Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.
Nyitóoldal, bal oldali tartalom
Ma is a függetlenségért folyik a harc
Az Európai Unió nem fog magától megjavulni, nekünk kell visszavezetni a helyes ösvényre – mondta Orbán Viktor a Magyar Függetlenség Napján. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány konferenciáján a miniszterelnök megfogalmazta azokat a téziseket, melyekkel a magyar kormány hozzájárul az összeurópai vitához, ami az unió jövőjéről szól. „Mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szembe a birodalom építőivel” – fogalmazott a kormányfő. A Pesti Vigadóban tartott eseményen Orbán Viktor miniszterelnök mellett Schmidt Mária, a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Varga Judit igazságügyi miniszter is beszédet mondott a magyar függetlenség napja alkalmából. (tovább…)
Sportsikerek potyautasai
A balliberális politikusok éveken át támadták a sportberuházásokat, kárörvendtek a kudarcoknál, de most, amikor beérett az elmúlt évtized sportfejlesztéseinek eredménye, politikai hasznot akarnak húzni a sportsikerekből és már nem kampányolnak a „stadionstop” szlogennel. Míg Karácsony Gergely tüntetőleg nem vett részt főpolgármesterként a Puskás Aréna avatásán, ma már ugyanabban a teltházas stadionban fotózkodik a magyar–portugál meccsen. Jól rávilágít ez a jelenség a baloldal hitelességi válságára, hiszen „divatpolitizálást” folytatnak: ha éppen a magyar foci szidásával tudnak szavazókat toborozni, akkor azt csinálják, ha viszont a többség a magyar válogatottnak szurkol, akkor már abból igyekszik politikai hasznot húzni. (tovább…)
Szabálytalan háború
Korunkban a hagyományos háborúk ugyan háttérbe szorultak, ez azonban korántsem jelenti a hadviselés alkonyát. Éppen ellenkezőleg: az államok közötti szabályos háborúk számának csökkenésével egyre inkább mindenki egy totális háború résztvevőjévé válik – akár akaratán kívül is. Gerillaharcok, hibrid és proxy-háborúk, kiberhadviselés, „színes forradalmak”: ezek váltak a 21. század „szép új világháborújának” alapfogalmaivá. Ezt a tematikát járja körül a Kommentár folyóirat 2021/2-es száma, melynek hívószava: „szabálytalan háború”. (tovább…)
A kormány adót csökkent, a baloldal megszorításra készül
Gyurcsány Ferenc ésszerűtlenségnek nevezte a kormány adócsökkentéseit, egy DK-közeli közgazdász pedig egyenesen arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltást követően azonnal nagyszabású megszorítást kell végrehajtani. De nem csak a szavak, hanem a tettek szintjén is az adóemelések és megszorítások politikáját képviselik a balliberális politikusok: a 2010 előtti balliberális kormányok számtalan adóemelést hajtottak végre, emellett a most körvonalazódó választási ígéreteikben is több adóemelési terv jelenik meg. Orbán Viktor ezzel szemben már ellenzékben is folyamatosan adócsökkentést követelt, az elmúlt 11 évben pedig jelentősen csökkent a lakosság adóterhelése. Egyebek mellett ennek hatására csökkent a szegénység Magyarországon, nőtt az ország mozgástere, fehéredett és válságállóvá vált a gazdaság. (tovább…)
Újraindítás: két hónapos előnyben van Magyarország
Magyarország nem csinált politikai kérdést a vakcinabeszerzésből, minden rendelkezésre álló forrásból rendelt oltóanyagokat. Ennek köszönhetően míg az Európai Unió átoltottsági átlaga csak most haladta meg a 40 százalékot, Magyarországon már a 60 százalékhoz közelít ez a mutató. A sikeres oltási program hatására a magyar gazdaság már májusban újraindulhatott, a magyar embereknek pedig szabad nyaruk lehet. Ezzel szemben több országban még mindig komoly korlátozások vannak érvényben: maszkot kell viselni a köztereken, kijárási tilalom van érvényben, vagy például míg nálunk teltházas lehet a foci EB, addig máshol csupán korlátozott létszámmal lehet majd megtekinteni a mérkőzéseket. Mindennek a gazdaságra is rendkívül pozitív hatása van, várhatóan 5-6 százalék körül lesz az idei növekedés és már ebben az évben visszatér a gazdaság a járvány előtti teljesítményéhez. Komoly különbség a 2008-as balliberális válságkezeléssel szemben, hogy most nem megszorítások, hanem többletforrások érik a lakosságot, ami ugyancsak hozzájárul a válság gyors leküzdéséhez. (tovább…)
Pragmatikus nemzeti külpolitika ellen kampányol a baloldal
Magyarország nemzetstratégiai érdeke, hogy minden nagyhatalommal kölcsönösen hasznos, egymás szuverenitását tiszteletben tartó kapcsolatokat építsen. Az Orbán-kormány ennek szellemében olyan érdekalapú külpolitikát folytatott az elmúlt évtizedben, amely növelte az ország politikai–gazdasági mozgásterét, így Magyarország mára Közép- és Kelet-Európa mintaországává vált. Ezzel szemben az ellenzék kizárólagosan nyugati elkötelezettségű, ezért is igyekszik a nagyhatalmak közötti konfliktusokat ideológián alapuló belpolitikai viták tárgyává tenni. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Fudan Egyetem elleni tüntetés is, amely esetében olyan kényszerpályára került az ellenzék, hogy már nem lehetséges normalizálni kapcsolatait Kínával. Egy esetleges kormányváltás esetében, miután az ellenzék két nagyhatalmat (Kína, Oroszország) is magára haragított, az Egyesült Államok felé pedig egyoldalúan elköteleződött, az ország szuverenitása kerülne veszélybe. (tovább…)
Sport és identitás
A rendszerváltoztatás után az állam egyik napról a másikra kilépett a sport mögül úgy, hogy nem volt magántőke, ami biztosította volna a továbbiakban a finanszírozást. Ezt a hátrányt hozta be az Orbán-kormány 2010 után az állami szerepvállalással, amelyet azonban sok támadás ér az ellenzéki oldalról. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában ezúttal Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és Murányi András, Karácsony Gergely főpolgármester sporttanácsadója vitázott Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Sakkszövetség elnökének moderálásában. A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy a sportnak erős identitásteremtő szerepe van, hiszen politikai oldaltól függetlenül mindenki örül a nemzeti sportsikereknek. (tovább…)
„Színes forradalmárok” internacionáléja
Az elmúlt húsz évben a posztszovjet térségben számos olyan sikeres és sikertelen tömegmegmozdulás történt, amelyeket „színes forradalmak” gyűjtőnéven ismert meg a világ. Ezek a hasonló forgatókönyv alapján zajló, az alkalmazott szimbólumok színe alapján elkülönített, manipulatív technikákkal elért rezsimváltások gyakran nem kis részben külső (állami, nemzetközi, nagyvállalati) érdekeket is szolgáltak, így egyáltalán nem meglepő, hogy végrehajtóik közül sokan egyetlen nemzetközi hálózatba ágyazódtak be, mondhatni, egy „színes forradalmi internacionálét” alkottak, sőt alkotnak mai napig. (tovább…)
Válságálló az Orbán-kormány
A 2010 előtti balliberális kormányok kommunikációs kormányzást folytattak, így az első igazi válsághelyzet hatására politikai és gazdasági szempontból is súlyos helyzetbe került hazánk: az IMF és más nemzetközi hitelezők segítségére szorult és még a miniszterelnök is megbukott. 2010-ben fordulat állt be: Orbán Viktor miniszterelnökként számos lokális és globális krízishelyzettel vette fel sikeresen a küzdelmet, politikája több esetben is iránymutatóvá vált Európában, legyen szó akár a 2015-ös migrációs krízisről vagy a koronavírus elleni oltásokról. A magyar gazdaság ráadásul válságálló lett, amelyet a legfrissebb GDP-adatok is alátámasztanak. A ma ugyancsak Gyurcsány Ferenc által dominált és fragmentált baloldal továbbra sem lenne képes egy ilyen teljesítményt nyújtó kormányzat felállítására, sőt: maga a hatpárti szivárványkoalíció idézne elő egy politikai krízist, amivel az ország válságállóságát sodornák veszélybe. (tovább…)
Európa a 21. században – Jobb/Közép
A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának második konferenciája Jobb/Közép címmel folytatódott. Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója szerint a 21. század Közép- és Kelet Európa évszázada lesz, mert a régió népei innovatívabbak, szorgalmasabbak és elszántabbak. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben válságok sora bizonyította, hogy a föderalizációs álmokat dédelgető unió képtelen a válságkezelésre, és a nemzetállamok hatékonyabbak voltak e téren. Hidvéghi Balázs szerint nem szabad hagyni, hogy a balliberálisok uralják a nyelvet, mivel ezáltal képesek a közbeszédet oly módon befolyásolni, hogy a korábban mérsékeltnek számító erőket szélsőségesnek állítsák be. Ezért erőteljesebb fellépésre bíztatja az európai jobboldali erőket. (tovább…)
Vég nélküli vesszőfutás a baloldalon
Karácsony Gergely rendkívül rosszul sikerült kampányindítója után a mostani hét sem hozott változást a baloldal számára: Karácsony Gergely továbbra is zavaros magyarázkodást folytatott, miközben mindenki az őszödi beszéd évfordulójáról beszélt, így Gyurcsány Ferenc került reflektorfénybe a miniszterelnök-jelölt helyett – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek hatására, miközben általában egy miniszterelnök-jelöltnek a bejelentést követően növekedni szokott a támogatottsága, Karácsony Gergely esetében inkább csökkenésre lehet majd számítani. Deák Dániel kiemelte, a baloldal komoly intellektuális válságban van, egyebek mellett ennek köszönheti Gyurcsány Ferenc, hogy 15 évvel az őszödi beszéd után még mindig a baloldal vezetőjeként tud feltűnni és még mindig nem taszították le őt a „trónról”. Tovább tetézi a baloldal problémáit emellett, hogy még a DK-közeli közvélemény-kutatások szerint is nőtt a Fidesz támogatottsága az elmúlt időszakban – jegyezte meg az elemző. (tovább…)
A gyűlölet importálásával jár a migráció
Május 11-én nyílt fegyveres összecsapásokba csapott át az arab–izraeli konfliktus, miután az azt megelőző napokban palesztin tüntetők többször is összecsaptak az izraeli rendfenntartó szervekkel. A konfliktus azután súlyosbodott, hogy a palesztin Hamász terrorszervezet rakétákkal kezdte lőni Izraelt, amire a zsidó állam légi csapásokkal válaszolt, ám végül május 20-án, a késő esti órákban tűzszünetet hirdettek a harcoló felek. A kiújult harcok során Európa több nagyvárosában palesztinbarát tüntetéseket tartottak, ami ismételten felhívta a figyelmet a migrációnak azon aspektusára, hogy a muszlimok tömeges bevándorlásával a kontinens vallási–etnikai problémákat importál. (tovább…)
15 éves az őszödi beszéd: ma is minősíti a baloldalt
Gyurcsány Ferenc ma 15 éve mondta el az őszödi beszédként elhíresült szónoklatát, amelyben beismerte, hogy átverésre, hazugságra alapozva nyerte meg a 2006-os országgyűlési választást. A beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a gazdasági megszorítócsomagok hatására a korábban több milliós szavazótáborral rendelkező MSZP támogatottsága süllyedésnek indult, a baloldal pedig szétesett, sok kicsi párt jelent meg. Hiába alakult ki ugyanakkor körülötte a rendszerváltoztatás után látott legnagyobb hitelességi válság, a 2009-ben megbukott kormányfő ma ismét a baloldal vezetője lett. Az őszödi beszédben elmondottak pedig ma is jól jellemzik a baloldalt: Karácsony Gergely sem önazonos kommunikációt folytat, azonban míg Gyurcsány Ferenc csak a választások után, addig Karácsony Gergely már a kampányindítójánál lebukott a valótlan állításaival. (tovább…)
Megjelent FRANK FÜREDI: CÉLKERESZTBEN A HATÁROK című kötete
Megjelent FRANK FÜREDI szociológus professzor, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa CÉLKERESZTBEN A HATÁROK című kötete. (tovább…)
Konstruált Karácsony-kampány
Az amerikai és a spanyol populista baloldal kampányszlogeneit másolva, a balliberális kulturális elit támogatásával jelentette be Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelöltségét. Jól látható módon igyekszik kompetenciaverseny helyett karakterek versenyévé tenni a 2022-es parlamenti választást, ennek érdekében mesterséges imázst építettek fel neki az amerikai demokrata körökből érkező kampánytanácsadók, amelynek fő célja az „őszinte”, „esetlen”, de „emberséges” és így „szerethető” jelölt képének kialakítása. Az elmúlt napok eseményei azonban kártyavárként dönthetik össze ezt a kreált valóságot, hiszen a szülőfalujában zavartan a kezét tördelve magát vidéki srácként jellemző Karácsonyról kiderült: csak kampányidőszakokban jár vidékre, ráadásul valótlanságot állított nyelvtudásával és iskolai végzettségével kapcsolatban is. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldali stratégiák célja egy Medgyessy-hasonmás megépítése, azonban a kezdeti baklövések után erősen kérdéses, hogy ez sikerül-e. (tovább…)
Kína lehet a világpolitikai átrendeződés nyertese
Az amerikai–orosz kapcsolatok milyensége már közel száz éve meghatározza a világpolitikai folyamatok alakulását. A két szuperhatalom közti ellentétek a 2010-es éveket követően, 2021-ben újultak ki ismét, aminek köszönhetően jelenleg Washington és Moszkva kapcsolata már-már a hidegháborús időket idézi. A fennálló helyzetből leginkább Kína profitálhat, aki kihasználva a két szuperhatalom civakodását, nevető harmadikként az elmúlt két évtizedben jelentős gazdasági növekedésen ment keresztül, külpolitikai kapcsolatainak köszönhetően pedig az afrikai kontinens és Latin-Amerika után, immár Európában is egyre jelentősebb gazdasági kapcsolatokra tudott szert tenni. Az ázsiai ország felemelkedéséből Magyarország is sokat profitálhat, ahol a kormány felismerve a világpolitikai folyamatok változását, az elmúlt években több fontos partnerséget is kötött a szuperhatalmak között egyre előkelőbb helyet elfoglaló országgal. (tovább…)
Karácsony-botrány és ál-előválasztás: bajban a baloldal
Az elmúlt napokban szinte az összes magyarországi közvélemény-kutató cég a Fidesz-KDNP erősödését és a baloldal gyengülését mérte annak ellenére, hogy az ország komoly krízisidőszakot élt át az utóbbi hónapokban – hangsúlyozta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a baloldal most az előválasztástól vár csodát, azt remélik, hogy ezzel a kampánytechnikai eszközzel tudják majd felrázni a szimpatizánsaikat. Megjegyezte: azonban mivel egyre egyértelműbb, hogy az előválasztás csupán egy kampányeszköz és azon a választóknak nincsen valódi döntési lehetősége, ez a mozgósítási próbálkozás is kudarcba fulladhat a baloldal részéről. Tovább rontja a helyzetet, hogy Karácsony Gergely – akiről már eldöntötték, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje lesz – komoly botrányba keveredett, miután számos kérdés merült fel a hiányzó nyelvvizsgája, így a diplomája és az oktatói tevékenysége kapcsán – jegyezte meg Deák Dániel. (tovább…)
Az önállóság korszakának első tíz éve
G. Fodor Gábor politológus legújabb könyve Az Orbán-szabály címet viseli, amely egyúttal a XXI. Század Intézet induló, Új Idők című könyvsorozatának nyitódarabja is. Az intézet Mozgásbancímű műsorának vendége ezúttal a szerző mellett Békés Márton történész, a könyvsorozat szerkesztője volt, akik a múltheti könyvbemutatótól eltérően aktuálpolitikaibb szemszögből beszélgettek a miniszterelnök koherens világképéről, amelynek mozgatórugóiba a könyv kellően precíz betekintést enged. A vendégek egyetértettek abban, hogy Orbán Viktor nemcsak elkezdte, de húsz évig tartó (1990–2010) eltérítése után be is fejezte a rendszerváltoztatást, és amellett, hogy korszaképítőnek bizonyul, a folyamatban lévő világrendszerváltásban is számot kell vele vetni. (tovább…)
Álcázott baloldal
A klímaváltozás folyamata a migráció mellett kétségtelenül uralta az elmúlt évek közbeszédét. A német Szövetség ’90/Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) párt történelmi lehetősége arra, hogy Németország következő kancellárját adja, kiváló alkalmat biztosít, hogy tüzetesebben megvizsgáljuk a környezetvédő mozgalmakat. A zöldbaloldal látványos, jól kommunikálható látszatcselekvésekkel igyekszik politikai tőkét kovácsolni, amiben fontos szerepet játszik, hogy progresszív társadalompolitikai céljaikat zöld köpenybe bújtatva igyekeznek megvalósítani. A klímaváltozással kapcsolatos cselekvési terv egyik legkevésbé taglalt sarokköve a tömeges migráció legalizálásának kérdése, éppen ezért fontos, hogy a globális klímaváltozás hatásai ellen való küzdelem konzervatív olvasatának kellő figyelmet szenteljünk. (tovább…)
Az Orbán-szabály
G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című kötetének megjelenése kapcsán online könyvbemutatót szervezett a XXI. Század Intézet. A 2010-ben kezdődő Orbán-korszak tudatos és stratégiai építkezésen alapszik, amely teljesítményt az egész világ egyre inkább kénytelen elismerni. A szerző arra keresi a választ könyvében, hogy mitől vált különleges, majd később korszakalkotó politikussá a magyar miniszterelnök. A könyvbemutatót Tallai Gábor nyitotta meg, majd Stumpf István mellett felszólalt Lánczi András, Deutsch Tamás és Bayer Zsolt is, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy könyv egyedülálló módon adja vissza a miniszterelnök által képviselt filozófiát és egyszerűen magyarázza el Orbán Viktor sikerességének kulcsát. A rendezvény pódiumbeszélgetése során a szerzővel Schmidt Mária és Barthel-Rúzsa Zsolt beszélgettek Békés Márton moderálása mellett az elmúlt tíz év tudatos, stratégiai alapokon nyugvó építkezéséről, aminek a könyv kötelező irodalom módján ad keretet. (tovább…)
Baloldali előválasztás-kampány: minden előre el van döntve
A baloldali politikusok igyekeznek úgy tenni, mintha az ellenzéki előválasztásnak nevezett folyamat során a választóknak valódi döntési lehetősége lenne. A kiszivárgó információk szerint ugyanakkor valójában már lényegében mindent eldöntött a hat baloldali párt: Karácsony Gergely lesz a közös miniszterelnök-jelöltjük, néhány egyéni körzetet leszámítva pedig nem lesz érdemi verseny, azokról is megállapodtak már. Az előválasztással az egyedüli céljuk a baloldali szavazók aktivizálása, hiszen jelenleg jóval kevesebben vennének részt a választáson közülük, mint a kormánypárti szavazók közül. Gyurcsány Ferenc a 2002 utáni taktikáját frissíti újra: Medgyessy Péterhez hasonlóan Karácsony Gergelytől is át akarja majd venni a kormányfői széket. (tovább…)
Békés Márton: geopolitikai feszültséget importál az ellenzék
A Biden-adminisztráció nemzetközi feszültségkeltése, ennek nyomán a közvetlen lekötelezettjének számító Ukrajna háborús készülődése, valamint az unió föderációpárti erőinek támadásba lendülése fellelkesítették, vagy egyenesen feladattal látták el a hazai ellenzéket. Washington és Brüsszel offenzívájának árnyékában helyi klienseik szintén mozgolódnak, amelyre számos alkalmuk kínálkozik: a keleti vakcinák ellenzésétől kezdve az infrastrukturális, energetikai és felsőoktatási beruházások elutasításáig. Céljuk a geopolitikai konfliktusok Magyarországra importálása, ezzel pedig a zavarkeltés, a destabilizáció és a kormány cselekvőképességének akadályozása. A régi leninista stratégiát alkalmazzák, mely szerint „minél rosszabb, annál jobb”. (tovább…)
2022 tétje: önrendelkezés vagy függés
Az elmúlt évtizedben a hagyományos bal- és jobboldalt részben felülíró új kulturális törésvonal, a globalista–lokalista szembenállás Magyarországon is átrendezte a politikai viszonyokat. A 2022-es választásokon a stabilan kormányzó, szuverenista politikát képviselő jobboldal és az ideológiájában egyre homogénebb, de belső vitákkal terhelt baloldalon egységesülő, globális érdekeket képviselő ellenzék fog szemben állni egymással. Miközben Európa három meghatározó politikusa, Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki és Matteo Salvini építi az európai jobboldalt, addig a nemzetközi baloldal Magyarországon is egyre nagyobb erőforrásokkal támogatja az ellenzéket. A következő választások tétje többek között az lesz, hogy megmarad-e Magyarország önrendelkezése és folytatódik a független, érdekalapú külpolitika vagy az ellenzéki összefogás esetleges győzelmével megvalósulnak a progresszív politikai célok és az ország beilleszkedik a nemzetközi baloldali blokkba. (tovább…)
Európában kivételes a Fidesz népszerűsége
Miközben a legújabb felmérések szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága nőtt az utóbbi hónapokban, addig a legtöbb európai országban vagy csökkent, vagy stagnált a koronavírus-járvány harmadik hulláma során a kormányzó erők népszerűsége, de még arra is volt példa, hogy belebukott egy miniszterelnök a válságkezelésbe. A választók vélhetően azt díjazzák, hogy a sikeres vakcinabeszerzésnek köszönhetően Európában az elsők között indulhat újra a magyar gazdaság. A baloldal azonban nem tudott profitálni a harmadik hullám okozta krízishelyzetből, csupán a baloldali pártok között figyelhető meg átrendeződés. Ez azt mutatja, hogy a baloldal oltásokkal szembeni hecckampánya, illetve a járványügyi intézkedések támadása nem tetszett a választóknak, még Karácsony Gergely korábbi munkahelyének, a Mediánnak a felmérése szerint is a magyarok többsége elégedett a kormány járványkezelésével és az oltási programmal. (tovább…)
Az európai jobboldal jövője
Az európai politika a II. világháború óta a versengő szuperhatalmak árnyékában vegetál. Németország (látszólag) lemondott arról, hogy Európa vezető kulturális és katonai hatalma legyen, cserében a II. világháború óta nem látott gazdasági fölényre tett szert. Olykor felbukkantak államférfiak, akik önálló utat kívántak járni Európában (Charles De Gaulle), de az európai politika végül mindig besimult a szuperhatalmak elvárásrendszerébe. (tovább…)
Megjelent G. FODOR GÁBOR: AZ ORBÁN-SZABÁLY című kötete
A XXI. Század Intézet könyvsorozata, az Új Idők hazai szerzők gondolataival újítja meg a magyar politikai gondolkodást. A nyitódarab G. Fodor Gábor „Orbán-szabályról” írott könyve. A könyvről Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója készített recenziót.
Szellemi válságban van a baloldal
Fekete-Győr András már sokadszorra bizonyította be, hogy nincsen meg benne az a minimális szellemi muníció, ami szükséges lenne egy egész ország irányításához, sőt a jelek szerint még a saját pártjának irányítása is gondot okoz neki, a pártja legalapvetőbb ügyeivel sincsen tisztában – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az, hogy Fekete-Győr András pártelnök, sőt miniszterelnök-jelölt lehet a baloldalon, sok mindent elárul az egész baloldal szellemi állapotáról, amelynek leépülése már hosszú évtizedek óta tart. Hozzátette, ennek meg voltak már a jelei a 2010 előtti időszakban is: sem Medgyessy Péter, sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon nem volt képes koherens víziót alkotni arról, hogy milyen Magyarországot szeretne, csupán jóléti ígéretek, kapkodó és folyamatosan változó megszorítócsomagok, illetve kiszolgáltatottság jellemezte a kormányzásukat. Az elemző szerint a bevándorlás, a koronavírus-járvány, illetve a vakcinakérdés kapcsán tanúsított ellenzéki magatartás is a hosszú távú stratégiaalkotás teljes hiányát jelezte. (tovább…)
Külföldről finanszírozott destabilizáció
A posztszovjet térség számos országában külföldről támogatott politikai csoportosulások hálózata alakult ki, amelyek az elmúlt hónapokban több helyen is megpróbálták megingatni vagy megdönteni a fennálló kormányokat. Az orosz és belarusz „rendszeren kívüli ellenzék” törekvéseit nyíltan támogatják idegen országok kormányai, Moldovában, Ukrajnában és Grúziában a politikai helyzet destabilizálódásához is hozzájáruló hálózatok mögött elsősorban „civil”, alapítványi struktúrák állnak. (tovább…)
Keleti vakcinák nélkül elképzelhetetlen az újraindítás
Ha a baloldali politikusok akaratának megfelelően Magyarország kizárólag az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzésre támaszkodna, akkor még csak gondolkodni sem lehetne a gazdaság újraindításáról – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a magyar kormány időben kapcsolt és már az év elején megállapodott az orosz és kínai vakcinák beszerzéséről, aminek köszönhetően közel dupla annyi embert lehetett már beoltani, mintha csak az akadozó uniós beszerzésre támaszkodtunk volna. Az elemző hozzátette: ennek köszönhetően júniusra teljesen újraindulhat a magyar gazdaság, míg a legtöbb európai ország az alacsonyabb átoltottsági szint miatt még sokáig zárva maradhat. A baloldali politikusok éppen ezért támadták a keleti vakcinabeszerzést, hiszen ők politikai okokból a válság elhúzódásában lettek volna érdekeltek – tette hozzá Deák Dániel, majd megjegyezte: szomorú, hogy miközben a baloldal a világ egyik leggyorsabb oltási programját folyamatosan támadja, Karácsony Gergely a teljesen üres német oltási pontokat mutogatja követendő példaként. (tovább…)
Digitális diktatúra
A nyilvánosság és a politikai közbeszéd jelentős része mára a különböző közösségi oldalakon zajlik, ahol a szólásszabadságot egyre jobban korlátozó techcégek komoly politikai befolyással bírnak. Amerika mellett az Európai Unióban is egyre inkább felmerül a globális techóriások nemzeti szinten való megregulázásnak igénye. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Varga Judit igazságügyi miniszter és Pokol Béla alkotmánybíró voltak, akik egyetértettek abban, hogy a demokratikus felhatalmazást nélkülöző techóriások ellen olyan jogszabályokat kell megalkotni, amelyek korlátozzák egyre növekvő hatalmukat. (tovább…)
Oltásellenesség: emberéletekkel játszott a baloldal
Egyre több olyan esetről hallani, hogy baloldali politikusok vagy szimpatizánsok politikai okokból utasítottak el bizonyos vakcinákat, majd később a védettség hiánya miatt tragikus módon elhunytak. Mindez a baloldal politikai haszonszerzésből folytatott, hosszú hónapokon át tartó hangulatkeltésének szomorú következménye – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: már önmagában az, hogy csak három hónappal az első vakcinaszállítmány megérkezése után készítették el az első közös, oltakozásra bíztató videójukat az ellenzéki politikusok, sok mindent elárul. Ma már ugyan tagadják a korábban sokat hangoztatott álláspontjukat az oltóanyagok kapcsán, ugyanakkor az elmúlt hetekben számtalan olyan nyilatkozatot tettek a baloldali politikusok, amelynek eredményeként a választók az oltásellenes állásponttal azonosíthatják őket – mondta az elemző. Megjegyezte: a baloldal oltások kapcsán kialakított álláspontja jelentősen rontja az ellenzék 2022-es választási esélyét. (tovább…)
Európa mi vagyunk
A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának első konferenciája Európa mi vagyunk címmel vette kezdetét szerdán. A konferencia célja egy közös, európai demokratikus jobboldali, nemzeti-konzervatív politika gondolati megalapozása, valamint a kortárs kihívásokra adandó együttes válaszaink mögötti kulturális erőtér kiszélesítése, megerősítése. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a közép-európaiak rendelkeznek valamivel, amivel a nyugat-európaiak már nem: van víziójuk és tudják, milyen jövőt akarnak. A főigazgató szerint a térség víziója a kontinensről nem más, mint a szabad nemzetek szabad szövetsége. Ez a közép-európai jövőkép a kissé megfásult nyugat-európaiaknak is útmutatóul szolgálhat, és amennyiben nekik nincs saját víziójuk, akkor a miénket is átvehetik. Hidvéghi Balázs szerint a koronavírus-járvány ismét rámutatott arra, hogy az Európai Unió sem a helyzet előrejelzésében, sem pedig a kezelésében nem tudott eredményeket felmutatni és a kormányok védték meg az embereket. Az EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy a központosítottabb Európa nem megoldás, a Fidesz pedig azért hagyta ott az Európai Néppártot, mert lehangoló az európai jobboldal állapota. (tovább…)
Politikai stabilitás korona idején
Európa új kulturális törésvonala mentén megerősödött globalista szellemiségű csoportok az elmúlt évtized során megkérdőjelezték a politikai stabilitást, mint értéket. A pandémia elleni védekezés azonban ismét bebizonyította, hogy egy erős, szuverenista kormányzat hatékonyabban képes kezelni a válságot, mint egy sokpárti koalíciós vagy kisebbségi kormány. Magyarország ebből a szempontból versenyelőnyben van, hisz 2010 óta kétharmados többséggel rendelkező demokratikus kormányzat regnál. A keleti vakcinák használatával hazánk – a szintén stabil kormányzatú Málta mögött – a második helyen áll a lakosság átoltottságát tekintve, ami leginkább a határozott kormányzati intézkedéseknek tudható be. Ezzel szemben minden európai régióban találunk példát arra, hogy a koalíciós pártok közötti vita miatt lassú és körülményes a válságkezelés, így többek közt Belgiumban, Németországban, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában is a lakosságot veszélyeztető következetlen döntések születtek. Mára Svédország is – miután a sajátos startégiája csődöt mondott – belátta, hogy állami beavatkozás nélkül nincs sikeres védekezés. Az úgynevezett nyugati demokráciák közül kivételt jelent az átoltottságban világelső Izrael, ahol az eltérő geopolitikai helyzet mellett a kormányválság ellenére politikai konszenzus van a szigorú intézkedések tekintetében. (tovább…)
Eljövendő konzervativizmus
A közeljövőben térségünk és benne Magyarország körül szerveződhet meg az új európai jobboldal, az önmagához visszataláló Közép-Európa lehet a múlt értékeiből táplálkozó és a jövőt meghatározó új konzervatív gondolat forrása. Az elmúlt hetek eseményei különös aktualitást adnak a Kommentár folyóirat idei első számának, amely az Eljövendő konzervativizmus hívószava köré épül. (tovább…)
Keleti vakcinák: Orbán Viktor ismét sikerrel szállt szembe a liberális fősodorral
Míg pár hónapja még a brüsszeli és nyugat-európai politikusok, illetve az őket szorosan követő magyarországi baloldali politikusok feleslegesnek vagy egyenesen károsnak tartották, hogy Orbán Viktor orosz és kínai oltóanyagot is be akar szerezni az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzés mellett, ma már egyre többen követik a magyar mintát – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a vakcinakérdéshez hasonlóan Orbán Viktor többször is szembeszállt már a liberális fősodor elvárásaival és szuverén politikát folytatva iránymutató lett Európában. Ebbe a sorba illik bele szerinte, amikor 2010 után az emberek helyett a bankokat és a multinacionális cégeket adóztatta meg, illetve amikor szakított az IMF-fel. De hasonló irányadó szerepre tett szert Európában Orbán Viktor a bevándorlási válság során is. Orbán Viktor egyedülálló módon képes reálisan és hosszútávon gondolkodni, a sikeres stratégiaalkotásának köszönhetően pedig ezekből a vitás helyzetekből a legtöbbször nyertesen kerül ki – fogalmazott Deák Dániel. (tovább…)
Növekvő külföldi médiabefolyás Magyarországon
A külföldről támogatott médiumok száma az elmúlt években nagymértékben megemelkedett Magyarországon, aminek köszönhetően ezek mára a tömegtájékoztatás jelentős hányadát birtokolják az országban. Az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számontartott, rendszerint a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és internetes hírportálok ennek köszönhetően ma már napi több milliós eléréssel rendelkeznek, így komoly befolyásoló erővel bírnak az ország belpolitikai folyamataira. (tovább…)
A felvidéki magyarság megmaradásának kulcsa lehet a Szövetség
Hosszú tárgyalási folyamat után a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy egy pártban egyesülve, Szövetség: Magyarok, Nemzetiségek, Régiók (Aliancia) néven folytatják a közös munkát a jövőben. A három párt elnöke még tavaly, augusztus 20-án írt alá közös szándéknyilatkozatot egy egységes képviselet megalkotásáról, az elmúlt hónapokban azonban több alkalommal is megakadtak a hárompárti egyeztetések, egy decemberi botrányos sajtótájékoztatót követően pedig csupán jelentős kompromisszumok árán valósult meg a pártok összefogása. Bár az egységes magyar párt megszületése új lendületet adhat a felvidéki magyar érdekképviseletnek, az elmúlt évek ellentétei nyomán kialakult törésvonalak várhatóan még a következő hónapokban is jelen lesznek a magyar egység létrehozását szkeptikusan fogadó választópolgárok körében. Az új párt vezetése előtt tehát komoly munka áll az emberek bizalmának visszaszerzését illetően, aminek sikerességét a 2022-es önkormányzati és megyei választások eredménye mutatja majd meg. (tovább…)
Vakcinabeszerzés: totális inkompetencia jellemzi az EU-t
Napra pontosan már három hónapja érkezett meg az első vakcinaszállítmány az uniós tagállamokba, ugyanakkor az EU lakosságának még a tíz százaléka sem kapta meg legalább az első oltást, ráadásul teljesen érthetetlen módon az itt beadottnál lényegesen több vakcinát exportáltak az EU-n kívülre – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben a jóval szegényebb, nem EU és nem NATO-tag Szerbiában már 20 százalék a beoltottak aránya, de lényegében az összes versenytársa messze lehagyta már az EU-t. Kiemelte: az unió a sokadik válságot kezeli félre, a vakcinabeszerzések esete pedig az uniós bürokrácia totális inkompetenciájára világít rá. Hozzátette: az emberéleteket követelő késlekedést jól szimbolizálja, hogy az EU még csak most kezdte el a tárgyalásokat a kínai Sinopharm-vakcina engedélyeztetéséről, miközben Magyarországon már hetek óta oltanak vele. Az elemző megjegyezte: hazánk helyesen döntött, hogy önállóan is beszerzett oltóanyagokat, így az EU-n belül Magyarország nyithat az egyik legkorábban. (tovább…)
Új európai jobboldal: erősödhet a Fidesz hangja
A Visegrádi Négyek szövetsége továbbra is biztos lábakon áll, aminek oka, hogy a négy ország által vallott közös értékekből következik az azonos érdekvédelem. A lengyel- magyar barátság napján, március 23-án Novák Katalin, a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke beszélgetett Deák Dániellel a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. A beszélgetés során többek között szó esett az Európai Néppárttal való szakításról, a Visegrádi Együttműködésről és egy új, közép-európai, jobboldali politikai mozgalom létrehozásáról, amely meghatározza a térség politikáját is. (tovább…)
Békés Márton: Kívülről irányított ellenzék
Azzal, hogy 2020–21 fordulóján egyetlen nemzetközi párttá állt össze az ellenzék a magyar kormánnyal szemben, a hazai történelemből immár száz éve jól ismert mintázat tért vissza. A magyarországi progresszív erők (radikális liberálisok és velük szövetkező baloldaliak) 1918 óta külföldi érdekeket kiszolgáló, kívülről irányított, egységes csoportot képeznek. A 20. század során több alkalommal is koalícióra léptek egymással, hogy keleti vagy éppen nyugati irányból várva az utasításokat, a nemzeti érdeket alárendeljék a mintául választott égtáj akaratának, amelyet a mindenkori „haladás” aktuális hordozójának véltek. Szövetségük legújabb változata arra készül, hogy 2022-től ezt a hagyományt folytassa.
A progresszív napirend hatalmi célokat szolgál
A progresszivizmus a marxizmushoz hasonlóan névleg az egyenlőségért küzd, terminológiájában ragaszkodik az elnyomó-elnyomott dichotómiához, de a merev gazdasági aspektuson alapuló marxizmusba olyan dimenziókat emel be, mint a nemiség, szexuális orientáció és rassz kérdése. Az elmélet követői szerint társadalom szélére szorult csoportok „felszabadítása” elhozza a társadalmi egyenlőség utópiáját is. A progresszív ideológia valójában a társadalom alapjául szolgáló norma- és értékrendszer lebontására, a család és a nemzetállam dekonstruálására törekszik. Annak ellenére, hogy a progresszivizmust az „uralmi struktúrák” megdöntésének hevülete jellemzi és támogatói az elnyomott csoportok felszabadítását propagálják, az akadémiai szféra, a filmipar, a Szilícium-völgy és a multinacionális vállalatok nagy része is az ő narratívájukat képviseli. (tovább…)
Oltásellenesség: a baloldal újabb súlyos baklövése
A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta kizárólag aktuálpolitikai szempontok motiválják a baloldali politikusokat, emiatt folytattak politikai hecckampányt a keleti oltóanyagokkal szemben is – mondta videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: míg egyes baloldali pártok kitartanak az oltásellenes hangulatkeltés mellett, addig többen közülük ma már úgy tesznek, mintha ők mindig is támogatták volna a kínai és orosz vakcinák beszerzését. Az elemző emlékeztetett: ugyanezt a múlttagadó taktikát választotta a baloldal egy része a migrációs válság során is, hiszen míg 2015-ben ellenezték például a déli határkerítést, a 2018-as választási kampányban néhányan egyenesen már azt állították, hogy ők mindig is támogatták annak a felépítését. Deák Dániel hozzátette: az ilyen kommunikációs pálfordulások általában nem érik el a kívánt hatást, a baloldalra ugyanúgy ráragadhat az oltásellenes bélyeg, mint ahogyan korábban a bevándorláspárti jelző. Megjegyezte, ennek hatása már látszik is a közvélemény-kutatásokban. (tovább…)
Velünk élő forradalmak
1848 öröksége időtállónak bizonyult: a márciusi ifjak szabadságvágya és az áprilisi törvények szilárd erkölcsi iránytűként állnak ma is előttünk. Az azóta eltelt több, mint százhetven év alatt számos dicső, avagy dicstelen fordulópontja volt történelmünknek, amely magán hordozta a nemzeti–nemzetközi törésvonalat, a forradalmiság „morális többletét” azonban mindig a 48-asok szellemisége, azaz a szuverenitásért való küzdelem adta. Így volt ez 1956-ban és ezt vártuk a rendszerváltoztatás alkotmányos forradalmától is. Ezzel szemben a baloldali forradalmak, habár az egyenlőség és a társadalmi igazságosság eszméjét hirdették, rendre nemzetközi érdekeket szolgáltak ki. Ma Európa és Magyarország egy forradalmi lázban égő civilizáció kellős közepén áll: míg a nemzetközi baloldal permanens forradalmat hirdet az egyenlőségért, térségünkben úgynevezett „színes forradalmak” robbannak ki, addig a jobboldal a normalitás nevében lázad a liberális hegemónia ellen. Az Orbán-kormány egy évtized alatt lebontotta a posztkommunizmust, így forradalmi jelentőségű korszakváltást éltünk át, szuverenitásunkért azonban ma is ’48 szellemében kell megküzdenünk. (tovább…)
Nagyotmondási verseny a baloldalon
Agresszív nagyotmondási verseny zajlik a baloldalon, hiszen a közös baloldali lista helyeit az aktuális közvélemény-kutatási adatok alapján fogják majd szétosztani, így a baloldali pártok igyekeznek egymás rovására erősödni – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek tudhatóak be Fekete-Győr András kommunista megtorlások hangulatát idéző kijelentései, illetve a Jakab Péter parizer-kampánya és álhírkeltései is. Kiemelte: Gyurcsány Ferenc pártja sem riad vissza az álhírkeltéstől, Dobrev Klára megfertőződése ugyanakkor hátráltatja a DK kampányát. Az elemző megjegyezte, a nagyotmondási versennyel az előválasztáson résztvevő elkötelezett baloldali szavazókat igyekeznek mozgósítani a pártok, de ezzel a retorikával elriaszthatják a bizonytalanokat és a pártokhoz kevésbé kötődő szavazókat, akikre szükségük lenne 2022-ben. (tovább…)
Destabilizációs hullám Kelet-Európában
A posztszovjet térség államain az elmúlt hónapokban destabilizációs hullám söpört végig, a különböző szintű választásokat követően számos országban elhúzódó politikai válság kezdődött. Grúziában az ellenzék bojkottálja a parlament munkáját, Moldovában az új elnök oszlatná fel a parlamentet, Örményországban a hadsereg követeli a miniszterelnök távozását. A válságok kialakulásában a Soros-hálózatok helyi érdekeltségei is felbukkannak, amelyek már Ukrajnában is visszakapaszkodnának a hatalomba. (tovább…)
A sikeres magyar oltási program hozza el a gyors lazítást
Már több mint egy éve jelent meg a koronavírus Magyarországon, azonban míg egy éve ilyenkor még csak a korlátozásokkal lehetett védekezni, ma már a vakcina is rendelkezésre áll. Bíztató jel, hogy a magyar oltási program rendkívül sikeres: az EU-n belül hazánk éllovas a beoltottak számát illetően, így Magyarországon lehet majd az egyik leghamarabb feloldani a korlátozásokat. Mindeközben az elhibázott uniós vakcinabeszerzésnek következtében több tagállamban akadozva halad az oltási program, ezzel szemben számos EU-n kívüli országban már az újranyitást tervezik a lényegesen sikeresebb vakcinabeszerzésnek köszönhetően. Mára világossá vált: kizárólag az akadozó nyugati vakcinabeszerzésre támaszkodva csak az év végére lehetne beoltani a teljes lakosságot, így a keleti vakcinabeszerzés elengedhetetlen a nyár előtti lazításhoz. Nem meglepő tehát, hogy a baloldali politikusok is változtattak a retorikájukon: a korábbi hecckampányuk után már egyre többen hangoztatják közülük, hogy a kínai vakcinával fogják beoltani magukat. (tovább…)
A balratolódás miatt hagyta ott az Európai Néppártot a Fidesz
Az európai baloldal és a globalista politikai erők a 2015-ös migrációsválság óta folyamatosan támadják a magyar kormány bevándorlás-ellenes politikája miatt a Fideszt, melyhez csatlakoztak az Európai Néppárt egyre inkább progresszív szellemiségű tagjai is. A Fidesz egy olyan uniós parlamenti frakcióból lépett ki, melynek egyes delegációi már évek óta nem a hagyományos konzervatív és kereszténydemokrata értékeket képviselik. A Fidesz kilépése után a Néppárt balra tolódása fel fog gyorsulni, illetve kérdéses lesz az, hogy az identitásválság milyen mértékben fogja tovább gyengíteni a Néppártot. Egyelőre kijelenthető az, hogy a Néppárt többet veszített a Fidesz távozásával, mint amennyit a Fidesz. (tovább…)
Gyurcsány forgatókönyvét valósítja meg a baloldal
A kezdetben vitatott, mára azonban valósággá vált ellenzéki összefogás formáját Gyurcsány Ferenc egy évvel ezelőtt fogalmazta meg. A szivárványkoalícióban részt vevő pártok, különösen a Jobbik, az LMP és a Momentum – fenntartásaikat és identitásukat feladva – fogadták el a volt miniszterelnök által kijelölt politikai játékteret, így ma már egy nemzetközi baloldali párt áll az Orbán-kormánnyal és az egységes jobboldallal szemben. Gyurcsány látszólag háttérbe vonult, mégis az elmúlt egy évben az ő akarata érvényesült: megírta a „habarékellenzék” együttműködésének szabályait, kiosztotta a szerepeket, illetve ernyőszervezetként pozícionálta a legstabilabb és legnagyobb erőforrásokkal rendelkező, általa vezetett Demokratikus Koalíciót. Jelenleg a mindenkinél radikálisabb és következetesebb Orbán-ellenes politikájával igyekszik elnyerni a protestszavazók szimpátiáját, miközben egy lépéssel mindig a szövetségesei előtt jár. (tovább…)
Bemutatták Gertrude Himmerlfarb: Egy nemzet, két kultúra című könyvét
A XXI. Század Intézet szervezésében megvalósuló online könyvbemutatóra a Kertész Imre Intézetben került sor, ahol Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és Pogonyi Szabolcs filozófus, a CEU oktatója beszélgettek a kiadványról, Nagy Beatrix, történész moderálásával. (tovább…)
Tétlen Brüsszel, cselekvő Magyarország
Mára Európában a legtöbbek számára világos, hogy a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcos, az Európai Bizottság pedig rendkívül lassan reagál az eseményekre, ami a mostani helyzetben sajnos emberéletekbe kerül – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében a mai EU-csúcs kapcsán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország helyesen döntött, amikor már januárban nemzetállami hatáskörben döntött egyéb oltóanyagok beszerzéséről, így hazánkban a beoltottak aránya már most meghaladja az uniós átlagot. Igen rossz kilátásnak nevezte az elemző, hogy miután már lassan három hónapja akadozik az uniós vakcinabeszerzés és az EU jelentősen lemaradt versenytársaihoz képest a vakcinaháborúban, még csak mai uniós csúcson téma az uniós szintű engedélyezési eljárásának érdemi felgyorsítása. A magyarországi baloldal mindeközben tovább támadja a járvány elleni védekezést, hiszen a válság elhúzódásától remélnek politikai hasznot – tette hozzá Deák Dániel. (tovább…)