Nyitóoldal, bal oldali tartalom

Miután három hétig semmi kézzelfogható magyarázatot nem tudott adni Karácsony Gergely és a baloldal a Városháza épületének eladása körül, a korábbi kommunikációs technikák egybegyúrásával újabb próbálkozást tett Márki-Zay Péter és a főpolgármester. Ezúttal azt állítják, hogy valójában a Fidesz akarta megvenni a Városháza épületét, az orosz elnök segítségével. Ez azonban már egyre inkább parodisztikus magyarázkodásnak számít, ráadásul az így is egyre rosszabb népszerűségi mutatókat produkáló Márki-Zay Péter is magára húzta ezt az igen negatív ügyet – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője arról is beszélt, hogy a főpolgármester igyekszik a szőnyeg alá söpörni a fővárosi korrupciós ügyet, de ez nehezen fog menni neki, hiszen a rendőrség is nyomozást indított, ráadásul újabb hangfelvétel látott napvilágot, ami egyértelművé teszi a „jutalékos” rendszer működését. (tovább…)

Az utóbbi hetekben több nyugat-európai országban is drasztikus mértékben emelkedett a villamosenergia és a földgáz ára, ami sok esetben a fosszilis energiahordozók tartalékainak elégtelen mennyiségével párosult. Az ebből fakadó esetleges ellátásbeli problémáknak, különösen a téli hónapokhoz közeledve, lehetnek komoly következményei, amin az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább ront. Eközben Magyarországon a több éve folytatott pragmatikus és következetes rezsipolitikának köszönhetően szinte semmit nem érezni az Európát sújtó energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban Karácsony Gergely politikai impotenciáját feszegették a vendégek, amely véleményük szerint a fogolyhelyzet, a hazugságspirál és a hűtlenség egyvelegéből áll össze. Ezzel összefüggésben szó esett az érzelmek helyéről és szerepéről a politikában, ami a jó és rossz kormányzás kapcsán merült fel. (tovább…)

A hétvégi Fidesz-kongresszuson elhangzott beszédek, Orbán Viktor megnyilvánulásai és az elmúlt évek szakpolitikai lépési mind azt mutatják, hogy a nemzeti oldal a baloldallal szemben képes távlati célokat megfogalmazni, azaz képes a stratégiai gondolkodásra. Ilyen emlékezetes célkitűzés volt például az egymillió új munkahely megteremtése vagy a stratégiai nemzetgazdasági ágazatok ismételt magyar kézbe vétele. Az Orbán-kormányok hosszútávú stratégiaalkotása független a választási ciklusoktól, így az elmúlt egy évtizedben volt lehetőség arra, hogy stabilizálódjon az ország gazdasági és társadalmi helyzete. A baloldal mindezt veszélyezteti, hiszen egyik vezető politikusuknak sincsen koherens elgondolása az ország és a világ ügyeiről, szinte szóról szóra külföldi üzeneteket mondják föl és a jelek szerint kiszolgáltatnák az országot Brüsszelnek. Ez mutatkozik meg többek között Márki-Zay Péter (egykori energetikai lobbista, jelenleg polgármester és baloldali miniszterelnökjelölt) kommunikációjában is, aki a brüsszeli iránymutatásnak megfelelően eltörölné például a rezsicsökkentést. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Ezt tették velünk 2006-ban címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést, melynek résztvevői Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke voltak. A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy akik napjainkban összefognak a 2006-os rendőrterrorért felelős Gyurcsány Ferenccel, azok is bűnrészessé válnak az általa parancsba adott, tizenöt évvel ezelőtti brutális emberijog-sértések elkövetésében. (tovább…)

A 2022-es választások előtt szűk fél évvel egy olyan politikai verseny tanúi vagyunk, amely egy nagyobb küzdelem része és a társadalom integrációjáért folyik. A napi aktualitások tétjét is jobban meg tudjuk érteni, ha a kampány eseményeit két integrációs modell harcaként fogjuk föl. A jobboldal (az Orbán Viktor vezette magyar kormány, a Fidesz–KDNP és támogatói) nemzeti alapon akarják integrálni a társadalmat, olyannyira, hogy politikai programjuk neve (Nemzeti Együttműködés Rendszere) is erre utal. A nemzeti integrációra irányul minden szociális, gazdasági és kulturális intézkedés, immár több mint tizenegy éve. Az ezzel szemben álló magyarországi ellenzéki pártok és nemzetközi háttértámogatóik viszont globális integrációban gondolkodnak. Ez felerősíti a társadalomban a centrifugális erőket, hogy az egyének közösségeiktől (család, nemzet, haza) elszakadva a globális s ne egy lokális rendbe illeszkedjenek. (tovább…)

Nem először veszi fel az áldozati szerepet Karácsony Gergely, ez botrányai során részéről jól bevett taktika. Még akkor is másokra mutogat, amikor teljesen egyértelműen övé a politikai felelősség – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A főpolgármester ismét hazugságspirálba került, újra saját magának mondott ellent: pár napja még álhírnek nevezte, ma azonban már ő is elismeri, hogy voltak tervek a budapesti Városháza épületének eladására. Egy főpolgármesternek tudnia kell, hogy mit csinál a Vagyonkezelő irányítója, így a politikai felelősség mindenképpen az övé, akkor is, ha nem tudott arról, mi zajlik a háta mögött. De a legújabb felvétel alapján már egyértelmű, hogy a legfelső politikai szinten született döntés az eladásról – tette hozzá. Egy biztos: a baloldaltól nem idegen a privatizáció és a nemzeti vagyon kiárusítása, hiszen csak 2002 és 2010 között közel 190 nemzeti kézben lévő céget adtak el főként külföldieknek – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője, hozzátéve: több szempontból is a 2010 előtti világ tért vissza Budapesten Karácsony Gergely főpolgármesterségével. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban szó esett az Európát érintő energiaválságról, valamint az Orbán-kabinet kormányzóképességről, miközben az ellenzék vízió és mondanivaló nélkül maradt, annyira elfáradt saját belső versengésében. (tovább…)

A korrupció a hazai és nemzetközi sajtó egyik kedvelt, rendre visszatérő témája. A mainstream sajtó a megvesztegethetőséget, valamint a politikai és gazdasági érdekek összefonódását sokszor „keleti”, posztkommunista csökevényként tűnteti fel, a valóság azonban időről-időre rácáfol ezekre a sztereotípiákra. A korrupció ugyanis általános  jelenség, az ellene folytatott küzdelem viszont igen gyakran konkrét politikai célokat szolgál. A korrupcióellenesség politikai hívószóként való használata az elmúlt időszakban Magyarországon is megfigyelhető, de korántsem egyedi jelenség. Ez egy politikai stratégia része. (tovább…)

Ugyanott folytatja Márki-Zay Péter, ahol Karácsony Gergely abbahagyta: bevándorláspárti politika, a rezsicsökkentés ellenzése, a jobboldali szavazók sértegetése és a külföldi érdekek kiszolgálása határozza meg a politikáját – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy Márki-Zay Péter jövő héten az MSZP-s Ujhelyi István szervezésében három napos brüsszeli látogatást tesz, ahol várhatóan a globális baloldal emberei közlik majd vele, hogy milyen politikát várnak el tőle a támogatásukért cserébe. Az elemző kiemelte: a baloldali miniszterelnök-jelölt az elmúlt három hétben ugyanazokat a stratégiai hibákat követte el, mint Karácsony Gergely az azt megelőző fél évben, így a hódmezővásárhelyi polgármester is a főpolgármester sorsára juthat, még az ellenzéki szavazók megszólítása is nehézzé válhat neki. Ennek az az oka, hogy a társadalomban kétharmados támogatást élvező témákban rendre a kisebbség véleményét képviselik a baloldali miniszterelnök aspiránsok. (tovább…)

A balliberális médiumok és pártok az elmúlt tíz év során rendre kárörvendő módon azt állították, hogy az Orbán Viktor vezette kormányzat külpolitikája „teljesen elszigetelte Magyarországot”. Narratívaépítésük azonban kudarcba fulladt, hiszen nemcsak, hogy nyoma sincs az elszigeteltségnek, hanem egyenesen Magyarország vált példamutatóvá egy sor kérdésben, például az unortodox gazdaságpolitika, a migráció vagy a családtámogatások terén. Emellett az is egyre gyakoribbá vált, hogy a nyugati világ meghatározó konzervatív és klasszikus liberális gondolkodói  a „magyar modellt” dicsérték. (tovább…)

Soros György nem népben, nemzetben, közösségben és hazában gondolkodik, hanem ezeken kívül helyezi el önmagát és azt a globális „nyílt társadalmat”, amit meg akar valósítani. Ez határozza meg a zsidósághoz, mint valláshoz és politikai közösséghez való hozzáállását is, nemkülönben azt az ellenséges érzületet, amelyet a zsidó állammal szemben táplál. Soros Györgynek útban van Izrael, mivel mint bármelyik más nemzetállam, vallási-etnikai-kulturális kötöttséget képvisel, és ezen alapuló államként, saját határai között működik. Soros ugyanis mindent, ami rögzített, fel szeretne oldani, mégpedig egy globális nyitott társadalomban. (tovább…)

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A műsor második adásában olyan témákat feszegettek, mint az elköteleződés nehézsége egy elvtelen ellenzéki koalíció irányában, a nemzetközi erők  beavatkozása a magyar választásokba, valamint a magyar nemzeti érdek közép-európai szintű képviselete. (tovább…)

Míg Orbán Viktor az október 23-i ünnepi beszédében egy nyugodt, kormányzóképes politikai erő benyomását keltette, amely mögött stabil politikai közösség áll, addig a balliberális oldal még a nemzeti ünnepünkön is megmutatta, hogy csupán az Orbán-gyűlölet tartja őket össze, nem alkotnak politikai közösséget – emelte ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője felidézte azt is, hogy miközben a miniszterelnök arról beszélt, hogy kormányzásával azok is jól járnak, akik nem rá szavaznak, addig a baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter a jobboldali szavazók sértegetésével volt elfoglalva. Az elemző szerint érezhető a kontraszt a két oldal között: a baloldal a békétlenségre és a káoszra alapozza a választási kampányát, a Fidesz viszont a stabil, kiszámítható, nyugodt politikai erő benyomását kelti. Nem meglepő mindezek fényében, hogy míg a Fidesz százezreket tudott megmozgatni, addig a baloldali rendezvényre csupán alig kétezer ember volt kíváncsi. (tovább…)

Az elmúlt években több olyan nemzetközi esemény is történt, amelyek a 2006-os hazai rendőrattakkal párhuzamba állíthatók, ám a 15 évvel ezelőtti eseménysorozat különleges abban a tekintetben, hogy a hatósági erőszak mértéke máig példátlan, az események politikai háttere pedig tisztázatlan. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendégei László András, nemzetközi kapcsolatok szakértő és Kosztur András, az intézet vezető kutatója a 2006-os eseményeket helyezték mai kontextusba. A vendégek egyetértettek abban, hogy a rendőri erőszak kérdésében a balliberális többségű nyugati média rendre kettős mércét alkalmaz és csak azon ellenfeleit marasztalja el, akik geopolitikai vagy ideológiai szempontból eltérnek az általuk megszabott véleménysodortól. (tovább…)

Október 22-én lesz tízéves a Demokratikus Koalíció, amely következetes Orbán-ellenes politikával lépésről-lépésre építkezve győzte le versenytársait, így mára az ellenzék legstabilabb és legerősebb politikai közössége lett. A kezdetben csupán Gyurcsány Ferenc politikai túlélését biztosító párt egy évtized leforgása alatt először megszilárdította helyzetét, majd kolonizálta az MSZP-t, megszállta a budapesti városházát, végül az összefogás keretei között maga alá gyűrte a Momentumot és a Jobbikot. Mára létrejött egy olyan ellenzéki konstelláció, amelyben – függetlenül attól, hogy lesz-e kormányváltás – a Demokratikus Koalíciónak lehet a legnagyobb baloldali frakciója a következő parlamenti ciklusban. Gyurcsány Ferenc stratégiája, azaz egy új, sikeres politikai–szervezeti keret megteremtése pontosan egy évtizedig tartó projektben valósult meg, ennek köszönhetően az egykori bukott miniszterelnökből mára a szivárványkoalíció vezetőjévé vált. (tovább…)

A titokzatos amerikai múlttal rendelkező baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter kampánya és szlogenjei nemzetközi receptet követ, többek között Ukrajnában, Szlovákiában és Lengyelországban is ezt alkalmazták. A magát az elittel szembeszegülőnek beállító hódmezővásárhelyi polgármester több külföldi nagykövettel is egyeztetett, az addigi esélyes Karácsony Gergely pedig egyik napról a másikra váratlanul visszalépett, ami azt jelzi: a globális balliberális körök vele szemben egy új jelöltet támogatnak Magyarországon. A baloldali politikus „elitellenes” kampánya ugyanakkor hamar félremehet, hiszen Gyurcsány Ferenc az előválasztáson tovább erősödött, így a párttal és frakcióval nem rendelkező Márki-Zay Péter erősen kiszolgáltatott lehet a DK vezetőjének, aki megkerülhetetlen tényezővé vált a baloldalon. (tovább…)

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, húsz-huszonöt percben a kampány aktuális kérdéseiről. Az első adás témája mi más lehetett volna, mint a hétvégén végre-valahára révbe ért baloldali előválasztás. A műsorban ennek kapcsán szó esett többek között a „tiszták koalíciójáról”, amelyben továbbra is az ellenzék politikai zombijai játszanak kulcsszerepet, valamint a messziről jött ember, azaz Márki-Zay Péter karakteréről, akit politikai porszívóügynöknek neveztek. (tovább…)

A XXI. Század Intézet kilenc munkatársa által írt, A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában címet viselő könyv megjelenése kapcsán szervezett online könyvbemutatót az Intézet. Az augusztus végén megjelent tényfeltáró kötet Soros Györgynek a közép- és kelet-európai térségben 1984 és 2020 között folytatott befolyásszerzési tevékenységét mutatja be, mintegy 400 oldalon. A kötet megírását egyévnyi kutatómunka előzte meg, szerzői 12 nyelv forrásai alapján állították össze. Laudációt Bayer Zsolt tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a könyv kiválóan dokumentálja Soros szerteágazó tevékenységét, aminek következtében innentől nem lehet azt mondani, hogy a Soros-terv nem létezik. A rendezvény pódiumbeszélgetése során Schmidt Mária, G. Fodor Gábor és Kocsis Máté beszélgettek a szerkesztő, Békés Márton moderálása mellett, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy Soros Györgyöt továbbra sem szabad lebecsülni, mivel az általa kiépített struktúrák beágyazottsága miatt bármikor képes ellentámadásba lendülni az érdekei ellen fellépő erőkkel szemben. (tovább…)

A baloldalon egy olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzék jött létre, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen. Az egymással marakodó baloldali politikusok, ha még kormányt is tudnának alakítani, egy esetleges parlamenti többség megszerzése után, olyan instabil politikai helyzetet váltanának ki Magyarországon, mint amit több környező országban is láthatunk. Románia példája jól mutatja: beláthatatlan következményei lehetnek egy sokpárti koalíciós kormány jelentette instabil helyzetnek. Keleti szomszédunknál összeomlott a koalíció, elszabadultak a rezsiárak, sorra gyulladnak ki a kórházak, sikertelen az oltási program, már a betegeket sem tudják ellátni. Az Orbán Viktor mögött álló jobboldal ezzel szemben egységes és politikai stabilitást biztosít az országnak, amelynek köszönhetően Magyarország gazdasági és társadalmi erősödése is dinamikussá vált az elmúlt évtizedben. Mindezt bizonyítja, hogy idén például a régióban nálunk lesz a legmagasabb a gazdasági növekedés. 2022 tétje tehát az lesz: a gyarapodást vagy a marakodást választja-e a többség. (tovább…)

Az újbaloldali és liberális politikai elit tagjai már egy évtizede azon dolgoznak, hogy megszabaduljanak az úgynevezett „Gyurcsány-problémától” a baloldalon, az előválasztást is ezért találták ki. Ez azonban nem sikerül nekik, sőt: Gyurcsány Ferenc pozíciói minden eddiginél erősebbek lettek, az újbaloldal sokáig sztárolt politikusa, Karácsony Gergely pedig elbukott. Márki-Zay Péter előtérbe kerülése is Gyurcsánynak kedvez, hiszen ha nem a felesége lesz végül a közös miniszterelnök-jelölt, akkor egy olyan személy kerül az élre, akinek nincsen pártja, de még frakciója sem lesz a parlamentben, így könnyen irányítható, súlytalan politikusnak számít. Hiába nincsen vége tehát még a baloldali előválasztási kampánynak, már most kijelenthető, hogy annak a legnagyobb nyertese Gyurcsány Ferenc és a DK, az újbaloldali politikai erők pedig eljelentéktelenedtek, Karácsony Gergely szintén egy gyenge, bukott poltikus lett, míg pár hete még az újbaloldal nagy reménységének számított. (tovább…)

Miközben a baloldali politikusok egymással marakodnak és alkotmánypuccsa készülnek, amivel káoszba taszítanák az országot, addig a jobboldal gyarapodást, távlatos jövőképet, és egy stabil és működőképes országot tud felmutatni. A gazdasági adatok önmagukért beszélnek: jelentősen csökkent a szegénység, az elmúlt egy évtizedben közel egymillióval több munkahely jött létre Magyarországon, a koronavírus-járvány jelentette válságból az elsők között lábaltunk ki Európában Magyarország, ami az szja-visszatérítésnek, a fiatalok szja-mentességének, a béremeléseknek és a nyugdíjasoknak adott többletforrásoknak köszönhetően a lakosság számára a hétköznapok szintjén is érezhetővé válik.  A baloldal ezzel szemben a 2008-as válság során kudarcot vallott: az ország már legyengült állapotban sodródott bele, majd utána évekbe és súlyos megszorításokba került a kilábalás. (tovább…)

Az utóbbi években a baloldali politikusok részéről egyre többször hangzik el olyan kijelentés, amely valamilyen népcsoport vagy kultúra ellen irányul. Az egyre gyakoribb antiszemita és (kultúr)rasszizmusba hajló megnyilvánulások hosszú ideje képezik a baloldali politika részét, amelyek a korábbi évek megszólalásaiban is rendre megmutatkoztak. A külföldi munkavállalók, a határon túli magyarok, valamint a hazai etnikai és vallási kisebbségek elleni lázítás mellett a kínai- és oroszellenes kijelentések is egyre elterjedtebbek a szivárványkoalíció politikusai között, ami a 2022-es választásokhoz közeledve komoly aggályokat vet fel a baloldali jelöltek alkalmasságát illetően. (tovább…)

Az elmúlt években egyre élesebbé vált a feltűnően külföldi érdekeket szolgáló ellenzék, valamint a nemzeti kormány közötti konfliktus. A baloldal történelmi okokból kifolyólag immár száz éve képvisel nemzetközi programot, őmellé társultak a nemzeti törekvésüket feladó valamikori rendszerellenes pártok s megerősíti szövetségüket több olyan párt, amelyek nyíltan vállalják, hogy nem többek egy európai/transzatlanti progresszív–kozmopolita misszió hazai képviselőinél. Napirendjük meghatározásában segítségükre van a nemkormányzati szervezetek tucatja, tematikájukat egy egész intézményhálózat dolgozza ki, hangjukat pedig felerősíti a kormánykritikus média. Utóbbi háromban az a közös, hogy egyaránt külföldről finanszírozzák őket. (tovább…)

Már a látszatra sem ügyelnek Brüsszelben, az Európai Parlament LIBE-bizottsága például egy olyan delegációt küldött Magyarországra vizsgálódni, amelyiknek az egyetlen magyarországi tagja Donáth Anna, momentumos politikus – jelentette ki Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében. Kiemelte: az ellenzéki politikus mellett LMBTQ-aktivisták és migránspárti, brüsszeli politikusok érkeztek még Magyarországra a jogállamiságot vizsgálni, akiknek a legfőbb céljuk egy olyan Magyarországot támadó jelentés elkészítése, amely várakozásaik szerint felszámolja a nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvényt.  Világossá vált, hogy a migrációs válsághoz hasonlóan ebben az ügyben is szuverenitáskérdésről van szó, és a nemzetközi erők aknamunkája ellenére Magyarország azonban nem enged a nyomásnak, a gazdaság stabilitásának köszönhetően már pénzügyi eszközökkel sem tudják zsarolni hazánkat – tette hozzá Deák Dániel kiemelve: a kiszivárgott hírek szerint például már a helyreállítási alap forrásainak visszatartásával sem próbálkozik Brüsszel, hiszen belátták, hatástalan a zsarolás. (tovább…)

Az Eötvös-előadások keretében ezúttal Joshua Muravchik tartott előadást a Várkert Bazárban, melynek során kijelentette: „A szocializmus az emberiség legnagyobb hibájának bizonyult, amióta a kígyó becsapta Évát.” Az amerikai külpolitikai szakértő a Mi történt a szocializmussal? című előadásában kifejtette, hogy az elmúlt két évszázad nagy része alapvetően egyetlen ötlet, a szocializmus megvalósítása körül forgott, amely a sorozatos kudarcai ellenére a mai napig meghatározó részét képezi korunk politikai ideológiáinak. (tovább…)

Angela Merkel 16 évnyi regnálása után új kancellár kerül Európa vezető hatalmának élére. A szociáldemokraták (SPD) Olaf Scholz vezetésével megnyerték a választást, azonban a szoros eredmények miatt az új koalíciós kormány felállítása akár még hónapokig eltarthat. A CDU választási veresége ellenére nem esélytelen, hogy végül Armin Laschet lesz az ország kancellárja, azonban az bizonyos, hogy a „zöldek”, és szabaddemokrata FDP lesznek a „királycsinálók”. A kereszténydemokrata gyökereitől elszakadt, évek óta balratolódó CDU saját csapdájába esve így nemcsak győzelemhez segítette a baloldalt, de jó eséllyel a kormánykoalícióból is kimarad. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Prőhle Gergely, volt németországi nagykövet, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója és Galló Béla, szociológus, a XXI. Század Intézet főmunkatársa voltak, akik egyetértettek abban, hogy valószínűleg szociáldemokrata kancellárja lesz Németországnak. (tovább…)

A döntés évei jönnek, sőt nagyon úgy tűnik, hogy már el is érkeztek – mutat rá a Kommentár folyóirat 2021/3 száma, amely Európa legfontosabb sorskérdéseivel és az ellenforradalommal foglalkozik. A tartalmi összkép ennél is gazdagabb: posztcovid korszak, tudatipari hatalomátvétel, geopolitika, Franciaország végzete, demográfiai válság, keresztény értékek, társadalmi igazságosság, populizmus, ellenforradalom, Molnár Tamás 100, korszakos könyvek, kultúrharc – így áll össze a lap tartalomjegyzéke. Az olvasó nem csalódhat: a Kommentár témaválasztása és hangvétele ismét egyedi módon csendül ki a hazai közbeszédből. (tovább…)

Már hosszú ideje attól hangos a balliberális sajtó, hogy az ellenzéki politikusok esetleges hatalomra kerülésükett követően feles parlamenti többséggel módosítanának kétharmados törvényeket, sőt az Alaptörvényt is eltörölnék – hívta fel a figyelmet Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője ezzel kapcsolatosan kiemelte: az alkotmánypuccs kilátásba helyezése csupán azt a célt szolgálja, hogy radikalizálják az ellenzéki szavazókat, az ország békéjét pedig megtörjék, jogállami keretek között ugyanis ilyen típusú lépésekre nem lenne lehetőségük. Az elemző hangsúlyozta: a „puha puccs” és a zavarkeltés nem ismeretlen eszköz, a legtöbb esetben az amerikai diplomácia és a Soros-hálózatok szoros együttműködése volt megfigyelhető az ilyen típusú beavatkozások során az utóbbi évtizedekben. Mindezek fényében nem meglepő, hogy az elmúlt napokban Karácsony Gergely látványos gesztusokat tett az amerikai milliárdosnak, amikor a CEU-n beszédet tartott. (tovább…)

Az utóbbi hetekben egyre több jel utal arra, hogy az ősz beköszöntével a koronavírus-járvány újabb hulláma söpör végig Európán. Ezzel párhuzamosan, a folyamatosan emelkedő esetszámok miatt a kontinens országai az elmúlt időszakban ismételten sorra hoztak meg több szigorító intézkedést, amitől a járvány terjedésének lassulását várják. A vírus láthatóan azokban az országban terjed leginkább, amelyekben a lassú és akadozó oltási programnak köszönhetően a lakosság döntő többsége csak a nyár elején, vagy épp pár hete kapta meg a koronavírus elleni védőoltást. Magyarországon ezzel szemben annak köszönhetően, hogy az ország vezetése már a kezdetektől fogva nem csinált politikai kérdést a vakcinabeszerzésből, a lakosság nagy része már a tavaszi hónapok végére megkapta a védőoltást, ami miatt sokkal több emberben tudott kialakulni kellő mértékű védettség a vírus különböző variánsaival szemben. Emiatt hazánkban a nyugat-európai országoknál továbbra is enyhébb esetszám emelkedést tapasztalhatunk, ami az esetleges szigorító intézkedések meghozatalát és azok mértékét is pozitívan befolyásolhatja. (tovább…)

A legfrissebb, 2021-es tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetközi nemkormányzati szervezetek (NGO-k) egymással összefonódó, önálló hatalmi komplexumként lépnek fel Magyarország ellen. A Pegasus-művelet volt az első alkalom, amikor egyértelmű bizonyítékot kaptunk arra, hogy Magyarország megtámadása egy globális hálózat nemállami eszközeivel megy végbe, amelyet vagy saját akaratából alkalmaz, vagy megbízásra dolgozva, kiszervezik neki. De bárhogy is legyen, annyi biztos: a Pegasus-művelet egy olyan titkosszolgálati manőver volt, amelyet nemzetközi nemkormányzati (fedő)szervezetek hajtottak végre. (tovább…)

2006. szeptember 17-én szivárgott ki máig tisztázatlan körülmények között Gyurcsány Ferenc hazugságbeszéde, amelyben a bukott miniszterelnök bevallotta, hogy a választási kampányban eltitkolta az emberek elől az ország valós helyzetét és hazugságokra építette kampányát – emlékeztetett videóelemzésében az évforduló alkalmából Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az őszödi beszéd megrengette a magyar társadalmat és a Gyurcsány-kormány bukását okozta, sőt máig érezteti a hatását. A beszéd és a 2006-os rendőrterror hatására kialakult politikai és morális válság ellenére Gyurcsány Ferenc ma ismét a baloldal vezetője lett, de ma már nem méretteti meg magát a választáson, hanem olyan embereket tol az előtérbe, akiket könnyen tud irányítani – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette: ez a személy ezúttal Karácsony Gergely, akit Gyurcsány már főpolgármesterként is könnyen mozgat. Az eszközök is hasonlóak az elemző szerint: a 2006-os rendőrterrorhoz hasonlóan a baloldal ismét radikalizálódik és polgárháborús állapotok kialakulását készíti elő egy alkotmánypuccsnak beillő tervvel. (tovább…)

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt aspiránsok vitájának nevezett kampányeseményen minden aspiráns világossá tette, hogy egy esetleges választási győzelem után semmilyen jogfolytonosság nem lesz akadálya a kormányzásnak. Ha szükséges, akkor egyszerű többséggel vonják vissza a kétharmados törvényeket, illetve – „kreatív módszereket” használva – az alkotmányos rendet megkerülve írják át az Alaptörvényt. Kiderült továbbá az is, hogy a baloldal vezetői előbbre valónak gondolják saját, önkényes politikai céljaikat a jogállamiságnál, hisz egy lehetséges kormányváltás után felfüggeszthetőnek tartják a jog uralmát (rule of law). Mindezek mellett megfigyelhető volt, hogy a miniszterelnök-jelölt-jelöltek az eddigieknél is radikálisabb politikai leszámolással fenyegetőznek és olyan félelemkeltésre alkalmas kijelentéseket tesznek, ami veszélyezteti a jogbiztonságot és a társadalmi békét. A külföldi politikai csoportok támogatásával az elmúlt években megszervezett destabilizációs kísérletek és a bolsevik mozgalmak logikáját követő baloldali ígéretek polgárháborús viszonyokat okozhatnak, amitől a hazai mellett a nemzetközi baloldal is az Orbán-kormány bukását reméli. (tovább…)

Magyarország a 2022-es választások előtt végérvényesen műveleti területté vált. Az immár több mint évtizedes, a nemzeti szuverenitást és a demokratikus önrendelkezést egyszerre védő, sőt bővítő kormányzás ellenében számos alkalommal igyekeztek az ellenérdekelt felek fellépni. Míg a 2010-es évek elején ezek leginkább államok voltak, amelyeknek ellenükre volt magyarországi gazdasági befolyásuk mérséklése, addig az elmúlt évtized második felében többnyire az Európai Unió testületei és a Soros-birodalom felől érkezett fenyegetés. (tovább…)

A balliberális sajtótermékek sokszor aposztrofálták magukat függetlennek és objektívnek, az elmúlt években azonban egyre kevésbé ügyeltek a látszatra: átvették a pártok szerepét, kijelölik az ellenzéki politikusok számára az irányt, aktívan részt vesznek a baloldali miniszterelnök-jelölt kiválasztásában is. Gulyás Márton, politikai aktivista 2018-ban például nyíltan bevallotta: új stratégiát dolgoz ki az ellenzéki győzelem érdekében, ennek része a Partizán nevű Youtube-csatorna, amely sajtótermékként jelenik meg a nyilvánosságban, de valójában aktív politizálást folytat. A baloldali előválasztási kampány szekértolóinak számító sajtótermékek emellett sorra készítik a portrévideókat és interjúkat a balliberális politikusokkal, a legnagyobb Magyarországon működő, de külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi csatorna pedig két előválasztási estet is rendez. Mindez Magyarországon egy viszonylag új, de egyben igen veszélyes jelenség, hiszen a senki által meg nem választott médiatulajdonosok és médiamunkások válnak politikai szereplőkké, akik a választott politikusok helyett alakítják a politikát. (tovább…)

A tálibok hatalomátvétele Afganisztánban újabb szöget ütött a liberális intervencionizmus koporsójába. Az iszlamisták sikerrel foglalták el az országot, és kezdtek hozzá saját államépítésükhöz, aminek a nemzetközi közösség mindössze passzív szemlélőjévé vált.  Az Afganisztáni Iszlám Emirátus a terrorizmus és a migrációs kibocsátás fellegvárává válhat, miután a rezsimváltás következtében többszázezer, ellenőrizhetetlen hátterű ember indult útnak Európa irányába. Az Európai Unió nyugati vezetői szembefordultak a korábbi, emberjogi fundamentalizmustól vezérelt Willkommenskultur ideológiájával és egyre inkább igazodnak a magyar kormány által következetesen képviselt bevándorláspolitikához. (tovább…)

A XXI. Század Intézet 400 oldalas ténykönyvet adott ki nyár végén Soros György közép- és kelet-európai tevékenységéről, amely a nemzetközi tőzsdespekuláns 1984 és 2020 közötti, nyílt és közvetett regionális befolyásszerzését vizsgálja. A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című kötet összesen 18 országra terjed ki, amelyhez szerzői egy éven keresztül 12 nyelven gyűjtötték és elemezték a forrásokat. A közép-ázsiai és amerikai kitekintéssel kiegészített regionális körkép nyilvános adatok alapján bizonyítja, hogy Soros György tevékenysége elsősorban a nemzetállamok destabilizálására irányul. (tovább…)

Karácsony Gergely már kizárólag az országos választási kampánnyal van elfoglalva, még rendkívüli Fővárosi Közgyűlést is csupán azért hívott össze szeptember elsejére, hogy a számára fontos kampánytémákkal elfedje a fővárosban uralkodó közlekedési káoszt – hangsúlyozta Deák Dániel a szezonnyitó videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: emiatt az a fővárosiak érzete, hogy Budapestnek nincsen gazdája, ami meg is látszik a főpolgármester támogatottságán, ami mára már alacsonyabb, mint Dobrev Kláráé, aki az ország egyik legelutasítottabb politikusa. A népszerűségének csökkenését radikális szólamokkal igyekszik megállítani, azonban ezekkel a szemmel láthatóan kétségbeesett próbálkozásokkal rendre mellélő: nem akar esküt tenni az Alaptörvényre, miközben ezt már többször is megtette, vétózni akar az atlétikai vb kapcsán, miközben erre valójában nincsen lehetősége – jegyezte meg Deák Dániel, hozzátéve: a beígért vétó elmaradása újabb komoly arcvesztés a főpolgármesternek. (tovább…)

Az elmúlt másfél évben számos olyan megalapozatlan közlekedésfejlesztési és felújítási projekt indult el Budapesten, amely megbénította az autós forgalmat és a tömegközlekedést. Az augusztusban tapasztalható dugók, valamint a szakmai szervezetek figyelmeztetése ellenére a főpolgármester nem tett érdemi lépéseket az elviselhetetlen állapotok felszámolásáért, így megjósolható volt, hogy az iskolakezdés miatt tovább romlik a helyzet. A közlekedési válság kialakulásáért a miniszterelnök-jelölti kampányával foglalkozó Karácsony Gergely a felelős, hiszen több döntést is a rendkívüli jogrend keretében egyedül hozott meg, továbbá a Tarlós István által előkészített projektek újratervezésével közel két évet vesztegetett el. Az időben összecsúszó felújítások és a kerékpársávok kijelölése miatt kialakult dugók huzamosabb ideje nehezítik meg a munkába igyekvő lakosok és az agglomerációból érkezők életét, anyagi károkat okoznak a szállítmányozási cégeknek és a turizmusnak, nem utolsósorban növelik a károsanyag-kibocsátást. A főpolgármester hiába igyekszik az atlétikai vb megvétózásának zsarolásával elterelni a figyelmet, a lakosok és a közlekedők tapasztalata szerint a város egyre élhetetlenebbé válik. (tovább…)

A tálib hatalomátvétel nemcsak Afganisztánra nézve járhat súlyos következményekkel, de megrengetheti egész Közép-Ázsia és középtávon Európa biztonságát is. Nem véletlen, hogy a posztszovjet államok már hónapok óta igyekeznek lépéseket tenni az amerikaiak afganisztáni kivonulásából fakadó veszélyek elhárítására. Ezek egyike a fokozódó terrorfenyegetettség, a másik pedig a 2015–16-oshoz hasonló migrációs hullám, amely a folyamatosan aktív balkáni és mediterrán útvonalak mellett egy új, posztszovjet térségen átívelő szakasszal bővítheti az illegális bevándorlás Európai Unió felé irányuló útját. Az EU számára is kockázatot jelenthet, hogy több posztszovjet országgal is feszültté vált a Nyugat viszonya, más országokat pedig súlyos belső konfliktusok terhelnek. (tovább…)

A magyar kormány szuverenitásvédő harca 2015-ben ütközött igen látványosan a Soros-birodalom ellenállásába, amikor az illegális migrációt az Orbán-kabinet határvédő intézkedésekkel tartóztatta fel. Majd következett a bevándorlással kapcsolatos népszavazás kiírása, az átláthatatlanul működő „civil” szervezetek transzparenssé tételéről szóló törvény elfogadása és a Közép-európai Egyetemnek (CEU) a hazai felsősoktatási szabályok elfogadására való rábírása. Azóta Soros hadban áll Magyarországgal. A küzdelem azonban jóval korábbra megy vissza: Antall Józsefnek, sőt Horn Gyulának is meggyűlt vele a baja, de földrajzilag is jóval szélesebb a frontvonal, hiszen a „Soros-birodalom”, ahogyan imperátora nevezi, egész Közép- és Kelet-Európát be akarja kebelezni. Immár lassan 40 éve. (tovább…)

Karácsony Gergely az LMP-hez, a Jobbikhoz és a Momentumhoz hasonlóan azt ígérte, hogy leszámol a régi baloldali elittel, megújítja a baloldalt és elhatárolódik a Gyurcsány Ferenc fémjelezte MSZP–DK-féle posztkommunista politikai garnitúrától. Ennek azonban éppen az ellenkezője következett be: Karácsony Gergelynek és az újbaloldali pártoknak köszönhetően az egy százalékos MSZP ismét bejuthat a parlamentbe, ahol erején felül képviseltetheti magát, Gyurcsány Ferenc pedig már most is az ellenzéki térfél vezetője. A DK így az előválasztásnak nevezett kampányesemény legnagyobb nyertese: Gyurcsány Ferenc a „nép akaratára” hivatkozva a politikai élet maghatározó szereplője maradhat, pártja pedig a legnagyobb frakcióval rendelkezhet 2022-től a baloldali térfélen. Nem meglepő tehát, ha a jelöltek kiválasztásában is maradéktalanul Gyurcsány Ferenc akarata érvényesült. (tovább…)

Az utóbbi években minden korábbinál szorosabbá vált a Visegrádi Együttműködés tagállamainak kapcsolata, ami a gazdasági projektek mellett ma már a politikai érdekérvényesítés terén is megmutatkozik. Ennek okán a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát magába foglaló V4-ek ma már nem csupán egy a kontinens többi regionális együttműködése közül, hanem sokkal inkább az elmúlt harminc év legsikeresebb államközi szövetsége, ami a 2020-as években több előrejelzés szerint is Európa gazdasági motorjává válhat. (tovább…)

Egy évvel ezelőtt a világsajtót bejárták a belarusz elnökválasztásokat követő zavargások képei. A tiltakozó akciók azóta elcsendesedtek, az ellenzék is kénytelen volt elismerni az utca elvesztését, az országra azonban továbbra is nagy nemzetközi figyelem irányul. (tovább…)

A 2015-ös migrációs válság minden korábbinál jobban polarizálta az európai politikai közvéleményt. Amíg kezdetben az Európai Unió nyugati tagállamai a Wilkommenskultur szellemében az ellenőrizetlenül beérkezett, idegen kultúrájú tömegek befogadását propagálták, a közép-európai tagállamok – Magyarország vezetésével – következetes migrációellenes politikát folytattak. Noha a koronavírus-járvány megtörte az Európába vándorolni kívánó tömegek lendületét, az elmúlt év során újra felerősödött a migrációs tendencia. Ez permanens veszélyeket rejt magában, hiszen Európa szomszédságában egyre több olyan válsággóc jelenik meg, amelyek újabb, bármikor bekövetkezhető migrációs krízisbe torkollhatnak. (tovább…)

A jövő évi választások idején már elmondhatjuk, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak fele Orbán Viktor kormányzásával telt. A miniszterelnök a magyar politikatörténet nagy csúcstartói, azaz Bethlen István és Tisza Kálmán kormányon töltött idejét már ma meghaladja, akár ha egybefüggő három ciklusa vagy pedig az ehhez minden joggal hozzászámított első kormányzása felől nézzük. Ezt a rekordot ráadásul demokratikus viszonyok között érte el, sőt éppenséggel a népszuverenitás hatókörének kibővítése révén. A hazai, jobboldali történelmi blokk szilárdságát az fogja bizonyítani, amikor az idehaza köré szőtt hegemónia kulturális természetűvé válik. (tovább…)

A klímaváltozás kérdése és annak kezelése mára az egyik legaktuálisabb témává vált a világ vezetőinek körében. A problémával kapcsolatban több megoldási javaslat is született, ezek közül a legtöbb azonban a nagyvállalatok helyett a családokkal fizettetné meg a klímaváltozás elleni harc árát. Jó példa erre az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúllyal bíró karbonadó bevezetésének kérdése, ami a tagállamokban többmillió háztartás energiaszámláinak megemelkedését eredményezné. Ezzel párhuzamosan tagállami szinten is egyre több zöldbaloldali párt programjában jelenik meg valamilyen formában a leginkább családokat sújtó zöldadó terve, ami az egyes országok eladósítása mellett komoly munkanélküliséget is eredményezne.  (tovább…)

Miközben a klímaváltozás folyamata a migráció mellett kétségtelenül uralja az évek közbeszédét, a progresszív erők gyakran vádolják azzal a konzervatív tábort, hogy az nem foglalkozik kellőképp a globális klímaváltozással. Ezzel szemben az igazság az, hogy a jobboldali zöldpolitika évszázados hagyománnyal rendelkezik, a természet védelme és megőrzése az egyik legrégebbi konzervatív értéknek számít. Mindezt jól példázza az Orbán-kormány klímapolitikája, amely az elmúlt években eszközölt intézkedéseinek köszönhetően mára uniós szinten is példamutatónak számít. Ezzel szemben a zöld köpenybe bújtatott baloldali pártok általában saját céljaik megvalósítására használják a klímavédelem kérdését, aminek árát a családokkal fizettetnék meg a kibocsátásért leginkább felelős nagyvállalatok helyett. (tovább…)

Az elmúlt egy évben a nyugat-eurázsiai térség, azaz a volt Szovjetunió nyugati része gyakran került a nemzetközi híradások figyelmének középpontjába. Az eseménydús időszakhoz a régió sajátosságain és belső viszonyain túl az a küzdelem is hozzájárult, amelyet a nyugati hatalmak és Oroszország folytatnak a térség feletti ellenőrzésért. Bár a Nyugat lépett fel proaktívabb szereplőként, komolyabb eredményeket nem igazán tudott elkönyvelni. A status quo megmaradása azonban csalóka lehet, az elmúlt év eseményei ugyanis könnyen jelentős változások kiindulópontjává válhatnak. (tovább…)