Soros György: a demokrácia ellensége

WP Post Author

A XXI. Század Intézet kilenc munkatársa által írt, A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában címet viselő könyv megjelenése kapcsán szervezett online könyvbemutatót az Intézet. Az augusztus végén megjelent tényfeltáró kötet Soros Györgynek a közép- és kelet-európai térségben 1984 és 2020 között folytatott befolyásszerzési tevékenységét mutatja be, mintegy 400 oldalon. A kötet megírását egyévnyi kutatómunka előzte meg, szerzői 12 nyelv forrásai alapján állították össze. Laudációt Bayer Zsolt tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a könyv kiválóan dokumentálja Soros szerteágazó tevékenységét, aminek következtében innentől nem lehet azt mondani, hogy a Soros-terv nem létezik. A rendezvény pódiumbeszélgetése során Schmidt Mária, G. Fodor Gábor és Kocsis Máté beszélgettek a szerkesztő, Békés Márton moderálása mellett, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy Soros Györgyöt továbbra sem szabad lebecsülni, mivel az általa kiépített struktúrák beágyazottsága miatt bármikor képes ellentámadásba lendülni az érdekei ellen fellépő erőkkel szemben.

Soros célja: lebontani az identitást

Bayer Zsolt író, publicista, műsorvezető laudációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy Soros György a gyakorlatban valósítja meg Karl Popper nyitott társadalomról szóló ideológiáját, amelynek végső célja a vallási, nemzeti, nemi identitások lebontása. Ennek egyik hajtóereje a globalizáció, amely a Nyugaton létrejött jóléti társadalmak velejárójává vált, ezért a Soros-féle társadalom-mérnökösködés részeként a korábbi rögzítettségek dekonstruálása magasabb fokozatba kapcsolt. A filantróp látszattevékenység mögött a legmeghatározóbb motívum a pénzkeresés: Bayer emlékeztetett rá, hogy Soros maga vallotta be, hogy „amikor pénzt csinál, nem törődik a társadalmi következményekkel és hatásokkal”, amit jól bizonyít tevékenysége Franciaországban, Nagy-Britanniában vagy Malajziában.

A „nyílt társadalom” káoszba taszít

Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója azzal kezdte gondolatait a pódiumbeszélgetés során, hogy a Soros-terv gerincét képező nyitott társadalom ideológiája arra akar reagálni, hogy a világ összezsugorodott a globalizáció által, ezért a javaknak a globális mozgása előtti akadályokat fel kell számolni, vagyis a nemzeti identitást, a tekintélyeket és a lokális érdekképviseletet is.

A cél részét képezi, hogy az atomizált társadalmakban az emberijogi fundamentalizmus szellemében a migráció eszközként való használatával egy identitásnélküli olvasztótégelyt lehessen létrehozni.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egyetértett azzal, hogy a tekintélyek felszámolása és a társadalom atomizálása törvényszerűen káoszhoz vezet. Véleménye szerint a könyv magasabb dimenzióba emelte a Sorosról folyó diskurzust, aminek köszönhetően értelmes kérdéseket lehet feltenni arról, hogy hova vezet a „nyílt társadalom” eszméje. A profitot szem előtt tartó szemlélet megkérdőjelezi magát a demokráciát is, ami egy kiszolgáltatott, félelemmel teli társadalmat eredményez, amiben a jogbiztonság nem érvényesül és a nemzetek felszámolásával jár együtt.

„Ha nincs nemzetünk, nincs otthonunk sem” – hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője.

G. Fodor Gábor, politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az angolszász országokban rendre transzparenciáról és nyitottságról beszélnek, ám mégiscsak autoritatív módon lehet beszélni Soros személyéről és eszméjéről, ezzel szemben viszont Magyarországon megjelenhetett ez a ténykönyv. A politikai filozófus szerint a milliárdos agyafúrtsága abban rejlik, hogy amíg minden demokratának bizonyítania kell hatalmát, addig a spekuláns ezt nem teszi meg, éppen ellenkezőleg: ő csak cáfol.

Soros volt, van és lesz

Schmidt Mária kifejtette, hogy azért érdemes foglalkozni Sorossal, mert nagy hatással és hatalommal rendelkezik, és még mindig nem tett le arról, hogy a mi régiónkat káoszba taszítsa, amiből később hasznot húzhat. A XXI. Század Intézet főigazgatója arra figyelmeztetett, hogy Soros ugyanazokat a módszereket használja a befolyása alá tartozó területeken (korrupciós vádak, igazságosság álcája, az európai államok migránsokkal való elárasztása), ám azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy áll-e mögötte még más hatalmi tényező is? A gondolathoz G. Fodor Gábor azt fűzte hozzá, hogy a sorosisták vélekedése ellenére Soros nem a Fidesz kitalációja, a valódi kérdés inkább az, hogy kicsoda, milyen érdekek és elgondolás mentén találta ki? Kocsis Máté szerint a Soros-struktúrák kiépítése sértettségből eredeztethetők, miután a spekuláns filozófiai műveit Karl Popper középszerűnek és gondolatnélkülinek titulálta. A Fidesz frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a Soros-vita soha nem lesz lezártnak tekinthető, attól függetlenül, hogy maga a milliárdos aktív marad-e.

Az elhangzottak mentén Schmidt Mária egyetértett, hogy a 2022-es magyar és a 2023-as lengyel választásokra is minden bizonnyal nagyon készül Soros, mivel mindkét országban korlátozott sikereket ért el, próbálkozásai ellenére. Ráadásul Magyarország személyes ügy számára, mivel innen származik, és a magyar kormány leplezte le őt és tervét, meggátolta migrációs törekvéseit és megfosztotta a Soros-birodalmat, koronaékkövétől, a CEU-tól.

A történészprofesszor szerint borítékolható, hogy a 2022-es választás során teljes erőbedobással fogja mozgósítani a befolyása alá tartozó médiát és NGO-hálózatot.

Kocsis Máté úgy fogalmazott ennek kapcsán, hogy a Soros-hadtestek antidemokratikus módon fognak beavatkozni a választásba, amelyet minden demokratának el kell utasítania. G. Fodor Gábor szerint Soros továbbra sem gyenge, hanem erős, és a magyar kormány is éveken át gyűjtötte erejét, és bővítette mozgásterét ahhoz, hogy le tudja leplezni tevékenységét.

Korrupció-kártya Soros kezében

A beszélgetés végéhez közeledve a korrupció fogalmának politikai célokra történő alkalmazásáról értekeztek a résztvevők. Schmidt Mária szerint a korrupciós vád az egyik legfontosabb eszköz azon vezetők ellen, akik fellépnek Soros politikájával szemben, például Magyarországon, Csehországban, Horvátországban, Romániában, mely országokban központi panelek mentén folyik ennek felemlegetése. Példaként említette, hogy Ursula von der Leyen német védelmi miniszteri, Olaf Scholz hamburgi főpolgármesteri, majd pénzügyminiszteri megbízatása idején, valamint Hunter Biden (Joe Biden amerikai elnök fia) esetén – mint az ukrán Burisma Holdings energetikai cég igazgatótanácsának tagja – ugyanúgy felmerültek korrupciós vádak, amelyeket végül eltussoltak. Kocsis Máté Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság korábbi elnökének ügyeit emlegette fel ezzel kapcsolatban, még luxemburgi pénzügyminiszteri pozíciója idejéből .

A Fidesz frakcióvezetője szerint a Soros-hálózat tagjai úgy vádolják meg korrupcióval az ellenfeleiket, hogy közben Soros a világ legkorruptabb embere, aki politikusokat, kormányokat és döntéshozókat vásárol meg rendszeresen. G. Fodor Gábor pedig azt kiegészítést fűzte hozzá, hogy rendre azok kerülnek a korrupció vádja alá, „akiket Soros ki akar csinálni”. A politikai filozófus szerint ez is része a milliárdos által alkalmazott hatalomtechnikák összességének.

A harcnak nincs vége

Végül, a beszélgetés utolsó szakaszában, az esemény moderátorának, Békés Márton történész- politológusnak, a XXI. Század Intézet igazgatójának azon kérdésére válaszoltak röviden a résztvevők, hogy mi volna a Soros-áfium elleni orvosság, a demokrácián és a nyilvánosságon túl? Kocsis Máté azzal reagált, hogy az elkövetkező években szinten minden államban érdemes lesz a vitát megnyitni azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékű lehet egy külföldi finanszírozású szervezet belpolitikai tevékenysége egy adott országban. Schmidt Mária azt hangsúlyozta, hogy Soros globális térnyerése mindenhol veszélyt jelent, ezért a magyar kormánynak szövetségesekre lesz szüksége az ellene való harcban, a sikeresebb fellépés érdekében.

„Egy dolgot nem szabad csinálnunk: nem szabad lebecsülnünk Sorost, mert amit letett az asztalra, ahogyan ezt a könyv is mutatja, az igencsak jelentős” – zárta gondolatait a XXI. Század Intézet főigazgatója.

A rendezvény házigazdája Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. Az Intézet munkatársai által írott A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában kapható a Terror Háza Múzeum webshopjában és a könyvesboltokban. A kötet előszava a Látószög blogon, tartalmi bemutatása az Intézet oldalán olvasható, a szerkesztővel az Origó készített interjút, a Mandiner pedig recenziót közölt a kötetről.