Gyurcsány forgatókönyvét valósítja meg a baloldal

  •  
  •  

A kezdetben vitatott, mára azonban valósággá vált ellenzéki összefogás formáját Gyurcsány Ferenc egy évvel ezelőtt fogalmazta meg.  A szivárványkoalícióban részt vevő pártok, különösen a Jobbik, az LMP és a Momentum – fenntartásaikat és identitásukat feladva – fogadták el a volt miniszterelnök által kijelölt politikai játékteret, így ma már egy nemzetközi baloldali párt áll az Orbán-kormánnyal és az egységes jobboldallal szemben.  Gyurcsány látszólag háttérbe vonult, mégis az elmúlt egy évben az ő akarata érvényesült: megírta a „habarékellenzék” együttműködésének szabályait, kiosztotta a szerepeket, illetve ernyőszervezetként pozícionálta a legstabilabb és legnagyobb erőforrásokkal rendelkező, általa vezetett Demokratikus Koalíciót. Jelenleg a mindenkinél radikálisabb és következetesebb Orbán-ellenes politikájával igyekszik elnyerni a protestszavazók szimpátiáját, miközben egy lépéssel mindig a szövetségesei előtt jár.

A XXI. Század Intézet elemzése ezúttal az ellenzéki összefogás formálódását és az együttműködő szervezetek helyzetét vizsgálja meg. Az elemzés rámutat arra, hogy az elmúlt egy évben Gyurcsány Ferenc akarata érvényesült, továbbá bemutatja a baloldalon kialakult játékteret.

A Gyurcsány-képlet: totális összefogás

Pontosan egy évvel ezelőtt, a karantén időszakában készült videómegosztásában fogalmazta meg Gyurcsány Ferenc az ellenzéki együttműködés formájának sarokpontjait: minden körzetben egy jelölt, egy lista és közös miniszterelnök-jelölt. A Jobbik, az LMP és a Momentum akkor még elutasította a „totális összefogás” elvét. Jakab Péter a szavazatmaximalizálás és a szövetségesek szavazótáborában egymással szembeni magas elutasítottság miatt „két listás” megoldást javasolt, melyben az „új ellenzéki pártok” (Jobbik, LMP-Zöldek, Momentum) mellett állt volna a „régi pártok” listája (DK, MSZP, Párbeszéd). Fekete-Győr András egykor, a szimpatizánsaik véleményére hivatkozva, kizárólag egy Gyurcsány Ferenc nélküli együttműködést tartott elfogadhatónak, amely véleményhez több LMP-s politikus is csatlakozott.

A 2019-es önkormányzati választások óta formálódó úgynevezett „koordinált együttműködés” a tavaly október 11-én megtartott időközi voksoláson lépett szintet, mikor mind a hat ellenzéki párt felsorakozott a jobbikos Bíró László mögött. A botrányoktól hangos kampány során azonban az egykor még a Gyurcsány-kormánnyal szemben alapított Jobbik, a teljes politikai elitváltást követelő Momentum és az ex-miniszterelnököt évekig korrupcióval vádoló LMP, illetve kiszivárgott hanganyagok szerint maga Karácsony Gergely is komoly fenntartásokat fogalmazott meg Gyurcsány Ferenc személyével kapcsolatban. Augusztusban Fekete-Győr András ráadásul nyilvános konfliktusba keveredett vele a gödi önkormányzatban kialakult koalíciósválság apropóján, amit a Balaton partján létrejött spontán találkozón sem sikerült elsimítani.

Az időközi voksolás után, amit végül Koncz Zsófia, a Fidesz–KDNP jelöltje nyert meg, az ATV-ben nyilatkozó Vadai Ágnes alelnök nyíltan megzsarolta a szövetségeseit azzal, hogy Gyurcsány Ferenc nélkül nem lehetséges semmiféle együttműködés. Az akkor már legerősebb ellenzéki pártként számontartott Demokratikus Koalíció és vezetője végül erőből átvitte az akaratát, amit Fekete-Győr András azzal próbált tompítani, miszerint a volt-miniszterelnök „megígérte” neki, hogy egy esetleges 2022-es győzelem után nem vállal kormányzati szerepet.

2020. decmber 20-án, A korszakváltás garanciái című dokumentum aláírásával Gyurcsány Ferenc kilenc hónapnyi huzavona után elérte azt, hogy mindenki elfogadja az általa kijelölt politikai játékteret.

Valamint az összefogás képletének magyarázatát, miszerint a „totális összefogás” a legalkalmasabb eszköz az Orbán-ellenes szavazók mozgósítására. A szorosabb együttműködést megalapozó dokumentum ugyan továbbra sem tartalmazott közös politikai mondanivalót, ám Európában példanélküli, a demokráciát veszélyeztető utalásokat tett egy esetleges győzelem utáni elszámoltatásra, egyfajta politikai bosszúállás lehetőségére. Ezt az elmúlt napokban, egy afféle baloldali nagyotmondási versenyben, Fekete-Győr is folytatta.

Az előválasztás alapvető szabályairól született megállapodás (2021. február 28.), miszerint minden választói körzetben egyfordulós és a miniszterelnök-jelölt személyében kétfordulós előválasztást tartanak augusztusban, szintén arra utal, hogy továbbra is Gyurcsány Ferenc akarata érvényesül, hisz már a megállapodás előtti napon – a többi ellenzéki pártot megelőzve – a DK honlapján megjelent nyolcvan jelölt fényképes, szlogennel és helyi mondanivalóval ellátott bemutatkozó szórólapja és ingyenes újságja. Ez egyértelműen arra utal, hogy a DK már hónapokkal ezelőtt elkezdte a jelöltjeik felkészítését és komoly pénzösszegeket fektetett az előválasztási kampányba azelőtt, hogy a megállapodás megszületett volna.

A habarékellenzék szereposztása

2021-re a magyar pártrendszer kvázi-kétosztatúvá vált, hiszen a Mi Hazánk Mozgalom, a Kétfarkú Kutya Párt és a Szanyi Tibor által életre hívott Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom kivételével mind a hat mérhető és/vagy számításba vett ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP és a Párbeszéd) egyetlen, nemzetközi párttá vált a nemzeti és szuverenista politikát képviselő, egységes jobboldallal szemben.

Gyurcsány Ferenc már a formális együttműködés aláírása és az előválasztások melletti elkötelezettség nyilvánosságra kerülése előtt – egy rövid Facebook-posztjában – kijelölte az ideológiailag egymástól távol álló pártok leendő pozícióit. A Jobbik a „nemzet lelkiismereteként” a magyarság értékeit fogja védeni; az LMP és a Párbeszéd „zöldpolitikai elkötelezettségével” szélesíti majd az összefogást; a Momentum „új generációs európai liberalizmusával” szól majd a fiatalokhoz; végül az MSZP a „szociális demokrácia építésével” járul hozzá a közös kormányzáshoz. Az így egységesült „habarékellenzék” élén pedig a volt miniszterelnök szerint a Demokratikus Koalíció abban vállal majd vezető szerepet, hogy a „különböző ellenzéki áramlatok egymásra találjanak”.

A 2011 októberében alapított Gyurcsány-párt nevében szereplő „koalíció” kifejezés is már az ernyőszervezeti szerepvállalásra utalt.

A Jobbiknak és a Momentumnak sokáig fenntartása volt a Demokratikus Koalícióval vagy az utódpárttal, az MSZP-vel kapcsolatban; ám mindkettő alapítónyilatkozatával szembement akkor, amikor közösséget vállalt az általuk „egykori kommunistáknak” nevezett szervezetekkel, illetve a hatalom megszerzése érdekében átlépett a politikai baloldalra. Ám úgy tűnik, hogy mára a parlamenti/önkormányzati pozíciók átmentése érdekében, félretéve eredeti identitásukat és ellentmondva szavazóik akaratának, elfogadták a Gyurcsány által kijelölt politikai játékteret és a számukra kiosztott szerepeket.

A Gyurcsány-csel

Az ex-miniszterelnök az elmúlt néhány hónapban többször is próbálta önmagát videómegosztásaiban olyan háttérbe vonuló, „jelentéktelen” politikai szereplőként bemutatni, aki csupán segíti az összefogást. Ennek ellenére ma már jól látszik, hogy ügyes taktikai érzékkel és a pártjának erejét felhasználva vezető szerepet alakított ki magának. Az ellenzéki pártok ma már a Gyurcsány-képlet szerint működnek, ugyan közös politikájuk továbbra sincs és valószínűleg az áthidalhatatlan ideológiai szakadékok miatt nem is lesz olyan egységes cselekvési terv, amivel képesek lennének stabilan kormányozni – ám a kormánybuktatás lehetőségéhez vezető út játékszabályaiban már konszenzus van.

Habár Gyurcsány látszólag a háttérben dolgozik, az azonban már most látszik, hogy a tudatos építkező és a többi pártot megosztó munkája részsikerekhez vezetett.

A Demokratikus Koalíció a legnagyobb közvélemény-kutató intézetek szerint ma már a legerősebb párt a baloldalon: a biztos pártválasztók körében 15-16 százalékon áll. Továbbá DK-nak van a legstabilabb pártstruktúrája és a többi párttól eltérően nem voltak belső konfliktusok és harcok sem a vezetői pozíciókért. A Jobbik szervezeti válsága Jakab Péter hatalomra kerülése óta tovább mélyült, az összefogás szorosabbá válása óta több, mint félmillió szavazó hagyta el a pártot (a biztos párt választók körében tavaly év végére 6 százalékra csökkent), így kijelenthető, hogy az összefogás legnagyobb vesztes a Jobbik. A jelenlegi helyzetben az LMP-nek van a legkevesebb esélye arra, hogy saját, önálló listával egyedül a parlamentbe jusson, míg a Párbeszédnek nincs valódi szervezeti struktúrája, csak néhány, az ellenzéki média által szerepeltetett vezetője, így ők egyedül Karácsony Gergely személyét tudják az összefogáshoz hozzáadni.  Az MSZP már évekkel ezelőtt elveszítette a küzdelmet a soraiból kivált DK-val szemben, az elmúlt időszakban is folyamatos átlépések történtek. (Többek közt: Kiss László III. kerületi és Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármeste személyébenr.) A Momentum rendelkezik ugyan a második legnagyobb szavazói táborral (13 százalék), ám nagyfokú instabilitást mutat a legutóbbi tisztújítás óta, továbbá társadalmi beágyazottsága is alacsony.

Orbán antitézise

A Demokratikus Koalíció relatív népszerűsége mögött – a szervezeti és anyagi háttér mellett – a politikai mondanivaló állandósága is komoly szerepet játszik. A párt minden fontos politikai témában a kormány álláspontjával szemben foglal állást, így a bevándorlás kérdésében, a határon túli magyarok kettősállampolgárságában és szavazati jogában, ahogy az alaptörvényben definiált hagyományos családmodellel szemben is az úgynevezett szivárványcsaládok mellett áll ki. Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban pedig a kormány által szorgalmazott „Nemzetek Európájával” szögesen ellentétes utat, az „Európai Egyesült Államok” felé vezető integrációt támogatja.

A kialakított játéktérben Gyurcsány Ferenc politikai képességeinek, tapasztalatának és nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően tudatosan alkotja meg azokat a politikai játékszabályokat, amelyeket szövetségesei – kisebb-nagyobb konfliktusok után – rendre követnek.

Jól látható az is, hogy a pandémia elleni védekezésben, habár Jakab Péter tűnik a leghangosabbnak, mégis Gyurcsány Ferenc és pártja tud a legtöbbet ártani a kormánynak. Az orosz vakcina elleni politikai hangulatkeltés és a kínai oltóanyaggal szembeni aláírásgyűjtés, illetve a DK „szakpolitikusainak” megnyilvánulásai bizonyultak a legerősebb ellenzéki támadásoknak. (Varga Zoltán, a DK „egészségügyi szakértője” és Komáromi Zoltán, a DK alkalmazásában álló háziorvos heti rendszerességgel kiadott nyilatkozatai erősítik az oltásellenes-hangulatot.)

A közvélemény-kutató intézetek szerint a Gyurcsány Ferenc által irányított baloldali összefogás virtuálisan utolérte a Fidesz–KDNP valós támogatottságát, az együttműködésben rejlő kockázati tényezők azonban továbbra sem szűntek meg. A közös program hiánya, a múltbeli személyes sérelmek és az egymással szembeni bizalmatlanság gyengítik az összefogás kohézióját. Habár az ellenzéki pártok elfogadták a Gyurcsány Ferenc által kialakított politikai játékteret, az augusztusra kitűzött előválasztásokkal kapcsolatban számtalan nyitott kérdés maradt.

 

Cikkajánló


[pt_view id="574d475nxz"]