Címke: külpolitika

A magyar nagystratégia lényege a drámaian változó nemzetközi környezetben, romló európai perspektívák közepette is állandó történelmi célkitűzés megfogalmazása. Egy ilyen „21. századi kis magyar nagystratégiára” tett javaslatot Békés Márton történész–politológus és Tóth Máté energiajogász a Látószögön 2025 februárjában megjelent kétrészes vitaírásában. (tovább…)

Egyre dagad a brüsszeli botrány, újabb és újabb visszaélésekre derül fény az uniós források brüsszeli felhasználásával kapcsolatban: lobbitámogatás a Bizottság zöldpolitikai propagandája érdekében, balliberális ideológiai hadviselés az „európai értékek megóvása” címén, NGO-k javára átjátszott kutatás-fejlesztési források, politikai korrupció. Évek óta tapasztaljuk, hogy Brüsszel számára másodlagos az európai emberek jóléte, a vállalkozások versenyképessége, az álcivil szervezetek érdekei és működésük anyagi feltételeinek biztosítása azonban mindenek felett áll. A változás érdekében Magyarország az uniós korrupció elleni küzdelem élére állt, az elkövetkező időszak kérdése, hogy kialakul-e a patrióta többség az EU intézményeinek számonkérése mellett, vagy a brüsszeli elit továbbra is úgy folytatja öncélú hatalmi játszmáját, mintha mi sem történt volna. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szakítás előtt a transzatlanti viszony. A felvételen a transzatlanti viszonyban néhány nap alatt bekövetkező drámai változásról beszélget Kosztur András vezető kutató és Biró András kutató. (tovább…)

Viharos körülmények, kiélezett viszonyok között veszik kezdetüket hamarosan a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások, pedig ez a közös tervezés hétköznapi körülmények között is próbára teszi az európai szereplők együttműködési készségét. A körülmények nem sok jót sejtetnek, a hagyományosnak tekinthető versenyképességi és elosztási vitákat tovább élesíti a most már uniós szinten is megjelenő tőke- és pénzhiány, a gazdasági stagnálás és recesszió, illetve a költségvetési keretek közé erőltetett politikai ügyek. Miközben a hírek szerint a jogállamisági kritériumok még ez eddigieknél is erősebben átpolitizálhatják az uniós pénzek elköltését, az eddig ismert tervek alapján az európai versenyképesség helyzete továbbra is rendezetlen marad. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kiborult a bili, lelepleződött a USAID. Halkó Petra vezető elemző és Petri Bernadett kutató a Trump-adminisztráció által leleplezett és megszűntetett USAID-ről beszélget, hazai vonatkozásokkal. (tovább…)

A világ mozgásban van, a változások pedig a politikai eszmék és világnézetek területét sem hagyják érintetlenül. Elon Musk és a Szilícium-völgy techóriásai nem csak politikai és gazdasági befolyásuk révén, de nézeteikkel is jelentős hatást gyakorolhatnak a következő évek, évtizedek alakulására. Úgy tűnik, érdemes lehet megismerkedni olyan fogalmakkal, mint a longtermism, protópia vagy éppen a termodinamikából származó entrópia, a távoli jövőn túl azonban a messzi múltra is pillantást kell vetnünk, korunk Amerikájára ugyanis a római köztársaság hosszú árnyéka is rávetül. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kész átverés show Németországban. Békés Márton, az Intézet igazgatója Szájer Józseffel, a Szabad Európa Intézet vezetőjével, volt európai parlamenti képviselővel beszélget, a közelgő németországi előrehozott választások kapcsán.  (tovább…)

Donald Trump kritikusai az amerikai elnök vámfenyegetéseit átgondolatlan, kapkodó és értelmetlen lépéseknek tálalják, azonban teljesen világos: érvényesíteni akarja az országának érdekeit, ami a jelek szerint be is jön neki – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindeközben az Európai Unió továbbra sem képviseli az európai érdekeket, sokkal inkább a globalista politikai erők túszaként viselkedik. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Milyen kormánybuktató forgatókönyveket próbálgatnak napjainkban? Békés Márton, az Intézet igazgatója beszélget Halkó Petra vezető elemzővel belpolitikáról és Kosztur András vezető kutatóval külpolitikáról. (tovább…)

Miközben nagy változások zajlanak a világban, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra vállalkozott, hogy megválaszolja többek között, hogy a szuverén érdekérvényesítés miként hat az emberek hétköznapjaira; milyen a viszonyunk az új amerikai adminisztrációval; mit gondolunk Grönlandról; valamint hogy vajon nekünk fontosabb-e az Európai Uniónál a Türk Tanács? (tovább…)

Január 20-án beiktatták Donald Trumpot az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztségébe, amely mind az amerikaiaknak, mind a világ többi részének jelentős változásokat ígér. Ezen változások iránya ma még persze nem teljesen látható tisztán: az új elnök nem a világ megváltását, hanem az amerikai érdekek kérlelhetetlen érvényesítését tűzte zászlajára, amely a körülményektől függően jót és rosszat is jelenthet egy számtalan ellentétes érdeket felvonultató, ugyanakkor a globalizáció által összekapcsolt világban. Európa számára a Trump-elnökség esélyt jelenthet, kérdéses azonban, hogy a kontinens jelenlegi állapotában tud-e élni vele. (tovább…)

Eurázsia egy nehezen körülhatárolható fogalom, ezáltal nem meglepő, hogy földrajzi, kulturális-civilizációs, geopolitikai, sőt akár fenomenológiai értelmezést is adhatunk jelentésének. Egyesek számára sakktáblát, összekötő hidat, kulcsterületet, hálózati csomópontot, vagy önálló játékteret, míg mások számára adott esetben kultúrréteget, etnopluralizmust, összekapcsoltságot vagy innovációs jövőtengelyt jelent. Egy azonban biztos: Eurázsia mozgásba lendült, ami az egész világra kihatással van. (tovább…)

Donald Trump győzelme és az amerikai demokraták hatalmas veresége a leglátványosabb példája annak, hogy megváltozott a korszellem és a globalisták liberális politikájára egyre kisebb a fogadókészség. Ezen kívül ugyanakkor más meghatározó országokban is hasonló folyamatoknak lehetünk a szemtanúi: Kanadában történelmi mélyponton a Liberális Párt népszerűsége, Justin Trudeau liberális kormányfő megbukott; Németországban előrehozott választás lesz a balliberális koalíció bukása miatt; míg Franciaországban kormányválság van, Emmanuel Macron a belpolitikai káosszal van elfoglalva – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a globalista politikai körök utolsó fontos bástyája Brüsszel, ahol továbbra is kézben tartják az uniós intézményrendszert. (tovább…)

Magyarország rendkívüli körülmények és kihívások idején vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. 2024-ben a magyar európai uniós elnökség tétje még nagyobb volt, mint 2011-ben, mivel Európa annak ellenére válságban maradt, hogy az európai választópolgárok tavaly júniusban a változás mellett foglaltak állást. A brüsszeli elit és az európai baloldal egyaránt foggal-körömmel ragaszkodik az elmúlt évtized hatalmi gyakorlatához és igyekezne bebetonozni a korábbi status quo-t. Eközben az európai együttműködés alappillérét jelentő két országban, Franciaországban és Németországban a korábbi baloldali kormányok összeomlása felbontani látszik a régi rendet. Az elmúlt félév során a magyar uniós elnökség a változás katalizátora kívánt lenni és egy olyan patrióta programot kínált, amely a nemzetállamok szerepének megerősítésére és az európai emberek jólétére helyezi a hangsúlyt. A francia–német irányítás megingása akadályozza az Európai Unió válaszkészségét, az új helyzet azonban előnyökkel is járhat. (tovább…)

Az elmúlt évben Lengyelországban lezajlott antidemokratikus folyamatok rámutattak arra, hogy Brüsszel és az általa kijelölt bábkormányok bármilyen eszköz alkalmazására hajlandóak a hatalom megszerzése és megtartása érdekében, az eközben elkövetett jogsértések pedig nem vonnak maguk után jogállamisági eljárásokat. Éppen ennek a megelőzése érdekében még „egy nagyon pici szuverenitásról” sem szabad lemondanunk, azzal ugyanis minden eddig elért eredményünk semmissé válhat. (tovább…)

(tovább…)

Lezárulhat az orosz–ukrán háború, erősödhetnek a patrióták az Európai Parlamentben, növekedésnek indul a magyar gazdaság, jelentős reálbéremelkedés lesz – egyebek mellett ezeket emelte ki évzáró videóelemzésében Deák Dániel a 2025-ös év várakozásai kapcsán, hozzátéve: Donald Trump január 20-i beiktatása fordulópont lesz a világpolitikában. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint minden jel arra mutat, hogy 2025 jóval könnyebb év lesz az ideinél, a hátunk mögött hagyhatjuk a koronavírus-járvány és a háború okozta negatív környezetet. Mindez jelentősen csökkentheti a protesthangulatot, ami az azt meglovagló Magyar Péter számára kedvezőtlen fejlemény. (tovább…)

Miközben néhány nappal ezelőtt újabb, magas szintű uniós vezetőt érintő korrupciós botrányra derült fény Brüsszelben, az Európai Bizottság szinte egyidőben a nemzeti kormányokat megkerülő pénzosztási rendszer kidolgozásába kezdett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben bejelentette, hogy javaslatokat dolgoznak ki az „intelligens feltételességről”, vagyis arról, hogy miként oszthatják ki a jogállamisági okokra hivatkozva felfüggesztett uniós támogatásokat anélkül, hogy a nemzeti kormányokat bevonnák a pénzek célba juttatásába. Az elképzelés nemcsak intézményesítené az egyre növekvő brüsszeli korrupciót, de a jogállamiság elvét is súlyosan sérti. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Stabil ország egy bizonytalan világban. Békés Márton, az Intézet igazgatója Szájer Józseffel, a Szabad Európa Intézet vezetőjével beszélget 2024 bel- és külpolitikai eseményeit mérlegelve. (tovább…)

Míg Amerika mozgásba lendül, addig Európa tovább vesztegel – ez a 2024-es éve mérlege. Hiába törtek előre 2024-ben Európában a szuverenista erők, a brüsszeli elit csökönyösen ragaszkodik pozícióihoz. Az Egyesült Államokban azonban fordult a kocka: Donald Trump visszatér a hatalomba, méghozzá fölényes győzelemmel. Mit hoz a jövő: belátható időn belül véget érhet-e az orosz–ukrán háború, hatalomra kerülhetnek-e a szuverenisták az európai országokban is, és van-e esélye Európának versenyképessége növelésére? (tovább…)

Donald Trump győzelmével belátható közelségbe került a tűzszünet Ukrajnában, már az ukrán elnök sem a harcok folytatásával szerezné vissza a megszállt területeket, míg az orosz elnök pozitívan nyilatkozott Trump béketörekvéseiről és meghívta őt Moszkvába tárgyalni – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor békepárti álláspontot képvisel a háború kitörése óta és míg korábban teljesen egyedül volt az álláspontjával, most már a nyugati világ egyre inkább ebbe az irányba mozdul, ami a bevándorlási válsághoz hasonlóan a magyar kormányfő igazát igazolja. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Hajtóvadászat hazafiakra, Németország amerikanizálása. Békés Márton, az Intézet igazgatója Halkó Petra vezető elemzővel és Biró András kutatóval beszélget, előbb áttekintést adva arról, hogyan kriminalizálják Nyugaton a szuverenista politizálást, majd beszámolva a német kormány összeomlásáról. (tovább…)

November 6-án összeomlott a német kormánykoalíció, miután Olaf Scholz kancellár az adósságfékszabály és azzal összefüggésben a német költségvetés körül kialakult heves viták miatt kirúgta Christian Lindner pénzügyminisztert, aminek hatására a Szabaddemokrata Párt (FPD) is kilépett a kormányból. Németország hivatalosan is kormányozhatatlanná vált, a szociáldemokrata–zöld kabinet kisebbségi pozícióba szorult, a 2025-ös költségvetés egy részére viszont még mindig nincs meg a fedezet, a gazdaság húzóágazatai mélyrepülésben vannak, a nagyvállalatok tömeges elbocsátásokat helyeznek kilátásba, a gazdaság pedig 2023 után várhatóan az idei évben is recesszióban marad. Ilyen körülmények között kerül sor tehát 2025. február 23-án előrehozott választásokra. (tovább…)

Az Európai Parlamentben előretörtek a patrióták, Ausztriában nagyot erősödnek a szuverenisták, Trump győzelmet aratott az elnökválasztáson, majd másnap megbukott a német kormánykoalíció. Minden mozgásban van, változik a világ, fordul a szél. Orbán Viktor, aki három hete megdöntötte Tisza Kálmán egyben-kormányzási rekordját, nemzetközi találkozók sokaságát bonyolította az elmúlt fél évben. Gazdasági semlegesség, új piacszerzés és nemzeti konzultáció – ez uralja a napirendet.
A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, Intézetünk stratégiai igazgatója társaságában. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása elérhető a Trump-győzelem: új aranykor a rozsdaövezetnek címmel és teljes egészében az amerikai elnökválasztással – előzményeivel, végeredményével és lehetséges következményeivel – foglalkozik. Békés Márton, az Intézet igazgatója Fekete Rajmund Amerika-kutatóval, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával beszélget. (tovább…)

Donald Trump lesz az új amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár balliberális kormánykoalíciója pedig felbomlott. Mindkét esemény jó hír Magyarország számára, hiszen a háborúpárti globalista erők gyengülését és hazánk külpolitikai mozgásterének bővülését eredményezi – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Donald Trump az elsők között hívta fel megválasztása után az egyik legszorosabb szövetségesének számító Orbán Viktort, akinek emellett az orosz és kínai elnökkel is erős partneri viszonya van, hazánk tehát minden nagyhatalommal jó kapcsolatot ápol. Ugyancsak fontos, hogy hazánk ma tartja történetének eddigi legnagyobb diplomáciai eseményét, amelyre több mint 40 ország vezetője érkezik, köztük az ukrán elnök. (tovább…)

Az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert úgy véli, hogy a tavaly decemberben elfogadott, nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért. Ez a jogszabály több intézkedés mellett létrehozta a „Szuverenitásvédelmi Hivatalt”, amelynek feladata feltárni és vizsgálni azokat a külső érdekeket szolgáló tevékenységeket és szervezeteket, amelyek Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik, befolyást gyakorolhatnak a választások kimenetelére vagy a választói akaratra. Nem meglepő, hogy a Bizottság politikai akaratának és öncélú érdekeinek az Európai Unió Bírósága előtt kíván érvényt szerezni, amikor a szuverenitásvédelmi törvényt támadja. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása az Európában keleti szél, feljövőben a globális Dél címet kapta. Békés Márton, az Intézet igazgatója az Intézet két kutatójával, Kosztur Andrással és Biró Andrással beszélget. A felvétel külpolitikai fókuszú: október második felében lezajlott három kelet-európai választás s megrendezték a 16. BRICS-csúcsot. (tovább…)

A bírósági joggyakorlat átpolitizálása a világban címmel tartott bemutatkozó beszélgetést a XXI. Század Intézet Deák Ferenc Műhelye október 29-én. A rendezvényen előadást tartott Pokol Béla, a Deák Ferenc Műhely igazgatója, Szöllősi-Baráth Szabolcs és Balássy Ádám Miklós a Műhely kutatói, illetve Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója, aki egyben a beszélgetés házigazdája is volt. (tovább…)

Komáromban találkozott újra egymással Orbán Viktor magyar, valamint Robert Fico szlovák miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb államfő. A kifejezetten jó viszonyt ápoló három ország vezetője már az elmúlt években is számos szakpolitikai területen tudott együttműködni, emellett pedig a gazdasági kapcsolatok terén is jelentős eredmények születtek. Ennek a partnerségnek a megerősítésére került sor a révkomáromi Újvárban, ahol a fokozódó migrációs nyomás elleni közös fellépés mellett a szerb uniós csatlakozás elősegítését és a jövőben történő szorosabb gazdasági és politikai együttműködést is célként fogalmazták meg a felek. Az egyre szorosabb magyar–szlovák–szerb együttműködés ugyanakkor egy formálódó patrióta tengely kialakulására is utalhat, ami a Visegrádi Együttműködés meggyengülésével mind politikailag, mind pedig gazdaságilag elősegítheti a hatékonyabb érdekérvényesítést a három ország számára, amiknek a vezetői már több éve küzdenek a nyugati fősodor által erőltetett politika ellen. (tovább…)

Az elmúlt évek a kaukázusi térség államait sem hagyták érintetlenül. A sokáig Oroszország legfontosabb régióbeli szövetségesének számító Örményország Moszkvában csalódva a Nyugat felé közeledne. Eközben az oroszokkal 2008-ban vesztes háborúba keveredő Grúzia rendezné viszonyát északi szomszédjával és saját szakadárjaival, viszont részben emiatt is elhidegülni látszik euroatlanti partnereitől. Azerbajdzsán megerősítette pozícióit a karabahi győzelemmel, az örmény–azeri konfliktus lezárása azonban még várat magára, Baku viszonya ráadásul Iránnal sem felhőtlen. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása Célpontban Ukrajna, középpontban Ausztria címmel készült és kurrens külügyi témákkal foglalkozik: keleti szomszédunkban ezer napja folyik a háború, nyugati szomszédunkban pedig áttörtek a szuverenisták. (tovább…)

A múlt hétvégi cseh és osztrák választás kapcsán sokakban felmerült a kérdés, hogy hogyan lehet, hogy a liberális Andrej Babis és az erősen jobboldali Osztrák Szabadságpárt is Orbán Viktor szövetségese, sőt közös európai pártcsaládban ülnek. Erre a magyarázat, hogy mára megváltoztak a politikai törésvonalak Európában, így már nem a jobb és– baloldali megosztottság a lényeges, hanem a globalista és patrióta törésvonal – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarországon belül az Orbán Viktor vezette jobboldali szövetség tartozik a patrióta oldalhoz, míg a legújabban a rezsicsökkentést támadó Magyar Péter-féle ellenzék a globalista tábort erősíti. (tovább…)

Történelmi győzelmet aratott az Osztrák Szabadságpárt (Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) az osztrák választások során 29,2 százalékos eredmény elérésével, azonban a koalíciós tárgyalásokat a 2019-hez képest súlyos veszteségeket elkönyvelő és 26,4 százalékot elérő – ám 37 éve (!) valamilyen formában kormányzó erőt képviselő – Osztrák Néppárt (Österreichische Volkspartei, ÖVP) fogja diktálni. Miközben az osztrák választáson résztvevők több mint 55 százaléka nemzeti szuverenista világnézetet valló pártokra szavazott (tehát az FPÖ-re és az ÖVP-re), korántsem biztos egy karakteresen szuverenista kormány megalakulása. Az FPÖ-vel az ÖVP csak abban az esetben lenne hajlandó koalícióra lépni, amennyiben a Szabadságpártot vezető Herbert Kickl lemond kancellári ambícióiról és a politikai közösségét helyezi előtérbe. Matematikailag a Néppárt a szociáldemokratákkal is képes lenne kormányt alakítani, a liberális NEOS-sal kiegészülve pedig már kényelmes többsége lenne. Egyrészről azonban Karl Nehammer pozíciója is megingott a párt élén, másrészről pedig a választók egyértelműen demonstrálták a változás iránti igényüket, aminek figyelmen kívül hagyása a Néppárt további erodálásához is vezethet. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása Az identitás, mint politikai fegyver címet kapta. A műsorban Békés Márton és Halkó Petra vezető elemző beszélget, témájuk a hét elején lezajlott, Az identitás, mint politikai fegyver címmel megrendezett kétnapos konferencia tanulsága. (tovább…)

Bár a hétvégén hazánkban tetőzött az elmúlt évtized legjelentősebb árvize, a fővárosban és országszerte továbbra is intenzív védelmi munkálatok zajlanak, amelyek Magyarország részéről komoly erőforrásokat igényelnek. Katasztrófahelyzetben az Európai Unió számára kötelesség a szolidaritás elvének alkalmazása és a rendkívüli helyzetben érintett országok megsegítése. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Magyarország minden ezzel ellentétes híreszteléssel szemben jogosult kell, hogy legyen az Európai Szolidaritási Alapból járó rendkívüli uniós támogatásra, de a szolidaritás eszménye és kötelezettsége a kohéziós és helyreállítási pénzek vonatkozásában is alkalmazandó. Főként, mivel a politikai okokból felfüggesztett uniós források egy jelentős részét hazánk éppen az árvízvédelem, vízgazdálkodás és katasztrófavédelem prioritásaira fordíthatná. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása A nemzetközi helyzet fokozódik: háborús eszkaláció, élesedő elnökválasztási verseny címmel készült. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Kosztur Andrással, a XXI. Század Intézet vezető kutatójával és Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával.  (tovább…)

„A jövők versenyét kell megnyerni” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a 23. kötcsei pikniken tartott beszédében. 2026-ra az lesz a kérdés, hogy ki milyen jövőt ígér – tette hozzá. Bár Orbán Viktor fenti kijelentését a megváltozott belpolitikai térre hivatkozva tette, az állítás külpolitikai vonatkozásban is helytálló. Az ellentétes jövőképek versenye a megváltozott európai politikai térben is az előttünk álló időszak tétje. A Patrióták frakciójának megalakulása és működése e téren vízválasztó. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása beszédes, Nem ért véget a történelem, a politikai győzelemért harcolni kell címmel készült, hazai tanulságokkal. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Deák Dániel vezető elemzővel és Bíró András kutatóval. (tovább…)

A türingiai és szászországi tartományi választások az Alternatíva Németországért (AfD) előretörését – előbbiben egyenesen történelmi győzelmét – hozták, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) várakozásokon felül való szereplésével pedig precedens nélküli helyzet állt elő Németország keleti felén. A német gazdasági és politikai elit számára immár valósággá vált, hogy stabil, kormányzóképes többséggel rendelkező tartományi kormányok létrehozására a mainstream pártok többé nem képesek az AfD vagy a BSW fősodorba való beemelése nélkül. Mivel mindegyik párt kizárja annak lehetőségét, hogy az AfD-vel együttműködjön, borítékolhatóan instabil koalíciók fognak alakulni, amelyeknek talán még többsége sem lesz a tartományi parlamentekben. Kelet-Németország mostanra egy olyan önálló politikai identitást alakított ki, amelynek tartós figyelmen kívül hagyása esetén az elit jó eséllyel tovább katalizálja az ország megosztottságát. (tovább…)

Brüsszel folytatja azt az intervenciós kísérletsorozatát, amelynek keretében jogi köntösbe bújtatott riportokban marasztalja el a nyílt társadalmak eszmerendszerét magukénak nem valló tagállamokat. A jogállam fogalmát politikai fegyverré züllesztő Európai Bizottság 2024-es jogállamisági jelentése nem okozott csalódást a korábbi riportokat ismerők számára, a 2020 óta megjelenő jelentések egyik legfőbb közös vonása, hogy a valóságot lényegesen mellőző állítások szerepelnek benne, az elmarasztalások pedig aránytalan mértékben – és az erre vonatkozó szándékosságot megerősítendő – csak azokat az országokat érintik, amelyek vezetése szembe megy a balliberális fősodor aktuális narratívájával, vagyis jelenleg szuverenista és békepárti. (tovább…)

A cél: nemzeti érzelmű, szuverenista, migrációt elutasító kormánya soha ne legyen Franciaországnak. Az eszköz: bármi. Franciaországban a cordon sanitaire-t olyan protestkoalíció állította fel, amelynek tagjait egy fő motívum kapcsolta össze: bárki csak Le Pen ne! Hasonló, építő jellegűnek erős eufemizmussal sem nevezhető motiváció húzódott meg a 2022-es magyar országgyűlési választásokon összefogó hatpárti koalíció létrejötte mögött is, ami azonban teljes kudarcba fulladt – a különbség a két ország választási rendszerén túl az egy párt(szövetség) által magáénak tudható támogatottságban és a kimagasló népi legitimációban gyökerezik. A legitimitás esszenciális eleme a jogállami berendezkedésnek és az alkotmányos kontinuitásnak, melyek franciaországi meglétével kapcsolatban egyre hangosabbak az aggályok. (tovább…)

Történelmi sikert aratott az Alternatíva Németországért (AfD), amely az európai parlamenti választások során 15,9 százalékot ért el és a második legnagyobb német frakciót delegálhatja az Európai Parlamentbe. Ezen eredmény abból a szempontból is komoly fegyverténynek tekinthető, hogy minden eddiginél erőteljesebb lejáratókampány folyt a párt ellen az utóbbi fél évben. Az országot vezető erők számára görbe tükörként kellene, hogy szolgáljon az, hogy az AfD mind a három kormánypártnál jobb eredményt ért el: az AfD a volt NDK öt tartományában is győzött, ezek közül háromban pedig tartományi választásokat tartanak szeptemberben. Miközben az országot vezető elit egyre kevésbé képes demokratikus eszközökkel a politikai kordonon kívül tartani az AfD-t, az országon belül egyre növekvő nyugati–keleti megosztottság következtében egy lappangó vasfüggöny kezdett leereszkedni Németországra. (tovább…)

Minden eddiginél komolyabb politikai és társadalmi válság alakulhat ki Szlovákiában, miután múlt héten merényletet követtek el Robert Fico miniszterelnökkel szemben. Az ország történelmében mindezidáig példátlan tett következményeként szinte rögtön felfüggesztették a parlament működését, a hatóságok pedig jelentősen megerősítették a legfőbb közjogi méltóságok védelmét. A Fico elleni merénylet a szlovákiai társadalmat is megviselte, ami az elmúlt hónapokban zajló politikai csatározások eredményeként mára minden eddiginél megosztottabbá vált. Az egyre mélyülő törésvonalak így minden bizonnyal tovább polarizálják majd a lakosságot, amiben komoly szerepe van az ellenzéki politikusoknak, akiknek a megnyilvánulásai nagymértékben hozzájárulhattak annak a közhangulatnak a kialakulásához, ami végül a miniszterelnök elleni merénylethez vezetett. (tovább…)

Május 9-e, azaz a győzelem napja az orosz emlékezetpolitika kétségkívül legnagyobb jelentőséggel bíró dátuma. A II. világháborúban – orosz neve szerint a nagy honvédő háborúban – aratott győzelem, illetve az annak emlékezetéért folytatott küzdelem jelentőségét az immár több mint két éve tartó ukrajnai háború csak növelte. Az orosz vezetés igyekszik párhuzamot állítani a jelenlegi háború és a nyolcvan évvel ezelőtt a nácizmus ellen folytatott küzdelem között, a harctéren tapasztalt legutóbbi kisebb-nagyobb sikereit a szimbólumok világában aratott győzelemmel egészítve ki. (tovább…)