befolyásolniuk a politikai preferenciákat. (tovább…)

Az energetikai szuverenitásunk is tét a választáson

A 21. század legégetőbb kérdésének a migráció és a világjárványok maradandósága mellett az energiakérdés fog bizonyulni. A tiszta, megfizethető, fenntartható és tárolható energia beszerzése az előttünk álló évtizedben nemcsak az átgondolatlan, ideologikus környezetvédő mozgalmak és a mögöttük álló globális lobbi miatt kerülhet veszélybe, hanem a geopolitikai játszmáknak is tárgyává válik. Az energiakihívás összefüggésében szemlélve az Északi Áramlat 2 beindítása, a Paks II. beruházás, a rezsicsökkentés fontossága és az amerikai–orosz–kínai kötélhúzás energiapolitikai vetülete egyaránt értelmet nyer. Ennek részeként szintén egy tőről fakad a lakossági energiaköltségek hazai állami szabályozása, az atomenergia „zöldként” való elismertetése és a klímapolitikai szuverenitás. A XXI. Század Intézet rendezvényén a témában Hortay Olivér, Kitta Gergely és Kosztur András beszélgettek Deák Dániel moderálása mellett, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy az energiakihívásra adott válaszunk a 2022-es magyarországi választások tétjei között is szerepel. (tovább…)

Orbán Viktor akarata érvényesült Brüsszelben

Az Európai Unió Bírósága mai ítélete alapján ugyan életbe léphet az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, de a baloldal eredeti terveivel ellentétben az április 3-i parlamenti választás előtt már biztosan semmilyen pénzügyi szankció nem érheti Brüsszelből Magyarországot, ráadásul csak konkrét ügyekben lehet alkalmazni a mechanizmust, az nem lehet politikai nyomásgyakorlás eszköze – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. Ez annak köszönhető, hogy Orbán Viktor lengyel kollegájával közösen 2020 végén a vétó eszközével sikeresen elérte, hogy Magyarország és Lengyelország megkapja, amit szeretett volna. Mindez jól mutatja, hogy Magyarország érdekérvényesítő képessége erős, a korábbi baloldali és brüsszeli tervekkel ellentétben pénzügyi szankciókkal nem tudnak beavatkozni a választási kampányba – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Ha veszítene a Fidesz, jönnek a kommunisták és fasiszták

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban a vendégek főképp arról beszélgettek, hogy a Fidesz–KDNP szövetség esetleges választási veresége esetén is egységes maradna, miután adott a sikeres politikai vezető, az identitás és a stratégia. Ezzel párhuzamosan azt is kiemelték, hogy az ellenzéki szivárványkoalíció felelőtlen és radikális ígéretei (alkotmánypuccs, vagyonelkobzás, Ukrajna felfegyverzése) több szempontból is veszélybe sodornák az országot. (tovább…)

Új törésvonalak a koronavírus árnyékában

Immár harmadik éve határozza meg mindennapjainkat a koronavírus, ami amellett, hogy több korábbi törésvonalat is felnagyított, új ellentétek kialakulását is eredményezte. Az ebből fakadó társadalmi elégedetlenségeket több párt is sikerrel tudta meglovagolni Európában, amik komoly támogatottságra tudtak szert tenni több uniós országban is. A jellemzően elitellenes formációk ennek köszönhetően rövid idő alatt, több esetben is politikai tényezővé váltak, amivel jelentősen hozzájárultak az egyes országokban fellépő politikai instabilitáshoz. A pártok jelenlegi támogatottsága azonban a koronavírus megfékezésével újra könnyen visszaeshet, így közel sem biztos, hogy hosszútávon is képesek lesznek fenntartani a vírus okozta ellentétek miatt megnövekedett támogatottságukat. (tovább…)