Cikkajánló

Immár tizennyolc hónapja tart az orosz–ukrán háború, és lassan három hónapja zajlik Ukrajna régóta beharangozott ellentámadása. Az ellentámadás jelentős változást hozott az erőviszonyokban, vagy legalábbis abban, ahogyan érzékeljük azokat, igaz, kicsit másképp, mint ahogy azt sokan várták – a nyugati sajtót elárasztották az ukrán hadsereg lehetőségeivel kapcsolatos szkeptikus riportok, és egyre többet hallhatunk arról, hogy béketárgyalások kezdődhetnek. (tovább…)

Az elmúlt másfél év minden eddiginél világosabbá tette, hogy az Egyesült Államok és az általa vezetett szövetségi rendszer már nem az egyedüli meghatározó aktor a globális geopolitikai arénában. Bár Kínáról és olykor Oroszországról mint az USA potenciális kihívóiról vagy legalábbis konkurenseiről korábban is sokat hallhattunk, az ukrajnai háború közvetetten arra is rámutatott, hogy ennél jóval több olyan ország van, amelynek szavára a jövőben figyelni kell majd. Most pedig úgy tűnik, ezen országok jelentős része, az ún. globális Dél felemelkedő hatalmainak többsége a BRICS-csoportba tömörülhet majd, formálisan is kinyilvánítva, hogy megváltozott a világ. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború okozta infláció ellenére a baloldal érdemben nem tudott erősödni, míg a jobboldal megőrizte, sőt növelte támogatottságát. Ennek oka, hogy elmaradt az ellenzéki megújulás, továbbra is túl sok baloldali párt van, az Orbán-kormány válságkezelésébe vetett bizalom pedig töretlen. Egy évvel a következő választások előtt a baloldal rosszabb állapotban van, mint a tavalyi voksolás előtt. A gazdasági mutatók és az inflációs kilátások lassan, de folyamatosan javulnak, így a dekonstruktív politikát folytató baloldalnak az ősszel tovább fog szűkülni a mozgástere. (tovább…)

Az uniós intézmények és az európai politikai pártok heteken belül megkezdik felkészülésüket a 2024-es európai választásokra. Az Európai Parlament hivatalos előrejelzései alapján rekordmagas részvétel várható a jövő évben sorra kerülő választáson, amely sorban a tizedik azóta, hogy 1979-ben az európai választópolgárok első ízben voksolhattak közvetlenül az európai parlamenti képviselőkre. Az öt esztendővel ezelőtti kampányígéretek közül szinte semmi sem teljesült, az akkori választási üzenetek gyakorlatilag egytől egyig érvényüket vesztették. Úgy tűnik, hogy a jövő évi választások egyetlen biztos mozgósítási eszköze az orosz–ukrán konfliktus lesz. (tovább…)

„Húsz évig tartó következetes építkezés, magasszintű szellemi háttérsugárzás és erőteljes népi felhatalmazás kellett a legutóbbi kétharmados jobboldali győzelemhez, és ahhoz, hogy letisztuljon, megerősödjék a konzervatív eszmerendszer Magyarországon” – ezzel nyit az az interjú, amelyet A harmadik nemzedék cím alatt a Magyar Demokrata közölt. A beszélgetésben Békés Márton, mint a Kommentár folyóirat főszerkesztője beszélt a negyedévente megjelenő lap hivatásáról, de kitért a jobboldali kormányzás konzervatív gondolati hátországára is. (tovább…)

Németországban a választók egyre növekvő aránya gondolja azt, hogy az Alternative für Deutschland (AfD) – a párt nevéhez hűen – valóban képes alternatívát nyújtani az ország számára. A legújabb felmérések szerint az AfD 22 százalékos országos támogatottsággal a második legnépszerűbb párttá vált, ám ami talán ennél is fontosabb, hogy a párt fölött áttörni látszik az az üvegplafon, amely a német politikai és médiaelit asszisztálása mellett gátat szabott a „szalonképtelennek” titulált párt növekedésének: már a németek választók közel 30 százaléka nem zárja ki, hogy az AfD-re szavazzon. Mostanra a legfőbb kérdéssé az vált, hogy az AfD támogatottságának növekedése – a választók egyre erősödő akaratának megfelelően – kikényszeríti-e a fősodratú pártoktól a mesterségesen létrehozott politikai kordon lebontását. (tovább…)

Indonézia 270 millió fővel a világ negyedik legnépesebb országa, a tizenötödik legnagyobb területű, egyben a legnagyobb méretű szigetország. Kulturálisan rendkívül sokszínű, több száz különböző etnikai csoport él az országban. A világ összes országa közül Indonéziában található a legnagyobb muszlim közösség. Gazdaságilag a világ tizenhatodik legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát. A pragmatikus egyensúlyozás (kül)politikáját követve, egyre nagyobb geopolitikai befolyásra tett szert, amelynek következtében figyelemreméltó szereplővé vált a globális színtéren. (tovább…)

Idén 32. alkalommal hangzott el Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszéde a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Az emberiséget nem a válságok, hanem az előtte, alatta és utána meghozott döntések határozzák meg, amelyek taktikai, stratégiai és történelmi idősíkon mérlegelhetők. A miniszterelnök átfogó kitekintést nyújtott a globális kontextust adó, világot alakító külső tényezőkre, majd megfogalmazta Magyarországra vonatkozó meglátásait: a magyar nemzet hitvallását. (tovább…)

„A béke ideje” a mottója az e héten Tusnádfürdőn sorra kerülő XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvénysorozatának, ahol Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt tartja meg hagyományos beszédét. A 2011-es tusnádfürdői beszéd, amelyet a miniszterelnök a néhány héttel korábban zárult első uniós magyar elnökség tapasztalatainak birtokában tartott, beteljesült jóslatnak is tűnhet az Európai Unióra vonatkoztatva: „Egy szervezet csak akkor lehet erős, ha világos a hivatása, világos a szolgálat, amit el kell végeznie, és világos a felelősség, amit viselnie kell. Ha nincs hivatás, szolgálat és felelősség mögötte akkor hiába nagy, valójában erőtlen és sebezhető, korrupt lesz, részrehajlóvá válik, és érdekcsoportok befolyása alá kerül, ezzel egy időben pazarlóvá és önérdekűvé válik, vagyis bürokratizálódik.” Magyarország 2011-ben egy gazdasági krízis kellős közepén töltötte be a soros elnöki tisztséget. 2023-ban egy újabb európai uniós elnökség előtt állunk, amelynek tétje még nagyobb, mivel az egység és a demokrácia van válságban Európában. (tovább…)

A 20. században, mintegy száz éven keresztül változatos formában vívott progresszív kultúrharc után Magyarországon nemcsak politikai, hanem szellemi értelemben is fordul a szél. A posztkommunizmus 1990 és 2010 között tartó időszaka után konzervatív korszakváltásra nyílik esély. Ez immár nemcsak pártpolitikai, hanem kultúrpolitikai irányváltást is jelent. A politikai dominanciához kulturális hegemónia dukál. A 21. század második-harmadik évtizedében kapnak esélyt a nemzeti-konzervatív erők arra, hogy a száz évig meghatározó baloldali-liberális kulturális hegemóniának véget vessenek. Ebben nyer történelmi jelentőséget a jobboldali pártpolitika és a nemzeti értelmiség természetes szövetsége.

(tovább…)

Karácsony Gergely már két hete nem tud érdemi válasszal szolgálni arra a kérdésre, hogy miként került a mozgalmához a több mint 500 millió forint értékű készpénz, részben euróban és angol fontban. Számos baloldali véleményformáló és sajtótermék is kinyilvánította, nem tartják elfogadhatónak azt a magyarázatot, miszerint adományládákban gyűlt volna össze a félmilliárd forint, míg a baloldal pártjai szemmel láthatóan igyekeznek Márki-Zay Péterre és a hazugságspirálba került Karácsony Gergelyre testálni az egyre mélyülő, külföldi finanszírozási botrányt; holott abban az egész baloldal érintett. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor a nyilvánosság előtt megvédte Karácsony Gergelyt, amelynek a Demokratikus Koalíció tovább növekedő befolyása lehet az ára a fővárosban. (tovább…)

Új kiadvánnyal bővült a XXI. Század Intézet 21 elnevezésű zsebkönyvsorozata. A sorozat ötödik kötetében Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója sajátosan egyedi gondolkodás- és látásmódjába, világ- és magyarságfelfogásába enged betekintést, a most megjelent A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve, amely  G. Fodor Gábor politikai filozófus, az Intézet stratégiai igazgatójának szerkesztésében látott napvilágot. (tovább…)

Az Európai Parlament e heti plenáris ülésének napirendi pontjai között szerepel a jogvédő szervezetekkel szembeni perekről szóló új uniós szabályozás. Az Európai Unió intézményei az európai baloldal képviselőivel karöltve úgy határoztak, hogy a civil szervezeteket, jogvédőket és emberjogi aktivistákat kiemelik a tagállami bíráskodás alkotmányos rendjéből és a létező legerősebb közjogi kiváltságban részesítik őket: ha egy per közéleti részvételüket veszélyezteti, az eljárást a bíróság azonnal megszüntetheti. (tovább…)

2022-ben már a negyedik kétharmados győzelmet aratta a jobboldal Magyarországon, míg a baloldal pártjai történelmi vereséget szenvedtek. A balliberális oldal 2010 óta választási ciklusról választási ciklusra ugyanazokat a köröket futja: a voksolásokat megelőzően hamis reményeket ébresztenek, a vereséget követően a választókat és a keretrendszert hibáztatják, majd külföldi mozgósítástól, politikai és pénzügyi támogatástól várnak fordulatot, végül kialakítanak egy új együttműködési formulát, miközben a politikájuk lényegén nem módosítanak. A jelek szerint a baloldal útja nem változik, csupán a válságuk mélyül és egyre kevesebben tartanak velük. (tovább…)

A mostani uniós csúcstalálkozó komoly vitákat eredményezett, ugyanis olyan kulcsfontosságú témák kerültek terítékre, mint az illegális bevándorlás, Ukrajna és a háború finanszírozása, az uniós költségvetés összeomlása, de a tagállamok vezetői az ukrajnai háború békés rendezéséről is tárgyaltak – mondta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország a hatalmas politikai és gazdasági nyomásgyakorlás ellenére kitartott békepárti álláspontja mellett, a migráció ügyében is talált szövetségest magának, egyebek mellett a V4-es kormányfőket. Az elemző szerint a nyári és őszi szezon sem lesz eseménymentes az uniós politikában, több országban is választást tartanak, amelyen fordulat következhet be, emellett a hazai belpolitikában sem lesz „uborkaszezon”, ugyanis a baloldal külföldi finanszírozási botránya újabb hullámokat ver, Karácsony Gergely továbbra sem számolt el azzal, hogy honnan kapott a mozgalma több mint 500 millió forintnyi összeget. (tovább…)

Néhány nappal ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a hétéves uniós költségvetés féléves felülvizsgálatával összefüggésben további befizetésekre tart igényt az uniós tagállamok részéről, mivel az eddigi költések kimerítették a rendelkezésre álló pénzeszközöket. Ennek ellenére, a felelős gazdálkodás és az Unió pénzügyi érdekei védelme alapelvének ellentmondó módon a Bizottság újabb pénzügyi vállalásokat tett, ráadásul nem saját tagállamai érdekében, hanem azért, hogy egy unión kívüli harmadik ország, „Ukrajna azonnali szükségleteit kielégítse és fellendülését biztosítsa”. A költségvetési fegyelem, pénzügyi elszámoltathatóság a jogállamiság alapvető elvei. Az unió pénzügyi érdekeit nem a tagállamokkal, hanem az uniós intézményekkel szemben kell megvédeni. Szükségessé vált olyan új uniós jogállamisági mechanizmus létrehozása a 2024 második felében sorra kerülő magyar EU elnökség időszaka alatt, ami biztosítja az EU intézmények felelősségre vonását, amennyiben azok a tagországok érdekeivel ellentétesen, okszerűtlen módon gazdálkodnak. (tovább…)

Kazahsztán az eurázsiai kontinens közepén, különböző kultúrák találkozási pontján helyezkedik el. Hatalmas területével és természeti kincseivel a közép-ázsiai régió egyik meghatározó állama, miközben magának Közép-Ázsiának a globális geopolitikai átalakulásokban játszott szerepe növekedhet az elkövetkező években. Így érdemes odafigyelni erre a régióra, és arra is, miként látják saját helyüket a világban a térség államai. (tovább…)

Donáth Anna momentumos politikus már több mint egy éve írt arról publicisztikát, hogy szerinte a „céltalan orbánozás az ellenzék egyik legnagyobb önbecsapása”. Ennek ellenére továbbra sem kínálnak politikai alternatívát, a baloldal összes szereplőjének kommunikációja többnyire kimerül a kormányzati intézkedések totális kritikájában. Ennek oka a külföldi finanszírozás mellett az intellektuális hiányosságban található meg, ami miatt az ellenzék továbbra is képtelen egy olyan összefüggő és koherens politikai narratíva kialakítására, amely találkozna a társadalom többségének álláspontjával. Mindezek miatt a baloldal támogatottsága semennyit sem erősödött a Fidesz újabb kétharmadát eredményező 2022-es választás óta. (tovább…)

A kétpólusú világrend felbomlását követően az Amerikai Egyesült Államok globális hegemón szerep kialakítására törekedett, amelyhez a politikai, gazdasági és kulturális teret is uralma alá akarta vonni. A nyugati modell azonban mára nem mindenki számára kétségbevonhatatlanul követendő példa, ami a jelenleg fennálló világrend megkérdőjelezését vonja maga után. Kína képében Amerikának új kihívója akadt a vezető szerepért folyó küzdelemben, ami nem független az egyre erőteljesebb multipolarizációtól. A Mozgásban Extra vendége a témában David P. Goldman, az Asia Times szerkesztő-helyettese volt. (tovább…)

Az antikvitásban és a keresztény politikai gondolkodásban az állam dolga a közjó szolgálata, míg a hatalom kötelessége olyan együttélési keretek megteremtése volt, amelyben az erényes élet az egyén számára biztosított. A modern politikai filozófiában azonban minőségi változás történik: az állam legfontosabb feladata olyan törvényes viszonyok megteremtése lesz, amelyben a szabadság előmozdítása vezet a boldogsághoz. Az alkotmányos úton megvalósuló szabadelvű társadalmi szemlélet azonban kilátástalan relativizmushoz vezet, ez pedig veszélyezteti a mai demokráciákat, így felvetődik annak igénye, hogy a kereszténység által megőrzött közös értékeket ismét a politika középpontjába helyezzük. A progresszív napirend globális térhódítása miatt ez egyre sürgetőbb teendővé vált. (tovább…)

A rendszerváltoztatással és az első szabadon választott országgyűlés által megválasztott Antall-kormánnyal megnyílott az út Magyarországon a konzervatív politikai elmélet és a vele szövetséges jobboldali politikai gyakorlat előtt. Ez a kommunista diktatúra negyven éves (1949–1989) hagyományveszejtése miatt egyszerre jelentette a korábbi szerves hagyomány számbavételét és e szellemi örökség kreatív hasznosítását, valamint az európai konzervatív vérkeringésbe való visszatérést. A posztkommunista rendszerben azonban húsz éven keresztül (1990–2010) érvényesült az a liberális kulturális hegemónia, amely már a nyelv szintjén diszkreditálta a konzervatív gondolatokat. Mégis, egy szívós felépítési folyamat során az egymással együttműködő konzervatív gondolat és jobboldali cselekvés olyan párhuzamos szellemi–szervezeti stratégiát hajtott végre, melynek során az új évezredben – 2002-ben indulva, 2006-tól megerősödve, majd 2010-től immár kormányzati pozícióból – vezető szerepre tett szert. Ennek köszönhetően a nemzeti-konzervativizmus ma Magyarországon a domináns ideológia, a jobboldali kormányzás politikai–társadalmi keretét, azaz a Nemzeti Együttműködés Rendszerét pedig konszenzusos hegemónia jellemzi. (tovább…)

A napokban Soros György átadta fiának, Alexander Sorosnak a kiterjedt globális hálózatának az irányítását, amelyet a tőzsdespekuláns saját maga nevezett Soros-birodalomnak már 1993-ban. Ez a birodalom a ’80-as években kezdett kiépülni, méghozzá először Magyarországon, mára pedig a világ minden táján jókora politikai és gazdasági befolyással bír, a brüsszeli döntéshozatalra is komoly hatással van – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Alexander Soros aktívabb politikai szerepvállalásra készül és nyíltan támogatja majd a globális baloldalt, ami Magyarország számára még erősebb kívülről érkező politikai nyomásgyakorlást jelent. Ennek egyik része a migránskvóta, amelyet ez a globális hálózat mindenképpen rá akar erőltetni az európai országokra még az EP-választás előtt. (tovább…)

A háború okozta gazdasági nehézségek ellenére a külföldről finanszírozott kormányellenes sajtótermékek jelentős, többmilliárd forintos bevételre tettek szert 2022-ben. Politikai hatékonyságuk ugyanakkor elmaradt a megrendelők elvárásaitól: olvasottságuk visszaesett és a kormány pozícióját sem sikerült meggyengíteniük. A balliberális pártok után médiájukat is elérte a politikai apátia, amelyet tömeges távozások kísértek. A balliberális oldal médiaorgánumai között végbemenő strukturális átrendeződés vélhetően a jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választásokra való előzetes felkészülés jele. (tovább…)

A Bel- és Igazságügyi Tanács múlt heti ülésén többségi szavazással döntve hivatalos felhatalmazást adott a svéd elnökség számára, hogy támogassa a kötelező bevándorlási kvóták bevezetését az Európai Unióban. A kötelező elosztási rendszer mellett az is a megállapodás részét képezi, hogy minden elutasított bevándorló után 20 ezer euró összeg megfizetésére kötelesek a tagállamok. Borsos fejkvótát számol fel tehát Brüsszel azért, hogy a tagállamok nemzeti szuverenitásukat gyakorolva visszautasíthassák a migránsok befogadását, pedig az külön ellentételezés nélkül is a jogukban áll. (tovább…)

A 21. század első negyede kellő bizonyítékát fogja szolgáltatja annak, hogy az államszervezési alapelvek és a társadalomszerveződési formák, nem is beszélve a gazdaságirányítás mikéntjéről és a politikai képviselet módjáról, egytől egyig gyökeres megújulásért kiáltanak. Nem lehetséges azonban a visszatérés a 20. század valamely gondolkodásához, különösen nem mindenestül elavult gyakorlatához, hiszen „a 21. század nem a 20. század folytatása” (Schmidt Mária). Új korszellemre van szükség, és minden attól terhes, hogy az a Régi Rend lidércnyomása lesz-e, afféle zombiideológiákkal és a hanyatló egypólusú világrend mögött álló haldokló eszmerendszer feltámasztásával, vagy pedig a készülődő Új Erők rátalálnak arra a Zeitgeistre, amely szintézist teremt. Az eljövendő korszak szellemének nevét és politikai rendjét keressük tehát. (tovább…)

A Szabad Demokraták Szövetségének megalakulása a „demokratikus ellenzék” és lapja, a Beszélő párttá szerveződését jelentette, amelyre vezetői a „szürkeállomány pártjaként” hivatkoztak, pártprogramjának pedig egyszerűen A rendszerváltás programja címet adták. 1990-ben az SZDSZ még a szavazatok több mint ötödét kapta, 1998-tól azonban tartósan tíz százalék alatt maradt a támogatottsága, 2010-ben pedig kiesett a parlamentből. Három ciklusban vitte a kisebbik koalíciós partner szerepét, de fő erőssége a kulturális hatalom volt. Az SZDSZ történetéről szólt a Mozgásban, amelynek vendégei ezúttal Fodor Gábor, az SZDSZ 2008–2009 közötti elnöke, valamint Horn Gábor, az SZDSZ 2002–2009 közötti kampányfőnöke voltak. (tovább…)

Négy egyedülálló kötettel jelentkezik az idei Ünnepi Könyvhéten a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány.  Ajánlott könyveink válaszokat adnak az egyes hazai, globális politikai és társadalomtudományi kérdésekre, illetve segítségükkel  az amerikai külpolitika és a magyar irodalomtörténet egy-egy különös időszakába is betekintést nyerhetnek az olvasók. (tovább…)

A jobboldal sorrendben negyedik, kétharmados felhatalmazást eredményező választási győzelme után, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenharmadik évében, politikai értelemben egészen biztosan Orbán-korszakról kell beszélnünk. Ez pártpolitikai értelemben két dolgot jelent. A nemzeti-konzervatív tábor számára, amelyet a Fidesz–KDNP-pártszövetség képvisel, kétségtelenül azt, hogy adott a kulturális korszakformálás történelmi lehetősége és felelőssége, hogy minél többeket vonjon be a nemzeti konszenzusba. A baloldal számára pedig az az egyetlen esély, ha feladja a „sima” kormányellenzékiség kedvéért a zsákutcába került rendszerellenzékiséget, amely hosszú évek óta bizonyítja, hogy politikai és szellemi értelemben egyaránt terméketlen. A legutóbbi választás alkalmával ugyanis egyértelművé vált, hogy a magyar társadalom végleg elfogadta a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, mint a mögöttünk hagyott és az előttünk álló évtized társadalmi-politikai keretét.  (tovább…)

A félmilliós Karaganda Kazahsztán ötödik legnagyobb városa, és egy Magyarországnál kétszer nagyobb területű megye központja. A XXI. Század Intézetet is kötelékében tudó Közép-és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Karagandai Buketov Állami Egyetem együttműködésének köszönhetően intézetünk vezető kutatója, Kosztur András közel egy hónapot tölt – a XX. Század Intézet kutatójával, Dudás Bertalannal együtt – a szinte Kazahsztán közepén elhelyezkedő városban, és hétről-hétre jelentkező beszámolóival próbálja közelebb hozni e (nem is olyan) távoli országot. (tovább…)

Az elmúlt napokban volt olyan baloldali megmozdulás, amelyen csupán 30-40 ember vett részt annak ellenére, hogy a balliberális politikusok heteken át hirdetik ezeket az eseményeket a közösségi oldalaikon és a sajtóban. Mindez azt jelzi, hogy teljesen kifulladtak a destabilizációs próbálkozások, a külföldről finanszírozott politikai csoportok a szintén külföldről elsajátított forgatókönyveikkel kudarcot vallottak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a napokban elkezdődött a nyári szezon, ami szintén rontja az esélyét a sikeres tüntetésszervezésnek. (tovább…)

Május közepén hazánkban járt az Európai Parlament Költségvetés Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, alig egy héttel később pedig vizsgálódásaik egyes megállapításaira a Magyarországról szóló 2023. évi európai szemeszter országjelentés már tényként hivatkozik. A jelenség több szempontból is számos kérdést vet fel: Milyen felhatalmazás alapján utazik hazánkba egy európai parlamenti küldöttség, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon, amelyekre az Európai Parlamentnek nincs hatásköre és miként alakult át a gazdasági kormányzás egyik puha eszköze politikai zsarolásra is alkalmazható kötelező jogállamisági verdiktté? Sőt felvetődik a kérdés, hogy hová tart az unió, amikor saját tagállamai és polgárai ellen cselekszik? (tovább…)

A Török Köztársaság megalakulásának százéves évfordulóján tartottak az elmúlt hónapban választásokat az országban, aminek szimbolikus és gyakorlati jelentősége egyaránt van. A vasárnapi köztársasági elnökválasztás eredményének következtében Recep Tayyip Erdoğan újabb öt évig vezetheti Törökországot, miután 52–48 arányban győzelmet aratott ellenzéki kihívója, Kemal Kılıçdaroğlu felett. Az már az elnökválasztás első fordulójában világossá, hogy a hatpárti ellenzéki szivárványkoalíció az „Erdoğan-korszak lebontásának” ígéretén túl nem tud alternatívát nyújtani a török népnek, ami a parlamenti választás során is megmutatkozott: a regnáló elnök által vezetett választási szövetség 322 székkel többséget szerzett a 600 fős parlamentben. Mindez egyben nem csak azt jelenti, hogy stabil kormány alakul Törökországban, hanem azt is, hogy a köztársaság történetének lassan egynegyede Erdoğan regnálásával kapcsolódik össze, ami mögött hatalmas politikai teljesítmény áll. Ennek következménye, hogy az Erdoğan-korszak jelentősége egyre inkább árnyékot vet Mustafa Kemal Atatürk, a „törökök atyjának” kultuszára is. (tovább…)

A félmilliós Karaganda Kazahsztán ötödik legnagyobb városa, és egy Magyarországnál kétszer nagyobb területű megye központja. A XXI. Század Intézetet is kötelékében tudó Közép-és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Karagandai Buketov Állami Egyetem együttműködésének köszönhetően intézetünk vezető kutatója, Kosztur András közel egy hónapot tölt – a XX. Század Intézet kutatójával, Dudás Bertalannal együtt – a szinte Kazahsztán közepén elhelyezkedő városban, és hétről-hétre jelentkező beszámolóival próbálja közelebb hozni e (nem is olyan) távoli országot. (tovább…)

Az Európai Parlament részéről nyíltan kimondták, hogy a bevándorlás, a genderkérdés és a háború kapcsán kifejtett békepárti magyar álláspont mellett azért ítélik el ismét Magyarországot és tartják vissza az uniós forrásokat, mert a stratégiai nemzetgazdasági ágazatokban növelni szeretné a magyar tulajdon arányát a kormány, ezzel nyíltan a nyugati multicégek érdekeit képviselik – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a mostani brüsszeli támadások fő alakjától, Daniel Freund zöldpárti EP-képviselőtől nem áll messze ez a típusú érdekképviseleti munka, hiszen korábban éveken át a Transparency International brüsszeli irodájában tevékenykedett, az EU érdekképviselet nagyköveteként. Az elemző hozzátette: már 2010 óta a magyar kormány eltökélt célja a nemzetgazdasági szempontból fontos ágazatokban a magyar tulajdon arányának növelése, a mostani brüsszeli nyomásgyakorlás vélhetően nem tántorítja el ettől a szándékától. (tovább…)

Egy évvel a tavalyi parlamenti választások után és egy évvel a jövőre esedékes önkormányzati és európai parlamenti választások előtt a baloldal összességében rosszabb állapotban van, amit a közvélemény-kutatások is alátámasztanak. Külön nehézséget jelent, hogy nőtt az egyébként is nagyfokú fragmentáltság, illetve tovább mélyült az ellenzék személyi, szervezeti és szellemi válsága. A pártok releváns politikai célok és társadalmi támogatottság híján képtelenek kormányzóképes politikai tényezővé válni, így megpróbálnak egyes társadalmi csoportok elégedetlenkedési megmozdulásaira rátelepedni. A megújulást nehezíti, hogy a kívülről irányított NGO-k és a külföldről finanszírozott kormányellenes médiumok részben átvették a pártok szerepét. A baloldal mintegy másfél évtizedes lemaradásba került közösség- és szervezetépítésben, illetve a politikai tudás megszerzésében a 2002 óta szervesen és következetesen építkező jobboldallal szemben. (tovább…)

A félmilliós Karaganda Kazahsztán ötödik legnagyobb városa, és egy Magyarországnál kétszer nagyobb területű megye központja. A XXI. Század Intézetet is kötelékében tudó Közép-és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Karagandai Buketov Állami Egyetem együttműködésének köszönhetően intézetünk vezető kutatója, Kosztur András közel egy hónapot tölt – a XX. Század Intézet kutatójával, Dudás Bertalannal együtt – a szinte Kazahsztán közepén elhelyezkedő városban, és hétről-hétre jelentkező beszámolóival próbálja közelebb hozni e (nem is olyan) távoli országot. (tovább…)

Míg korábban titkolták, ma már egyre nyíltabban beszélnek arról a baloldali politikusok, hogy azért dolgoznak Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Emellett már azt is nyíltan kimondják, hogy valójában nem jogi, hanem politikai okok miatt tartják vissza ezeket a pénzeket – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője ezzel kapcsolatban kiemelte: a balliberális politikusok ettől azt remélik, hogy elmélyül a gazdasági válság Magyarországon és gyengül a kormány támogatottsága, míg ők erősödnek. Az elemző szerint ugyanakkor a helyzet éppen az ellenkezője: Magyarország finanszírozása továbbra is megoldott, a Fidesz támogatottsága stabil, a hazája érdekei ellen dolgozó baloldal népszerűsége pedig tovább csökkent az elmúlt időszakban. (tovább…)

Amikor tíz évvel ezelőtt, 2012 decemberében az Európai Unió elnyerte a Nobel-békedíjat, Európa akkori vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az EU „a történelem legnagyobb béketeremtője”, sőt „a béke és szabadság egyedülálló projektje”, amely „képes volt békét teremteni a népek között, felépítve a demokrácia, szabadság és megegyezés értékein alapuló közösséget”. Ezek a kijelentések, még ha nem is álltak teljes összhangban az uniós intézmények gyakorlatával már akkortájt sem, elvi szinten azért megállták a helyüket. Ma azonban Európai Unió vezetőitől származó háborúpárti kijelentések és a külügyekben való egyhangú döntéshozatal felszámolására irányuló erőszakos törekvések mind az elvek, mind a gyakorlat szintjén messze eltávolodtak az unió valódi esszenciájától, ami a békére és az európai egységre való törekvést jelenti. (tovább…)

A rendszerváltoztatás fontos pillanata volt, amikor az állampárt utolsó kongresszusán megalakult a Magyar Szocialista Párt, melynek tagja, Szűrös Mátyás házelnök, két héttel később kihirdette a harmadik magyar köztársaság megalakulását. A szocialisták húsz év alatt négy miniszterelnököt adtak; 1994 és ’98, valamint 2002 és 2008 között együtt kormányoztak a liberálisokkal. A Horn-koalíció társadalmi háttere és a baloldali reformizmus szellemi ereje azonban időközben megfogyatkozott. Az MSZP három és fél évtizedes útjáról szólt a Mozgásban, amelynek vendégei ezúttal Lendvai Ildikó, az MSZP volt frakcióvezetője, 2009–2010 közötti elnöke, valamint Szekeres Imre, az MSZP-alapítója, az MSZP 2004–2010 közötti elnökhelyettese voltak. (tovább…)

A félmilliós Karaganda Kazahsztán ötödik legnagyobb városa, és egy Magyarországnál kétszer nagyobb területű megye központja. A XXI. Század Intézetet is kötelékében tudó Közép-és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Karagandai Buketov Állami Egyetem együttműködésének köszönhetően intézetünk vezető kutatója, Kosztur András közel egy hónapot tölt – a XX. Század Intézet kutatójával, Dudás Bertalannal együtt – a szinte Kazahsztán közepén elhelyezkedő városban, és hétről-hétre jelentkező beszámolóival próbálja közelebb hozni e (nem is olyan) távoli országot. (tovább…)

A külföldi finanszírozók nemcsak a balliberális pártok teljesítményével, de az ugyancsak külföldről finanszírozott sajtótermékek által felmutatott eredményekkel is elégedetlenek, emiatt az elmúlt időszakban látványos strukturális átalakításba kezdtek – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztetett: a cseh Lidové noviny című lap a napokban beszámolt róla, hogy Soros György növelni szeretné a befolyását a médiában. Ennek egyik jele a magyarországi strukturális médiaátalakítás: a 444.hu nevű internetes portál teret vesztett a balliberális oldalon, sorozatos felmondásoktól és belső botránytól hangos, míg az új reménység a VálaszOnline.hu nevű áljobboldali internetes portál, amellyel a jobboldali Fidesz szavazótáborát kívánják megbontani. (tovább…)

Recep Tayyip Erdoğan, az Igazság és Fejlődés Párt (Adalet ve Kalkınma Partisi, röviden AKP) elnöke 2003 óta vezeti Törökországot különböző tisztségeken keresztül, 2003–2014 között miniszterelnökként, 2014 óta pedig köztársasági elnökként. A 2017-es alkotmánymódosítási referendum pedig demokratikus módon ruházta fel az elnököt arra, hogy a két titulust – és az azokkal járó hatalmat – összevonja, és saját a kezében összpontosítsa. A vasárnapi választáson azonban hosszú idő után komoly kihívója akad a regnáló elnöknek Kemal Kılıçdaroğlu személyében, aki mögött egy hatpárti ellenzéki szivárványkoalíció – Nemzeti Szövetség néven – sorakozott fel, ezáltal pedig a május 14-ei köztársasági elnöki- és parlamenti választás lényegében az Erdoğan-korszak jövőjéről is dönt. (tovább…)

Megjelent a XXI. Század Intézet Új Idők című sorozatának legújabb kötete, Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus Politikai megváltás – Lehetséges-e racionális politika című műve. Van-e veszélyesebb az identitását vesztett, de Isten szerepére ácsingózó embernél? Lehetséges-e racionális politika, és ha igen, sikere megválthatja-e a 21. század modern emberét? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a kötet, amelyet a Terror Háza Múzeumban mutattak be a minap. (tovább…)

Gyenge olvasottság, mélyülő belső botrányok és folyamatos felmondások – ez jellemzi a Soros-hálózat egykori koronaékszerét, a 444.hu nevű internetes portált – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a kiszivárgó információk szerint a woke ideológia lelkes híveinek számító új kollegák szembe kerültek a már korábban is a lapnál dolgozó újságírókkal, ami akkora belső megosztottságot eredményezett, hogy már sokak számára ellehetetlenült a normális munkavégzés a lapnál. Hozzátette: a jelek szerint a lapot működtető globális hálózat is lemondott már a 444-ről, amelynek az új zászlóshajója már évek óta sokkal inkább a Telex.hu nevű szintén külföldről finanszírozott hírportál. (tovább…)

Április 30-án zárult Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatása. A nemzetközi sajtó már előzetesen is páratlan érdeklődéssel fogadta a katolikus egyházfő budapesti útját, a pápai vizit során elhangzott apostoli üzeneteket pedig – országtól és pártállástól függően – ideológiai elkötelezettségének „képére és hasonlatosságára” formálta. Pedig a Szentszék és Ferenc pápa felfogása az orosz–ukrán háború vagy az Európai Unió témájában meglehetősen egyértelmű. Az Apostoli Szentszék hagyományos álláspontjának középpontjában ugyanis az a fajta teljes elköteleződés áll a kontinens békéje iránt, ami annak idején az európai egység gondolatának alapjául is szolgált. (tovább…)

A politikafilozófia jogaiba való visszahelyezésére tesz kísérletet legújabb könyvében Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, egyetemi tanár. A kötet a XXI. Század Intézet Új idők sorozatának részeként jelent meg, Békés Márton történész– politológus, az Intézet igazgatójának szerkesztésében. (tovább…)

A 2022-es választási kampányba megpróbáltak külföldről beavatkozni, a balliberális holdudvart több milliárd forintnyi dollárral támogatták Amerikából. Ráadásul a külföldi finanszírozás a gyanú szerint állandó, amelynek következtében a balliberális politikusok sokszor még a saját választóikkal is szembe menve külföldi érdekeket képviselnek fontos politikai kérdésekben. A külföldi finanszírozás nemzetbiztonsági kockázat, így nem meglepő, hogy a világ legtöbb országában szigorúan korlátozzák – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője a nemzetközi gyakorlatokat áttekintve megállapította: több nyugati országban is valamilyen párt vagy kampányfinanszírozási botrányt követően szigorítottak a szabályozáson, így nem meglepő, hogy most Magyarországon is ezen dolgozik a törvényhozás. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború 2022. február 24-ei kitörése óta tapasztalható, hogy a nyugati politika a fősodratú médián keresztül azt a hamis látszatot kelti, mintha „a Jó és a Rossz küzdelme” folyna. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb. Mi sem szemlélteti ezt jobban, minthogy a háború kitörése előtt maga a nyugati fősodratú média élt rendszeres kritikával Ukrajnát illetően az egyre befolyásosabbá váló neonáci mozgalmak, a túlzott nacionalizmus, a rendszerszintű korrupció, valamint a jogállamisági és demokratikus deficit miatt. Az orosz agressziót követően azonban ezek az aggályok a múlté lettek, s mára a nyugati médiumok narratívája – korábbi álláspontjukat meghazudtolva – Ukrajnát mintademokráciaként igyekszik láttatni. (tovább…)

Az 1988-ban nemzedéki pártként alapított Fiatal Demokraták Szövetsége elsőként kezdeményezte a rendszerváltoztatást, majd a 2010-es választások után be is fejezte azt, sőt az elmúlt évtizedben új politikai-társadalmi rendszert építve össznemzeti párttá bővült. Az ehhez szükséges ideológiai és szervezeti módosulások ellenére mindvégig az maradt, ami kezdettől fogva volt: antikommunista és nemzeti párt. Ehhez a változatlan alaphoz társult a polgári kormányzás tapasztalata, a néppárttá bővülés sikere, a kereszténydemokratákkal kötött történelmi szövetség és a szuverenista álláspont képviselete. A Fidesz 35 éves útjáról szólt a Mozgásban legújabb adása, amelynek vendégei ezúttal a Fidesz alapító tagjai, Bayer Zsolt újságíró–műsorvezető és Deutsch Tamás a Fidesz Európai Parlamenti képviselője voltak. (tovább…)

Gyurcsány Ferenc három hete egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy nem elégedett Karácsony Gergellyel, ugyanis szerinte „hazafias kötelezettsége” lenne, hogy Budapestet szembefordítsa a kormánnyal. Ennek az elvárásnak próbálhat megfelelni a főpolgármester, amikor arról beszél, hogy Budapest nem fog eleget tenni az adóbefizetési kötelezettségének, „felfüggesztik a kormány finanszírozását” – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez csupán egy politikai blöff, ugyanis – ahogy arról Tarlós István beszélt – a fővárosnak nem áll módjában nem befizetnie a szolidaritási adót, hiszen ez az összeg eleve nem is jelenik meg a főváros számláján. Hozzátette: a főváros csődjével való riogatás bevett kommunikációs elem Karácsony Gergely részéről, megválasztása óta rendszeresen él ezzel az eszközzel, miközben a főváros adóbevételei jelentősen nőttek. (tovább…)