Hírek

Ha valaki nem tudta volna, mekkora ereje van a nyugat-európai közéletet átjáró intoleráns és illiberális elhallgattatási kultúrának, gondoljon arra, milyen könnyen sikerült Daniel Kawczynski konzervatív párti képviselőt elszigetelni és bocsánatkérésre felszólítani, holott nem követett el semmit, ami bocsánatkérésre adott volna alapot. (tovább…)

Roger Scruton 1985-ben elkövetett egy fatális hibát: írt egy könyvet (Thinkers of the New Left), amelyben alapos elemzés és kritika alá vette a kortárs baloldali gondolkodók munkáit. Az írás nagy vihart kavart, az angol konzervatív filozófust nemtelen támadások érték, és végül egyetemi karrierje emiatt derékba is tört. A szerző a művet 2015-ben átdolgozta, ez magyarul is megjelent. Scruton januári halála miatt a XXI. Század Intézetben tartott könyvbemutató emlékezés is volt egyben. (tovább…)

Akár egy abszurd, Beckett által írt színpadi darab, amiben nem történik semmi, csak a feszültség és a várakozás növekszik, benne tehetetlen vagy éppen tenni nem akaró szereplők tucatjával, okoskodó, ám levitézlett, hiteltelen statisztákkal. (tovább…)

A hidegháború idején egyszerűbb volt a világ a Vasfüggönytől keletre. (tovább…)

„Minden évtized jelent valamit.” (Oswald Spengler)

(tovább…)

Szép kort élt meg, de mégis úgy érzem „igazán élhetne még”. (tovább…)

Nagy Ervinnel a Fejér megyei 4. számú választókörzet időközi választása kapcsán a Jobbik értékválságáról, politikai balra tolódásáról, kétszínű politizálásáról beszélgetett a dunaújvárosi hírportál. (tovább…)

Sokan gondolják úgy, hogy Magyarországnak nem az Európai Néppárt a legbiztosabb partnere, hanem a visegrádi tömörülés, azaz a V4. A legutóbbi uniós történések csak ráerősítettek erre az érzésre. Nagyon erős, nagyon kritikus hangú, de egyben optimista kötetet adott ki még tavaly egy hazai konferenciával összefüggésben a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A hazai ellenzék nem tapsolt az Európa Jövője – V4 – egység és erő című könyvnek. A mű szerkesztőjével, Békés Márton történész és politológussal, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával beszélgetett a Demokrata. (tovább…)

Sir Roger Scruton életművéből sokat tanulhatnak a magyar konzervatívok is – többek között erről beszélt Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, Czopf Áron, történész, a Kommentár folyóirat szerkesztője és Pogrányi Lovas Miklós, a XXI. Század Intézet munkatársa. A XXI. Század Intézet élő videóelemzésében ezúttal a régi vágású, a hipotéziseket és az elvont elméleteket meghaladó Sir Roger Scruton életműjéről és hatásáról volt szó. (tovább…)

Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész, dunamelléki református főgondnok két éve hagyott itt minket. (tovább…)

Temetésének második évfordulóján felavatták Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész síremlékét a Fiumei úti sírkertben, csütörtökön Budapesten. A síremléket a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Dunamelléki Református Egyházkerület készíttette. A síremléket – amelyen szerepel az is, hogy Tőkéczki László az egyházkerület főgondnoka volt – Juha Richárd szobrászművész készítette. A fekete obeliszk síremléken a Jelenések könyvéből származó Jézus-idézet olvasható: Légy hű mindhalálig, s neked adom az élet koronáját. (tovább…)

A Fideszt nem lehet csak úgy kitenni az Európai Néppártból (EPP), inkább lépnek le még időben, ha nem változik semmi sem, ők maguk – ez nem vitás; a kérdés inkább az, hogy maga a pátszövetség vissza akar-e térni a konzervatív és kereszténydemokrata, „jobboldalinak” aposztrofált értékekhez, vagy végleg átveszik az irányítást a megfelelési kényszerben szenvedő futóbolondok, a magukat kereszténydemokratáknak hazudó csalók, és a baloldalról beszivárgott agitátorok. (tovább…)

Sokan vélik úgy, hogy a Momentum és az egykori SZDSZ közé vastag egyenlőségjel biggyeszthető, csupán generációs különbség van.

(tovább…)

Scruton egy olyan időszakban mutatta meg, hogy a józan ész és konzervativizmus szöges ellentétben áll korunk kulturális konvencióival (a liberális hegemóniával és egalitárius társadalmi utópiákkal), amikor ez Európában „akadémiai kiközösítéssel” járt. (tovább…)

Roger Scrutont nem csak a családja siratja. Halála súlyos veszteség Európa szellemi életének is. (tovább…)

Elhunyt Sir Roger Scruton filozófus, a Magyar Érdemrend Középkereszt birtokosa. A brit gondolkodó elsősorban politikaelméleti és esztétikai írásai révén vált ismertté Magyarországon. (tovább…)

Vége a kampányhangulatnak, a kormányfő által meghirdetett cselekvési tervek megvalósítása nyomán 2022-re a többség számára világossá válhat, hogy az országépítők a nemzeti oldalon találhatók, míg az ellenzéki térfélen jobbára csak a romboláshoz értenek a vízió nélküli politikusok – mondta a Magyar Hírlapnak Deák Dániel. (tovább…)

1989-ben nem a nemzetközi nagyhatalmi konstelláció változása, a várva várt Nyugat rendre elmaradozó segítsége vagy a szovjet represszió enyhülése és a kommunista rezsimek puhulása vezetett felszabaduláshoz. A változás sokáig érlelődött, komoly előzményei voltak és alulról jött. (tovább…)

A felsőoktatás egészen más értékeket táplál a fiatalokba, mint amiket a szüleiktől kaptak. (tovább…)

A hit alapvető attitűd, amely az ember sajátja, és amelyből, ha életképes civilizáció keretein belül él az egyén, mindig és mindenhol vallás születik. (tovább…)

Harminc esztendővel ezelőtt, 1989 utolsó heteiben egyet akart román és magyar: szabadságot és demokráciát. 1989 véres decembere Temesváron kezdődött. (tovább…)

Roger Scruton egyetemi karrierjével fizetett azért a könyvért, amit most a kezében tarthat az olvasó. A filozófus saját bőrén tapasztalta meg a nyolcvanas években, mit jelent a kirekesztés, az ellehetetlenítés, a véleményterror, a cenzúra: miután a Thinkers of the New Left (1985) című művében alapos, kritikai elemzését adta a kortárs újbaloldali gondolkodók munkásságának, kiadóját nyomás alá helyezték, könyveit leszedték a boltok polcairól, és Scrutonnak távoznia kellett az egyetemi katedráról is. (tovább…)

A Fidesz–KDNP közel tíz évvel ezelőtti első kétharmados győzelme óta felnőtt egy újabb nemzedék. Akik idén első választók voltak, 2010-ben csupán az általános iskola alsó tagozatán koptatták az iskolapadokat. (tovább…)

Nap mint nap sétálunk városaink utcáin, miközben gyakran észre sem vesszük, milyen fontos történelmi események helyszínei felé visz bennünket utunk. Budapest belvárosának házain mind a mai napig ott vannak a világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc nyomai, melyek lépten-nyomon arra emlékeztetnek bennünket, hogy ez a város mindig is élni akart, mindig vágyott a szabadságra. Békés Márton, Gyarmati István és Takács Tamás Péter most megjelent, Budapest Hegei című könyve arra késztet minket: fedezzük fel ezeket a történelmi helyszíneket és egy kicsit éljük át mi is a szabadságért küzdő honfitársaink történetét. (tovább…)

Egészen a legutóbbi időkig csakis a gyerekektől volt szokás elvárni, hogy másvalakinek a bőrébe bújjanak: játsszák azt, hogy félelmetes oroszlánok, alakítsák Nagy Sándort vagy Supermant. Manapság viszont a felnőttek előtt is szabad a pálya; ők is eldönthetik, micsodák-kicsodák, s minek tekintse őket a külvilág. (tovább…)

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szájer József európai parlamenti képviselő kapta idén a Petőfi-díjat. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Mol-csoport kitüntetését december 2-án adták át Budapesten, a Terror Háza Múzeumban. (tovább…)

Mely nemzet nem ápolja történelmét, nem tiszteli hőseit, nem emlékezik meg méltó és dicső módon múltjáról, és elődjeinek szabadságküzdelméről, annak nincs jelene; és a jövője is végleg veszélybe kerül – hallhattuk Brüsszelben, a „30 éve szabadon” című tárlaton, a Terror Háza Múzeum vándorkiállításán, amelyen Nagy Ervin filozófus, a XXI. Század Intézet kutatója képviselte a létesítményt. (tovább…)

Benoist 2019. november 11-én interjút adott a jobboldali Boulvard Voltaire online újságnak. (tovább…)

Aki megélte, soha sem felejti el azt a felszabadult boldogságot és örömöt, amit a kommunizmus bukásakor érzett. 30 évvel a rendszerváltoztatást követően ugyanakkor már sokan vannak, akik nem rendelkeznek személyes tapasztalattal a kommunista diktatúráról, így számukra készítettünk egy kisfilmet, ami érzékletesen bemutatja a különbséget. (tovább…)

Bárhogy is végződik egy város sorsa, eleinte mindig hadi funkciót lát el, sokáig őrizve eredendően katonai alapíttatásának tényét. Budapesttel sincs ez másként. (tovább…)

A mai nyugati társadalmak egyik virtuális csúcsát hódította meg az a hangos kisebbség, amely a szexuális másságát egyfajta szellemi gőggel, a haladás univerzális kisajátításával képviseli, és ahol csak lehet – mint valamiféle erényt – mutogatja, hivalkodik vele, büszke rá; hite szerint pedig ez adja meg számára azt a progresszív többletet, amellyel különbözik más, maradi csoportoktól. (tovább…)

Meghalt az Öregisten, és mi öltük meg – állapítja meg Nietzsche a 19. század végén. (tovább…)

Ha valaki fiatal, az magyarázhatja a lázadó lelkületet, de az ostobaságot nem indokolhatja. (tovább…)

A XXI. Század Intézet A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel rendezett nemzetközi konferenciáján Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának igazgatója, Francesco Giubilei, az olaszországi Fondazione Tatarella elnöke és Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa is beszélt a rendszerváltoztatásról és az azóta eltelt időszakről. Francesco Giubilei kiemelte: míg a XX. századot a jobb és bal ellentéte jellemezte, addig a XXI. században már a globalisták és a szuverenisták állnak szemben egymással. Ivan Krastev szerint a világon mindenki másként emlékszik vissza 1989-re, míg Frank Füredi arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugat intellektuálisan és morálisan kimerült. (tovább…)

A közép-kelet-európai nemzetek emancipációs küzdelmei és az antikommunizmus voltak a döntő tényezők a szovjet rendszer megdöntésében; „a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat” – mondta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója Intézetünk A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel rendezett nemzetközi konferenciáján. (tovább…)

Az állam legfőbb célja 2010 óta, hogy Magyarország geopolitikai biztonságát, szuverenitását és a magyar családokat erősítse – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a XXI. Század Intézet nemzetközi konferenciáján. Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója előadásában pedig arról beszélt, hogy az 1989-es rendszerváltástól kezdve a gyarmatosító logika az uniós bővítési hullámokban mindig érvényesült. (tovább…)

(tovább…)

A német tanulók a 30 évvel ezelőtti békés forradalomról és az NDK jogtipró államáról szinte semmit sem tudnak. (tovább…)

Ha rövid pillantást vetünk Karácsony programjára és hangzatos ígéreteire, és türelmesek is maradunk azzal a több mint százzal szemben, amire valóban nem jutott idő, akkor is igencsak felemás képet láthatunk. (tovább…)

Francesco Giubilei olasz író, könyvkiadó és egyetemi professzor a XXI. Század Intézet A történelem, ami nem ért véget című nemzetközi konferenciáján a nemzeti populizmusról és konzervativizmusról tart előadást, amelyben olasz szemszögből nyújt betekintést az olasz és magyar politikai folyamatokba. Legutóbb a Forbes magazin a legbefolyásosabb 30 évnél fiatalabb olaszországi személyiség közé választotta. (tovább…)

Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiai Központ elnöke és a bécsi Társadalomtudományi Intézet (IMW) állandó tagja liberális politikatudósként nem a már nyugati társaitól megszokott érveket ismételgeti, hanem tényleg megpróbálja megérteni a keleti uniós tagállamok nézőpontját. November 14-én a XXI. Század Intézet A történelem, ami nem ért véget című nemzetközi konferenciáján az „1989 és a másolás imperatívusza” címen tart előadást. (tovább…)

A Fideszből kiábrándult embereket vélhetően nem Gyurcsány Ferencék, hanem a Momentum fogja meggyőzni arról, hogy van nyugati alternatívája ennek a rendszernek – nyilatkozta Fekete-Győr András. (tovább…)

Sőt: önkény van kialakulóban, mely minden diktatórikus rendszer sajátossága, és mindezt nem lehet törvényes úton legyőzni. (tovább…)

Az 1956-os forradalom megítélése a rendszerváltoztatás óta menthetetlenül a politika foglya lett, az aktuálpolitika szereplőinek játékszereként került kényszerrabságba. (tovább…)

Elkeseredett küzdelem dúl a közbeszéd és a politikai nyelv körül. (tovább…)

Már azzal is az állását kockáztatja az ember Németországban, ha egy kávét megiszik valamelyik jobboldali AfD-s politikussal. Európa vezető hatalma nagyon rossz irányba halad, egy felmérés alapján a lakosság többsége szerint például vigyázni kell azzal, mit mond az ember a nyilvánosság előtt, hiszen annak súlyos következményei lehetnek. A XXI. Század Intézet „Mit szabad ma mondani?” című konferenciáján a német sajtóhelyzetről és a véleménynyilvánítási szabadság hiányáról Jan Fleischhauer német újságíró beszélt, aki harminc éven át dolgozott a Spiegelnél. (tovább…)

Benjamin Netanyahu eddigi izraeli miniszterelnök fia a XXI. Század Intézet meghívására érkezett a magyar fővárosba, ahol az általunk szervezett Izrael és a választások című rendezvényen tartott előadást. Yair Netanyahu többek között azt mondta, hogy az Európai Unió rengeteg pénzzel támogat több száz radikális Soros-szervezetet Izraelben. Ezek közös célja szerinte, hogy a zsidó állam megszűnjön a jelenlegi formájában. (tovább…)

A XXI. Század Intézet meghívására Budapestre érkezik Jan Fleischhauer német újságíró, aki részt vesz az október 31-i rendezvényünkön, amelyen Schmidt Máriával, a XXI. Század Intézet főigazgatójával és Boris Kálnoky újságíróval beszélget arról, vajon mit szabad ma mondani a véleménynyilvánítás  és a gondolat szabadságáról. (tovább…)

Yair Netanyahu – akit széles körben a mai Izrael egyik legbefolyásosabb és leghatásosabb fiatal hangjának tekintenek – a XXI. Század Intézet meghívására Budapestre érkezik és részt vesz az október 29-i konferenciánkon. Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök fia korábban az Izraeli Védelmi Erő szóvivői egységénél teljesített szolgálatot, továbbá a terrortámadások áldozatainak jogi segítséget nyújtó civil szervezet, a Shurat HaDin közösségi média igazgatója volt. (tovább…)

Kósa Lajos Fidesz- alelnök szerint nem szakadt meg a 2006 ősze óta tartó jobboldali-konzervatív győzelemsorozat, de kétségtelen tény, hogy az ellenzék a korábbihoz képest működőképesebb stratégiára tért át a vasárnapi önkormányzati választásokon. A Fidesz-KDNP önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke a XXI. század Intézet Választottunk. Mire számíthatunk az önkormányzati választás után? című hétfői budapesti panelbeszélgetés előtti felszólalásában hozzátette: „versengő helyzet” állt elő a magyar politikában, „hús-vér politikusok fontos feladatokban mutathatják meg, hogy mit tudnak”. (tovább…)