Felfalja az MSZP-t a DK

  •  
  •  

Míg a Magyar Szocialista Párt tíz év leforgása alatt elvesztette szavazótáborának felét, magyar és uniós parlamenti jelenléte történelmi mélypontra zuhant, addig a Demokratikus Koalíció az ellenzék, sőt az egész baloldal vezető erejévé vált. A történelmi átrendeződés mögött a DK stabilitása, szélsőségesen Orbán-ellenes politikája és Gyurcsány Ferenc tudatos stratégiája áll. Az MSZP válsága és a DK vonzó alternatívája miatt tucatnyi alapszervezet, a tagság jelentős része és számos meghatározó politikus lépett át, vagy egyenesen kényszerült arra, hogy a DK-ban keresse a helyét. Vitatott körülmények között, de ez történt legutóbb a párt egykori elnökével, Molnár Gyulával is, ami jelképesnek mondható, hiszen az MSZP valamikori első emberéről van szó. Az előválasztásokig folytatódni fog az átlépési hullám, az MSZP-árvák a Demokratikus Koalícióban fogják keresni az egzisztenciális túlélés lehetőségét. Gyurcsány Ferenc célja ma már az, hogy függetlenül az esetleges kormányváltástól, a Demokratikus Koalíciónak legyen a legnagyobb frakciója a következő parlamenti ciklusban.

A XXI. Század Intézet elemzése bemutatja azt a történelmi átrendeződést, melynek során Gyurcsány Ferenc pártja átvette az MSZP vezető helyét a baloldalon, továbbá azokat az okokat vizsgálja, amelyek oda vezettek, hogy számtalan meghatározó szocialista politikus és az MSZP-árvák mellett a párt egykori elnöke is a Demokratikus Koalícióban látja jövőbeni karrierjének lehetőségét.

Történelmi átrendeződés a baloldalon

A Magyar Szocialista Párt az elmúlt évtizedben elvesztette szavazóinak felét, népszerűsége történelmi mélypontra került, miközben a tagság jelentős része és számos meghatározó politikus hagyta el a szervezetet. A párt társadalmi beágyazottsága meggyengült, parlamenti és önkormányzati jelenléte ciklusról ciklusra csökkent, a választásokon pedig önállóan nem, csak szövetségesekkel együtt mérette meg magát. 2014-ben Összefogás, később Kormányváltás néven alakult baloldali együttműködés keretében (Együtt–DK–MLP–MSZP–PM), 2018-ban pedig a Párbeszéddel (PM) közösen állított országos listát, utóbbi esetében saját miniszterelnök-jelölt nélkül (Karácsony Gergely, a PM társelnöke volt a közös jelölt). Uniós parlamenti képviselőinek száma a mostani ciklusra mindössze egy főre (Újhelyi István) csökkent a 2009-es négyhez képest.

A Demokratikus Koalíció az MSZP nyitott platformjaként indult 2010-ben, a következő évben azonban már önálló pártként jegyezték be (2021. október 22.), ami gyakorlatilag a szocialista párt szétszakadását és tömeges átlépési hullámot okozott, és ez kezdetben komoly személyes konfliktusokkal járt együtt. Gyurcsány Ferenc pártja 2014-ben – a balliberális értelmiségi holdudvar nyomására – az MSZP-vel együtt alkotott többpárti szövetségben, később azonban önállóan és évről-évre nagyobb részsikerekkel vett részt magyar és uniós voksolásokon. A DK alapítói zömmel az MSZP-ből kilépők voltak, de az évek során az egykori SZDSZ-ből és a pártpolitikán kívülről is érkeztek a Gyurcsány-pártba ismert balliberális közszereplők.

A Demokratikus Koalíció tíz év alatt – következetes Orbán-ellenes politikával és szervezeti stabilitással – az ellenzék olyan vezető erejévé vált, amely vonzó alternatívát mutatott baloldali, így MSZP-s politikusok számára is.

Országgyűlési választások:

  MSZP Demokratikus Koalíció
  Listás eredmény képviselő  parlamenti jelenlét Listás eredmény képviselő parlamenti jelenlét
2010 19,3 % (önállóan) 59 15,28 %
2014 25,6 % (Összefogás) 26 13 % 25,6 % (Összefogás) 4 2 %
2018 11,91 % (MSZP–PM) 13 6,5 % 5,37 % (önállóan) 9 4,5 %

EP-választások:

  MSZP Demokratikus Koalíció
  Listára leadott szavazatok Listára leadott szavazatok Parlamenti képviselő Listára leadott szavazatok Listára leadott szavazatok Parlamenti képviselő
2009 17,37 % 503.140 4
2014 10,9 % 252.751 2 9,75 % 226.086 2
2019 6,61 % 229.551 1 16,05 % 557.081 4

A közvélemény-kutató intézetek méréseinek átlagát véve a DK ma már kétszer akkora támogatottsággal bír, mint az MSZP.

Előbbi a biztos pártválasztók között 11, utóbbi mindössze 5 százalékon áll. Gyurcsány Ferenc pártja tíz év alatt utolérte és számos tekintetben meg is előzte a szocialistákat. A politikai baloldalon történelmi átrendeződés zajlott le, ennek végösszege az, hogy a Demokratikus Koalíció gyakorlatilag elszívta a szocialista párt szavazóinak és szimpatizánsainak nagy részét, átléptette a párttagság jelentős hányadát és részben maga mellé állította a balliberális értelmiségi holdudvart.

A szocialisták mindezzel együtt folyamatos szervezeti és vezetői válsággal küszködnek, amit jól mutat az a tény, hogy az elmúlt tíz évben ötször tartottak tisztújítást, illetve a mostani társelnökökkel együtt öten vezették a pártot (2010: Mesterházy Attila, 2014: Tóbiás József, 2016: Molnár Gyula, 2018–20: Tóth Bertalan, jelenleg társelnökként Kunhalmi Ágnessel együtt). Továbbá a 2018 előtti ciklusokban számos politikus hagyta el a pártot, vagy zárták ki (Botka László, Hiesz György, Szanyi Tibor, Tóbiás József), illetve alapszervezetek tucatjai szűntek meg politikai okok és viták miatt (legutóbb 2020-ban a teljes Pest megyei tagságot függesztették fel). Az egykor legnagyobb társadalmi beágyazottsággal és legtöbb alapszervezettel rendelkező kommunista utódpárt 2010 óta végérvényesen elvesztette a rendszerváltoztatáskor megszerzett materiális előnyeit, mára egy olyan kispárttá vált, amely önállóan – a közvélemény-kutatások szerint – nagy eséllyel nem tudná átlépni a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt.

A baloldal átrendeződésének évek óta tartó folyamata mögött Gyurcsány Ferenc erősödő és megosztó szerepe áll.

Míg sokan a Demokratikus Koalícióba léptek át, addig mások – éppen a pártvezető növekvő befolyása miatt – tőle független politikai formációkat kerestek vagy alapítottak (Szanyi Tibor ISZOMM pártja). Gyurcsány Ferenc szándéka azonban egyértelmű: bedarálni az MSZP-t és egy általa vezetett ellenzéki összefogással nekifutni a következő országgyűlési választásnak. Legfőbb célja, hogy a következő parlamenti ciklusban a DK-nak legyen a legnagyobb frakciója a baloldalon, függetlenül attól, hogy mi lesz a voksolás végkimenetele.

Átlépések az előválasztás előtt

Az elmúlt héten az MSZP elnöksége két olyan meghatározó politikusának tagságát függesztette fel, akik az utóbbi időben már a Demokratikus Koalícióhoz közeledtek. Az MSZP elnöksége azonnali hatállyal – az etikai eljárást mellőzve – egyhangú szavazással felfüggesztette Molnár Gyula párttagságát, amiért a politikus nemcsak a Demokratikus Koalíció jelöltjeként kíván indulni az ellenzéki előválasztásokon (Budapest 18. választókörzet), de úgy nyilatkozott, hogy mandátumszerzése esetén a DK frakciójába fog beülni. A felfüggesztés körülményeiről és okairól jelenleg is vita folyik az MSZP elnöksége és a képviselő között, utóbbi azt állítja, hogy egy politikai alku áldozata és saját elhatározásából nem közeledett volna a DK-hoz.

Molnár Gyula 2016 és 2018 között az MSZP elnökeként, azaz a párt első embereként dolgozott, az elmúlt harminc évben pedig számtalan más vezető párttisztséget töltött be: 1990 előtt a KISZ III. kerületi titkára, a rendszerváltoztatás idején a Baloldali Ifjúsági Társulás elnöke, 1998 és 2000 között az MSZP alelnöke volt, mielőtt pártvezető lett. Tizenhat éven keresztül országgyűlési képviselőként (1990–2006) és két ciklusban a XI. kerület polgármestereként (2002–2010) tevékenykedett. A 2018-as országgyűlési választásokon a budapesti 18. választókerületben egyéni képviselői mandátumot szerzett és jelenleg is MSZP-s képviselőként dolgozik, annak ellenére, hogy az MSZP elnöksége felfüggesztette párttagságát.

A volt pártelnök története jól jelképezi a szocialisták szervezeti válságát, belső vitáinak mélységét és a jelentéktelenné válás folyamatát.

A szocialisták elnöksége – Molnár Gyula ügyével egyidőben – visszavonta a komlói egyéni jelöltjük, Szakács László támogatását is, miután beállt mögé a Demokratikus Koalíció. Az MSZP Baranya megyei vezetője a múlt héten bejelentette, hogy az MSZP, a Párbeszéd és a DK vezető testületeinek megállapodása értelmében a három párt közös jelöltjeként indul az előválasztáson Baranya megye 2-es egyéni választókerületében. A szocialista párt elnöksége azonban szokatlan módon visszavonta jelölését, mert felmerült annak lehetősége, hogy a mandátumszerzés esetén ő is a DK frakciójába ülne be, amit viszont a képviselő a mai napig vitat. Szakács László 2002 és 2006 között Komló alpolgármestere, majd a térség országgyűlési képviselője volt két ciklusban is (2006–2010, 2014–2018). A legutóbbi országgyűlési választásokon ugyan mandátumot nem szerzett, de 2019. december másodikán az MSZP országos listájáról Tóbiás József lemondása után ismét bekerült a parlamentbe, ahol jelenleg is az MSZP frakciójában dolgozik. A zavaros eseményeket jól jellemzi, hogy jelenleg nem tudni, hogy Szakács végül kinek a jelöltje lesz.

A két meghatározó politikus átlépése nem előzmény nélküli. A 2019-es önkormányzati választások óta többek közt két budapesti polgármester és egy alpolgármester is átlépett a Demokratikus Koalícióba, ahol saját bevallásuk szerint hatékonyabban tudják a jövőben képviselni a kerületük érdekeit. Óbuda és Pestszentlőrinc szocialista polgármesterei, Kiss László és Szaniszló Sándor, illetve Trippon Norbert Újpest alpolgármestere (Farkas Istvánnal és Szabó Gáborral, két önkormányzati képviselővel együtt) 2020 februárjában úgy döntöttek, hogy megtartva választott pozíciójukat, kilépnek az MSZP-ből és belépnek a Demokratikus Koalícióba.

A két, DK-ba igazoló polgármester átlépése után átrendeződött a fővárosi közgyűlés is, megemelve a Gyurcsány-párt befolyását.

Amellett, hogy Karácsony Gergely tanácsadói körében és fővárosi cégek élén feltűntek a Gyurcsány-kormány egykori tagjai (Draskovics Tibor, Katona Tamás, Kolber István, Tordai Csaba) az átlépéseknek köszönhetően ma már a DK rendelkezik a fővárosi közgyűlés legnagyobb frakciójával. Az MSZP-nek az önkormányzati választások után 7, míg a DK-nak 4 képviselője volt, ám ez most 5 szocialistára, illetve 6 DK-s képviselőre módosult. Karácsony Gergely legerősebb alpolgármestere, Gy. Németh Erzsébet is a Gyurcsány-párthoz tartozik, így nem csoda, ha a városházán egy „titkos” DK-kabinetről beszélnek.

Az MSZP-árvák jövője a Demokratikus Koalíció

Összességében elmondható, hogy miközben az MSZP elvesztette vezető ellenzéki és baloldali szerepét, addig a Demokratikus Koalíció a legnagyobb ellenzéki párttá, sőt a mostani összefogás domináns erejévé vált. Az egykor többmilliós szavazótáborral rendelkező MSZP mára kispárttá zsugorodott, amelynek csupán Budapest egyes kerületeiben, Salgótarjánban és Szegeden maradtak erős pozíciói. Az előválasztásokra készülve jól látszik, hogy vezető politikusaik már csupán saját egzisztenciális, illetve politikai életben maradásukkal vannak elfoglalva, mivel pedig a DK egyre vonzóbb lehetőséget mutat, így várhatóan több politikusuk fog átlépni a következő hónapokban.

Miután az előválasztásokra készülő pártok megállapodásában érvényesült az úgynevezett Gyurcsány-forgatókönyv, azaz a totális összefogás (egy jelölt, egy lista és közös miniszterelnök-jelölt), a Demokratikus Koalíció egyre inkább átvette a politikai kezdeményezéseket is. Gyurcsány Ferencnek a kormányváltásnál is fontosabb célja a baloldal elfoglalása, politikáját ma ennek rendeli alá. Mindeközben az előválasztásokra készülő MSZP befolyását jelenleg csupán a szövetségese (Párbeszéd), pontosabban Karácsony Gergely személye tartja életben.

A szocialisták és a PM politikai szimbiózisa annak köszönhető, hogy a Párbeszédnek nincs tagsága, az MSZP-nek pedig hiányzik a vezető politikusa.

Mindezek ellenére az MSZP „politikai szavatossága” lejárt, a baloldal teljes lefedésére és az MSZP-árvák befogadására 2022 után minden bizonnyal a Demokratikus Koalíciónak lesz a legnagyobb esélye. A baloldalon tehát minden a Gyurcsány-terv szerint halad.