Nyitóoldal, bal oldali tartalom

Magyar Péter az elmúlt napokban minden fotóján és videóján látványosan magyar zászlóba burkolódzik, amivel szimbolikusan akarja magától távoltartani az ukrán kémbotrány ügyét, ugyanakkor a tettek és a friss információk is azt mutatják, hogy egyre szorosabb a Tisza és az ukránok kapcsolata, hiába próbálja meg ezt tagadni Magyar Péter – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése után utaltak rá, hogy további információk látnak rövidesen napvilágot. (tovább…)

Az Európai Unió néhány nappal ezelőtt egy félmilliárd euró értékű ösztönző csomagot jelentett be, amelynek keretében a Donald Trump amerikai elnök által a szövetségi finanszírozásból kizárt kutatókat, tudósokat kívánja a kontinensre csábítani. A kezdeményezéshez Franciaország is csatlakozott, további 100 millió euró összegű támogatással. A program egy ideológiailag vezérelt tehetség- és tudásimport, hiszen Brüsszel valójában azzal, hogy a USAID vagy éppen az amerikai balliberális kutatásfinanszírozási intézmények helyére szeretne lépni, valójában nem az európai emberek és az európai gazdaság érdekeit nézi, hanem politikai, világnézeti szövetségeseket keres. Eközben a tudomány szabadsága és pártatlansága súlyos csorbát szenved. Az Egyesült Államokban Donald Trump elnöksége alatt világos választóvonal keletkezett: a szövetségi kormányzat kizárt bizonyos, ideológiailag elkötelezett kutatási területeket a finanszírozásból. Az így kiszorult szereplők – hasonlóan az NGO-khoz – azonban új finanszírozási terepet találtak maguknak az Európai Unión belül, ami nemcsak az uniós források hatékony kiosztásának szükséglete és a tudományos szabadság elve szempontjából problémás, de szuverenitási szempontból is elfogadhatatlan. (tovább…)

A sikeres pártpolitikai küzdelemhez több tényező szükséges: szellemi, személyi és szervezeti rátermettség, amelyek mindegyike kizárólag a Fidesz–KDNP oldalán adott, hiszen intellektuális, vezetési és strukturális értelemben egyaránt fölényt élvez. Ez a dominancia azonban nem önmagáért van, hanem az ország érdekében áll, a Fidesz győzelmével az egész magyarság nyer. Erről szól a „nemzeti maximum” kifejezés is, amely kijelöli a közös célt, azaz a magabíró Magyarország megvalósítását. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Von der Leyen sms-eitől a szuverén Európáig. A Szabad Európa Intézet 2025. évi Szuverenitásindexe, amely a nemzeti önrendelkezés több aspektusára kitér, sőt ezeket összemérhetővé is teszi, az egyik fontos indikátornak a versenyképességet kezeli. A gazdaság, a kutatás-fejlesztés és a tudománytermelés, azaz a versenyképesség összetevői mögött ott van a szellemi szuverenitás. A stúdióban Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Petri Bernadett, az indexet készítő Szabad Európa Intézet kutatója. (tovább…)

Az elmúlt évek és a legutóbbi napok eseményei is megmutatták, hogy milyen intenzív külföldi beavatkozás éri Magyarországot, a külföldről finanszírozott sajtó és NGO-hálózat mellett mára már külföldi országok titkosszolgálataival is összejátszanak ellenzéki szereplők, jelen esetben a Tisza párt az ukrán titkosszolgálattal – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország ugyanakkor nem hagyja magát, az ukrán próbálkozásokra határozottan reagált, míg az átláthatósági törvénnyel biztosítaná a külföldi beavatkozás megszüntetését a médiában és a civil szervezetek világában. (tovább…)

Az elmúlt napokban felgyorsultak az események az ukrajnai konfliktus lezárásáról folytatott tárgyalások körül. Miután a Kijevbe látogató európai vezetők ultimátumban követelték Oroszországtól, hogy – mivel erre Ukrajna is kész –, május 12-től hirdessen általános tűzszünetet, Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmen kívül hagyta a felvetést, és közvetlen tárgyalásokat javasolt. Ezekre már ezen a héten sort is kerítene Isztambulban, és miután Donald Trump amerikai elnök is támogatta a javaslatot, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is nyitottnak mutatkozik a tárgyalásokra. (tovább…)

Lassan, de véget érhet a száj- és körömfájás járvány? Miért jelenhetett meg a vírus, és milyen károkat okozott hazánkban? Meg tud küzdeni a kormány ezzel a kihívással? Miért kell elföldelni, és miért nem lehet elégetni az elhullott állatokat? Tudunk majd egészséges magyar húst venni az elkövetkező hónapokban? Milyen hatással lenne Ukrajna EU-csatlakozása a magyar agrárvilágra? Hogyan tud fellépni a kormány a külföldről érkező olcsóbb, rossz minőségű élelmiszerekkel szemben? Hogy néz ki a magyar agrárium ma, a 21. században, és mennyire vonzó terület a fiatalok számára? (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szuverenitásindex 2025: az önrendelkezés Rubik-kockája. Elkészült a Szabad Európa Intézet 2025. évi Szuverenitásindexe, amely összevethetővé és rangsorolhatóvá teszi az egyes – nem csak európai uniós – államok sokrétű önrendelkezését: a bel- és külpolitikait, a gazdaságit, a katonait és a szellemi-kulturálisat. Az egyedülálló kimutatás Magyarországot tekinti referenciaországnak, hiszen mintaszerű, 21. századi szuverenitáskoncepciót képvisel. A stúdióban Petri Bernadett, az indexet készítő Szabad Európa Intézet kutatója és Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Gyurcsány Ferenc visszavonul, a momentumos politikusok pedig sorra jelentik be, hogy kiszállnak a politikából, sőt a párt egyik alapítója, Fekete-Győr András még arra is felszólította a Momentumot, hogy ne induljon el a 2026-os parlamenti választáson, hanem teljes mellszélességgel álljanak be Magyar Péter mögé. A 2017-ben létrejött párt a Tiszához hasonlóan akkor a külföldi finanszírozók és támogatók nagy reménysége volt, 2017-ben még Emmanuel Macron francia elnök is velük formálta volna Európa jövőjét – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Gyurcsány Ferenc és a momentumos politikusok visszalépése arról szól, hogy a külföldi finanszírozók most új szereplőre tesznek a kívülről irányított ellenzéki szereplők közül, ezúttal Magyar Péterbe fektetnek. (tovább…)

Az elmúlt évek tanulságaként levonható, hogy a nemzeti szuverenitásunk megerősítése nem csak elemi érdekünk, de önrendelkezésünk és megmaradásunk záloga is. A hazánk szuverenitása elleni egyre kirívóbb támadások szükségessé teszik e téren a védelmünk normatív megerősítését. A szuverenitásvédelem terén példaként jár elől az Amerikai Egyesült Államok, ahol a külső beavatkozások elleni hatékony védelem úgy valósul meg, hogy közben senki sem vonja kétségbe az ország demokratikus berendezkedését és működését. Magyarország esetében a szuverenitásvédelmet megnehezíti, hogy Brüsszel – annak ellenére, hogy az uniónak saját érdeke is, hogy a tagállamai erős önrendelkezéssel bíró országok legyenek – minden ilyen irányú kezdeményezést jogi köntösbe bújtatott politikai támadásokkal kísérel meg meggátolni. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Mi jön a liberalizmus után? A felvételen Békés Márton történész–politológus, az Intézet igazgatója arról beszél, hogy manapság a korábban hegemóniát élvező liberalizmus után élünk, így fogalmat kell alkotnunk arról, mi következik most. (tovább…)

Korábban a Momentumot érte erős kritika, miszerint Magyarország érdekeivel szemben politizálnak Brüsszelben, ugyanakkor a Magyar Péter vezette Tisza párt még náluk is messzebb ment – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: még Donáth Anna és Cseh Katalin sem mondta ki, hogy örülnek annak, ha Magyarország nem kap meg bizonyos forrásokat, és őket sem támogatták olyan nyíltan külföldről, mint ahogyan például Manfred Weber Magyar Péteréket, aki az Európai Néppárt valenciai kongresszusán is arról beszélt, hogy a Tiszának kell irányítania Magyarországot. (tovább…)

Kiélezett viszonyok között veszik kezdetüket hamarosan a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások. Az Európai Parlament előzetes elképzeléseit tartalmazó jelentéstervezetről, amelyet Siegfried Mureşan román néppárti és Carla Tavares portugál szociáldemokrata képviselő terjesztett elő, a jövő héten szavaz az Európai Parlament plenáris ülése. Az uniós tagországok versenyképességének megerősítéséről ismét kevés szó esik, Ukrajna uniós tagságát és az ebből eredő pénzügyi szükségletek fedezésének elsőbbségét azonban tényként kezeli a jelentés. Olyannyira, hogy az EP elképzelései között szerepel az európai uniós egységes belső piacának mielőbbi, még az ukrán uniós csatlakozás előtti megnyitása Ukrajna javára. Még akkor is, ha ez szembemegy a szabályokkal, a tagállami érdekekkel és az európai egységgel. (tovább…)

A NER a normalitás, most vagyunk rendben, amit viszont az ellenzék tervez 2026-tól, az abnormális, ugyanakkor ez jó és természetes, mert így meg lehet mutatni, hogy az ország egyetlen „jó fidesze” a Fidesz, és egyetlen „orbánviktora” maga Orbán Viktor – fogalmazott Békés Márton a XXI. Század Intézet igazgatója a Nemzeti Maximum című legújabb könyvének bemutatóján. A Terror Háza Múzeumban rendezett eseményen L. Simon László József Attila-díjas író laudált, a szerzővel pedig Szentkirályi Alexandra, a budapesti Fidesz elnöke, a fővárosi közgyűlési frakcióvezetője, és Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója beszélgetett Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének moderálásával. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Folytatódik a bosszúhadjárat. Magyarország és az Európai Unió elmúlt másfél évtizedét nevekkel is korszakolhatjuk: Tavares, Sargentini, Delbos-Corfield, most pedig Strik. Brüsszel raportőreiről van szó, akik szorosan együttműködnek a hazai ellenzékkel. A magyar szuverenitás elleni külső-belső támadásról beszélget Deák Dániel vezető elemző és Szűcs Gábor elemző. (tovább…)

Elindult a kormány véleménynyilvánító szavazása, a VOKS 2025, amely lehetőséget biztosít a magyar állampolgároknak, hogy kifejezzék véleményüket egy Európa és benne hazánk sorsát hosszútávon eldöntő kulcskérdésről: legyen-e Ukrajna az EU tagja? Brüsszel már 2030 előtt szeretné Ukrajnát az EU-ban látni, ami komoly veszélyeket rejt Magyarország számára – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Brüsszellel paktumot kötő Tisza párt támogatja Ukrajna EU-tagságát, ennek megfelelően a tét meglehetősen nagy. (tovább…)

„Az elmúlt tizenöt év kormányon töltött időszaka, pontosabban az egymás után négy alkalommal elnyert alkotmányozó felhatalmazás, melynek jelenlegi ciklusa 2026-ig tart, joggal veti föl, hogy politikai rendszernél bizonyosan több formálódik Magyarországon, mégpedig egy önálló érvényre emelkedő történelmi korszak” – fogalmaz Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója a Nemzeti maximum címmel a XXI. Század Intézet Új Idők könyvsorozatában megjelent legújabb könyvében. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kifakult a „színes forradalom” Szerbiában? Mozgásban a Balkán, ami a történelmi tapasztalatok alapján semmi jót nem jelent. Szerbiában „színes forradalmakhoz” hasonló jelenetek, Romániában alkotmánybírósági puccs, Bosznia-Hercegovina a szétesés szélén, Moldovában kelet–nyugati patthelyzet, Bulgáriában permanens kormányzási válság. A felvételen a Balkán, és vele együtt Közép-Európa déli kapuját, azaz Szerbiát nézi meg közelebbről Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója és Biró András kutató. (tovább…)

Kollár Kinga kijelentése, miszerint minél rosszabb az országnak, annál jobb a Tiszának, nagy politikai hullámokat vert. Magyar Péter is kínos magyarázkodásba és ellentámadásba kezdett, hiszen ő is tudja, ez egy olyan vörös vonal átlépése, amit még a momentumos EP-képviselők sem tettek meg. A tiszás EP-képviselő megszólalása azt az ellenzéki stratégiát leplezte le, mely a térségünkben nem ismeretlen: Lengyelországban ugyanezt láttuk, Magyar Péter Donald Tusk eszközét másolja – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Mérlegen az elmúlt 15 év. Arra keressük a választ, hogy honnan indultunk, hol tartunk, és milyen kihívások előtt áll a magyar egészségügy? Mi a jelentősége a hálapénz eltörlésének, és az orvosi bérek rendezésének? Hol tartanak a digitális fejlesztések az egészségügyben? Arról is beszéltünk, hogy mi a helyzet a várólistákkal, és lesz-e wc papír a kórházakban. (tovább…)

Háromnapos „tényfeltáró misszióra” érkezett a héten az Európai Parlament LIBE bizottságának öt EP-képviselője Budapestre. A baloldali képviselőkből álló küldöttség vezetője a zöldpárti Tineke Strik, aki a Magyarországgal szembeni jogállamisági ügyek új felelőse. A delegáció tagja Krzysztof Smiszek lengyel szociáldemokrata képviselő is, Magyar Péter mentelmi ügyének európai parlamenti felelőse. A látogatás formális célja egy új jelentés összeállítása, amelyre „megfelelő intézkedéseket” kívánnak alapozni a képviselők, s amely szokás szerint beépül majd a Magyarországról szóló jogállamisági országjelentésbe. A szakbizottsági vizit célja azonban messze túlmutat ezen. A korábbi, 2021-es látogatáshoz hasonlóan ismét az a törekvés áll a hátterében, hogy Brüsszel beavatkozzon a magyar belpolitikába és minden lehetséges eszközt megragadjon annak érdekében, hogy az Európa országai számára is sikeres jövőt, követendő példát kínáló konzervatív, patrióta alapokon politizáló erő helyett hatalomra segítse a saját maga által választott ellenzéket: a Tisza pártot. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett Eötvös József-előadások programsorozat idei rendezvényén Európa válaszúton címmel Emmanuel Todd francia demográfus, történész, antropológus és szociológus tartott előadást. Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója az eseményen tartott köszöntőjében kiemelte: a legfontosabb a gondolkodás képessége, gondolkodni pedig úgy lehet, ha hagyjuk, hogy mások gondolatai inspiráljanak. Kavecsánszki Ádám a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgatója ugyanitt úgy fogalmazott, Emmanuel Todd ujjait korunk ütőerén tartja, legutóbbi könyve nem is lehetne aktuálisabb, hiszen a Nyugat vereségéről szól. (tovább…)

Az orosz emigránsok már sokszor csalódtak a Nyugatban, most pedig az ukránokon lehet a sor. A Nyugat iránti rajongás és az azzal szembeni ellenségesség váltakozása visszatérő jelenség a keleti szláv népek történelmében, és nem kerülte el azok nyugati emigráns csoportjait sem. Számukra az általuk csodált országok hétköznapjainak valósága gyakran éppúgy kiábrándítónak bizonyult, mint az a közöny vagy éppen hideg számítás, amellyel a nyugatiak az emigránsok hazájának problémáihoz viszonyultak. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésének köszönhetően 2015-ben indult útjára a nagy sikerű Eötvös-előadások című rendezvénysorozat. Az évről évre Magyarországon ritkán megforduló külföldi, illetve nagy tekintélyű hazai előadókat felvonultató programsorozat célja, hogy a résztvevők az adott témában legjáratosabb, leginkább lényeglátó és leghitelesebb értelmezők segítségével gondolkodhassanak el folyamatosan változó világunkról, a közéletet leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekről. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Köztársaság a Birodalom ellen, Amerikából nem lesz Európa. Békés Márton, az Intézet igazgatója arról beszél, hogy miközben Amerika sebességet váltott és teljes gázzal hajt előre, addig Európa továbbra is rükvercbe kapcsolva marad. A 21. század kiszabadult szellemét azonban már nem lehet visszagyömöszölni a 20. század palackjába.   (tovább…)

Mintegy 40 perces beszélgetés, amelynek stratégiai célja, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a Brüsszellel szemben vívott csata értelmét és tétjeit. Van-e helyünk Európában vagy éppen kifelé tartunk onnan? Brüsszel: barát vagy ellenség? Európai Egyesült Államok vagy Európai Nemzetek Közössége? Birodalom vs. Nemzetállamok? Azaz: középpontban a szuverenitás. (tovább…)

Az amerikai–orosz tárgyalások nemcsak a békéről és a tűzszünetről szólnak, azok bizony egyben üzleti tárgyalások is, amely az energiahordozóktól kezdve a ritkaföldfémekig sok mindent tartalmaznak. Európa mindeközben még mindig nem tárgyal az oroszokkal, ami alól Magyarország kivétel, Szijjártó Péter múlt héten már a gazdasági kapcsolatok erősítéséről tárgyalt Moszkvában – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: azok lesznek az elkövetkezendő időszak nyertesei Európában, akik gyorsan lépnek és feltárják a háború és a szankciók utáni időszak gazdasági lehetőségeit, Magyarország ezen országok között van. (tovább…)

A párizsi büntetőbíróság hétfőn két év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte hétfőn Marine Le Pent és öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) a vád szerint 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást nemzeti pártcélokra használt fel. Az ítélet messzemenő politikai hatással bír: ellehetetlenítheti Marine Le Pen indulását a 2027-es elnökválasztáson. A választók jelentős része, köztük az a több, mint 11 millió francia állampolgár, aki tavaly a Nemzeti Tömörülésre szavazott, nemcsak politikai, hanem demokratikus válságként is értelmezi az ítéletet. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Péter réme, hogy színt kell vallania. A stúdióban Deák Dániel vezető elemző és Szűcs Gábor elemző, akik arról beszélgetnek, hogy a belpolitika visszatért a régi kerékvágásba: a kormány kezdeményez, az ellenzék szalad az események után. (tovább…)

A múlt hétvégén a DK magabiztosan megnyert egy egyéni körzetet az időközi választáson, a Momentum pedig felkarolta a Pride témáját és tüntetéseket szervez Hadházy Ákossal közösen. Ez Magyar Péter számára több szempontból is kellemetlen: a politikai napirend nem róla szól, emellett 2026-ban vagy össze kell fognia a régi ellenzéki szereplőkkel vagy az ellenzéki győzelmet kockáztatja több budapesti körzetben – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az adatokból emellett az látszik, hogy mindeközben a Fidesz erősödni tudott a 2024-es választáshoz képest. (tovább…)

Március 19-én hajnalban Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármestert őrizetbe vették a török hatóságok bűnszövetkezetben való közreműködés és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet támogatásának vádjai miatt. Noha legközelebb 2028-ban tartanak köztársasági elnöki és parlamenti választásokat az országban, a CHP – felbuzdulva a tavaly márciusban elért helyhatósági győzelmein – már előrehozott választásra készül, amit nem lehet függetleníteni az isztambuli polgármester letartóztatásától, főképp úgy, hogy a CHP-t lassan két éve de facto vezető İmamoğlu március 23-án letartóztatása ellenére hivatalosan is a párt elnökjelöltjévé vált. Recep Tayyip Erdoğan többdimenziós sakkjátszmáját kellően szemlélteti, hogy a PKK-t vezető, ám 1999 óta börtönben lévő Abdullah Öcalant éppen béketeremtőként népszerűsíti a kormány, aki feloszlatja a terrorszervezetet. Egy ilyen történelmi jelentőségű békekötés mögött könnyen állhat az a számítás, hogy a kurdok támogatásával meglenne a szükséges többség az alkotmánymódosításhoz, amely megszüntetné az elnöki mandátumkorlátot, ami jelenleg megakadályozza Erdoğan újraindulását. İmamoğlu letartóztatása miatt az Európai Unió a főbb tagállamok vezetői egyelőre nem vádolták meg a török elnököt politikai leszámolással, ami jó eséllyel köszönhető a Törökországnak való geopolitikai kitettségüknek. Az Egyesült Államok kivonulása Európából könnyen eredményezheti azt, hogy Törökország – saját külpolitikai érdekvédelme mentén – válik nemcsak Ukrajna, de Európa biztonságának legfőbb garantálójává, amire az EU saját gyengesége miatt is rászorul. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ahogy közeleg a tűzszünet, úgy szigetelődik el Brüsszel. A felvételen Kosztur András vezető kutató és Biró András kutató az aktuális nemzetközi eseményekről beszélget, így szóba kerül a közelgő béke esélye, de megvalósulásának ellenfelei is. (tovább…)

Az utóbbi időben több nagy vihart kavart kormányzati döntés is született, de ezek tényleg arról szólnak, hogy segítsenek az embereknek? Vagy a Fidesz lesz az új elit?

Miért kell a készpénz használatát Alaptörvénybe foglalni? Csak népszerűséghajhászás a kocsmák támogatása?

Bátor döntés volt a pride betiltása? Miért pont most lett fontos a kábítószer elleni fellépés? Elhiszik még egyáltalán az emberek, hogy a kormány meg tudja csinálni? (tovább…)

Egyértelműen a Fidesz diktálja a tempót, Magyar Péter továbbra sem tudja visszavenni a politikai napirend irányítását – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: onnan lehet tudni, hogy Magyar Péter bajban van, hogy lassan már napi rendszerességgel rendel valamelyik ellenzéki közvélemény-kutatótól olyan felmérést, ami az előnyét vizionálja. Hozzátette: Magyar Péter mind Ukrajna, mind a Pride ügyében kisebbségi álláspontot képvisel, ezért inkább nem kommunikál ebben a témákban, ugyanakkor ezt egyre nehezebben tudja megtenni. (tovább…)

A Magyar Péter és képviselőtársai által benyújtott közös állásfoglalásra irányuló indítvány, bár elvileg az európai védelem jövőjéről szól, valójában nem más, mint egy rendkívül súlyos háborús állásfoglalás. Míg az USA, Oroszország és Kína is nyitottak a békére, ráadásul az Egyesült Államok elnöke épp tűzszüneti megállapodást próbál tető alá hozni, addig Brüsszel további fegyverszállítmányokkal eszkalálná a háborút. A globalista elit demokratikus „elköteleződését” jól szemlélteti, hogy annak érdekében, hogy egyetlen tagállam véleménye se szabhasson gátat az akaratuknak, akár az unió alapító szerződéseivel is hajlandóak szembehelyezkedni. (tovább…)

Az Egyesült Államok 20. századi szuperhatalommá válásáig Európa meghatározó politikai és gazdasági szerepe a világban megkérdőjelezhetetlen volt, mára azonban a nyugati kultúra egykori bölcsője csupán árnyéka önmagának. Mi vezetett ide, milyen állapotban van ma a kontinensünk és mik Európa kilátásai? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. A Kommentár folyóirat legújabb, 2025/1. száma Reformkor 200 alcímmel jelent meg, tisztelegve Széchenyi István 1825-ös birtokkamat-felajánlásai és az ezzel útjára indított magyarországi modernizáció előtt, valamint számot adva Európa jelenéről és az „öreg kontinens” lehetőségeiről a formálódó világrendben. (tovább…)

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a március 15-i ünnep alkalmából tartott beszédében többek között a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, a nemzeti vétó megerősítését és az európai béke megteremtését követelte 12 pontban. A miniszterelnök újraértelmezte az 1848-as forradalom követeléseit, és a „Mit kíván a magyar nemzet” aktuális kiáltványaként fogalmazta meg az Európai Unióval szembeni elvárásait. 1848 óta talán most a legidőszerűbb összefoglalni a magyar szuverenitás alapkövetelményeit, a nemzetek Európáját, a törvénytelenül elvont hatáskörök visszaadását, és a nemzeti főhatalom utolsó bástyája, a vétójog megerősítését. „Unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel.” – fogalmaz a 12 pontos felsorolás hatodik pontja, amely igen aktuális felhívás Brüsszel felé. Az Európai Bizottság ugyanis éppen arra törekszik, hogy bebiztosítsa az EU és Ukrajna felfegyverzéséhez szükséges jelentős összegű hitelfelvételét: jogi trükkel akadályozná meg, hogy Magyarország megvétózhassa az EU tervezett kölcsönfelvételét, ráadásul mindezt éppen a szolidaritás elvére hivatkozva. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A háború árnyékában, amelyben Halkó Petra, az Intézet vezető elemzője Petri Bernadettel, a Szabad Európa Intézet kutatójával beszélget az egyre nagyobb méreteket öltő brüsszeli demokráciadeficitről. (tovább…)

Ukrajna elfogadta az Amerikai Egyesült Államok azon javaslatát, hogy azonnali, harminc napos, teljeskörű fegyverszünetet léptessen életbe a front teljes szakaszán, amennyiben Oroszország is megteszi azt. A javaslatokat az amerikaiak képviselői továbbítják Oroszország felé: Steve Witkoff amerikai különmegbízott a héten Moszkvába utazik, ahol a hírek szerint Vlagyimir Putyinnal egyeztethet majd a tűzszünetről, de telefonbeszélgetésre is sor kerül majd Donald Trump és orosz kollégája között. A tűzszünet az első lépés lehet a béketárgyalások felé vezető úton, így a vérontás megállításán túl a konfliktus tartós lezárását is közelebb hozhatja. (tovább…)

(tovább…)

A magyar nagystratégia lényege a drámaian változó nemzetközi környezetben, romló európai perspektívák közepette is állandó történelmi célkitűzés megfogalmazása. Egy ilyen „21. századi kis magyar nagystratégiára” tett javaslatot Békés Márton történész–politológus és Tóth Máté energiajogász a Látószögön 2025 februárjában megjelent kétrészes vitaírásában. (tovább…)

Miközben Magyarország minden nagyhatalommal jó kapcsolatot ápol, addig a brüsszeli vezetésnek egyre rosszabb a viszonya még Washingtonnal is, múlt héten például Kaja Kallast, az EU külügyi főképviselőjét meglehetősen megalázó módon nem fogadta az amerikai külügyminiszter – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az Amerikai Egyesült Államok egyértelműen rendezni akarja a viszonyát Oroszországgal, amelynek csak egy eleme az ukrajnai háború. Az EU ugyanakkor nem reagál a megváltozott geopolitikai helyzetre, amivel azt kockáztatja, teljesen kimarad a rendezési folyamatból. (tovább…)

Egyre dagad a brüsszeli botrány, újabb és újabb visszaélésekre derül fény az uniós források brüsszeli felhasználásával kapcsolatban: lobbitámogatás a Bizottság zöldpolitikai propagandája érdekében, balliberális ideológiai hadviselés az „európai értékek megóvása” címén, NGO-k javára átjátszott kutatás-fejlesztési források, politikai korrupció. Évek óta tapasztaljuk, hogy Brüsszel számára másodlagos az európai emberek jóléte, a vállalkozások versenyképessége, az álcivil szervezetek érdekei és működésük anyagi feltételeinek biztosítása azonban mindenek felett áll. A változás érdekében Magyarország az uniós korrupció elleni küzdelem élére állt, az elkövetkező időszak kérdése, hogy kialakul-e a patrióta többség az EU intézményeinek számonkérése mellett, vagy a brüsszeli elit továbbra is úgy folytatja öncélú hatalmi játszmáját, mintha mi sem történt volna. (tovább…)

Trump-tornádó – többnyire ezzel a plasztikus kifejezéssel írják le azt, ami Donald Trump megválasztása óta történik. Érett már a vihar, a forgószél feltámadásához a beiktatását sem kellett megvárni, ugyanis megválasztott elnökként is tett olyan lépéseket, amelyek gyökeres változásokat ígértek. Azóta pedig minden nap történik valami. Ezúttal azonban nem csak az Egyesült Államokban következett be a fordulat, hanem szerte a Nyugaton, sőt globális méretekben is érezteti hatását. Ennek leglátványosabb amerikai, de világszerte hatást kifejtő döntése a USAID megszüntetése volt, aztán jött az orosz–ukrán háború lezárására tett rijádi erőfeszítés, amely megváltoztatta a világpolitikát, új jaltai megállapodást körvonalazva. Trump második elnöksége egyszerre amerikai rendszerváltás és a világrendszerváltás felgyorsítója. (tovább…)

Az utóbbi hetekben Magyar Péter lendületet vesztett és csak reagál, miközben a kormányoldal láthatóan felszívta magát és ismét átvette a kezdeményezést, Orbán Viktor az évértékelő beszédében pedig számos olyan témát jelölt ki, ami hónapikig meghatározza a belpolitikai napirendet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a bejelentett gazdasági intézkedések alkalmasak arra, hogy a hétköznapok szintjén is érezzék az emberek, vége van a háború és szankciók okozta gazdasági válságnak. (tovább…)

Az Európai Parlament is perbe száll hazánk ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A jogszabály uniós jog-ellenességére hivatkozással még tavaly indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. Kérdés, hogy miért épp most érzi úgy a plenáris testület, hogy csatlakoznia kell az eljáráshoz. A miértre az álcivil szervezetek amerikai finanszírozásának felszámolása és azok Brüsszel általi pótlása környékén keresendő a válasz. (tovább…)