Kommentár folyóirat: Ifjúkonzervatívok

A konzervatívizmus nem ideológia, nem akarja megreformálni az emberi együttélés hagyományos viszonyait és biztonságos kereteit, hanem sajátos világlátás, morális testtartás; konzervatívnak lenni pedig – minden előítélet ellenére – nem korfüggő magatartás. A térbeli valóság megértése és leírása, a tradíciók korszakról korszakra való megőrzése, illetve a konzervatív politikai gyakorlat kidolgozása nem a „vének tanácsának” kizárólagossága, ugyanis huszonévesek is hitelesen művelik. A múltban bevált társadalmi mintákat ráadásul minden nemzedéknek újra kell értelmeznie és alkalmaznia. Mindannyian szellemi óriások vállán állunk ugyan, de egyre nagyobbra növekvő szellemek ma is születnek, így a konzervativizmus praxisának folytonosságát a klasszikus ideológiák kimúlásának időszakában is biztosítanunk kell. Lehetőséget kell adni az ifjaknak! (tovább…)

Kommentár folyóirat: Keresztény politika

Az antikvitásban és a keresztény politikai gondolkodásban az állam dolga a közjó szolgálata, míg a hatalom kötelessége olyan együttélési keretek megteremtése volt, amelyben az erényes élet az egyén számára biztosított. A modern politikai filozófiában azonban minőségi változás történik: az állam legfontosabb feladata olyan törvényes viszonyok megteremtése lesz, amelyben a szabadság előmozdítása vezet a boldogsághoz. Az alkotmányos úton megvalósuló szabadelvű társadalmi szemlélet azonban kilátástalan relativizmushoz vezet, ez pedig veszélyezteti a mai demokráciákat, így felvetődik annak igénye, hogy a kereszténység által megőrzött közös értékeket ismét a politika középpontjába helyezzük. A progresszív napirend globális térhódítása miatt ez egyre sürgetőbb teendővé vált. (tovább…)

Magyar világ

A magyar identitás egyedülálló, máshoz nem hasonlítható – nyelvünkben, hagyományainkban és sajátos észjárásunkban lelhetünk rá. Passzív szemlélődésben azonban nem tárulkozik fel, lankadatlan keresésben lakozik és cselekvés által válik élővé. Magyarnak lenni mindamellett erkölcsi kötelességet ró ránk, követnünk kell őseink útját, őrizni kultúránk múltját, teremteni a jövőt, építeni közösségeinket és békében élni a természettel, azaz be kell tartanunk a megmaradás ősi parancsát. Éppen ezért szüntelen keressük a válaszokat: ki a magyar, mi a magyar? Milyen a magyar világ? Miként tudjuk megóvni és továbbadni magyarságunkat? (tovább…)

Világrendszerváltás

A világrendszerváltás egyszerre világrendszer-váltás és világ-rendszerváltás. Ami azt jelenti, hogy a megrendült világrend nemcsak a megelőző nemzetközi rendszer felbomlásából származik és egy újnak a születéséhez vezet, hanem azt is, hogy a régi elvek helyébe újak lépnek. A multipoláris világrend kialakulása és a civilizációs-kulturális szinten is értelmezhető etnopluralizmus egymást feltételezik, a deglobalizációs tendenciák és a gazdasági nagyterek integrációja kölcsönösen erősítő hatásúak, a liberális nemzetközi rend (Liberal International Order) liberális elvegyüttesként és a Föld térrendjeként is alábukik. A világrendszerváltás tehát ugyanúgy jelenti a világrendszer megváltozását, mint a világ rendszerváltását. Röviden: az Egyesült Államok által dominált egypólusú, liberális világrend helyett többpólusú, nagytereken alapuló világrend alakul ki. (tovább…)

Konzervatív forradalom

Ma már szinte mindenki érzi, látja, hogy nagy változások korát éljük, amely nagy válságokkal is jár együtt. A permanens haladásba vetett hitre épülő eszmék, amelyek e válságokhoz elvezettek, nem mutathatnak belőle kiutat, de már a közelmúltban sem találunk olyan mintákat, amelyekhez visszatérhetnénk. Az ilyen helyzetek jelentik a táptalaját egy olyan eszmének, amelynek sokan a létét is vitatják: a konzervatív forradalom olyan dolgokat akar alkotni, amelyeket érdemes megőrizni. (tovább…)

Kommentár a „kulturális hegemóniához”

Éppen száz évvel gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek való beiktatása után, az egymás utáni negyedik, kétharmados felhatalmazással végződő országgyűlési választást követően és az ötödik Orbán-kormány beiktatása közepette jelent meg a Kommentár folyóirat 2022. évi második száma. A lapszám blokkösszeállításának témája igen aktuális: a „kulturális hegemónia”, mégpedig a hosszútávú kormányzás kulturális feltételei felől szemlélve. Az összeállításban írta meg Szabó László azóta elhíresült 13 pontját a magyar kultúrpolitika céljáról, vagyis annak bizonyításáról, hogy „a világ legjobb dolga magyarnak lenni”; Lánczi András az egyetemekről, L. Simon László a múzeumokról, Balázs Géza pedig a magyar nyelv szuverenitásáról fejtette ki nézeteit. Emellett a lapszámban a Bethlen-korszak kultúrpolitikájáról (Adorján Dávid Attila, Békés Márton), a metapolitika mibenlétéről (Bódi Ábel, Czopf Áron), a kortárs kultúrharcokról (Benedikt Kaiser, Marcello Veneziani) és a „kulturális hatalom” magyarnyelvű szakirodalmáról is lehet olvasni. (tovább…)

Biró András: Érvek az Európai Birodalom ellen

Brüsszel az elmúlt évek során a lopakodó jogalkotás és a hatáskörelvonás eszközeivel, újonnan pedig a tagállami vétó intézményének eltörlésével igyekszik centralizációs törekvéseket foganatosítani, amely intézkedések egyre leplezetlenebbül az Európai Egyesült Államok megteremtését célozzák. Az európai történelmi példák azonban épp azt mutatják, hogy többnemzetiségű birodalmak inherens módon instabilak voltak, és a belső ellentétek szétfeszítették őket. Napjainkban pedig azt láthatjuk, hogy a nyugat-európai országok társadalmi kohézióját felszakító multikulturalizmus katasztrofális következményeinek kezelése még nemzetállami szinten is kihívásokat támaszt az államok felé. Ebből adódóan egy kulturálisan, etnikailag, nemzetiségileg és mostanra vallásilag is sokszínű európai birodalom egyben tartása egy disztópikus kísérletbe fulladna. Európa felemelkedését, tudományos vívmányait és versenyképességét éppen az őshonos európai nemzetek sokszínűségének, az egymással folyamatosan versengő államok versenyfutásának köszönhette. (tovább…)

Magabíró Magyarország

Magyarország első ötszáz éve a szuverenitás kialakításáról és megvédéséről szólt, a második félezer év pedig az önrendelkezésért folytatott harcokkal telt. Ahhoz, hogy jövőnk a szuverenitás kiteljesítésének jegyében teljen, elszántságra, eltökéltségre és saját gondolatokra, azaz önerőre van szükség. A bátor döntések előtt tudnunk kell, hogy kik vagyunk, mit akarunk és mi történik velünk. A kívülről vezérelt magyarországi baloldal mellett az intellektuális igénytelenség is akadálya lehet annak, hogy mi magunk döntsünk önmagunkról. A Kommentár folyóirat legújabb, 2022/1. számának tematikus blokkja ezekre a kérdésekre keresi a választ, szerzői a nemzeti önrendelkezést, egy „magabíró Magyarország” esélyét járják körbe – önbizalmat és magabiztosságot, vagyis önerőt adva az olvasónak.

(tovább…)

Czopf Áron: Bevezetés a közvetett hatalom elméletébe

A direkt és az indirekt hatalom alkalmazása más és más eszközöket, sebességet és tudást igényel. A modern európai politikában használata együtt született a vele szembeni ellenállással, így mindkettő gyakorlata hosszú évszázadokra nyúlik vissza. A konzervatívok rendre ellenezték az indirekt hatalom „csápjait”, míg a progresszív oldal feltűnően sikeresen alkalmazta. Napjainkban a „globális civil társadalom” és a nemkormányzati szervezetek hálózata már a demokratikus nemzetállamok létét fenyegeti. A Kommentár folyóirat 2021. évi utolsó száma „Közvetett hatalom” című blokkösszeállításával bevezetőt nyújt az indirekt hatalomgyakorlás elméletébe. Czopf Áron történetpolitikai tanulmánya pedig ennek horizontját világítja meg. (tovább…)