Címke: Németország

Németországban a választók egyre növekvő aránya gondolja azt, hogy az Alternative für Deutschland (AfD) – a párt nevéhez hűen – valóban képes alternatívát nyújtani az ország számára. A legújabb felmérések szerint az AfD 22 százalékos országos támogatottsággal a második legnépszerűbb párttá vált, ám ami talán ennél is fontosabb, hogy a párt fölött áttörni látszik az az üvegplafon, amely a német politikai és médiaelit asszisztálása mellett gátat szabott a „szalonképtelennek” titulált párt növekedésének: már a németek választók közel 30 százaléka nem zárja ki, hogy az AfD-re szavazzon. Mostanra a legfőbb kérdéssé az vált, hogy az AfD támogatottságának növekedése – a választók egyre erősödő akaratának megfelelően – kikényszeríti-e a fősodratú pártoktól a mesterségesen létrehozott politikai kordon lebontását. (tovább…)

Egy évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy „a nagy zöld átmenet” víziója éppen a német zöldbaloldal (Bündnis 90/Die Grünen) kormányra kerülése idején fog léket kapni. Az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság azonban átstrukturálta a prioritásokat Németországban, vagyis az ellátásbiztonság fontosabbá vált a „zöldítésnél”. Az Egyesült Államokból hatalmas, természetszennyező tankerhajókon érkező LNG-gáz, a még működő német atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása, és a kétes emberi jogi helyzettel rendelkező közel-keleti rezsimekkel való tárgyalások mind ebbe a sorba illeszkednek. Ám a német Energiafordulat (Energiewende) program kudarcát mégis az szemlélteti legjobban, hogy az erkelenzi szénbánya terjeszkedése miatt szélerőműveket szerelnek le, ez pedig már nyíltan a német energiaforradalom bukásának beismerése. (tovább…)

Az egész Európában jelen lévő energiaválság különösen érzékenyen érinti Németországot, amit tovább súlyosbít, hogy a kontinens ipari nagyhatalmát vezető kormánykoalíció eddig semmilyen eszközzel nem tudott úrrá lenni az egyre kiterjedtebbé váló krízisen. Amellett, hogy az energiaárak drasztikusan megemelkedtek az országban, történelmi csúcson van az infláció, egyre csökken a piaci szereplők befektetési bizalma, a legtöbb szakértő immár biztos recessziót jósol a 2023-as naptári évre, ráadásul a gázhiány miatt esetlegesen leálló – vagy külföldre menekülő – iparágak rémképe is egyre fenyegetőbb alakot ölt. Mindezek együttes hatása pedig megélhetési válságot idézett elő, amely már az átlagemberek egzisztenciáját is fenyegeti, amit jól mutat, hogy egyre több német nagyvárosban tüntetnek a kormány politikája ellen. A koalíciós kormány sikertelen válságkezelése egyre gyakrabban válik kritika tárgyává, ami már nem csak a fősodorból kiszorított pártok (Alternative für Deutschland, Linke) oldaláról érkezik, hanem a CDU/CSU pártszövetség, valamint a német ipar vezetőinek részéről is. Ez pedig természetszerűleg jár együtt a politikai erőviszonyok átrendeződésével is. (tovább…)

Angela Merkel 16 évnyi regnálása után új kancellár kerül Európa vezető hatalmának élére. A szociáldemokraták (SPD) Olaf Scholz vezetésével megnyerték a választást, azonban a szoros eredmények miatt az új koalíciós kormány felállítása akár még hónapokig eltarthat. A CDU választási veresége ellenére nem esélytelen, hogy végül Armin Laschet lesz az ország kancellárja, azonban az bizonyos, hogy a „zöldek”, és szabaddemokrata FDP lesznek a „királycsinálók”. A kereszténydemokrata gyökereitől elszakadt, évek óta balratolódó CDU saját csapdájába esve így nemcsak győzelemhez segítette a baloldalt, de jó eséllyel a kormánykoalícióból is kimarad. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Prőhle Gergely, volt németországi nagykövet, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója és Galló Béla, szociológus, a XXI. Század Intézet főmunkatársa voltak, akik egyetértettek abban, hogy valószínűleg szociáldemokrata kancellárja lesz Németországnak. (tovább…)

A klímaváltozás kérdése és annak kezelése mára az egyik legaktuálisabb témává vált a világ vezetőinek körében. A problémával kapcsolatban több megoldási javaslat is született, ezek közül a legtöbb azonban a nagyvállalatok helyett a családokkal fizettetné meg a klímaváltozás elleni harc árát. Jó példa erre az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúllyal bíró karbonadó bevezetésének kérdése, ami a tagállamokban többmillió háztartás energiaszámláinak megemelkedését eredményezné. Ezzel párhuzamosan tagállami szinten is egyre több zöldbaloldali párt programjában jelenik meg valamilyen formában a leginkább családokat sújtó zöldadó terve, ami az egyes országok eladósítása mellett komoly munkanélküliséget is eredményezne.  (tovább…)

A klímaváltozás folyamata a migráció mellett kétségtelenül uralta az elmúlt évek közbeszédét. A német Szövetség ’90/Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) párt történelmi lehetősége arra, hogy Németország következő kancellárját adja, kiváló alkalmat biztosít, hogy tüzetesebben megvizsgáljuk a környezetvédő mozgalmakat. A zöldbaloldal látványos, jól kommunikálható látszatcselekvésekkel igyekszik politikai tőkét kovácsolni, amiben fontos szerepet játszik, hogy progresszív társadalompolitikai céljaikat zöld köpenybe bújtatva igyekeznek megvalósítani. A klímaváltozással kapcsolatos cselekvési terv egyik legkevésbé taglalt sarokköve a tömeges migráció legalizálásának kérdése, éppen ezért fontos, hogy a globális klímaváltozás hatásai ellen való küzdelem konzervatív olvasatának kellő figyelmet szenteljünk. (tovább…)

Január 16-án új pártelnököt választott a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Az elnökségért folyó versenyt végül Armin Laschet nyerte meg, aki a párt kilencedik elnökeként kezdi meg tevékenységét. A 2017-től Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként tevékenykedő politikus bár valamelyest eltérő álláspontot képvisel bizonyos kérdésekben, várhatóan továbbra is a jelenlegi német kancellár által folytatott politikát fogja képviselni a jövőben. Laschet megválasztása Magyarország számára ugyanakkor kedvező változást hozhat a jövőben, sok kérdésben ugyanis a hivatalban lévő kancellárénál barátibb hangnemet üthet meg Magyarországgal kapcsolatban. (tovább…)

Magyarország számos kérdésben irányadóvá vált 2010 óta az Európai Unióban, ráadásul egy olyan közép-európai szövetségépítésbe kezdett, amelynek köszönhetően térségünk mára képes szembeszállni akár Európa legnagyobb hatalmaival is – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az uniós tárgyalások ugyan még zajlanak, de már most látni, hogy a balliberális többségű Európai Parlament szinte mindent elveszíthet, amit november elején beleírt a „jogállamisági mechanizmusnak” nevezett törvénytervezetbe, Magyarország és Lengyelország pedig elérte a tárgyalásokon azt, amit szeretett volna. Mindez azt mutatja, hogy megéri Magyarországnak kiállnia a nemzeti szuverenitásáért, hiszen így még az ilyen erős politikai nyomásgyakorlásnak is ellen tud állni – tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hiába próbálták a tárgyalások során megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ez nem sikerült. (tovább…)

Az összes uniós tagállam ki van szolgáltatva a német beruházásoknak, a németek által irányított eurónak, ami nagyon nagy probléma – mondta Schmidt Mária az M5 műsorában. A XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Németország mondvacsinált ügyekkel próbálja a saját dominanciáját Magyarországgal szemben érvényesíteni, aminek az elmúlt négy évben a Trump-adminisztráció valamelyest gátat szabott. Joe Biden győzelmével szerinte nem lesz egy olyan ellenerő, amely kordában tartaná a német nagyhatalmi törekvéseket Európában. (tovább…)

A német politika és sajtó meghívót küldött a migránsoknak 2015-ben, pedig egy ilyen döntést egyedül nem hozhatott volna meg – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, ahol Prőhle Gergellyel, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatójával és Frank Füredivel, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetett az immár 5 éves német migránspolitikáról és annak politikai, társadalmi hatásairól. A műsor házigazdája Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. (tovább…)

A magyar-német gazdasági kapcsolatok elképesztően erősek, ráadásul az elmúlt időszakban a politikai helyzet is enyhült a két ország között, hiszen Angela Merkel belátta, Orbán Viktor politikai stabilitást jelent Közép-Európa számára, ami a németeknek gazdasági és politikai szempontból egyaránt rendkívül fontos – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című online műsorában. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a műsorban egyebek mellett arról beszélt, a német soros elnökségnek nagyon sok fajsúlyos kihívással kell megküzdenie, a bevándorlás kapcsán az elosztási mechanizmust leszámítva már lényegében a korábbi magyar javaslatokat látjuk visszaköszönni, hiszen látják már ők is, hogy a 2015-ös német álláspont „totális kudarc”. Galló Béla, politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint a magyar kormány nagyon okos álláspontot képvisel az uniós hitelfelvétel kapcsán, sikeresen képviseli a magyar érdekeket. A műsor házigazdája, Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője pedig kiemelte, a soros elnökség alatt a németeknek kompromisszumra kell törekedniük, ugyanakkor várhatóan a saját érdekeiket akarják majd érvényesíteni minden kérdésben.

(tovább…)

2020. február 5.-e megváltoztatta Németországot. Ezen a napon a kis Türingia tartományban a tartományi parlament az FDP-s Thomas Kemmericht új miniszterelnökké választotta. Bár titkos volt a választás, a médiában nagy felháborodást váltott ki annak a „tabunak a ledöntése“, hogy egy demokratikus politikus előszőr választatta meg magát a nemzeti-konzervatív AfD párt szavazataival kormányfővé. (tovább…)

Már azzal is az állását kockáztatja az ember Németországban, ha egy kávét megiszik valamelyik jobboldali AfD-s politikussal. Európa vezető hatalma nagyon rossz irányba halad, egy felmérés alapján a lakosság többsége szerint például vigyázni kell azzal, mit mond az ember a nyilvánosság előtt, hiszen annak súlyos következményei lehetnek. A XXI. Század Intézet „Mit szabad ma mondani?” című konferenciáján a német sajtóhelyzetről és a véleménynyilvánítási szabadság hiányáról Jan Fleischhauer német újságíró beszélt, aki harminc éven át dolgozott a Spiegelnél. (tovább…)

A XXI. Század Intézet meghívására Budapestre érkezik Jan Fleischhauer német újságíró, aki részt vesz az október 31-i rendezvényünkön, amelyen Schmidt Máriával, a XXI. Század Intézet főigazgatójával és Boris Kálnoky újságíróval beszélget arról, vajon mit szabad ma mondani a véleménynyilvánítás  és a gondolat szabadságáról. (tovább…)

Az európai és németországi ipari menedzser indexek rég nem látott mélységben járnak, egyre határozottabban jelezve az eurózóna közelgő gazdasági válságát, mely az egész kontinensre drámai hatással lehet.

(tovább…)

Ki szereti a tilalmakat!? Németországban rengeteg tilalom létezik, mégsem tilos a kommunista diktatúra jelképeinek közszemlére tétele. Bárki zavartalanul sétálhat az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) felségjeleivel díszített pólóban a városban. Ki lehet állni NDK-egyenruhában a Brandenburgi kapu elé vagy stasisnak öltözve lehet nosztalgiapartikra járni. Manapság leveskonzervekre is nyomtatnak NDK-címert, Stasi-emblémás öngyújtót árulnak és NDK-s ereklyékkel dekorálnak éttermeket. Akár sarlóval és kalapáccsal is lehet tüntetni a kommunizmus újbóli bevezetése mellett és olyan tömeggyilkosokat is lehet éltetni, mint Sztálin és Mao Ce Tung. Más, egykori szocialista országokban, mint például Lettországban vagy Litvániában mindez tilos.

(tovább…)

Emmanuel Macron támogatná Angela Merkelt, ha a német kancellár indulna az Európai Bizottság elnöki székéért. Ez nem a francia elnök zsenijét, hanem kétségbeesettségét mutatja.

(tovább…)

A német hivatalos politika nem száll szembe a muszlim antiszemitizmussal. Helyette azt tanácsolja, hogy a zsidók nyilvános helyen ne viseljenek kipát. (tovább…)

Angela Merkelnek sikerült egy nagy NDK-t csinálnia Németországból – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az intézményben rendezett Németkérdés újra? című konferencián. A XXI. Század Intézet Helyzet van című programsorozatának részeként rendezett konferencia mottója: Németország túl erős, vagy túl gyenge? 
(tovább…)