Koronavírus: Európa igyekszik elkerülni a lezárást

  •  
  •  

A koronavírus-járvány második hulláma hosszú hónapokig eltarthat még, így a legtöbb ország igyekszik elkerülni a tavaszi teljes leállást annak beláthatatlan gazdasági és társadalmi hatásai miatt. Még a legszigorúbb korlátozó intézkedéseket bevezető EU-tagállamokban sincsen olyan mértékű bezárkózás, mint a járvány első hulláma során. Az amerikai elnök is többször hangoztatta: a kúra nem lehet súlyosabb, mint maga a probléma, és a működőképesség fenntartását támogatja. Egy dolog ugyanakkor változatlan: az ellenzék tavaszhoz hasonlóan továbbra sem segíti a járvány elleni védekezést, a kormányzásképtelenségükről tanúbizonyságot adva, felelőtlen hangulatkeltést folytatnak. Jó példa erre Karácsony Gergely pártjának javaslatcsomagja is, amit rövid időn belül saját maguk vontak vissza. Szintén komoly probléma, hogy az Európai Unió továbbra sem nyújt egységes stratégiát a járvánnyal szemben, a védekezés nemzetállami szinten zajlik.

Súlyos gazdasági hatása van a korlátozásoknak

A koronavírus-járvány első hulláma során még egy ismeretlen veszéllyel álltak szemben a kormányok, így érthető reakcióként a teljes leállást választotta szinte minden európai ország. A kontinensen hosszú heteken keresztül gyakorlatilag megállt az élet, aminek elképesztően negatív gazdasági és társadalmi következményei lettek. Miközben az eurózóna mára csak külső hitelfelvétellel tud megmaradni, nagyon sok – főként déli – tagállamban gyakorlatilag összeomlott a munkaerőpiac, rég nem látott mértékben elszaladt a munkanélküliség.

Nem meglepő tehát, hogy több országban is tiltakoznak a korlátozó intézkedések ellen, hiszen fenntartásuktól tovább romolnak az anyagi kilátások.

A tagországok közül az első hullámban alkalmazott teljes leállás (lockdown) következtében a legnagyobb visszaesést Spanyolország könyvelhette el, ahol 2020 második negyedévében 22,1 százalékkal csökkent az ország gazdasági teljesítménye az előző év ezen időszakához képest. Komoly visszaesést okozott a járvány továbbá Franciaországban (-19 százalék), Belgiumban (-14,5 százalék) és Olaszországban (-17,3 százalék) is.

Sok déli és nyugat-európai országban is elszabadult a munkanélküliség, Spanyolországban például a harmadik negyedévben 355 ezerrel, 10,5 százalékkal emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma a második negyedévhez képest, amellyel a munkanélküliségi ráta 16,2 százalékra nőtt és a baloldali spanyol kormány számításai szerint az évet 19 százalékos munkanélküliséggel fogják zárni.

A koronavírus várhatóan hosszú hónapokig, sőt egyes előrejelzések szerint akár évekig is velünk lehet, így az országok ismételt teljes leállítása beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményekkel járna.

Ebből fakadóan a legtöbb európai ország az óvintézkedések újbóli bevezetése mellett igyekszik fenntartani a működőképességet és csak a legszükségesebb korlátozásokat vezetik be, azt is lépésről-lépésre.

Nehezíti a helyzetet, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére a pandémia második hullámában sincsen egységes stratégia az Európai Unióban, így a védekezés megszervezése továbbra is nemzetállami szinten zajlik, a legkülönfélébb módszerekkel igyekeznek úrrá lenni a járványon az európai kormányok. Így míg vannak olyan országok, amelyek igyekeznek megőrizni működőképességüket, olyan tagállamok is akadnak, amelyek a teljeskörű lezárás mellett döntöttek.

Cél a működőképesség fenntartása

Bár az újonnan megfertőződöttek száma jelentősen csökkent a nyári hónapokban, szeptembertől ismét meredeken emelkedni kezdett a megbetegedések száma Európában. A helyzet több olyan országban is rendkívül súlyos, amelyet már az első hullám is erőteljesen érintett és még a teljes leállás sem oldotta meg a problémát.

Ilyen ország például Belgium is, ahol Európán belül a legrosszabb a helyzet.

Az ország már október közepére katasztrófaközeli helyzetbe került, eddig már több mint 11 ezren haltak meg a Magyarországnál alig népesebb országban a járvány miatt, százezer lakosra már több mint 3858 fertőzött személy jut. A lezárások ellenére Luxemburg (2736), Spanyolország (2537) és Franciaország (2190) esetében is drámaian növekszik az újonnan megfertőződöttek száma. Ezen országok mindegyikében szigorító, korlátozó intézkedéseket vezettek be az utóbbi hetekben.

Franciaország mellett Németországban a napokban általános karantént rendeltek el, aminek értelmében a kijárási korlátozások mellett bezártak a nem létfontosságú üzletek, valamint az éttermek és szórakozóhelyek. Belgiumban és Luxemburgban szintén jelentős szigorítások történtek, amelyek ugyancsak a teljes lezárás felé mutatnak a következő hetekben.

Ezen országok esetében is elmondható, hogy a korlátozó intézkedések mértéke egyelőre elmarad a tavasszal látottaktól, több országban is nyitva maradtak az iskolát, aminek a célja egyértelműen a gazdasági károk enyhítése.

Az ország működésének lehető legszélesebb fenntartását szorgalmazza több európai kormány is, amelyek bizonyos óvintézkedések bevezetése mellett igyekeznek elkerülni a tavaszi teljes leállást. Az unión belül ilyen tagállam Magyarország is, ahol a járvány megfékezése mellett az emberek munkahelyeinek megőrzése is prioritásként szerepel a kormány terveiben.

Bár a koronavírus-járvány második hulláma hazánkban is erősebb az első hullámnál, a megbetegedések száma nálunk jóval alacsonyabb, mint azokban a tagállamokban, ahol a járvány első hulláma után most is komoly korlátozó intézkedéseket vezettek be. Így egyelőre az operatív törzs szerint elegendőek a jelenlegi óvintézkedések, azoknak betartatását kell erőteljesebben ellenőrizni, de természetesen a helyzet változékonysága miatt lehetnek újabb óvintézkedések.

A világ más tájain is hasonlóan igyekeznek védekezni a koronavírus ellen.

Jó példa erre az Amerikai Egyesült Államok, ahol szintén bevezettek ugyan bizonyos óvintézkedéseket a járvány megfékezésének érdekében, azonban a teljes lezárás kérdése továbbra sincsen napirenden. A működőképesség fenntartásának köszönhetően gyorsan elkezdett helyreállni az amerikai gazdaság, a harmadik negyedévben sosem látott mértékű, 33,1 százalék volt a GDP-növekedés. Ebben az időszakban 3,8 millió új munkahely jött létre, a fogyasztás növekedése pedig 40,7 százalék volt. Donald Trump amerikai elnök is számtalan alkalommal hangoztatta, hogy a kúra nem lehet rosszabb magánál a problémánál, a bezárkózás helyett ő is az óvatos nyitást támogatja.

Az ellenzék magatartása változatlan

A járvány második hullámában Magyarország más típusú védekezést választott: a gazdaság működőképességének fenntartása mellett igyekszik olyan óvintézkedések bevezetni, amelyeknek megfelelő betartása mellett el lehet kerülni a komolyabb korlátozásokat. A kormány több nyugat-európai vezetővel ellentétben higgadtan és megfontoltan hozza meg a járvány elleni védekezésről szóló döntéseket, igyekszik megtalálni azt az egyensúlyi helyzetet, melyben a mindennapi életünket a lehető legkisebb mértékben kell korlátozni a járvány elleni védekezés során.

Magyarország a koronavírus-járvány első hulláma óta a sikeresen védekező országok közé tartozik, ennek ellenére a baloldali politikusok március óta minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy ennek ellenkezőjéről győzzék meg a közvéleményt. Emlékezetes, hogy Szabó Tímea párbeszédes politikus a parlamentben például arról beszélt, hogy Magyarországon halnak meg a legtöbben a járvány következtében, a koronavírus-törvény megszavazása után pedig a diktatúra kiépülését vizionálták az ellenzéki politikusok, illetve számos álhírt (például a hírhedt MSZP-s Németh Athina-videót) terjesztettek a hazai és nemzetközi sajtóban.

A védekezésben továbbra sem partner az ellenzék, a koronavírus-járvány első hullámához hasonlóan továbbra is felelőtlen politizálást folytat, az álhírterjesztés mellett a politikai hangulatkeltéssel próbálja befolyásolni a közvéleményt.

Jó példa erre a Karácsony Gergely vezette Párbeszéd 11 pontos javaslatcsomagja, amelyben egyebek mellett olyan követelések szerepeltek, hogy a nyugdíjasok bizonyos kivételektől eltekintve ne vehessék igénybe a tömegközlekedést. A felelőtlen, csupán politikai hangulatkeltésre alkalmas törvényjavaslatot a Párbeszéd rövid időn belül vissza is vonta.

Deák Dániel – Matyi Tamás