Rendszerválság felé halad Németország

Mostanra egyre kevesebben vonják kétségbe, hogy az elmúlt két évben a német választók akaratát semmibe vevő és külföldi érdekeket képviselő kormány körül egyre inkább fogy a levegő. Azonban még ennél is nagyobb horderővel bír, hogy Németország jelenlegi állapotában a kormányozhatatlanság felé halad: az ország bénultságát okozó strukturális problémáknak mindössze az apró visszatükröződései olyan események, mint a társadalom minden rétegét érintő elégedetlenség, a koalíciós és költségvetési válság, a gazdatüntetések, az AfD elleni mesterkélt tömegtüntetések, vagy az egymás után bejelentett pártalapítások. A kormány helyzetét tovább nehezíti, hogy ezen események összefonódása következtében a rendszerellenes hangulat egyre erősödik, és a német politikai elit hatalma immár nem tűnik megingathatatlannak. (tovább…)

Gyurcsányi úton a német baloldal

Már hetek óta tiltakoznak a rendkívül népszerűtlen balliberális német kormány ellen, melynek tevékenysége nagyban hasonlít a Magyarországon 2010-ig hivatalban lévő Gyurcsány–Bajnai-kormányokéhoz – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a lakosságot érintő megszorítások, az egyes jobboldali pártokra vonatkozó betiltási tervek, a szélsőjobbal való riogatás, a politikai helyzet teljes félreértése, a rendőri erőszak és az emberek érzékenységével nem törődő kommunikáció a jelenlegi német és a 2010 előtti magyar baloldali kormányt egyaránt jellemzik. Hozzátette: a mélyülő belpolitikai és gazdasági válság jobboldali előretörést hozhat Németországban is. (tovább…)

Gyökeresen átalakulhat a német politikai rendszer

A karakteres német politikus, Sahra Wagenknecht október 23-án hivatalosan is bejelentette, hogy kilenc társával együtt kilép a német Die Linkéből és új egyesületet alapít, jövő év elejétől pedig párttá is szerveződnek Sahra Wagenknecht Szövetség (Bündnis Sahra Wagenknecht, BSW) néven. Ezzel lezárulni látszik a két éve tartó pártalapítás körüli huzavona és alapjaiban rendeződhet át a német pártrendszer. Egyes felmérések szerint a BSW leginkább az Alternatíva Németországért (AfD) kárára tudna növekedni, ugyanakkor a német politikai rendszer egészét tekintve az AfD akár profitálhat is a helyzetből. Noha valós a veszélye annak, hogy az AfD szavazóinak néhány százaléka átpártolna Wagenknecht új pártjához, ha a két rendszerellenzéki párt között kölcsönös előnyök mentén mégis létrejönne egyfajta együttműködés, akkor akár képessé is válhatnának a fősodratú pártok által mesterségesen létrehozott politikai kordon lebontására. Ennek esetleges megvalósulásával új politikai korszak köszöntene Németországra. (tovább…)

Se hús, se hal: német–francia reformjavaslat az EU jövőjéről

Az Európai Unió nem lehet erős, ha nem erősek az együttműködést alkotó egyes nemzetek. A néhány nappal ezelőtt zárult granadai informális EU csúcs napirendjén is szereplő, EU jövőjéről szóló német–francia reformjavaslat látszólag ésszerű alternatívát kínál az eddigi erőltetett föderalista kincstári nézetekkel szemben, hiszen színlegesen megőrzi a tagállamok választási lehetőségét az európai együttműködés egyes szintjeiben való részvételt illetően. A valóságban azonban az európai egység felváltását célzó új terv súlyos kockázatokat hordoz magában: a többsebességes Európa új javaslata intézményesíti az Európai Unión belül évtizedek óta jelen lévő aszimmetriát mag és periféria, követendők és követők, régi és új tagállamok között, felszámolva ezzel a demokrácia, szabadság és megegyezés értékein alapuló közösséget. (tovább…)

Az AfD valódi alternatívát kínál Németországnak

Németországban a választók egyre növekvő aránya gondolja azt, hogy az Alternative für Deutschland (AfD) – a párt nevéhez hűen – valóban képes alternatívát nyújtani az ország számára. A legújabb felmérések szerint az AfD 22 százalékos országos támogatottsággal a második legnépszerűbb párttá vált, ám ami talán ennél is fontosabb, hogy a párt fölött áttörni látszik az az üvegplafon, amely a német politikai és médiaelit asszisztálása mellett gátat szabott a „szalonképtelennek” titulált párt növekedésének: már a németek választók közel 30 százaléka nem zárja ki, hogy az AfD-re szavazzon. Mostanra a legfőbb kérdéssé az vált, hogy az AfD támogatottságának növekedése – a választók egyre erősödő akaratának megfelelően – kikényszeríti-e a fősodratú pártoktól a mesterségesen létrehozott politikai kordon lebontását. (tovább…)

Zsákutcában a német zöldek energiafordulata

Egy évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy „a nagy zöld átmenet” víziója éppen a német zöldbaloldal (Bündnis 90/Die Grünen) kormányra kerülése idején fog léket kapni. Az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság azonban átstrukturálta a prioritásokat Németországban, vagyis az ellátásbiztonság fontosabbá vált a „zöldítésnél”. Az Egyesült Államokból hatalmas, természetszennyező tankerhajókon érkező LNG-gáz, a még működő német atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása, és a kétes emberi jogi helyzettel rendelkező közel-keleti rezsimekkel való tárgyalások mind ebbe a sorba illeszkednek. Ám a német Energiafordulat (Energiewende) program kudarcát mégis az szemlélteti legjobban, hogy az erkelenzi szénbánya terjeszkedése miatt szélerőműveket szerelnek le, ez pedig már nyíltan a német energiaforradalom bukásának beismerése. (tovább…)

Szűkül a német kormány mozgástere

Az egész Európában jelen lévő energiaválság különösen érzékenyen érinti Németországot, amit tovább súlyosbít, hogy a kontinens ipari nagyhatalmát vezető kormánykoalíció eddig semmilyen eszközzel nem tudott úrrá lenni az egyre kiterjedtebbé váló krízisen. Amellett, hogy az energiaárak drasztikusan megemelkedtek az országban, történelmi csúcson van az infláció, egyre csökken a piaci szereplők befektetési bizalma, a legtöbb szakértő immár biztos recessziót jósol a 2023-as naptári évre, ráadásul a gázhiány miatt esetlegesen leálló – vagy külföldre menekülő – iparágak rémképe is egyre fenyegetőbb alakot ölt. Mindezek együttes hatása pedig megélhetési válságot idézett elő, amely már az átlagemberek egzisztenciáját is fenyegeti, amit jól mutat, hogy egyre több német nagyvárosban tüntetnek a kormány politikája ellen. A koalíciós kormány sikertelen válságkezelése egyre gyakrabban válik kritika tárgyává, ami már nem csak a fősodorból kiszorított pártok (Alternative für Deutschland, Linke) oldaláról érkezik, hanem a CDU/CSU pártszövetség, valamint a német ipar vezetőinek részéről is. Ez pedig természetszerűleg jár együtt a politikai erőviszonyok átrendeződésével is. (tovább…)

Ezért bukott meg Merkel pártja

Angela Merkel 16 évnyi regnálása után új kancellár kerül Európa vezető hatalmának élére. A szociáldemokraták (SPD) Olaf Scholz vezetésével megnyerték a választást, azonban a szoros eredmények miatt az új koalíciós kormány felállítása akár még hónapokig eltarthat. A CDU választási veresége ellenére nem esélytelen, hogy végül Armin Laschet lesz az ország kancellárja, azonban az bizonyos, hogy a „zöldek”, és szabaddemokrata FDP lesznek a „királycsinálók”. A kereszténydemokrata gyökereitől elszakadt, évek óta balratolódó CDU saját csapdájába esve így nemcsak győzelemhez segítette a baloldalt, de jó eséllyel a kormánykoalícióból is kimarad. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Prőhle Gergely, volt németországi nagykövet, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója és Galló Béla, szociológus, a XXI. Század Intézet főmunkatársa voltak, akik egyetértettek abban, hogy valószínűleg szociáldemokrata kancellárja lesz Németországnak. (tovább…)

A családokat sújtaná a brüsszeli zöldadó

A klímaváltozás kérdése és annak kezelése mára az egyik legaktuálisabb témává vált a világ vezetőinek körében. A problémával kapcsolatban több megoldási javaslat is született, ezek közül a legtöbb azonban a nagyvállalatok helyett a családokkal fizettetné meg a klímaváltozás elleni harc árát. Jó példa erre az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúllyal bíró karbonadó bevezetésének kérdése, ami a tagállamokban többmillió háztartás energiaszámláinak megemelkedését eredményezné. Ezzel párhuzamosan tagállami szinten is egyre több zöldbaloldali párt programjában jelenik meg valamilyen formában a leginkább családokat sújtó zöldadó terve, ami az egyes országok eladósítása mellett komoly munkanélküliséget is eredményezne.  (tovább…)