Orbán Viktor akarata érvényesült Brüsszelben

WP Post Author

Az Európai Unió Bírósága mai ítélete alapján ugyan életbe léphet az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, de a baloldal eredeti terveivel ellentétben az április 3-i parlamenti választás előtt már biztosan semmilyen pénzügyi szankció nem érheti Brüsszelből Magyarországot, ráadásul csak konkrét ügyekben lehet alkalmazni a mechanizmust, az nem lehet politikai nyomásgyakorlás eszköze – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. Ez annak köszönhető, hogy Orbán Viktor lengyel kollegájával közösen 2020 végén a vétó eszközével sikeresen elérte, hogy Magyarország és Lengyelország megkapja, amit szeretett volna. Mindez jól mutatja, hogy Magyarország érdekérvényesítő képessége erős, a korábbi baloldali és brüsszeli tervekkel ellentétben pénzügyi szankciókkal nem tudnak beavatkozni a választási kampányba – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Az Európai Unió Bírósága a várakozásoknak megfelelően ma döntést hozott arról, hogy összhangban áll az európai uniós joggal az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, ugyanakkor Magyarország korábbi célkitűzésének megfelelően az április 3-i választásig már biztosan nem éri semmilyen pénzügyi szankció Magyarországot, pedig egyebek mellett Donáth Anna vagy Ujhelyi István ezt szerette volna – emelte ki Deák Dániel. Emlékeztetett: 2020 végén éles viták voltak az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról, Magyarország és Lengyelország az uniós költségvetés vétójával fenyegetett arra az esetre, ha politikai fegyverként használják az új mechanizmust a két országgal szemben.

Hazánk és lengyel partnereinek sikeres uniós tárgyalásainak köszönhetően szinte mindenben engedtek Brüsszelben.

Magyarország és Lengyelország például ekkor kapott garanciát arra, hogy addig nem alkalmazzák a mechanizmust, amíg az EU bírósága nem dönti el, hogy a törvény összhangban van-e az uniós joggal. Mivel egy ilyen döntés évekbe telik, így a 2022-es magyar választásig nem is alkalmazzák az eljárást – emelte ki Deák. Szintén sikeresen elérte a magyar és lengyel kormány 2020 végén, hogy a mechanizmust kizárólag az uniós pénzeket érintő csalásokra, korrupcióra és összeférhetetlenségekre lehet majd használni. A ködös jelentésű „jogállamiság” ügyében általánosan nem, ez határozottan benne van az akkori megállapodásban.

Az eljárásban emellett bizonyítani kell azt is, hogy az EU pénzügyi érdekei sérültek. A mechanizmust nem lehet alkalmazni továbbá a 2021 előtti kifizetésekre, azaz a már lekötött pénzeket és az addigi kifizetéseket nem érintheti, csak a jövőben indított programokat. Amikor a Bizottság vizsgálódik, akkor felelősséget kell vállalnia minden megállapításáért, azaz nem hagyatkozhat más szervezetek jelentéseire, vizsgálataira – hangsúlyozta Deák Dániel.

Összefoglalva: az eredeti terveikkel ellentétben politikai fegyverként nem tudják használni a baloldali politikusok a jogállamisági mechanizmust, az csak konkrét bűncselekmények esetében alkalmazható.

Az elemző hangsúlyozta: az hogy 2020 végén ilyen sikeres tárgyalást folytatott Magyarország, annak köszönhető, hogy jelentősen megnőtt a gazdasági és politikai mozgástere hazánknak. Ez a sikeres gazdaságpolitikának köszönhető, hiszen míg 2010 előtt az IMF és az Európai Bizottság mentőcsomagjaitól függött a magyar gazdaság, addig ma már saját erőből is képes Magyarország előfinanszírozni azokat a forrásokat, amelyeket politikai okokból csak a választási kampány után utal Brüsszel hazánknak – emelte ki Deák Dániel. Hozzátette: a gazdasági szuverenitás nagyobb politikai mozgástérrel is jár, így az uniós tárgyalások során is érvényesül Magyarország akarata.

Kiemelte: a napnál is világosabb, hogy politikai fegyverként használták volna a nemzeti magyar kormánnyal szemben az illegális bevándorlás elutasítása és a gyermekvédelmi törvény miatt a baloldali politikusok a jogállamisági mechanizmust, de ez a próbálkozásuk elbukott.

Ezt Didier Reynders igazságügyi biztosa is megerősítette korábban, aki nemrégiben azt mondta, hogy az áprilisi választások előtt elvileg elindulhat az eljárás Magyarországgal szemben, de a folyamat időigényessége miatt bármiféle eredmény csak a választások utánra várható.

Deák Dániel szerint az Európai Unió ahelyett, hogy a sikeres politikát folytató közép-európai tagállamokat támadja ideológiai okokból, sokkal inkább a versenyképességének növelésén kellene dolgoznia, mert az EU geopolitikai és gazdasági szempontból is folyamatosan veszít súlyából. Ezt mutatja az ukrán helyzet is az elemző szerint, amelynek során az EU közvetlen szomszédságában nem ők döntenek a politikai folyamatokról, hanem az amerikaiak és az oroszok. Ez jól mutatja az EU gyengeségét, ami főként ezeknek a belső ideológiai küzdelmeknek a következménye, miközben a politikai föderációt nélkülöző és erős nemzetállamokon alapuló unió sikeresebb működést garantálna – zárta gondolatait az elemző.