Nyitóoldal, bal oldali tartalom

Magyarország eddig egyetlen energetikai szankciót sem szavazott meg magára vonatkozólag, Orbán Viktor sikeresen érvényesítette hazánk érdekeit az uniós csúcstalálkozókon. A mostani EU-csúcsot megelőzően több tárgyalást is folytatott a magyar kormányfő, amelynek eredményeként a gázszankciók terén Németország fontos partnere lett Magyarországnak, így ezt a brüsszeli tervet ezúttal sikerült megakadályozni – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az igazi siker az lenne hazánk számára, ha uniós szinten sikerülne változást elérni a szankciós politikában, ebben fontos szövetségese lehet az új jobboldali olasz kormány, amely várhatóan a hónap végén vagy november első napjaiban áll majd fel. A sikeres magyar érdekérvényesítéshez fontos eszköz a szankciókról szóló nemzeti konzultáció, amelyet a szankciópárti baloldal erőteljesen támad – tette hozzá. (tovább…)

Az egész Európában jelen lévő energiaválság különösen érzékenyen érinti Németországot, amit tovább súlyosbít, hogy a kontinens ipari nagyhatalmát vezető kormánykoalíció eddig semmilyen eszközzel nem tudott úrrá lenni az egyre kiterjedtebbé váló krízisen. Amellett, hogy az energiaárak drasztikusan megemelkedtek az országban, történelmi csúcson van az infláció, egyre csökken a piaci szereplők befektetési bizalma, a legtöbb szakértő immár biztos recessziót jósol a 2023-as naptári évre, ráadásul a gázhiány miatt esetlegesen leálló – vagy külföldre menekülő – iparágak rémképe is egyre fenyegetőbb alakot ölt. Mindezek együttes hatása pedig megélhetési válságot idézett elő, amely már az átlagemberek egzisztenciáját is fenyegeti, amit jól mutat, hogy egyre több német nagyvárosban tüntetnek a kormány politikája ellen. A koalíciós kormány sikertelen válságkezelése egyre gyakrabban válik kritika tárgyává, ami már nem csak a fősodorból kiszorított pártok (Alternative für Deutschland, Linke) oldaláról érkezik, hanem a CDU/CSU pártszövetség, valamint a német ipar vezetőinek részéről is. Ez pedig természetszerűleg jár együtt a politikai erőviszonyok átrendeződésével is. (tovább…)

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója Látlelet az orosz–ukrán háborúról című könyvének megjelenése kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A laudációt az esemény házigazdája, Ferkó Dániel tartotta, aki kiemelte, hogy ez a kötet mindenkinek segít megérteni azt, hogy hogyan jutottunk ebbe a háborús helyzetbe. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során G. Fodor Gábor moderálása mellett Békés Márton beszélgetett a könyv szerzőjével,  Schmidt Máriával, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy az orosz–ukrán háború a felszín alatt egy jóval mélyebb,
geopolitikai ihletésű energiaháborút takar, amely valójában az erőforrások feletti rendelkezésről szól.

(tovább…)

A XXI. Század Intézet zsebkönyvsorozata, a 21, egy égetően aktuális könyvvel jelentkezik. Az intézet főigazgatója, Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor Látlelet az orosz–ukrán háborúról címmel a szomszédunkban zajló véres konfliktus mögött rejlő mozgatórugókat, nagyhatalmi játszmákat, szembenálló érdekeket veszi sorra. A Látlelet tehát nem csupán azt mutatja meg, hol tartunk ma, de arról is szól, hogy jutottunk el idáig. Ennek megértése pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy visszatérhessünk a békéhez. 

(tovább…)

Orbán Viktor háromnapos körutat tartott Németországban, amelyen Olaf Scholz német kancellár mellett a német gazdaság meghatározó szereplőivel és a hírek szerint Angela Merkellel is találkozott. A magyar kormányfő gyümölcsözőnek nevezte a kétórás egyeztetését a német kancellárral, ami arra enged következtetni, hogy elégedett a tárgyalás eredményeivel, amelyen minden bizonnyal a Magyarországnak járó uniós források sorsa is téma volt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország számára az lenne a legjobb forgatókönyv, ha november 19-ig az Európai Bizottság visszavonná a forrásfelfüggesztésről szóló javaslatát, de ellenkező esetben a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban is elérheti Magyarország, hogy ne legyen meg a minősített többség a források blokkolása mellett. Kiemelte: a V4-ek mellett például Románia, Olaszország, Ausztria és Horvátország is hazánk mellé állhat, de Franciaország és a mostani tárgyalások eredményeként Németország sem biztos, hogy hazánk megbüntetése mellett szavazna az Európai Tanácsban. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta egyszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb részben arról diskuráltak a vendégek, hogy miután a peremfeltételek drámaian megváltoztak a világpolitika színpadán, és válságok sora halad az eszkaláció irányába, a magyar kormány mozgástere is beszűkült. A vendégek egyetértettek abban, hogy különösen ebben a soha nem látott helyzetben a kormánynak vissza kell térni a politikai kormányzás alapjaihoz, ami egyébként az elmúlt tizenkét évet jellemezte. (tovább…)

Nem Ukrajna az egyetlen ország, amely fejtörést okoz a moszkvai vezetőknek az elmúlt időszakban. A Szovjetunió felbomlása utáni időszakban olykor lassú, máskor gyors és intenzív elhidegülés ment végbe Oroszország és a posztszovjet országok egy része közt, és azon országok sem kizárólag Moszkva felé orientálódnak már, amelyek megtartották a jó viszonyt vele. Az elmúlt időszakban válságok sora rázta meg, illetve destabilizálja továbbra is a térség több államát, ezek pedig nem csupán az orosz külpolitika problémáira mutattak rá, hanem az egykori Szovjetunió országainak belső feszültségeire is rávilágítottak. (tovább…)

A 21. század nagy kihívása az energiahordozókhoz való hozzáférés lesz, amelynek jelentőségét már a koronavírus-járvánnyal párhuzamosan kialakult gazdasági válság és az orosz–ukrán háború, majd a rá adott elhibázott európai szankciók is megmutatták. A 2020-as évek első két éve elegendő bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy új globális energiarend alakul ki, amelyben az energiaszuverenitás és a diverzifikált hordozókhoz való hozzáférés biztosítása elsődleges kérdés lesz. Az orosz–ukrán háború nyomán felszínre került és eszkalálódott globális energetikai átalakulásról szólt a XXI. Század Intézet Mozgásban Extra adása, amelynek során Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója osztotta meg gondolatait Ferkó Dániel történésszel, a műsor házigazdájával. (tovább…)

Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa szerint a magyar kormány elmúlt hetekben tett lépései jó irányba mutatnak az uniós források megszerzése érdekében és tegnap üdvözölte azt a konstruktív hozzáállást, amit Magyarország tanúsít. A magyar parlament az előre megállapodott menetrendben elfogadja a szükséges jogszabálymódosításokat, ugyanakkor a baloldal többsége továbbra sem támogatja mindezt, ők politikai haszonszerzésből továbbra is hazánk megbüntetésében érdekeltek – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a hazánknak járó uniós forrásokról a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsban döntenek majd minősített többséggel, ahol egyre több partnere van Magyarországnak. Nehezítő tényező ugyanakkor a balliberális többségű Európai Parlament, amely zsarolni próbálja hazánkat és azt akarja elérni, hogy Magyarország támogassa az elhibázott brüsszeli szankciók meghosszabbítását. (tovább…)

Az egymással versengő baloldali pártok a 2022-es parlamenti választások után válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük, amit az időközi helyhatósági voksolások eredményei is alátámasztanak. Az elmúlt félévben a Fidesz–KDNP-pártszövetség tizenöt polgármesteri és huszonhat egyéni önkormányzati mandátumot szerzett, a baloldal ezzel szemben csupán kilenc körzetben győzött és egyetlen polgármesteri széket sem nyert el. Az eredményekből kiderül, hogy a Fidesz továbbra is erős a vidéki városokban, illetve a kisebb falvakban, amelyekből a baloldal gyakorlatilag eltűnt. A számokból továbbá kiolvasható, hogy az ellenzék csak azokban a budapesti kerületekben ért el sikert és tartotta meg mandátumát, ahol továbbra is aktív alapszervezetei vannak és a baloldali városvezetés stabilan működik. A következő időszak kérdése az lesz, hogy a háború és az elhibázott uniós szankciók miatt kialakult globális válság, illetve a baloldali térfelet leuraló Demokratikus Koalíció árnyékkormánya érdemben meg fogja-e változtatni a jelenlegi trendet. (tovább…)

Három évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a 21. század legnagyobb kihívása a klímaváltozás lesz, amire a megoldás a zöldenergia irányából érkezik. Azóta az energiakrízis újra felszínre hozta a kérdést, amelyre fenntartható válaszokat kellene találni. Megoldást jelent-e az atomenergia, visszatérünk-e a fosszilis tüzelőanyagokhoz, zöld útnak számít-e az LNG-kitermelés és létezik-e klímabarát energiamix? A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője és Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója beszélgetett Ferkó Dániel történésszel, a műsor házigazdájával.   (tovább…)

Szeptemberben több olyan választás is történt Európában, amelyeken a választópolgárok kinyilvánították elégedetlenségüket a regnáló kormányzattal szemben. Először Svédországban, most pedig Olaszországban került sor jobboldali fordulatra, a cseh önkormányzati választásokon az Andrej Babiš vezette ANO-mozgalom ért el jelentős sikereket, míg az október 2-ára kitűzött előrehozott bolgár választásokon szintén a jobboldal előretörésére lehet számítani. Noha a felsorolt esetekben országspecifikus okok állnak a választási eredmények mögött, összességében megállapítható, hogy az elmúlt évek egymással is konvergáló válságainak (többek között migrációs, gazdasági és a szankciópolitikából fakadó energiaválság) félrekezelése járult hozzá leginkább az erőviszonyok – adott esetben váratlan – átalakulásához. Nem meglepő tehát, hogy a szankciópárti és/vagy ingatag koalíciós kormányok különösen gyenge választási eredményeket értek el az elmúlt hetek európai választásai során. (tovább…)

Orbán Viktor a parlamentben világossá tette, hogy fel kíván lépni a brüsszeli szankciókkal szemben, amelyek elképesztő energiaáremelkedést és inflációt okoztak egész Európában. Ehhez szövetségeseket kell keresnie az unióban, ugyanis Magyarország egyedül kevés az európai nagyhatalmak, Brüsszel és az Egyesült Államok terveinek megakadályozásához. Egy fontos szövetséges a jobboldali fordulatnak köszönhetően Olaszország lehet – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a tegnapi parlamenti vitanap is egyértelművé tette, hogy a baloldali pártok továbbra is támogatják a szankciókat, a Momentum elnöke például egyenesen azt állította: a szankciók működnek. Ezt az álláspontot még az ellenzéki szavazók jelentős része sem osztja, így a támogatottságuk tovább csökkenhet – hívta fel a figyelmet az elemző. (tovább…)

A baloldali politikusok és az ellenzéki sajtó erőteljes szankciópárti álláspontot képvisel, Karácsony Gergely például még örömét is kifejezte amiatt, hogy Brüsszel az uniós pénzek visszatartásával igyekszik rávenni Magyarországot a szankciók támogatására. Azonban a magyar lakosság több mint kétharmada negatívan vélekedik a brüsszeli szankciókról, az emberek többsége úgy véli, hogy azok jobban ártanak Európának, mint Oroszországnak. Így nem nehéz belátni, hogy a bevándorlás kérdéséhez hasonlóan a baloldal ismét szembemegy még a saját választóival is, a támogatottságuk további csökkenése vagy legalábbis stagnálása várható – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: ezzel szemben az Orbán-kormány azért dolgozik, hogy a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően át lehessen alakítani az európaiakra nézve nagyon súlyos következményekkel járó szankciós politikát, a kormánypártok pedig nemzeti konzultációt kezdeményeznek a témában. (tovább…)

Magyarországon – szemben az úgynevezett westminsteri típusú demokráciákkal – az árnyékkormány intézménye közjogilag értelmezhetetlen, így megalakulása csupán politikai kampányként értelmezhető. A Demokratikus Koalíció célja, hogy legerősebb baloldali pártként bizonygassa: már nem az összefogásra, hanem az ellenzéki oldal leuralására törekszik. Gyurcsány Ferenc vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a Dobrev Klára által megalakított árnyékkormány összetétele pedig arra utal, hogy a 2010 előtti politikai elit – az európai baloldal segítségével – vissza akar térni a hatalomba. (tovább…)

Szeptember 15–16-a között az üzbegisztáni Szamarkand városában tartották a Sanghaji Együttműködési Szervezet idei csúcstalálkozóját. A nagyjából az emberiség felét képviselő államok legmagasabb szintű vezetői találkozójának egyik fő témája az együttműködés területi és tartalmi bővítése volt. A többoldalú tárgyalások mellett azonban kétoldalú egyeztetések sora is lezajlott Szamarkandban, amelyek szintén nagy jelentőséggel bírhatnak mind az eurázsiai térség, mind a globális geopolitika erőviszonyainak alakulása szempontjából. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. Az új évad első részében többek között szó esett a politikai tér megváltozhatatlan sajátosságairól, az európai kormányokra váró dühmenedzsmentről, valamint a kormányon lévő erők önreflexiójának fontosságáról. A vendégek egyetértettek abban, hogy baljóslatú ősz közeledik, ami soha nem látott kihívások elé fogja állítani az európai kormányokat, és próbára teszi cselekvőképességüket. (tovább…)

Teljesen egyértelmű – már egyes ellenzéki véleményformálók által is elismert – tény, hogy az uniós szankciós politika hatására emelkedtek egekbe az energiaárak Európában, ami hatalmas inflációt eredményez az egész kontinensen. Különösen igaz ez a május végén elfogadott hatodik szankciós csomagra, ami az olajembargót is tartalmazza – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Európát csak egy olyan szankcióellenes szövetség létrehozása menthetné meg, amely megakadályozza, hogy a fél év után lejáró szankciós csomagokat meghosszabbítsák Európa vezetői. Magyarország egyedül ehhez kevés lenne, ugyanakkor, ha például a jövő héten várható jobboldali fordulat után Olaszország is csatlakozna, akkor már sikerrel járhatna hazánk szankcióellenes törekvése. (tovább…)

A háború és az elhibázott szankciópolitika következtében kibontakozó válság lassan egész Európában érezteti a hatását. Számos országban pedig a gazdasági nehézségeket politikai problémák is tetézik, elsősorban ott, ahol a többpárti koalíciók megosztottak a jelenlegi helyzetre adandó válaszok kérdésében. Egyesek mennének tovább a krízishez vezető úton, mások viszont már a válságtünetek enyhítésére koncentrálnának. Ennek eredménye azonban több országban is a koalíciók összeomlása lett, míg másutt az egyben maradt koalíciók ellenére is nő az elégedetlenség a kormányzat hajthatatlansága miatt. (tovább…)

A kormánypártok negyedik kétharmados felhatalmazással végződő győzelme után a baloldali összefogás szétbomlott, így olyan domináns pártrendszer jött létre, amelyben a Fidesz–KDNP-pártszövetség politikai erőtere meghaladja a jobboldal szavazóbázisát. Míg a Fidesz szövetségi rendszere az elmúlt húsz év során egyre szélesebbé vált, addig a szélen lévő pártok elaprózódtak. A MIÉP, majd a Jobbik is egy-egy balliberális kormányzat által okozott válságnak köszönhetően erősödött meg: előbbinek a Bokros-csomag, utóbbinak 2006 volt a gyújtópontja. Törvényszerű, hogy végül mindkét párt mozgásterét a jobboldali kormányzás szűkítette be, így a MIÉP eljelentéktelenedett, a Jobbik pedig – hiába is próbálta átpozícionálni magát – elvesztette identitását, majd szétesett. (tovább…)

Az elmúlt évek eseményei (migráció, koronavírus, háború, gazdasági válság) rávilágítottak arra, hogy a politikai stabilitás az egyik legfontosabb érték. Szembetűnő tapasztalat, hogy az össze nem illő mozaikokból álló, többpárti koalíciós kormányok rendre képtelenek kezelni a krízishelyzeteket, az ebből kialakuló kormányválságok pedig tovább rontják az adott ország működőképességét. A jelenlegi háborús helyzettel párosuló gazdasági válság során is megmutatkozik, hogy az ingatag és cselekvőképtelen kormányok képtelenek a hatékony válságkezelésre. (tovább…)

A lengyelek visszafordulnak a V4-es együttműködéshez és Magyarországhoz; két hét múlva jobboldali fordulat várható Olaszországban; a félidős választásra készülő amerikai jobboldal soha nem ápolt még olyan erős kapcsolatot a magyar jobboldallal, mint most; Izraelben pedig novemberben visszatérhet a kormányfői székbe Orbán Viktor barátja, Benjámín Netanjáhú – összegezte a Magyarország számára kedvező külpolitikai fordulatokat Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez azt jelzi, hogy az elkövetkezendő hónapokban jelentősen növekedhet Magyarország külpolitikai mozgástere, aminek az uniós ügyeinkre is pozitív hatása lesz. (tovább…)

A szeptemberrel elkezdődik az őszi politikai szezon, ami a háború folytatása és az elhibázott brüsszeli szankciók fenntartása miatt sok nehézséget tartogat Európa számára. Az európai energiaválság már annyira súlyos, hogy rendkívüli uniós csúcsot kell tartani jövő pénteken, amelyen több nyugati tagállam is a magyar modellhez hasonlító uniós szintű extraprofitadót és árstopot javasolhat – mondta szezonnyitó videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ebben a rendkívül nehéz globális környezetben Magyarország számára komoly versenyelőny a cselekvőképes kormány, illetve a stabil gazdasági alapok, amelyet jól példáz, hogy még ebben a háborús helyzetben is az EU egyik legnagyobb GDP-növekedését produkálta Magyarország. A baloldal kapcsán kiemelte: a tragikus szervezeti, a személyi és a szellemi állapotuk okán még csak értelmezni sem képesek a jelenlegi geopolitikai helyzetet, rájuk ebben a válsághelyzetben sem lehet számítani. (tovább…)

A kormányzó pártszövetség és a magyarországi baloldalt alkotó féltucat ellenzéki párt között akkorák a szervezeti, szellemi és személyi különbségek, hogy mennyisége és minősége új kifejezést kíván. Ez a stratégiai aszimmetria, amely arra utal, hogy a két pártcsoport közötti szervezeti-intézményes, intellektuális és vezetési, tudásbéli egyenlőtlenségek egyenként is drámaivá váltak, de együttes hatásuknak köszönhetően minden bizonnyal maradandók lesznek. Ez egyfelől azt jelenti, hogy Magyarországon a rendszerellenzékiség folytathatatlanná vált, másfelől pedig, hogy akadálytanul megnyílik a Fidesz–KNDP előtt az a középtávú politikai tervezési időszak, amely 2022–2030 stratégiai horizontját alkotja. (tovább…)

Ma már szinte mindenki érzi, látja, hogy nagy változások korát éljük, amely nagy válságokkal is jár együtt. A permanens haladásba vetett hitre épülő eszmék, amelyek e válságokhoz elvezettek, nem mutathatnak belőle kiutat, de már a közelmúltban sem találunk olyan mintákat, amelyekhez visszatérhetnénk. Az ilyen helyzetek jelentik a táptalaját egy olyan eszmének, amelynek sokan a létét is vitatják: a konzervatív forradalom olyan dolgokat akar alkotni, amelyeket érdemes megőrizni. (tovább…)

A hazai baloldal nem képes megújulni: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló, az április 3-án megbukott pártelit pedig – minden személyi változás ellenére – vezető pozícióban maradt. A választási kudarc után nőtt a töredezettség, Márki-Zay Péter visszatérésével, illetve a Jobbik szakadásával szeptemberre – az egykori szivárványkoalíció helyén – immár tizenegy (társ)elnök vezetésével működő nyolc szervezet lesz. Mivel az ellenzéki oldalon nincs hely ennyi párt számára, minden bizonnyal élesedni fog a szavazók bizalmáért folyó küzdelem. A 2024-es helyhatósági és uniós voksolásokra ennek ellenére szükség lesz valamilyen együttműködésre, hisz a nagyobbaknak fontos a stabilitás látszatának fenntartása s a töredezettség felszámolása, míg a kispártoknak a túlélés miatt kell majd ellenfeleikkel összefogniuk. (tovább…)

A Nyugat tervei szerint az Oroszország ellen hozott szankciókkal a nyugati államok katonai beavatkozása nélkül is vereséget lehet mérni Moszkvára. A szankciók révén az orosz gazdaság megroppan, a társadalmi elégedetlenség kikezdi a rezsim támogatottságát, a Kreml pedig kénytelen lesz engedményeket tenni a teljes megsemmisülés elkerülése érdekében. Ezeket a reményeket annak ellenére vallották és vallják sokan ma is a nyugati politikusok és elemzők közül, hogy sem a 2014-ben Oroszország ellen hasonló céllal hozott intézkedések, sem a más országok ellen bevezetett szankciók nem hozták meg a várt eredményt – gyakran évtizedek múltán sem. A történelmi tapasztalatokból kiindulva nem meglepő, hogy a szankciók most is kétélű fegyvernek bizonyultak, és bár alaptalan lenne azt állítani, hogy Oroszország számára nem jelentenek nehézséget, jelen állás szerint úgy tűnik, sikerült elhárítaniuk a legfőbb kockázatokat.

(tovább…)

Az orosz–ukrán háború következtében minden korábbinál világosabbá vált, hogy Európa képtelenné vált saját geopolitikai és gazdasági érdekeinek képviseletére és érvényesítésére. Nemcsak az Európai Unió elitje, de a legtöbb tagállami vezető sem ismerte fel a szankciópolitika kontraproduktív mivoltát, ami végső soron az uniót hozta előnytelen helyzetbe. Az ellátásbiztonsággal összefüggő alapvetések önsorsrontó módon való figyelmen kívül hagyása többek között magas energiaárakat, egyre emelkedő inflációt és megélhetési költségeket eredményeznek, ráadásul már a stagfláció vagy az akut gázhiány következtében leálló teljes iparágak rémképe sem tűnik elképzelhetetlennek. Az uniós szankciópolitika kudarcára az is kellően rávilágít, hogy a nemzetek feletti intézmény egyre több esetben kénytelen az Oroszország „megbüntetésére” kivetett szankciókon enyhíteni annak érdekében, hogy különböző Európára nézve katasztrofális kimenetelű eseményeket elhárítson. (tovább…)

Öt hónapja tart már Oroszország és Ukrajna háborúja, és sajnos nem tűnik közelinek a vége. A harcok középpontja továbbra is a Donyec-medence (Donbasz), ugyanakkor a többi frontszakaszon is bármikor nőhet a harcok intenzitása. Az orosz–ukrán katonai összecsapáson kívül a globális diplomáciai szembenállás is élesedik, Moszkva és a Nyugat egyaránt gazdasági nyomásgyakorlással próbálja kibillenteni a másik felet – úgy tűnik, eddig előbbi járt sikerrel. (tovább…)

A választási kudarc óta egymással is versengő baloldali pártok – a Demokratikus Koalíció kivételével – szellemi–ideológiai, szervezeti és vezetési válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük. Ezt támasztják alá a sorozatban elbukott időközi önkormányzati választások, illetve a KATA-módosítás elleni tüntetéssorozat kudarca is, amelyre nem tudtak sikeresen mozgósítani, sőt: a szervezők egy része nyíltan elhatárolódott a pártoktól. Jól mutatja a megújulás hiányát, hogy ismét aktivizálta magát Márki-Zay Péter, illetve továbbra is csak Gyurcsány Ferencnek és a DK-nak van esélye arra, hogy integrálja a balliberális szervezeteket. Az ellenzéki szavazótábor ráadásul nem tud eltartani ennyi pártot, így a következő időszak – megújulás hiányában – a túlélésről és az egymással való versengésről fog szólni.

(tovább…)

Folyamatosan gyengülnek, sőt meg is buknak a háború- és szankciópárti nyugati vezetők. Az olasz kormányfő tegnap lemondott, amit ugyan az államfő nem fogadott el, de kétséges, hogy tud-e többséget teremteni maga mögé az olasz törvényhozásban, az országban jobboldali fordulatot eredményező előrehozott választás jöhet. A szintén lemondott Boris Johnson brit miniszterelnök körül a botrányai miatt fogyott el a levegő, de a szankciópárti amerikai és francia elnök és a német kancellár sem állnak túl jól, miközben a békepárti magyar kormányfő és a Fidesz–KDNP támogatottsága eddig a válság ellenére is töretlen volt. A nyugati politikusok támogatottságcsökkenésének oka az egyes országok belpolitikai botrányai mellett, hogy a lakosság egyre nehezebben viseli a háború és az elhibázott szankciók egyre érezhetőbb negatív hatásait. (tovább…)

Az elmúlt két évben a posztszovjet térség több államában is nagyszabású alkotmányreformra került sor, amelyek szinte mind a hatalmi átmenet problematikájával álltak kapcsolatban. Az alkotmánymódosításokat Belaruszban, Kirgizisztánban és Kazahsztánban is zavargások előzték meg, míg Üzbegisztánban éppen a módosítások miatt kezdődtek tüntetések. A volt szovjet országok jelentős része szembesült ebben az időszakban azzal a problémával, hogy hogyan tarthatóak fenn a nagy tekintéllyel bíró, gyakran évtizedekig hatalmon lévő vezetők által kialakított rezsimek a hatalom átadása után. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően a nyugati országok és szövetségeseik szankciók ezreit vezették be Oroszországgal szemben, amelyek deklarált célja az, hogy olyan gazdasági károkat okozzanak Moszkvának, amelyek rákényszerítik a hadműveletek befejezésére. Eddig azonban úgy tűnik, a szankciók nem érik el a várt hatást: a rubel mondhatni szárnyal, az orosz költségvetés pedig extraprofitra tesz szert a magas földgáz- és kőolajáraknak köszönhetően. A Putyin-rendszer támogatottsága is stabilan 80 százalék fölötti, az országot elhagyó nyugati vállalatok pedig megkezdték a gyakran fedett visszaszivárgást. A szankciók eközben már nem a mielőbbi békéért folynak, hanem a háború más formáját jelentik. A szankciópolitika kudarca azonban történelmileg nem meglepő: számos példa bizonyítja, hogy ez az intézmény az elmúlt évtizedekben sem mutatkozott életképesnek. (tovább…)

Az április 3-i választás eredményének köszönhetően Magyarországon továbbra is politikai stabilitás van, amelynek köszönhetően ezekben a háborús időkben is gyors, az emberek érdekeit szolgáló döntéseket lehet hozni – hangsúlyozta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelt: ennek köszönhetően a háborús infláció hatásait a térségben Magyarországon sikerült a leginkább tompítani, továbbá a kormány a válság ellenére is fenn tudja tartani a nyugdíj- és fizetésemeléseket, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat és az árstopokat is. Ez jelentős különbség a baloldali válságkezeléshez képest, akik 2010 előtt az embereket érintő megszorításokat vezettek be. Nem meglepő, hogy a baloldal támogatottsága romokban van, hiszen ezekben a nehéz időkben a stabil kormányzást felmutató politikai oldalt támogatják a választók – emelte ki az elemző. (tovább…)

A vasárnap megtartott időközi önkormányzati választásokon a kormánypárti jelöltek, illetve a kormánypártok által támogatott civilek elsöprő sikert arattak, összesen 28 mandátumot, ebből hat polgármesteri pozíciót nyertek el, míg a baloldal csupán kettő egyéni körzetben tudott győzni. A Fidesz–KDNP-pártszövetség olyan településeken is tarolt, amelyek az április 3-i választásokon még baloldali fellegváraknak számítottak, így például Budapesten és Szegeden is nyert a jobboldal. Annak ellenére, hogy Karácsony Gergely igyekszik a fővárosi kudarc felelőségét az ellenzéki pártokra tolni, az alacsony részvételben és a kormánypártok sikerében a gyenge főpolgármesteri teljesítmény is közrejátszott. Az eredmények azt mutatják, hogy a kormánypártok lendülete megmaradt, a baloldal viszont a három hónapja elszenvedett történelmi vereség óta nem talál magára, általánossá vált a politikai tanácstalanság, felerősödött az ellenzéken belüli küzdelem, így a szavazók elfordultak tőlük. (tovább…)

Kétnapos rendkívüli uniós csúcsot tartanak Brüsszelben, amelyen várhatóan döntenek Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszáról, ami lényegében csak egy szimbolikus politikai gesztus, a valódi uniós tagságtól még évtizedekre is lehet a két igen elmaradott ország – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor a legutolsó uniós csúcson elsöprő győzelmet aratott, további energetikai szankciók elfogadása pedig nem reális, hiába követelik ezt az ukránok és akarják többen Brüsszelben. A mostani csúcs egyik fontos kérdése az ukrán gabonaexport elősegítése, ami kapcsán Magyarország segítséget ajánlott fel, így ebben is segítséget nyújthat hazánk a jelek szerint a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában érdekelt ukrán félnek – tette hozzá az elemző. (tovább…)

Lassan négy teljes hónapja tart az Oroszország és Ukrajna közötti háború, a harcok vége pedig továbbra is távolinak tűnik. Bár Oroszország fölénye a harcok központi térségének számító Donbasz régiójában egyre nagyobb, az ukrán hadsereg folytatni tudja az ellenállást – nem kis részben a nyugati államok fegyverszállítmányainak köszönhetően. Igaz, ezek jócskán alulmúlják Kijev várakozásait, és mintha a nyugati világ is elbizonytalanodott volna a háború kilátásait illetően. (tovább…)

A Fidesz–KDNP elmúlt 12 éves kormányzása és a hazai nemzeti-konzervatív szellemiségnek a rendszerváltoztatás óta eltelt 32 évben véghezvitt építkezése vezetett oda, hogy ma Magyarországon jobboldali politikai konjunktúra tapasztalható és konzervatív kultúrfölény érvényesül. A sorrendben a negyedik, minden korábbinál nagyobb arányú kétharmados győzelem és a politikai gondolkodás látványos megújulása kéz a kézben jár, sőt egymást feltételezi.

(tovább…)

A Jobbikon belüli személyi ellentétek mára odáig fajultak, hogy a párt vezetői egymást is feljelentik, a kiszivárgó információk szerint pedig a mozgalom megmaradt erőforrásainak megszerzéséért folytatott belső küzdelem újabb pártszakadást, sőt Jakab Péter távozását is eredményezheti. A Jobbik megszűnés irányába tartó története nem ismeretlen a magyar politikában: egykori parlamenti pártként az FKgP és az MDF is hasonlóképpen esett szét, ezért is nevezhetjük a Jobbikban zajló mostani folyamatokat „elkisgazdásodásnak”. Mivel az ellenzéki oldal többi szereplőjének már nincsen szüksége a szavazóit teljesen elvesztő Jobbikra, így mára ők is érdekeltek lettek abban, hogy az egykori nemzeti radikális párt a lehető leghamarabb a felejtés homályába vesszen. (tovább…)

Éppen száz évvel gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek való beiktatása után, az egymás utáni negyedik, kétharmados felhatalmazással végződő országgyűlési választást követően és az ötödik Orbán-kormány beiktatása közepette jelent meg a Kommentár folyóirat 2022. évi második száma. A lapszám blokkösszeállításának témája igen aktuális: a „kulturális hegemónia”, mégpedig a hosszútávú kormányzás kulturális feltételei felől szemlélve. Az összeállításban írta meg Szabó László azóta elhíresült 13 pontját a magyar kultúrpolitika céljáról, vagyis annak bizonyításáról, hogy „a világ legjobb dolga magyarnak lenni”; Lánczi András az egyetemekről, L. Simon László a múzeumokról, Balázs Géza pedig a magyar nyelv szuverenitásáról fejtette ki nézeteit. Emellett a lapszámban a Bethlen-korszak kultúrpolitikájáról (Adorján Dávid Attila, Békés Márton), a metapolitika mibenlétéről (Bódi Ábel, Czopf Áron), a kortárs kultúrharcokról (Benedikt Kaiser, Marcello Veneziani) és a „kulturális hatalom” magyarnyelvű szakirodalmáról is lehet olvasni. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A szezonzáró adás során a vendégek egyetértettek abban, hogy a háború megváltoztatta mind az európai, mind a belpolitikai színteret, ez pedig azt eredményezi, hogy a hagyományos játékszabályok nem tudnak érvényesülni, és ezért folyamatosan alkalmazkodni kell. Szó esett arról is, hogy a meglévő törésvonalak sokaságában új frontot nyithat az emberek akaratát képviselni kívánó plebejus nemzeti politika, amivel a brüsszeli elit őrült döntései állnak szemben.

(tovább…)

A baloldal valódi vezetője Gyurcsány Ferenc, Márki-Zay Péternek semmilyen hatalma nem volt a baloldalon belül, az ellenzéki pártokat kizárólag a hatalomvágy tartotta össze, a rezsicsökkentés és az árstopok megmaradnak és nem lesznek megszorítások – ez mind beigazolódott a választás óta eltelt hetekben, magyarul a Fidesz állításai a kampányban igazak voltak – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az ellenzékkel kapcsolatos fideszes állításokat maguk az ellenzéki politikusok és sajtótermékek igazolták, míg a gazdaságpolitikai lépéseket a kormány következetes álláspontja, melynek keretében a háború okozta terheket nem az emberekkel, hanem az extraprofitot termelő vállalatokkal fizettetik meg. (tovább…)

Három új kötettel jelentkezik az idei Ünnepi Könyvhéten a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. Az érdeklődők megvásárolhatják Schmidt Mária: Korszakhatáron, illetve Molnár Tamás: Európa zárójelben (szerk.: Békés Márton) című esszéköteteit, valamint Herzl Tivadar magyar fordításban most először megjelent naplóját (HERZL TIVADAR: NAPLÓ 1895–1904, szerk.: Baczoni Dorottya). Az Alapítvány számos egyéb kiadványával is várja az olvasókat a Vigadó tér Duna-korzó felőli standjánál, ahol naponta dedikálnak majd a szerzők. Június 11-én 11 órától pedig pódiumbeszélgetést tartunk a Vigadó téri színpadnál Schmidt Mária: Korszakhatáron című kötetéről. A Széchenyi-díjas történészt, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója kérdezi majd. (tovább…)

Csak akkor tudhatjuk, melyik irányba kell mennünk, ha helyesen mérjük fel a helyzetet, amiben vagyunk. Talán ez a legfontosabb üzenete a Terror Háza Múzeumban tartott könyvbemutatónak, amelyen Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a múzeum, valamint intézetünk főigazgatójának legújabb könyvét, a 2018 és 2022 között írt esszéinek válogatását tartalmazó Korszakhatáron című kötetet mutatták be. Az esszékötet laudációját Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója tartotta, a szerzővel pedig Ugron Zsolna József Attila-díjas író beszélgetett. (tovább…)

A 2022-es választásokra létrejött hatpárti összefogásnak nem volt pozitív mondanivalója, ám a kormánypártokkal szemben kialakított negatív kampányukat nyelvileg, tematikailag és időben is összehangolták. A leggyakrabban előforduló ismétlődő kifejezések és szókapcsolatok arra utalnak, hogy a baloldal egymás között egyeztetve, illetve egymással versenyezve folytatott lejárató kampányt Orbán Viktorral és a kormánypártokkal szemben. Az „előválasztásokon” induló miniszterelnök-jelöltek 2021 őszétől kezdve a vélelmezett korrupciót hangsúlyozták, politikai leszámolással fenyegetőztek, majd az orosz–ukrán háború kitörése után megjelent az úgynevezett „putyinozás”. A nyelvhasználatban tetten érhető negatív kampány hatástalan maradt, a lejáratás pedig hitelességi problémák miatt kontraproduktívvá vált: az ellenzéki szavazókat megosztotta, a bizonytalanokat elriasztotta, a jobboldalt mozgósította. (tovább…)

Brüsszel az elmúlt évek során a lopakodó jogalkotás és a hatáskörelvonás eszközeivel, újonnan pedig a tagállami vétó intézményének eltörlésével igyekszik centralizációs törekvéseket foganatosítani, amely intézkedések egyre leplezetlenebbül az Európai Egyesült Államok megteremtését célozzák. Az európai történelmi példák azonban épp azt mutatják, hogy többnemzetiségű birodalmak inherens módon instabilak voltak, és a belső ellentétek szétfeszítették őket. Napjainkban pedig azt láthatjuk, hogy a nyugat-európai országok társadalmi kohézióját felszakító multikulturalizmus katasztrofális következményeinek kezelése még nemzetállami szinten is kihívásokat támaszt az államok felé. Ebből adódóan egy kulturálisan, etnikailag, nemzetiségileg és mostanra vallásilag is sokszínű európai birodalom egyben tartása egy disztópikus kísérletbe fulladna. Európa felemelkedését, tudományos vívmányait és versenyképességét éppen az őshonos európai nemzetek sokszínűségének, az egymással folyamatosan versengő államok versenyfutásának köszönhette. (tovább…)

A minden eddiginél nagyobb választási felhatalmazás eredményeképp hivatalosan is felállt az ötödik Orbán-kormány, amely bár súlyos világpolitikai folyamatokkal néz szembe, az elmúlt tizenkét év kormányzati tapasztalatai segítségére lehetnek ezek megválaszolásában. Okkal merül fel a kérdés, hogy a Fidesz–KDNP mögött álló stabil választói, társadalmi és alkotmányozó többség olyan versenyelőnyt jelent-e, ami által a kormányzat a „veszélyek évtizedében” is képes lehet hazánk politikai és gazdasági stabilitását képviselni. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendége Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő volt, aki hangsúlyozta, hogy kormányzat legfőbb célja – bármilyen körülmény ellenére – a magyar emberek érdekeinek képviselete. (tovább…)

Orbán Viktor sikeresen érvényesítette Magyarország érdekeit Brüsszelben, az uniós csúcson nem fogadták el az Európai Bizottság eredeti olajembargós javaslatát, a csővezetéken érkező kőolaj mentesül a szankciók alól – jelentette ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ennek köszönhetően Magyarországon továbbra is fenntartható a rezsicsökkentés és a benzinárstop is, tehát nem a magyar emberek fizetik meg a háború árát, de emellett Európa több országa is jól járt, hiszen a teljes olajembargó elfogadása a régió más országa számára is hátrányos lett volna. A brüsszeli tervek megvalósulása magas munkanélküliséget, ellátászavarokat, élelmiszerválságot, még jobban elszabaduló infláció eredményezett volna – szögezte le az elemző. (tovább…)

A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, a brüsszeli szankciók és az energiaválság kilátástalan helyzetbe lavírozzák Európát, amellyel szemben Magyarország több eszközzel is fellép, így például elutasítja a brüsszeli olajembargót, árstop politikát vezetett be, és elvonja a bankok és multik extraprofitját, valamint fokozottabban bevonja őket a közteherviselésbe – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarországon a legolcsóbb az üzemanyag az Európai Unión belül, emellett a rezsiköltségek is hazánkban a legalacsonyabbak, de több alapvető élelmiszer ára is rögzített. Ezzel szemben már a gazdagabb nyugat-európai országok lakossága sem bírja elviselni a megnövekedett rezsiköltségeket és a magas benzinárakat. Magyarország szuverén politikát folytat, így fenntartja a rezsicsökkentést és elkerüli, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg – tette hozzá az elemző. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adásban azt boncolgatták a vendégek, hogy miután az ellenzék összeomlott, az önmérsékletnek milyen eszközei lehetnek a kormánypártok hatalmának korlátozására? Emellett többek között arról is szó esett, hogy az 2022-es választás hosszútávú következményeként egyre világosabb, hogy a korszakdöntő ellenzéknek nincsen esélye a választáson, és egy konstruktívabb ellenzéki politizálás célravezetőbb lenne. (tovább…)