Hírek

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A szezonzáró adás során a vendégek egyetértettek abban, hogy a háború megváltoztatta mind az európai, mind a belpolitikai színteret, ez pedig azt eredményezi, hogy a hagyományos játékszabályok nem tudnak érvényesülni, és ezért folyamatosan alkalmazkodni kell. Szó esett arról is, hogy a meglévő törésvonalak sokaságában új frontot nyithat az emberek akaratát képviselni kívánó plebejus nemzeti politika, amivel a brüsszeli elit őrült döntései állnak szemben.

(tovább…)

Három új kötettel jelentkezik az idei Ünnepi Könyvhéten a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. Az érdeklődők megvásárolhatják Schmidt Mária: Korszakhatáron, illetve Molnár Tamás: Európa zárójelben (szerk.: Békés Márton) című esszéköteteit, valamint Herzl Tivadar magyar fordításban most először megjelent naplóját (HERZL TIVADAR: NAPLÓ 1895–1904, szerk.: Baczoni Dorottya). Az Alapítvány számos egyéb kiadványával is várja az olvasókat a Vigadó tér Duna-korzó felőli standjánál, ahol naponta dedikálnak majd a szerzők. Június 11-én 11 órától pedig pódiumbeszélgetést tartunk a Vigadó téri színpadnál Schmidt Mária: Korszakhatáron című kötetéről. A Széchenyi-díjas történészt, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója kérdezi majd. (tovább…)

Csak akkor tudhatjuk, melyik irányba kell mennünk, ha helyesen mérjük fel a helyzetet, amiben vagyunk. Talán ez a legfontosabb üzenete a Terror Háza Múzeumban tartott könyvbemutatónak, amelyen Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a múzeum, valamint intézetünk főigazgatójának legújabb könyvét, a 2018 és 2022 között írt esszéinek válogatását tartalmazó Korszakhatáron című kötetet mutatták be. Az esszékötet laudációját Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója tartotta, a szerzővel pedig Ugron Zsolna József Attila-díjas író beszélgetett. (tovább…)

A baloldal hagyományosan elzárkózott a kérdés kibeszélésétől. Nem tudott mit kezdeni vele, mert a Nyugatnak akart megfelelni, a múltja pedig determinálta véleményét. (tovább…)

Brüsszel az elmúlt évek során a lopakodó jogalkotás és a hatáskörelvonás eszközeivel, újonnan pedig a tagállami vétó intézményének eltörlésével igyekszik centralizációs törekvéseket foganatosítani, amely intézkedések egyre leplezetlenebbül az Európai Egyesült Államok megteremtését célozzák. Az európai történelmi példák azonban épp azt mutatják, hogy többnemzetiségű birodalmak inherens módon instabilak voltak, és a belső ellentétek szétfeszítették őket. Napjainkban pedig azt láthatjuk, hogy a nyugat-európai országok társadalmi kohézióját felszakító multikulturalizmus katasztrofális következményeinek kezelése még nemzetállami szinten is kihívásokat támaszt az államok felé. Ebből adódóan egy kulturálisan, etnikailag, nemzetiségileg és mostanra vallásilag is sokszínű európai birodalom egyben tartása egy disztópikus kísérletbe fulladna. Európa felemelkedését, tudományos vívmányait és versenyképességét éppen az őshonos európai nemzetek sokszínűségének, az egymással folyamatosan versengő államok versenyfutásának köszönhette. (tovább…)

A minden eddiginél nagyobb választási felhatalmazás eredményeképp hivatalosan is felállt az ötödik Orbán-kormány, amely bár súlyos világpolitikai folyamatokkal néz szembe, az elmúlt tizenkét év kormányzati tapasztalatai segítségére lehetnek ezek megválaszolásában. Okkal merül fel a kérdés, hogy a Fidesz–KDNP mögött álló stabil választói, társadalmi és alkotmányozó többség olyan versenyelőnyt jelent-e, ami által a kormányzat a „veszélyek évtizedében” is képes lehet hazánk politikai és gazdasági stabilitását képviselni. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendége Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő volt, aki hangsúlyozta, hogy kormányzat legfőbb célja – bármilyen körülmény ellenére – a magyar emberek érdekeinek képviselete. (tovább…)

A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, a brüsszeli szankciók és az energiaválság kilátástalan helyzetbe lavírozzák Európát, amellyel szemben Magyarország több eszközzel is fellép, így például elutasítja a brüsszeli olajembargót, árstop politikát vezetett be, és elvonja a bankok és multik extraprofitját, valamint fokozottabban bevonja őket a közteherviselésbe – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarországon a legolcsóbb az üzemanyag az Európai Unión belül, emellett a rezsiköltségek is hazánkban a legalacsonyabbak, de több alapvető élelmiszer ára is rögzített. Ezzel szemben már a gazdagabb nyugat-európai országok lakossága sem bírja elviselni a megnövekedett rezsiköltségeket és a magas benzinárakat. Magyarország szuverén politikát folytat, így fenntartja a rezsicsökkentést és elkerüli, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg – tette hozzá az elemző. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adásban azt boncolgatták a vendégek, hogy miután az ellenzék összeomlott, az önmérsékletnek milyen eszközei lehetnek a kormánypártok hatalmának korlátozására? Emellett többek között arról is szó esett, hogy az 2022-es választás hosszútávú következményeként egyre világosabb, hogy a korszakdöntő ellenzéknek nincsen esélye a választáson, és egy konstruktívabb ellenzéki politizálás célravezetőbb lenne. (tovább…)

Hiánypótló művel folytatódik a XXI. Század Intézet Új Idők című könyvsorozata. A 2010-ben elhunyt Széchenyi-díjas magyar–amerikai katolikus filozófus, történész–politológus, Molnár Tamás esszéit tartalmazó Európa zárójelben című kötet Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatójának szerkesztésében látott napvilágot. A könyv tartalmazza 1990-ben, eredetileg franciául megjelent azonos című könyvének és az 1989–92 között, hasonló témában, angol nyelven írott esszéinek szövegét. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adás témájául az embargó kérdése szolgált, ami a vendégek meglátása szerint jelenleg a háborút is letakarva tematizálja a közbeszédet. A vendégek egyetértettek abban, hogy az embargó a büntetés eszköze, s ezáltal nem a békét szolgálja. Ennek fényében pedig okkal merül fel a kérdés, hogy akik az embargót szorgalmazzák, azok érdekeltek-e a béke megteremtésében? (tovább…)

Részleteket közlünk Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatójának a 2022-es ellenzéki katasztrófa okairól szóló véleménycikkéből, amely Padlót fogva címmel a Magyar Nemzetben jelent meg. A szerkesztett írás alapjául szolgáló beszéd Intézetünk Van-e tovább? Ellenzéki helyzetértékelés című rendezvényén hangzott el. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adásban az ellenzék politika értelemben vett kiütéses vereségéről, és ennek következményeiről volt szó. A vendégek úgy vélekedtek, hogy az ellenzék elvesztette identitását azáltal, hogy mindössze az Orbán-ellenesség tartotta őket össze. Emellett arról is szó esett, hogy a baloldal megújulási problémáját nem lehet egy négy éves ciklusban helyre tenni, amit tovább tetéz, hogy vezetőik gyakorlatilag tizenkét éve tagadásban élnek, mivel ugyanazokkal a szereplőkkel, ugyanúgy, ugyanazt csinálják, és ezzel kelepcébe zárják saját magukat.

(tovább…)

A XXI. Század Intézet konferenciát rendezett Van-e tovább? Ellenzéki helyzetértékelés címmel szerdán. A köszöntőt Békés Márton, az Intézet igazgatója, míg a nyitóelőadást Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, az Intézet főigazgatója tartotta, ezt követően négy tematikus kerekasztal-beszélgetés során elemzők, újságírók, történészek és politológusok mellett ismert szakértők vitatták meg egymással az ellenzék történelmi vereségének okait. A nagyszabású rendezvény természetéből adódóan a vendégek rengeteg témát érintettek, abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy az önreflexió hiányában az ellenzék 2026-ban sem lesz képes alternatívát kínálni a választópolgárok számára. A konferencia másik fontos következtetése az volt, hogy amíg az ellenzék nem képes felismerni, hogy a nyugati minták kritika nélkül való másolása helyett a magyar nemzet mellett valló kiállás lenne a nemzeti minimum, addig a magyar érdekeket egyedül a Fidesz–KDNP szövetség tudja képviselni. (tovább…)

A XXI. Század Intézet az országgyűlési választások kapcsán választásértékelő rendezvényt tartott, amelyen a választást megelőző közvélemény-kutatások pontossága, a kampány, valamint az eredmények értékelése volt a középpontban. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során Deák Dániel moderálása mellett Barthel-Rúzsa Zsolt, Hann Endre, Mráz Ágoston Sámuel és Závecz Tibor osztották meg gondolataikat egymással, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy a közvéleménykutatók nem látták, hogy valójában nem pártprogramok, hanem a miniszterelnök-jelöltek személye fogja eldönteni a választást. Emellett annak is döntő jelentőséget nyilvánítottak, hogy a Fidesz békepártisága sokkal erősebb narratívának bizonyult az ellenzék Nyugat–Kelet narratívájánál. Mindennek fényében a Fidesz–KDNP sorozatban negyedik kétharmados győzelme egyre inkább arra enged következtetni, hogy egy olyan új politikai modell jött létre a nemzeti blokk formájában, amelynek keretében az Orbán Viktor vezette jobboldal nemzeti alapon képes integrálni a társadalmat. A nemzeti blokk modelljének inherens része, hogy bizonyos szociális, gazdasági és kulturális intézkedések terén a kormány képes kiterjeszteni támogatottságát a saját szavazótáborán kívül eső társadalmi rétegekre is. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adás témájául mi más szolgálhatott volna, mint a vasárnapi országgyűlési választások, aminek kapcsán a vendégek többek között szót ejtettek a hatalompolitikáról, a miniszterelnök-jelöltek személyiségéről, valamint a politikai gondolat és identitás hiányáról a baloldalon. A vendégek egyetértettek abban, hogy a felsoroltak mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Fidesz–KDNP szövetség zsinórban negyedik kétharmados győzelmét érte el a hétvégi választásokon. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború kitörése egyértelművé tette, hogy a hidegháború utáni világrend megszűnőben van. Ám nemcsak az Egyesült Államok „unipoláris pillanata” múlt el végleg, hanem az a berendezkedés is kezd a múlté válni, amely a globális együttműködésen és az ezt sok esetben kikényszerítő nyugati eredetű intézményrendszeren alapult. Százéves elméletek hullottak porba és évtizedes garanciák vesztek oda, miközben véget ért a „történelem vége” és elkezdődött a „földrajz bosszúja”. Eközben Kína és Oroszország közeledése egy többpólusú világ kialakulását előlegezi meg. Az orosz–ukrán háború hosszútávú nemzetközi hatásáról szólt a Mozgásban adása, amelynek ezúttal a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársai, Frank Füredi szociológus és Galló Béla politológus voltak a vendégei. (tovább…)

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere című könyvének megjelenése kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A laudációt Frank Füredi szociológus professzor tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a könyv közérthetően magyarázza el azt a belülről vezérelt magyar rendszert, amelyben a kormányzat a felmerülő kihívásokra a nép elvárásainak megfelelően válaszol, és nem globalista mintákat akar importálni. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során Békés Márton, G. Fodor Gábor és Galló Béla cseréltek eszmét, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy napjainkban a legfontosabb törésvonal a nemzeti és nemzetközi erők között húzódik, mely küzdelemben a külföldi minták másolása helyett belülről vezérelt államfilozófiai megközelítés szükséges. Ezért azonban folyamatosan meg kell harcolni és stratégiát kell alkotni, hogy a szuverenitásunkkal élni tudjunk s mi döntsünk magunkról. A rendezvény végén Deák Dániel tartott előadást a Fidesz–KDNP választási esélyeiről, és a biztató előrejelzések mellett mindenkit választásra buzdított vasárnap. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A vasárnapi választás előtti utolsó, rendhagyó adás során olyan témákat boncolgatták a vendégek, hogy miért taszító mind racionálisan, mind morálisan a gondolat, hogy az ellenzéki szivárványkoalícióra szavazzanak, miért van a baloldal beoltva a nemzet ellen, valamint, hogy a jelenlegi krízisek során (koronavírus-járvány, háború) miért sodorná hazánkat még nagyobb válságba a baloldal hatalomra kerülése. Mindketten a választáson való részvételre buzdítottak, hiszen a demokrácia ünnepén a legfőbb ellenség a fotel, és ezáltal a passzivitás. (tovább…)

Az Ukrajna elleni orosz támadást az új világrend kialakítása irányába tett első lépésnek is tekinthetjük. Az elmúlt évek tapasztalati rávilágítottak arra, hogy az Egyesült Államok által vezetett liberális világrend, vagyis az amerikai hegemónia unipoláris pillanata elillant, és a nagyhatalmak kendőzetlenebb konfrontációjának korszaka következhet be.  Az elviekben a nemzetközi jog szupremáciáján alapuló, 1989 utáni globalista–neoliberális rend eróziója felgyorsulni látszik. Az erőpolitikán és nagyhatalmi érdekeken alapuló új kor beköszöntésével okkal beszélhetünk egy „világrend nélküli világ” (Schmidt Mária) beköszöntéről. Majd pedig egy új világrend kiépülésével. (tovább…)

Magyarország első ötszáz éve a szuverenitás kialakításáról és megvédéséről szólt, a második félezer év pedig az önrendelkezésért folytatott harcokkal telt. Ahhoz, hogy jövőnk a szuverenitás kiteljesítésének jegyében teljen, elszántságra, eltökéltségre és saját gondolatokra, azaz önerőre van szükség. A bátor döntések előtt tudnunk kell, hogy kik vagyunk, mit akarunk és mi történik velünk. A kívülről vezérelt magyarországi baloldal mellett az intellektuális igénytelenség is akadálya lehet annak, hogy mi magunk döntsünk önmagunkról. A Kommentár folyóirat legújabb, 2022/1. számának tematikus blokkja ezekre a kérdésekre keresi a választ, szerzői a nemzeti önrendelkezést, egy „magabíró Magyarország” esélyét járják körbe – önbizalmat és magabiztosságot, vagyis önerőt adva az olvasónak.

(tovább…)

Az elmúlt tizenöt év számos nehézsége, mint a gazdasági válság, a migrációs krízis, a koronavírus-járvány, nyomában az energiaár-drágulás és most az orosz–ukrán háború ellen a magyar jobboldal nem a balról ismert megoldásokkal, azaz megszorítással, adóemeléssel és hamar lelepleződő kommunikációs trükkökkel vette fel a harcot, hanem a társadalmi konszenzus bővítésével. A Nemzeti Együttműködés Rendszere olyan közös pontokat keres, amelyben a lehető legtöbb magyar ért egyet, és így a politikai döntések mögött kellő legitimáció, azaz széleskörű társadalmi támogatottság alakulhat ki. A magyarok többsége egyetért abban, hogy „ha munka van, minden van”, hogy a távoli kontinensekről érkező illegális migrációt meg kell állítani, a rezsiárakat alacsonyan kell tartani, a békét pedig meg kell őrizni, és azokat, akik szomszédos országból, háború elől menekülnek, be kell fogadni, különösen, ha honfitársainkról van szó. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban Európa és Magyarország lehetséges jövendőbeli problémáiról volt szó, az egész kontinenst veszélyeztető ellátási problémákról, az ígéretekről és a düh szerepéről a politikában, valamint az orosz–ukrán háború belpolitikára és a magyar emberekre gyakorolt hatásairól. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban többek között szó esett az orosz birodalmi gondolkodásról, Oroszország kiírásáról a nyugati civilizációból a cancel culture  szellemében, valamint a magyarországi baloldal hiteltelen és szürreális pozíciójáról a háborús helyzetben békére és biztonságra törekvő kormánnyal szemben. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának harmadik konferenciája Európai birodalom vagy népek Európája? címmel folytatódott csütörtökön. A konferencia célja egy közös, európai demokratikus jobboldali, nemzeti-konzervatív politika gondolati megalapozása, valamint a kortárs kihívásokra adandó együttes válaszaink mögötti kulturális erőtér kiszélesítése, megerősítése. Hidvéghi Balázs mellett felszólalt Hervé Juvin, Krzysztof Szczerski, valamint Prof. Dr. David Engels is, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy az Európai Unió a szuverén nemzetállamok érdekszövetsége helyett egy ideológiailag motivált föderális „Európai Egyesült Államok” küszöbére került az elmúlt harminc év során. Azonban a felszólalók szerint a kontinensünket fenyegető sorsdöntő kihívások ellenére az európai egység megteremthető, amennyiben a szellemi gyökereinkhez való visszatérés mellett a tagállami szuverenitást is tiszteletben tartja Brüsszel. (tovább…)

A hidegháború lezárása után harminc évvel nyíltan visszatért a nagyhatalmak versengése, melyek geopolitikai konfliktusokban mérik össze erejüket. Az elmúlt évtizedben lezajlott változások eredményeként az erőpróba elsődleges helyszíne napjainkban lett Európa keleti fele. Oroszország, miután szövetséget kötött Kínával, megtámadta Ukrajnát, amely támogatást kap a NATO- és EU-tagországoktól, anélkül, hogy az euroatlanti integráció keretébe felvételt nyert volna. Az Oroszország elleni gazdasági-pénzügyi szankciók és a légtértilalom, legújabban pedig a fegyverszállítás azonban már nem csak szimbolikus tettnek számít, ahogyan az orosz „stratégiai elrettentő erő” készültségbe helyezése sem. Korunk számos nemzetközi, politikai, gazdasági és most már katonai feszültsége abból adódik, hogy világrendünk változóban van. Ennek tragikus kelet-európai következményeiről beszélgetett Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója és Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adás témájául magától értetődő módon az orosz–ukrán háború szolgált, amelynek kapcsán a vendégek egyetértettek abban, hogy az orosz agressziót legitimálni nem, ám magyarázni lehet. Meglátásuk szerint a konfliktus eszkalálódását mindenáron meg kell állítani, miután az egyik fél érdekeit sem szolgálja. Ukrajna szomszédjaként Magyarország érdekeivel ellentétes a háborúba való belesodródás, ám a baloldal hatalomra jutásával valós veszély fenyegetné hazánk békéjét és biztonságát. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatójának Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere című kötetével folytatódik az intézet 21 című zsebkönyvsorozata. A szerző szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, melynek célja a nemzeti integráció konszenzusának megteremtése, csak belülről lehet megérteni.  (tovább…)

Évek óta megszokottá vált, hogy a nyugati államok és Oroszország kölcsönös vádaskodásai a nemzetközi politika elválaszthatatlan részét képezik, az utóbbi hónapokban pedig már-már háborús hangulat alakult ki Moszkva és Washington között. Azonban nem volt ez mindig így. A hidegháború lezárultával és a Szovjetunió felbomlásával Oroszország és a Nyugat között egyre szorosabbá vált az együttműködés, amely ráadásul éppen a jelenlegi orosz államfő, Vlagyimir Putyin elnökségének első éveiben érte el csúcspontját. Aztán a kétezres évek közepétől valami megváltozott, mára pedig Moszkva – Peking oldalán – az amerikai vezetésű világrend egyre hangosabb kihívójaként jelenik meg.

(tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adás témájául a szex szolgált, amelynek kapcsán egy sor kérdésről (például a magánszféra és közszféra határáról, az őszinteség problémájáról, és a média hatásáról) diskuráltak a vendégek, mindezt kulturális és politikai filózófiai keretbe helyezve. Abban mindketten egyetértettek a magánéleti szexualitás kapcsán, hogy azon kérdéseknek, amelyek kívül esnek a büntetőjog és a nemzetbiztonság területén, azoknak nem szabadna befolyásolniuk a politikai preferenciákat. (tovább…)

A 21. század legégetőbb kérdésének a migráció és a világjárványok maradandósága mellett az energiakérdés fog bizonyulni. A tiszta, megfizethető, fenntartható és tárolható energia beszerzése az előttünk álló évtizedben nemcsak az átgondolatlan, ideologikus környezetvédő mozgalmak és a mögöttük álló globális lobbi miatt kerülhet veszélybe, hanem a geopolitikai játszmáknak is tárgyává válik. Az energiakihívás összefüggésében szemlélve az Északi Áramlat 2 beindítása, a Paks II. beruházás, a rezsicsökkentés fontossága és az amerikai–orosz–kínai kötélhúzás energiapolitikai vetülete egyaránt értelmet nyer. Ennek részeként szintén egy tőről fakad a lakossági energiaköltségek hazai állami szabályozása, az atomenergia „zöldként” való elismertetése és a klímapolitikai szuverenitás. A XXI. Század Intézet rendezvényén a témában Hortay Olivér, Kitta Gergely és Kosztur András beszélgettek Deák Dániel moderálása mellett, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy az energiakihívásra adott válaszunk a 2022-es magyarországi választások tétjei között is szerepel. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban a vendégek főképp arról beszélgettek, hogy a Fidesz–KDNP szövetség esetleges választási veresége esetén is egységes maradna, miután adott a sikeres politikai vezető, az identitás és a stratégia. Ezzel párhuzamosan azt is kiemelték, hogy az ellenzéki szivárványkoalíció felelőtlen és radikális ígéretei (alkotmánypuccs, vagyonelkobzás, Ukrajna felfegyverzése) több szempontból is veszélybe sodornák az országot. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A vendégek a legutóbbi adásban arról beszélgettek, hogy milyen alternatívák állnak az ellenzék rendelkezésére egy esetleges áprilisi választási vereséget követően. Meglátásuk szerint a jelenlegi baloldali koalíciót alkotó pártok már több éve komoly identitásválságban vannak, aminek megoldása közel sem lesz egyszerű és rövid folyamat. (tovább…)

Míg a jobboldalon büszkén vállalják az újságírók és elemzők, hogy a nemzeti oldal értékrendjét támogatják, addig a balliberális oldal véleményformálói rendre a függetlenség és az objektivitás hamis fátyla mögé bújva tagadják a politikai elköteleződésüket. Az utóbbi időszakban azonban egyre kevésbé hihető ez az állítás, hiszen egyre több, magát pártatlannak valló baloldali újságíró és elemző tűnik fel a szivárványkoalíció politikusainak tanácsadó csapatában, sőt közülük többen már egy-egy műsorban is elszólták magukat politikai hovatartozásuk és szimpátiájukat illetően. A baloldali véleményvezérek elköteleződését bizonyítja továbbá, hogy az elmúlt hetekben két korábbi újságíró is csatlakozott Márki-Zay Péter kampánycsapatához, míg az elemzők közül szinte mindenkit köt valamilyen szerződés egy-egy baloldali párthoz, vagy politikushoz. (tovább…)

A Magyarország szuverenitása ellen folyó összehangolt támadások újabb csatatere nyílt meg a legutóbbi időben, amikor a megszokott európai uniós jogi eljárások, politikai elmarasztalások és forrásvisszatartások mellett kialakult egy kulturális frontvonal is. Szivárványos karszalaggal focipályára lépő ellenfelekkel, a gyermekvédelmi törvény elleni lobbizással, a külföldi médiabefolyás növelésével és „oknyomozásnak” álcázott hírszerzéssel. A hagyományos értékeket, a nemzeti identitást, a család értelmét és a közbizalmat azért támadják, hogy rajtuk keresztül ássák alá az államot. Magyarország kulturális szuverenitásának támadása egy olyan stratégia mentén zajlik, ami a hibrid háború elméleti keretében helyezkedik el, gyakorlata pedig kulturális és kommunikációs eszközökkel történik. (tovább…)

A baloldal és annak kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter folyamatos bukdácsolása ellenére a 2022-es országgyűlési választás korántsem lefutott – figyelmeztet a Magyar Nemzetben megjelent negyedéves elemzésében a XXI. Század Intézet. A kormánypártok versenyelőnyét a kiszámíthatóság, a stabil gazdasági-politikai helyzet adja, míg a baloldal biztosan számíthat a globalista erők korlátlan támogatására. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában idén utoljára beszélgetett egymással G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor. A vendégek az utolsó adás során a szeretet és a politika kapcsolatáról diskuráltak, amivel összefüggésben megállapították, hogy Márki-Zay Péter hiába akar „a szeretet erejével” politikát folytatni, ha közben többmillió embert sérteget hétről hétre. (tovább…)

Galló Béla politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa új könyvében a szociáldemokrácia történetét, illetve hanyatlásának lehetséges okait járja körül. Mint írja: „A Szovjetunió megszűnése igen erőteljes következményeket okozott a porondon maradó nyugat-európai szociáldemokráciában, hozzájárult ahhoz, hogy a kilencvenes évek átmeneti – még sikeresnek tűnő – időszaka után a harmadik évezred első évtizedeire az európai balközép tartósan lejtőre kerüljön. Hanyatlását persze nem csak ez a bukás, hanem alapvetően a rövid 20. század végén felgyorsuló világméretű társadalmi-gazdasági-technológiai folyamatok magyarázzák, de ezek hatásait a szovjet összeomlás tovább erősítette.” (tovább…)

A direkt és az indirekt hatalom alkalmazása más és más eszközöket, sebességet és tudást igényel. A modern európai politikában használata együtt született a vele szembeni ellenállással, így mindkettő gyakorlata hosszú évszázadokra nyúlik vissza. A konzervatívok rendre ellenezték az indirekt hatalom „csápjait”, míg a progresszív oldal feltűnően sikeresen alkalmazta. Napjainkban a „globális civil társadalom” és a nemkormányzati szervezetek hálózata már a demokratikus nemzetállamok létét fenyegeti. A Kommentár folyóirat 2021. évi utolsó száma „Közvetett hatalom” című blokkösszeállításával bevezetőt nyújt az indirekt hatalomgyakorlás elméletébe. Czopf Áron történetpolitikai tanulmánya pedig ennek horizontját világítja meg. (tovább…)

Horia-Roman Patapievici fizikus, író, esszéista vehette át csütörtökön a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Mol Nyrt. által közösen alapította Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban. (tovább…)

2021. december 9-én újra átadták a Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a MOL Nyrt. által közösen alapított kitüntetést olyan jeles személyek kapják, akik az elmúlt évtizedekben kiemelkedően sokat tettek a közép-európai népek szabadságáért. (tovább…)

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy az állami stabilitás megingatása, a nemzeti szuverenitás és a hagyományos társadalmi rend lebontása az ezek talapzatául szolgáló kultúra befolyásolásán keresztül érhető el. A kultúra alapját jelentő bizonyosságok tudatos lebontása mögött a progresszív napirend nyomása áll, amely azonban nem áll meg Washington és Brüsszel küszöbén. A „kulturális szuverenitás” védelméről dr. Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára és Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélgettek az intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban többek között szó esett a kereszténydemokrata alapú politizálásról, az új német kormányról, a baloldal identitásvesztéséről, valamint mindezekkel összefüggésben az ellenzék ötlettelen politikájáról. (tovább…)

G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójának Politikai virológia – Kormányozni a vírust című művével indul az Intézet 21 című zsebkönyvsorozata. A kötet a koronavírus-járvány következtében kialakult helyzetet és annak kormányzati kihívásait tárgyalja, kiegészítve táblázatokkal, grafikonokkal, statisztikákkal és a pandémia kronológiájával.  (tovább…)

A 21. század harmadik évtizedének eleje a hidegháborúra emlékeztet: az Amerikai Egyesült Államok katonai, gazdasági és ideológiai tekintetben szemben áll egy keleti, kommunista birodalommal. A 20. század második felében zajló nemzetközi versengéssel szemben azonban ez az ellenfél, vagyis Kína, a világgazdaság motorja. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendége David P. Goldman közgazdász, elemző, az Asia Times újságírója volt, aki hangsúlyozta, hogy Kína befolyása egyre csak nő a világban s mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált a világfolyamatoknak. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban Karácsony Gergely politikai impotenciáját feszegették a vendégek, amely véleményük szerint a fogolyhelyzet, a hazugságspirál és a hűtlenség egyvelegéből áll össze. Ezzel összefüggésben szó esett az érzelmek helyéről és szerepéről a politikában, ami a jó és rossz kormányzás kapcsán merült fel. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Ezt tették velünk 2006-ban címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést, melynek résztvevői Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke voltak. A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy akik napjainkban összefognak a 2006-os rendőrterrorért felelős Gyurcsány Ferenccel, azok is bűnrészessé válnak az általa parancsba adott, tizenöt évvel ezelőtti brutális emberijog-sértések elkövetésében. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban szó esett az Európát érintő energiaválságról, valamint az Orbán-kabinet kormányzóképességről, miközben az ellenzék vízió és mondanivaló nélkül maradt, annyira elfáradt saját belső versengésében. (tovább…)

Soros György nem népben, nemzetben, közösségben és hazában gondolkodik, hanem ezeken kívül helyezi el önmagát és azt a globális „nyílt társadalmat”, amit meg akar valósítani. Ez határozza meg a zsidósághoz, mint valláshoz és politikai közösséghez való hozzáállását is, nemkülönben azt az ellenséges érzületet, amelyet a zsidó állammal szemben táplál. Soros Györgynek útban van Izrael, mivel mint bármelyik más nemzetállam, vallási-etnikai-kulturális kötöttséget képvisel, és ezen alapuló államként, saját határai között működik. Soros ugyanis mindent, ami rögzített, fel szeretne oldani, mégpedig egy globális nyitott társadalomban. (tovább…)

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A műsor második adásában olyan témákat feszegettek, mint az elköteleződés nehézsége egy elvtelen ellenzéki koalíció irányában, a nemzetközi erők  beavatkozása a magyar választásokba, valamint a magyar nemzeti érdek közép-európai szintű képviselete. (tovább…)

Az elmúlt években több olyan nemzetközi esemény is történt, amelyek a 2006-os hazai rendőrattakkal párhuzamba állíthatók, ám a 15 évvel ezelőtti eseménysorozat különleges abban a tekintetben, hogy a hatósági erőszak mértéke máig példátlan, az események politikai háttere pedig tisztázatlan. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendégei László András, nemzetközi kapcsolatok szakértő és Kosztur András, az intézet vezető kutatója a 2006-os eseményeket helyezték mai kontextusba. A vendégek egyetértettek abban, hogy a rendőri erőszak kérdésében a balliberális többségű nyugati média rendre kettős mércét alkalmaz és csak azon ellenfeleit marasztalja el, akik geopolitikai vagy ideológiai szempontból eltérnek az általuk megszabott véleménysodortól. (tovább…)