Soros György közép-európai tevékenységének központja kétségkívül Magyarország, ugyanakkor a milliárdos jelenléte az elmúlt harminc évben a környező országokban is folyamatosnak mondható. Bár Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében Soros tevékenysége nem olyan látványos, mint például Ukrajnában és Észak-Macedóniában, a kiépített szervezeti hálóján keresztül a milliárdos rendre beavatkozik az említett országok politikai folyamataiba. Soros a szervezetein keresztül alkalmazott indirekt befolyásszerzési akciónak köszönhetően sikeresen tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyek segítségével a mai napig jelentős befolyással bír az említett országokban. Az elmúlt harminc év alatt létrehozott szervezetek, valamint az azok által támogatott politikusok segítségével Soros olyan helyzeteket tudott előidézni, amelyek több esetben is komoly politikai válságot eredményeztek.

A XXI. Század Intézet a „Soros-birodalom” bemutatásának következő részeként a magyarországi, észak-macedóniai és ukrajnai események után a V4-ek országaiban vizsgálja meg Soros György közel harminc éve tartó tevékenységét.

Csehország

Soros György már a ’80-as években is tevékeny szerepet vállalt a csehszlovák rendszerváltoztatás folyamataiban, a Szovjetunió felbomlása után a milliárdos országon belüli tevékenysége azonban jelentősen megnövekedett. Alapítványa 1992-ben megkezdte működését az országban, Nyílt Társadalom Alapítvány – Prága (OSFP) néven.

A milliárdos legnagyobb projektje ugyanakkor kétségkívül a Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) prágai karának megnyitása volt, amelyre az akkori köztársasági elnök, Václav Hável támogatásával 1991-ben került sor.

Az újonnan megválasztott cseh miniszterelnök az egyetem támogatásának radikális csökkentéséről döntött, amelynek értelmében a korábbi 28 millió cseh korona helyett az intézmény 1993-ban csupán 7 millió korona állami támogatást kapott. Soros mindezt a személye elleni támadásként és a korábban, még Hávellel megkötött megállapodás felrúgásaként értelmezte, és megkezdte a CEU prágai karának áthelyezését Budapestre. Nemtetszésének többször nyilvánosan is hangot adott, egy alkalommal például úgy nyilatkozott, hogy „ha liberális és a közép-európai gondolatot támogató erőket látnék, szívesen maradnék. Nincs azonban kétségem afelől, hogy a kormányt a Közép-európai Egyetem egyszerűen nem érdekli”; máskor egyszerűen „frusztráltnak” nevezte a kapcsolatát a cseh kormánnyal. Az egyetem végül, mindössze három éves működés után, 1994-ben zárta be kapuit a cseh fővárosban, ugyanakkor az OSFP-n keresztül Soros befolyása továbbra is jelentős maradt az országban.

A következő években a milliárdos az indirekt befolyásszerzési akcióin keresztül több alkalommal is igyekezett beleszólni az ország belpolitikai folyamataiba. Jó viszony fűzte többek között Josef Zieleniec-hez, akinek fontos szerepe volt a ’90-es évek végén „Szarajevói merénylet” néven elhíresült kormányválságban, amelynek következtében Václav Klaus kénytelen volt lemondani miniszterelnöki posztjáról. Emellett Soros az évek során – az Oroszország befolyásszerzése elleni harcra hivatkozva – külön szervezeti hálót építtetett ki az országban, illetve sorra foglalta el a különböző médiumokat is. Ennek következtében hamarosan a Neovlivni.cz, és a Hlidacipes.cz is a „Soros-birodalom” részévé vált. Soros és alapítványai erőfeszítését jól tükrözi, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány – Prága csak 2002-ben közel 4 millió dollárt fordított a tevékenységei finanszírozására, a szervezet huszonhat éves fennállása alatt pedig több mint 75 millió dollárt költött el a különböző programjaira.

Az OSFP-n kívül azonban az évek során több olyan „civil szervezet” is részesült a milliárdos pénzéből, amelyek közvetlenül vagy közvetve szintén az ő nevéhez köthetők. A Soros-hálózat csehországi kiterjedtségét jól mutatja, hogy 2018-ban több mint húsz szervezet kapott pénzügyi támogatást. Ilyen volt többek között a Transparency International prágai kirendeltsége, amely 2018-ban 99 ezer dollárnyi támogatásban részesült, de az országban működő Amnesty International (50 ezer dollár), vagy épp a Prague Pride (150 ezer dollár) és a České Centrum Pro Investigativni Žurnalistiku nevű oknyomozó portál is (31 ezer dollár) komoly összegeket kapott. A támogatásokat a szervezetek rendre különböző propagandatevékenységekre használták fel. A 2015-ben alapított, szintén Soros Györgyhöz köthető European Values nevű think tank képviselőinek már 2016-ban is több mint ötszáz alkalommal volt lehetőségük megszólalni a cseh belpolitikai helyzettel kapcsolatban – és a bevándorlás támogatása mellett a különböző médiumokban.

Az ország több nagyvárosában is megtartott demonstrációk támogatói és szervezői között rendre megtalálhatóak voltak azok a „civil szervezetek”, amelyek – részben vagy akár teljesen – Soros György pénzéből működnek. A megmozdulások egyértelmű célja a Babiš vezette kormány megbuktatása volt, amiken többek között David Ondráčka, a Transparency International vezetője is felszólalt a miniszterelnök lemondását követelve. Bár a tüntetéssorozat végül nem járt eredménnyel, az mindenképp kijelenthető, hogy Soros György befolyása ma is jelentős Csehországban.

Lengyelország

Soros György 1988-ban alapította meg szervezetét Lengyelországban, amelynek – Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király után – a Stefan Batory Foundation (Báthory Alapítvány, SBF) nevet adta. Ezen kívül szerepet vállalt az ország piaci átalakításának kidolgozásában, szoros kapcsolatokat építve ki Leszek Balcerowicz pénzügyminiszterrel és tanácsadóival, a sokkterápia doktrínáját hirdető amerikai neoliberális közgazdásszal, Jeffrey Sachsszal, valamint Stanisław Gomulkával. A milliárdosnak kezdetben komoly reményei voltak a „nyílt társadalom” eszméjének lengyel meghonosítása terén, a ’90-es évek közepére azonban be kellett látnia, hogy a Szovjetunió felbomlása nem eredményezte törvényszerűen az általa elképzelt nemzetközi társadalom létrejöttét az országban.

Soros a jól bevált receptet követve Lengyelország esetében is a civil szférán keresztül igyekezett a növelni az országon belüli befolyását. Ennek érdekében a Báthory Alapítvány az elmúlt 30 évben több olyan programot is szervezett, amelyek a „nyitott társadalmak” eszméjének erősítésére, és az ezzel egyetértő értelmiség kinevelésére szolgáltak. Ezen kívül több olyan kiadvány is megjelent a szervezet részéről, melyekben a civil társadalom megerősítését és az állami kontrol leépítésének fontosságát hangsúlyozták. A varsói székhelyű szervezet már 2002-ben is több mint 7 millió dollárt költött a különböző programok finanszírozására. Az összeg az évek során fokozatosan emelkedett, 2014-től pedig a Báthory Alapítvány vált a norvég kormány által biztosított, közel 35 millió eurónyi pénzeszköz elosztásának felelősévé, amelyet a támogatott szervezetek többek között különböző LMBTQ-programokra, valamint a bevándorláspárti programok szervezésére használtak fel. Mindezek mellett a szervezet sokszor aktív politikai szerepet is vállal, amire jó példa az a 2019-es eset is, amikor a Báthory Alapítvány egy általuk kiadott dokumentumban határozottabb fellépésre szólította fel az Európai Bizottságot a lengyel kormánnyal szemben, méghozzá az ország jogállamiságának vizsgálata ügyében.

A Soros-hálózat kiterjedtségét jól bizonyítja, hogy 2018-ban tizennégy szervezet részesült a milliárdos pénzügyi forrásaiból. Ilyen volt többek között a varsói székhelyű Helsinki Foundation for Human Rights, amely több mint 1 millió dollárt kapott a programjai fedezésére, amelyből a szervezet többek között megalapította a „Helsinki Klubot”, amely a Soros által támogatott menekültek jogaira igyekszik felhívni a közvélemény figyelmét. Emellett 2019-ben Soros György az ország második legnagyobb rádiója feletti irányítást is megszerezte, amikor a hozzá köthető SFS Ventures nevű vállalat megvásárolta a több vidéki és nagyvárosi rádióadó mellett többek között tanácsadói céggel és stúdiókkal is rendelkező Eurozet-csoport többségi tulajdonát. A fennmaradó, mintegy 40 százaléknyi tulajdonrészt a lengyel Agora SA médiacsoport szerezte meg, amiben 2016 óta tulajdonrésze van a Soros Györgyöt is az alapítói közt tudható Media Development Investment Fund-nak.

Soros neve legújabban a nemrég lezajlott lengyel elnökválasztás kapcsán került a figyelem középpontjába. A milliárdos az ellenzéki Polgári Platform (PO) jelöltjének, Rafał Trzaskowski-nak az egyik fő támogatójaként jelentős befolyást igyekezett gyakorolni a választási eredményekre. A Varsó főpolgármestereként tevékenykedő Trzaskowski a korábbi jelölt, Małgorzata Kidawa-Błońska lemondása után – egészen hirtelen – vált a PO köztársasági elnök jelöltjévé. A korábban Soros-ösztöndíjban részesülő politikus 2019-ben a melegjogokat támogató, úgynevezett „LMBT-charta”-val hívta fel magára a közvélemény figyelmét. A júniusi elnökválasztás előtt mindössze egy hónappal jelöltté avanzsált Trzaskowski a Báthory Alapítvány támogatásának, valamint egy erős, leginkább a nemzetközi sajtó által generált hátszélnek köszönhetően végül komoly kihívója lett a sokáig egyértelmű győztesként kezelt konzervatív Andrzej Duda-nak, aki a választások második fordulójában végül csak szoros küzdelemben tudta legyőzni a Soros által támogatott politikust.

Szlovákia 

A Nyílt Társadalom Alapítvány szlovákiai irodája 1992-ben kezdte meg működését Pozsonyban, Nyílt Társadalom Alapítvány – Pozsony (OSFB) néven. Soros Györgynek, az 1993-ban függetlenné vált Szlovákiához kapcsolódó tevékenysége ugyanakkor már korábban, a CEU megalapításával elkezdődött. A Közép-európai Egyetemet Soros eredetileg Pozsonyban szerette volna létrehozni, aminek székhelyéül a későbbi szlovák parlament épületét szemelte ki. A szlovákok számára azonban elfogadhatatlan volt, hogy egy számukra fontos épületet egy magyar származású milliárdos birtokoljon, ami ellen a Štúr Egyesület kiáltványa mellett egy nyílt levelet is megfogalmazott a szlovák értelmiség. A folyamatos elégedetlenség miatt végül a Soros és Rudolf Schuster közti tárgyalások megszakadtak, és a milliárdos kénytelen volt új helyszínt keresni az egyetemnek. Így esett a választás végül Budapest mellett Prágára, ahol – mint már volt szó róla – 1991-ben megkezdődött az intézmény működése.

Csehszlovákia 1993-as felbomlása után Szlovákiában Vladimir Mečiar vezetésével egy jobboldali kormány kezdte meg működését, amely Václav Klaushoz hasonlóan, nem támogatta a Soros által megálmodott „nyílt társadalom” eszméjét. Ennek következtében Sorosnak több konfliktusa is volt a kormánnyal, amelynek részeként a milliárdos többször is nyilvánosan kritizálta az országot és annak vezetését. 1994-re Mečiar és Soros kapcsolata olyannyira elmérgesedett, hogy a miniszterelnökben felmerült Soros persona non grata-nak, azaz jogilag „nem kívánatos személynek” nyilvánítása, amennyiben az nem kér elnézést a Szlovák Köztársaság megsértéséért. Bár a miniszterelnök végül elállt a szándékától, a milliárdos és Mečiar közti ellentét a következő években is megmaradt.

Mindez nem gátolta Sorost abban, hogy a többi országban is sikerrel alkalmazott mintát követve, az évek során Szlovákiában is jelentős szervezeti hálót tudjon kiépíteni. Sőt, egy nyilatkozatában utalt rá, hogy a civil társadalom mozgósítása révén közvetlen szerepe volt Mečiar megbuktatásában is. A különböző szervezetek és a civil szféra támogatására Soros az évek során jelentős összegeket szánt. A Nyílt Társadalom Alapítvány – Pozsony már 2002-ben is több mint 5 millió dollárt fordított tevékenységeinek finanszírozására, amiből több mint 1 millió dollárt költött a civil társadalom megerősítésére. A különböző intézmények támogatása a következő években sem csökkent: 2018-ban már tizenkét szervezet részesült közvetlenül Soros György pénzügyi forrásaiból. A támogatottak között találjuk többek között a Transparency International Slovakia-t, amely közel 135 ezer dollárral gazdagodott, de az Inakost nevű szervezet is közel 37 ezer dollárt fordíthatott a különböző LMTBQ-ügyekkel foglalkozó NGO-kra, a Building Social Base program keretén belül. Az OSFB-n keresztül Soros számos további szervezetet is támogat; ilyen többek között a Közügyek Intézete (Inštitút pre verejné otázky) és a 2001-ben létrehozott Jól Igazgatott Társadalomért Intézet (Inštitút pre dobre spravovanú spoločnosť), amelyek céljai közt szerepel többek között a „nyílt társadalom” értékeinek előmozdítása, de ide sorolhatjuk a VIAS IURIS társulást is, amely a civil szféra kormányzati szerepének növeléséért lobbizik.

A többi országhoz hasonlóan Soros szlovákiai jelenlétét is a liberális politikusokkal kialakított jó kapcsolat jellemzi, akik közül az elmúlt években többen is vezető tisztséget tölthettek be az országban. Ilyen például Szlovákia volt miniszterelnöke, Iveta Radičová (akinek időközben megszűnt elemzőközpontját többek között a Nyílt Társadalom Alapítvány is támogatta), vagy épp Andrej Kiska, Szlovákia volt köztársasági elnöke is. Kiska tanácsadói csapatának több olyan tagja is volt, akik korábban a milliárdos valamelyik szervezeténél dolgoztak, a köztársasági elnök 2017 folyamán pedig maga is találkozott Sorossal New York-ban, holott az nem szerepelt Kiska hivatalos programjában. A találkozó létrejöttét az OSFB igazgatója, Ján Orlovský is megerősítette, amit végül a sajtó nyomására Kiska is beismert. A volt köztársasági elnök és Soros kapcsolata egyébként már korábban is kifejezetten jónak volt mondható. Kiska többször is a bevándorlás mellett szólalt fel a parlamentben, de Soros szervezeteivel együttműködve, a hozzá köthető, Állítsuk meg a korrupciót Alapítvány (Nadácia Zastavme korupciu) a 2016-os parlamenti választási kampányban is jelentős támogatást nyújtott az ellenzéki pártok számára. A kifejezetten bevándorlásellenes politikát folytató és ezáltal Sorossal egyáltalán nem szimpatizáló szociáldemokrata Fico végül megnyerte a választásokat, 2018-ban azonban a Kuciak-gyilkosság kapcsán komoly tüntetéssorozatra került sor az országban. A tüntetésekre reagálva Kiska egyértelműen Ficot tette felelőssé a kialakult helyzetért, a demonstrációk szervezői között pedig több, Soroshoz köthető szervezet is megtalálható volt, akiknek vezetői közül többen is a kormány lemondását követelték.

Konklúzió

A milliárdos a V4-ek országaiban továbbra is kiterjedt hálózattal rendelkezik. Közép-európai tevékenysége ugyan kevésbé látványos, mint más térségekben, a kiépített szervezeti hálón, valamint az általa és szervezetei által irányított különböző médiumokon keresztül azonban a folyamatos jelenlét mellett bizonyítottan képes arra, hogy időről-időre kihasználja az országokban esetlegesen fellépő bizonytalan helyzeteket s ezeket a saját maga javára fordítsa. Bár a Sorossal szembeni ellenállás folyamatosan növekszik a térség országaiban, az elmúlt harminc év alatt megszerzett kulcspozícióknak köszönhetően a milliárdos hatalma még mindig jelentősnek mondható. Erős, nemzeti elkötelezettségű kormányok hatalomra kerülésével ugyanakkor Soros befolyása jelentősen csökkenhet a jövőben, mindez azonban komoly erőfeszítéseket igényel majd a térség vezetőinek részéről.

Kosztur András–Matyi Tamás

 

Felhasznált irodalom

25 millió dolláros „hozomány” – Megnyílt a Közép-Európa Egyetem. 168 Óra, 1991. április 30.

Artur Bekmatov: Fico vidí za Kiskovými krokmi Sorosov rukopis. Disponuje informáciami, ktoré nezverejnil? cz.sputniknews.com, 2018.03.18.

Building Open Societies = Soros Foundation Network 2002 report. 2002.

Dominik Landsman: Další demonstrace proti Babišovi v ohrožení. Sorosovi došly peníze na placení protestů. reflex.cz, 2019.06.21.

HZDS zatiaľ nepožiadalo ministerstvo, aby bol G. Soros vyhlásený za personu non grata. sme.sk, 1995.07.11.

Kis Éva: Soros panaszkodik, hogy feleslegesnek érzi magát. Népszava, 1993. május 20.

Kiska priznal stretnutie so Sorosom. O čom sa zhovárali? Tomu nebudete veriť. parlamentnelisty.sk, 2017.09.26.

Közép-európai egyetem. Népszava, 1990. június 5.

Lengyel rádiót vett Soros György. mandiner.hu, 2019. január 29.

Márkos Imre Örs: Brüsszel és Soros meg akarja buktatni Babiš cseh miniszterelnököt. Origo.hu, 2019. június 22.

Márkos Imre Örs: Soros lengyel alapítványa Varsó elleni hadüzenetre szólítja fel Brüsszelt. Origo.hu, 2019. március 2.

Soros György: A nacionalista diktatúrák és a nyitott társadalmak. Napló, 1993. április 14.

George Soros: Underwriting Democracy. Public Affairs, New York, 1991.

Soros gondjai. Népszava, 1993. július 13.

Soros Györggyel találkozott a szlovák államfő. magyaridok.hu, 2017. október 23.

Soros játszótere lett Európa. Magyar Hírlap, 2019. május 29.

Soros seeks to take over Poland’s second largest radio station. kafkadesk.org, 2019.02.04.

Soros távozik Prágából. Népszava, 1993. január 9.

Vésey Kovács László: Soros a szlovák kormány megbuktatásával verné szét a V4-et. pestisracok.hu, 2018. március 9.