Továbbra is a magyar érdek az első

A minden eddiginél nagyobb választási felhatalmazás eredményeképp hivatalosan is felállt az ötödik Orbán-kormány, amely bár súlyos világpolitikai folyamatokkal néz szembe, az elmúlt tizenkét év kormányzati tapasztalatai segítségére lehetnek ezek megválaszolásában. Okkal merül fel a kérdés, hogy a Fidesz–KDNP mögött álló stabil választói, társadalmi és alkotmányozó többség olyan versenyelőnyt jelent-e, ami által a kormányzat a „veszélyek évtizedében” is képes lehet hazánk politikai és gazdasági stabilitását képviselni. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendége Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő volt, aki hangsúlyozta, hogy kormányzat legfőbb célja – bármilyen körülmény ellenére – a magyar emberek érdekeinek képviselete.

Ne a családok fizessék meg a válság árát

Szentkirályi Alexandra szerint elképesztő eredményt ért el az uniós csúcson Orbán Viktor azáltal, hogy hazánk mentesül a csővezetéken keresztül érkező olaj elleni embargó alól. Noha az európai egység felmutatása fontos, arra is ügyelni kell, hogy ne lőjük lábon magunkat a szankciókkal, és ebből adódóan a magyar kormány csak olyan megoldást tudott támogatni, ami a magyar emberek szempontjából is elfogadható. Az olajembargó-vita során hazánk sikerrel képviselte érdekeit, ám valójában ez csak egy csata volt, ami egyben azt is mutatja, hogy a magyar érdekek képviseletére folyamatosan szükség lesz.

A belpolitikai színtéren ugyanezen célt szolgálja az extraprofit megadóztatása, ami lehetővé teszi a rezsivédelmi és a honvédelmi alap létrehozását.

A kormányzat kiemelt célja, hogy a rezsicsökkentés fenntartható legyen, és továbbra is a magyar emberek fizessék a legalacsonyabb összeget az energiáért egész Európában.

A magyar jobboldal ahogyan 2010-ben, úgy most is következetesen azt vallja, hogy – a válságból egyébként profitáló – nagy multinacionális cégek, a bankok és szolgáltatók fizessék meg a világgazdasági válság árát, és ne a magyar családok. Láthattuk, hogy a 2010 előtti baloldali kormányok válságkezelése a családokra és a nyugdíjasokra akarta terhelni ennek költségeit, miközben hazánkat jelentősen eladósították az IMF-hitel által – emelte ki.

Kihívásokból kihívásokba

A kormányszóvivő arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány alatti veszélyhelyzet megmutatta, hogy előállhat olyan helyzet, amikor az idő kulcsfontosságú, és ebben a rendeleti kormányzás hatékony eszköz lehet és életeket menthet. A koronavírus-járványhoz hasonlóan a jelenlegi háborús veszélyhelyzet kihirdetése során is a magyar emberek érdekében történik a kormányzat beavatkozása, aminek egyébként nagyon pontos törvényi szabályozása van, hogy a kormány milyen feltételek esetén tudja fenntartani ezt. Szentkirályi Alexandra azt is hozzátette, hogy hárommillió választópolgár szavazata, és a kétharmados parlamenti többség erős legitimációs bázist jelent a háborús veszélyhelyzet bevezetésére is.

Az elmúlt évtized válságai (a gazdasági válság, a vörösiszap-válság, a migrációs válság és a koronavírus-járvány) is arra világított rá, hogy Orbán Viktor válságkezelési képessége és tudása vitán felül áll. Az elmúlt tizenkét év kormányzati tapasztalata azt mutatja, hogy a kiélezett helyzetben a lehető legélesebb reakcióra van szükség, és a kormány válságkezelése a felsorolt esetekben mindig hatékonynak bizonyult a gyors beavatkozásnak köszönhetően.

A stabil alkotmányozó többség több krízishelyzetben is versenyelőnyt jelentett Magyarország számára – hangsúlyozta.

A józan magyar hang

A veszélyek évtizedében mindenre fel kell készülni, és a lehető legjobb esélyekkel kell szembeszállni a kihívásokkal, és ezért ezekhez a feladatokhoz kell szabni a kormányzati struktúrát is. Ráadásul a magyar kormánynak már van egy olyan receptje 2010 óta, hogy hogyan kell egy jelentős gazdasági válságot leküzdeni úgy, hogy közben a magyar családokat is meg lehessen védeni, valamint a rezsicsökkentést és a gazdasági prosperitást is fenn lehessen tartani.

Szentkirályi Alexandra szerint Európa csak akkor lehet erős, ha az alkotóeleméül szolgáló nemzetállamok is erősek. A szankciós politika kapcsán úgy vélekedett, hogy irracionális az az elgondolás, hogy ha sokáig megy az unió a rossz irányba, és ássa alá saját gazdasági érdekeit, akkor végül jó helyen fog kikötni. A brüsszeli véleménybuborék szemmel láthatóan nem egyezik meg az emberek véleményével, ezért a magyar kormánynak kell annak a józan hangnak lennie, ami irányt mutat Európa számára.

A magyar kormány a jövőben is amellett fog kiállni, ami leginkább a magyar emberek érdekeit szolgálja, még ha ez konfliktussal is jár együtt a brüsszeli intézményrendszerrel szemben.

Azt azonban kiemelte, hogy Magyarország nem a folyamatosan konfliktust kereső fekete bárány, hanem a józanság irányába akarja terelni a többi EU-s tagállamot is, ahogyan azt a korábbi válságok során is tette.