Cikkajánló

2021 októberében, amikor az Európai Parlament elhatározta, hogy beperli az Európai Bizottságot, amiért az még nem indította el a források felfüggesztésését célzó jogállamisági eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, Angela Merkel akkori német kancellár egy káros, felesleges és egyben elszomorító lépésről beszélt. A távozó német kormányfő kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik szerint a politikai nézeteltéréseket jogi úton kellene megoldani. Ma a jogállamisági viták abba a veszélyes irányba tartanak, ahol a politikai döntés már egyértelmű jogi elvárás, a szuverenitásról lemondani pedig uniós alapérték. (tovább…)

2010-ben Orbán Viktor kijelentette, hogy „forradalom történt a választófülkékben”: a jobboldali történelmi felhatalmazást kapott arra, hogy lezárja a rendszerváltoztatást. Szakítani kell azzal a szemlélettel, tette hozzá választási győzelmi beszédében, hogy „horizontunk csak cipőfűzőnkig terjed”, majd felsorolta egy új, évtizedes távlatokban mérhető államépítés alapértékeit: munka, otthon, család, egészség és rend. Ennek szellemiségében 2011-ben a parlament elfogadta az Alaptörvényt, amelynek preambulumban (Nemzeti Hitvallás) is megfogalmazott célja, hogy lefektesse a szuverén Magyarország olyan régi-új fundamentumait, amelyek visszanyúlnak az eredethez, azaz történelmi folytonosságot mutatnak, ugyanakkor szakítanak az „átmenet két zavaros évtizedének” politikai magatartásformájával, a nyugati típusú liberális demokráciák kritika nélküli másolásával. A jobboldal – az elmúlt tizennégy év során – megtörte a posztkommunizmusban fennálló balliberális politikai hegemóniát, illetve egy olyan új, közösségelvű és munkaalapú politikai rendszert épített fel, amely a szüntelen demokratikus megerősítés (kétharmados választási győzelmek, nemzeti konzultációk, népszavazások), a következetes politikai praxis folytonossága és a mintateremtő kulturális üzenetek megszilárdítására tett kísérlet okán korszakká szélesedhet. (tovább…)

Tovább csökkent a baloldal támogatottsága még az ellenzékhez köthető Medián kutatása szerint is, a lakosság hangulata pedig folyamatosan javul, mindeközben a baloldal még az indulás mikéntjéről sem állapodott meg, sőt egyre több ellenzéki jelölt jelenik meg Karácsony Gergellyel szemben. Összefoglalva tehát egyre romlik a baloldal és különösen Karácsony Gergely helyzete – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Karácsony Gergely esélyeit tovább rontja a járatritkítás és a legújabb korrupciós ügy, ami a Lánchíd felújítása körül robbant ki. Hozzátette, az elmúlt 5 évben több olyan ellenzék által 2019-ben elnyert település is volt, ahol felbomlott a baloldali együttműködés, így a júniusi önkormányzati választáson várhatóan kevesebb településen tud majd nyerni az ellenzék, mint az előző voksoláson. (tovább…)

A világrend átalakulóban van, a küszöbön álló világrendszerváltást pedig olyan fogalmak terjedése kíséri, mint a multipolaritás, az új hidegháború vagy a globális Dél felemelkedése. Bár pontosan nem lehet megjósolni, hogyan is fog felépülni a most kibontakozó új világrend, az elmúlt évek eseményei és a már tartóssá váló tendenciák alapján annak néhány strukturális vonása és alapproblémája felrajzolható. (tovább…)

Nagy port kavart Szlovákiában a negyedik Fico-kormány egyik első intézkedése, aminek részeként kezdeményezte a Különleges Ügyészi Hivatal (Úrad Špeciálnej Prokuratúry, ÚŠP) megszüntetését. A 2004-ben alapított intézmény működése már hosszú ideje komoly vitákat generált az országban, aminek hitelessége már annak megalapításától kezdve megkérdőjelezhető volt. Az eredetileg a korrupció visszaszorításának érdekében létrehozott hivatal vezetői az elmúlt években ugyanis több alkalommal éppen annak gyanúja miatt voltak kénytelenek magyarázkodni, emellett pedig több jelenlegi kormánytag ellen is alaptalan vádakat megfogalmazva indítottak vizsgálatokat. A kormány javaslata miatt ennek ellenére azonnal ellenzéki tüntetéssorozat kezdődött több szlovák nagyvárosban, de az Európai Bizottság részéről is jogállamisági bírálatok érték a szlovák kormányt. Mindez új politikai frontvonalat nyithat a szuverenista célokat megfogalmazó Fico-kormány és a föderalista álláspontot képviselő brüsszeli bürokraták között, ami várhatóan még inkább kiéleződik majd a következő években. (tovább…)

Már hetek óta tiltakoznak a rendkívül népszerűtlen balliberális német kormány ellen, melynek tevékenysége nagyban hasonlít a Magyarországon 2010-ig hivatalban lévő Gyurcsány–Bajnai-kormányokéhoz – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a lakosságot érintő megszorítások, az egyes jobboldali pártokra vonatkozó betiltási tervek, a szélsőjobbal való riogatás, a politikai helyzet teljes félreértése, a rendőri erőszak és az emberek érzékenységével nem törődő kommunikáció a jelenlegi német és a 2010 előtti magyar baloldali kormányt egyaránt jellemzik. Hozzátette: a mélyülő belpolitikai és gazdasági válság jobboldali előretörést hozhat Németországban is. (tovább…)

A 2024-es év a választások éve. Valamennyi kontinenst számba véve összesen ötven ország szólítja az urnákhoz több, mint kétmilliárd választópolgárát az idei év során. Világméretű geopolitikai átrendeződés tanúi lehetünk az elkövetkező tizenkét hónapban. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt bátran kijelenthettük volna, hogy az állampolgári részvételi hajlandóság szempontjából az európai választások jelentősége nem ér fel azzal, hogy érdemi tényezőként tekintsünk rá. Az elmúlt időszakban azonban ez a négy évtizedes tendencia megváltozott. Az előrejelzések alapján rekordmagas részvétel várható a júniusi európai parlamenti választások során, amelynek hátterében az állampolgárok bizalomvesztése áll. (tovább…)

Az Amerikai Egyesült Államokban Donald Trumpot lehúznák a szavazólapokról, Lengyelországban erőszakkal veszik át a közmédia irányítását és politikai tisztogatásokba kezdtek, Németországban betiltanák az egyébként nemzetbiztonsági megfigyelés alatt álló jobboldali AfD-t, Brüsszelben pedig tovább folytatják a nyomásgyakorlást Magyarország ellen amiért más a magyarok álláspontja a háború ügyében – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez azt mutatja, hogy egyre antidemokratikusabb eszközökhöz nyúlnak a globalista erők miután az előrejelzések szerint mind Európában, mind Amerikában jelentősen meggyengülhetnek az idei választásokon. A kettős mércét jelzi, hogy mindeközben éppen ők vádolják Magyarországot a jogállamiság megsértésével. (tovább…)

Az elmúlt évtizedek szédületes technológiai fejlődése az ember elméjét sem hagyta érintetlenül. Az új digitális eszközök óriási előnyökkel kecsegtetnek, ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolhatják a körülöttünk zajló folyamatok tudatos értelmezésének és feldolgozásának folyamatát. A Mozgásban Mire készüljünk? című sorozatának harmadik, Szuperagy című adása az ember kognitív képességeire leselkedő veszélyekről és fejlesztésének lehetőségeiről szólt. (tovább…)

Az évezred első, immár közel negyedszázada bővelkedik az olyan társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokban, amelyek világszerte trendszerű változásokat és folyamatban lévő világrendszerváltást idéztek elő. Mindeközben Európa felszámolta stratégiai autonómiáját, amely helyzet európai szintű rendszerváltást sürget. Olybá tűnik, hogy a rendszerváltások egyfajta korszakmeghatározó tényezőkként jelentkeznek, éppen ezért történelmi síkon meghozandó döntés születik majd az idei európai parlamenti választáson a kontinens sorsára vonatkozóan.
(tovább…)

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt a 2022-es és a 2023-as esztendő is nehéz gazdasági helyzetben telt a nyugati világban, így Magyarországon is. A baloldal politikai lehetőséget látott a válságban, ugyanakkor az elmúlt egy év kutatási adatai alapján kijelenthető: nem profitáltak a válságból, egyáltalán nem változott a társadalmi támogatottságuk – jelentette ki évindító videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy a kormánynak sikerült letörnie az inflációt, a gazdaság ismét növekedésnek indult, érkeznek az uniós források és visszatért a reálbéremelkedés, így még a maradék reménye is szertefoszlik a baloldalnak arra, hogy érdemben átalakuljanak a politikai erőviszonyok. Magyarország ugyanakkor mindenképpen egy derűsebb év elé néz. (tovább…)

A tektonikus változásokkal teli 21. század harmadik évtizedében egyre csak fokozódnak a gazdasági és katonai konfliktusok, amelyek a korábban hegemón liberális nemzetközi rendszer alkonyatát jelzik. A 2010-es évek második felében kezdődő, majd a 2020-as évek elején felgyorsuló globális változások a tavalyi esztendő során konkrét formát öltöttek, amelyet leginkább a globális Dél gazdaság- és fejlesztéspolitikai fórumainak bővülésében érhettünk tetten. A katonai konfliktusok szaporodása mellett a világgazdaságban és a diplomáciában tapasztalható múlt évi változások a világrend drámai átalakulását jelzik, amelyet szellemi–szerkezeti értelemben egyaránt használva a fogalmat: világrendszerváltásnak nevezünk. (tovább…)

Minden korszaknak megvan a maga saját szellemisége, amely nemcsak az uralkodó világnézeti, kulturális és politikai irányzatokat foglalja magába, de az adott kor hangulatát is. A mai korszellem egyik legjellemzőbb szava talán a válság fogalma, amely megjelenhet hétköznapi, mondhatni felszíni formában (háború, migrációs válság, infláció képében) vagy éppen társadalmaink és gondolkodásunk mélyebb struktúráiban (az erkölcsben, nyelvben vagy akár magához a léthez való viszonyunkban). A krízis azonban lehetőséget is jelent, hiszen arra késztet, hogy választ keressünk a miértekre és felvessük a „hogyan tovább?” kérdését is. (tovább…)

Az Európai Unió megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával – jelentette be az Európai Tanács elnöke, Charles Michel múlt hét csütörtökön, december 14-én miután az Európai Unió 26 tagállamának állam- és kormányfői egyhangúan támogatták a tárgyalások megkezdését. Orbán Viktor miniszterelnök az „üres székek politikáját” gyakorolta amikor a döntéstől távolmaradt. Hatvan esztendővel a szabályok még lehetővé tették, hogy de Gaulle tábornok a jelenlét megvonásának politikájával túszul ejthesse a szuverenitás elveivel szembehelyezkedő, káros irányba tartó közösségi döntéshozatalt. Ma már az önrendelkezés védelmének nem állnak rendelkezésre ilyen kifinomult, ám mégis hatékony eszközök. A távolmaradás politikájának üzenete diplomáciai szempontból ma is erősebb, mint a vétó. Jogon túli jelentése, hogy Magyarország nem tekinti szuverénnek az Európai Unió eljárását és nem kíván osztozni egy olyan megalapozatlan döntéshozatal politikai felelősségében, amely nemcsak a tagállamok számára káros, de az Európai Uniót is hiteltelenné teszi. (tovább…)

A csatlakozási tárgyalások megindulása egyáltalán nem jelent uniós tagságot Ukrajnának, az várhatóan csak évtizedek múlva következik be, teljesen bizonytalan a kimenetele – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: más tagállam sem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét, a mostani brüsszeli döntés csupán egy gesztus Ukrajna felé. Magyarország kitartott álláspontja mellett, továbbra is ellenzi Ukrajna uniós tagságát és a háború finanszírozását, az extra ukrán pénzek ügyében vétózott is a magyar kormányfő. Komoly sikernek nevezte, hogy még az EU-csúcs kezdete előtt Magyarország 10,2 milliárd euró uniós forráshoz jutott hozzá. Mindez a csökkenő inflációs környezettel és az ismét növekvő gazdasággal párosulva egy lényegesen könnyebb időszakot vetít Magyarország elé – fogalmazott. (tovább…)

G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójának legújabb könyve, A késes ember – Gondolatháború címet viselő kötete kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A Kertész Imre Intézetben tartott kerekasztal-beszélgetése során Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Molnár Tibor Attila (Trap Kapitány), a Tha Shudras együttes énekese és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója beszélgettek Szabó László moderálása mellett, többek között arról, hogy a gondolatháborúk szükségszerűek és elkerülhetetlenek, legyen szó művészetről vagy politikáról. (tovább…)

Október 7-én a Hamász váratlan és brutális támadást indított izraeli katonai és civil célpontok ellen, amire válaszul Izrael teljes blokád alá vette a Gázai övezetet, majd teljes ostromot rendelt el. A kiújult palesztin–izraeli harcok következtében Nyugat-Európa nagyvárosai is forronganak, Londontól kezdve Párizson, Madridon és Rómán át egészen Berlinig szervezik folyamatosan a minden korábbinál nagyobb méretű palesztin- és Hamász-párti tüntetéseket. Mindez nem pusztán arra világít rá, hogy az európai országok a muszlimok tömeges bevándorlásával vallási–etnikai problémákat importáltak, de arra is, hogy bizonyos nagyvárosokban immár olyan kritikus szintet ért el a kulturálisan idegen lakosság létszáma, hogy az a többségi lakosságtól nemcsak kultúrájában, de értékrendszerében is eltérő párhuzamos társadalmakat eredményezett. A belső társadalmi instabilitást tovább súlyosbítja az Európán kívülről érkező migrációs hullámok veszélye, ami egy permanensen jelen lévő külső destabilizációval fenyeget. (tovább…)

Hiába csak jövő júniusban lesz az EP- és az önkormányzati választás, a kampány politikai része már elindult mindkét oldalon. Ugyanakkor míg a jobboldal érdemi politikai témákat emel a napirendre és víziót kínál a nemzet számára, addig a baloldali politikusok kommunikációját továbbra is olyan önmagukról szóló, technikai kérdések uralják, mint például a közös lista kérdése vagy az önkormányzati helyek szétosztása – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Mi Hazánk javaslata a fővárosi választási rendszer átalakításáról a kispártoknak kedvezne, emiatt nem is tiltakoznak olyan hangosan ellene a baloldalon. (tovább…)

Áder János volt köztársasági elnök vehette át a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a MOL-Csoport idei Petőfi-díját szerdán Budapesten, a MOL Campus épületében.

(tovább…)

Az Európai Unió saját maga csak akkor tekinthető szuverénnek, ha valamennyi tagállamának érdekeit és szuverenitását biztosítva jár el mind külügyi kérdésekben, mind saját belső működése során. Saját szuverenitásának feltétele, hogy külső viszonylatban érvényesítse, belső viszonylatban pedig tiszteletben tartsa a nemzetállamok szabadságát és önrendelkezését. Ezzel szemben napjainkban az uniós intézményrendszer különféle külső érdekeket szolgál, s teret enged a szuverenitást sértő beavatkozásoknak. A nemzetállami döntési szabadság meghaladását a biztonság és a béke zálogaként mutatja be, míg a tagállami cselekvőképesség fenntartására irányuló mindennemű törekvést káros populista retorikának, ártalmas nacionalista szorongásnak tekinti. Mindeközben az EU szuverenitását a stratégiai autonómia szlogenjére és az azt felhangosító látszatintézkedésekre szűkíti le. Ez a felfogás az integrációtörténet egyik legsúlyosabb tévedése. A szuverenitás biztosítása nélkül Európa sebezhető, azonban az EU ma képtelen megvédeni saját polgárait, holott ez nem lehetősége, hanem kötelessége lenne. (tovább…)

A Momentum Mozgalom 2017-es létrejöttekor a baloldal nagy reménységének számított a főként fiatalokat célzó politikai formáció, mára azonban már a párt egyetlen – és a pártból ma távozó – vidéki polgármesterének is kellemetlen, aki úgy fogalmazott, hogy a párt tagjai „most nem kívánatosak” a településén – mondta a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Momentum támogatottsága a parlamenti bejutási küszöbön van, az elmúlt hetek eseményei pedig tovább ronthatnak a helyzeten, Cseh Katalinnak egyre kisebb az esélye az újrázásra Brüsszelben. Az elemző szerint mindez azt eredményezi, hogy Gyurcsány Ferenc még erősebb lesz a baloldalon. (tovább…)

Közel két hónappal a szlovák parlamenti választások után továbbra is sok a bizonytalanság a felvidéki Szövetség jövőbeli politikai irányát és vezetését illetően. A szeptember 30-i gyenge szereplésének okait várhatóan hosszú ideig elemzik még politikusai, az azonban már most kijelenthető, hogy az elért eredmény több tényező együttes kimeneteleként értelmezhető. Az ebből adódó bizonytalanság miatt a párt számára jelenleg több alternatíva is kibontakozni látszik a jövőt illetően, amelyet minden bizonnyal a december 9-re kitűzött tisztújítás eredménye is jelentősen befolyásol majd. (tovább…)

Az elmúlt években hazánkban is tapasztalható külföldi beavatkozások és szuverenitássértő incidensek arra utalnak, hogy a 21. században a nemzetállamok önrendelkezését újabb kihívások érik. A látványos és kézzelfogható ellenséges lépések mellett egyre többször fordul elő, hogy a szuverenitás megsértése és a belügyekbe való beavatkozás helyettesítőkön keresztül történik, legyenek azok nemkormányzati szervezetek, föderális bíróságok, nemzetközi nagyvállalatok vagy külföldről finanszírozott médiafelületek. Az is jellemző, hogy a szuverenitás támadásának korábban megszokott, többnyire gazdasági, katonai és politikai területei mellett, sőt helyett, a lehető legszélesebben értett kulturális mezőben zajlanak a destabilizációs kísérletek. Éppen ezért napjainkban fokozottan szükséges a kulturális szuverenitás védelme, megerősítése és fejlesztése, miután ez az állam immunrendszere. (tovább…)

Orbán Viktor szerdán Zürichben átfogó helyzetértékelést adott az európai folyamatokról, melyben kiemelte: Magyarország nem fekete bárány, hanem az első fecske. A sors iróniája, hogy éppen aznap este Hollandiában földrengésszerű győzelmet aratott a jobboldali Geert Wilders, aki a magyar kormányfő szövetségese és hozzá hasonlóan bevándorlásellenes álláspontot képvisel – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az európai állampolgárok változást akarnak, meg akarják változtatni a brüsszeli politikát mind a bevándorlás, mind a háború ügyében. Ezért is van kiemelt jelentősége a jövő évi EP-választásnak és a most elindult nemzeti konzultációnak. (tovább…)

Néhány nappal ezelőtt Magyarország Kormánya „Szuverenitásunk védelméről” címmel indított nemzeti konzultációt, amely tizenegy kérdésben kéri ki a magyarok véleményét az Európai Unió sorsdöntő ügyei kapcsán. A konzultációt az európai baloldal máris EU-ellenesnek titulálta, sőt a tegnapi Európai Parlamentben tartott magyar vita során is több alkalommal előkerült. A nemzeti szuverenitásért való kiállás talán soha nem volt még ennyire időszerű, mint napjainkban. (tovább…)

A 21. században az élet minden területére a hibriditás a jellemző, és ez alól a háborúzás sem kivétel. A távoli jövő és a régmúlt egyszerre van jelen: a harctéren egymással párhuzamosan érvényesül a valós idejű műholdas felderítés és pilóta nélküli technológia, valamint a lövészárokhadviselés és az élőerő bevetése. Van a háborúzásnak örökérvényű művészete vagy mindenestül új szemlélet uralkodik a 21. században? A Mozgásban Mire készüljünk? című sorozatának soron következő adásában a jövő háborújáról és a háború jövőjéről esett szó, amelynek vendége Porkoláb Imre dandártábornok, a védelmi innovációért felelő miniszteri biztos volt. (tovább…)

Bár a baloldal kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta a nemzeti konzultációt, mostanra már ők is hasonló kezdeményezésekkel próbálkoznak, azonban az ő témafelvetéseik rendre érdektelenségbe fulladnak. A mostani nemzeti konzultáció ugyanakkor nagy érdeklődésre tarthat számot, ugyanis olyan rendkívül fontos kérdésekben dönthetnek a magyarok, mint például: Ukrajna legyen-e EU-tag? Adjon-e további pénzeket hazánk Ukrajnának? Védekezzünk-e a külföldi befolyásolással szemben? – sorolta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos volt az egyetértési pontok létrehozása az emberekkel, 2005-ben indította újtának az első nemzeti konzultációt, a 2010-es kormányváltás óta pedig immár tizenharmadik alkalommal él ezzel a sikeres kapcsolatteremtési eszközzel. (tovább…)

Az ellenzéki pártokat saját válságuk és az egymás közötti versengés köti le, így valódi programalkotás helyett politikai pótcselekvést folytatnak. Ráadásul a jövő évi európai parlamenti választásokra saját listával készülnek, így igyekeznek önmagukat ideológiai újratervezéssel egymástól megkülönböztetni. Az erőviszonyok – hét hónappal a júniusi megmérettetés előtt – tartósan befagytak: a Demokratikus Koalíció dominál, a Momentum lépéshátránya behozhatatlan, a kispártok pedig a túlélésért küzdenek. A nyilvános mérések szerint a Fidesz–KDNP-pártszövetség jelenleg megközelítené a 2019-es EP-választáson elért rekordgyőzelmét, a DK pedig – a Jobbik és az MSZP biztosnak tűnő kiesése miatt – akár öt mandátumot is szerezhetne. A tendenciákat figyelembe véve a Momentum egy helyet veszítene, a Mi Hazánk Mozgalom viszont jó eséllyel, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kisebb valószínűséggel kerülne be az uniós intézménybe. (tovább…)

A világot 2020 óta számos kisebb és nagyobb, lokális és globális jelentőséggel bíró konfliktus rázta meg, amelyek miatt egy új hidegháborúról vagy a harmadik világháború lehetőségeiről folytatott diskurzus a napi politikai elemzések szerves részévé vált. Bár a világ sosem volt mentes a fegyveres harcoktól, a jelenlegi konfliktushullám természete eltér mind a hidegháború korszakának, mint pedig a mögöttünk álló amerikai hegemónia időszakának konfliktusaitól. (tovább…)

Hiába érünk hamarosan a kormányzati ciklus közepéhez, a balliberális oldal társadalmi támogatottsága nem növekszik, hanem csökken vagy legjobb esetben is stagnál. Mindez komoly pánikot kelt a balliberális politikusok körében, így olyan kijelentéseket tesznek, amivel saját magukat leplezik le – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet videóelemzésében kiemelte: jó példa erre Hadházy Ákos, aki egy interjúban lényegében beismerte, hogy hazudik a balliberális oldal, míg Donáth Anna azt vallotta be, hogy továbbra sincsen víziója a balliberális szereplőknek, illetve korábbi állításaikkal ellentétben ő is beismerte, nem nőtt a balliberális pártok támogatottsága. (tovább…)

Az uniós intézményekben tapasztalható rendszerszintű korrupció a demokratikus és jogállamisági elvek egyértelmű és súlyos megsértését jelenti. Jelenleg ezek érdemi számonkérés nélkül, büntetlenül maradnak, míg a tagállamoknak a jogállamisági feltételességi rendelet hatályba lépése óta súlyos pénzügyi következményekkel és a források felfüggesztésével kell számolniuk, amennyiben velük szemben bármilyen jogállamisággal kapcsolatos aggály felmerül. A magyar EU elnökség egyik lényeges célja, hogy a jogállami elveket elsősorban ott, ahol ennek lehetősége és helye van, azaz az uniós intézményeken belül egy megfelelő és jogszerű mechanizmus kialakítása által érvényesítse. (tovább…)

Közép- és Kelet-Európa számára jelentős kihívást jelent, hogy az országok többségének élén egymást sűrűn váltó, sokpárti koalíciós kormányok helyezkednek el, amelyek így értelemszerűen nem képesek a tartós nemzeti érdekek megfogalmazására és a hatékony érdekérvényesítésre. Kiemelten nehézséget okoz mindez az Európai Unión belül a nagyobb nyugati államokkal szemben. Az elmúlt 13 évben Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek csak a V4-en belül eddig összesen 15 új kormányfővel kellett együttműködnie, amely egyúttal rávilágít arra is, hogy hazánk kivételt képez e regionális jelenség alól. A politikai stabilitás Magyarország egyik legnagyobb versenyelőnye, amely komoly fenyegetettséggel bír a globalista erők szempontjából. Nem véletlen, hogy utóbbiak a 2022-es országgyűlési választáson is egy hatpárti koalíciós kormány felállítását támogatták jelentős összegekkel. (tovább…)

A minap Dobrev Klára egy interjújában 51 százalékos támogatottságot jósolt a Demokratikus Koalíciónak 2026-ra, ami jól mutatja, hogy nem számít partnerekre, önálló kormányzásra készül – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez világos üzenet a kisebb balliberális pártok számára, amelyektől Gyurcsány Ferenc mindenképpen megtisztítaná az ellenzéki térfelet az EP-választást követően. Egyedül a Momentum maradhat számukra fontos, amely a „DK SZDSZ-eként” funkcionálhatna a jövőben. (tovább…)

Az elmúlt tizenhárom évben a posztkommunizmus 1990 és 2010 közötti időszakából, sőt a diktatúra évtizedeiből megörökölt kulturális hegemónia szerkezete végre megváltozott. A globális-progresszív oldalon időről-időre megfogalmazódó kultúrharcos csatakiáltások annyiban nem a tévedés művei, hogy helyesen regisztrálják kulturális térvesztésüket. Ennek oka azonban távolról sem kiszorításukban keresendő, hanem abban, hogy a rendszer kezd korszakká szilárdulni, ennek minden kultúrpolitikai feltételével és következményével. A távoli horizont úgy fest, hogy míg a rendszerváltoztatást követő húsz évnek hiányzott az össznemzeti legitimációja (részben mert lényege éppen az állandósult átmenetiség volt), addig 2010-től esély nyílt a huzamos kormányzásra és vele együtt egy olyan társadalmi mítosz megfogalmazására, amely kollektív történelmi célt ad, kormányzati filozófiát indukál, egyetértésre hív és politikailag is mozgósít. (tovább…)

A karakteres német politikus, Sahra Wagenknecht október 23-án hivatalosan is bejelentette, hogy kilenc társával együtt kilép a német Die Linkéből és új egyesületet alapít, jövő év elejétől pedig párttá is szerveződnek Sahra Wagenknecht Szövetség (Bündnis Sahra Wagenknecht, BSW) néven. Ezzel lezárulni látszik a két éve tartó pártalapítás körüli huzavona és alapjaiban rendeződhet át a német pártrendszer. Egyes felmérések szerint a BSW leginkább az Alternatíva Németországért (AfD) kárára tudna növekedni, ugyanakkor a német politikai rendszer egészét tekintve az AfD akár profitálhat is a helyzetből. Noha valós a veszélye annak, hogy az AfD szavazóinak néhány százaléka átpártolna Wagenknecht új pártjához, ha a két rendszerellenzéki párt között kölcsönös előnyök mentén mégis létrejönne egyfajta együttműködés, akkor akár képessé is válhatnának a fősodratú pártok által mesterségesen létrehozott politikai kordon lebontására. Ennek esetleges megvalósulásával új politikai korszak köszöntene Németországra. (tovább…)

Véres terrortámadások, az izraeli vérengzést ünneplő muzulmán tömegek és megnövekedett antiszemita támadások a nyugat-európai nagyvárosokban: mindez csak néhány példa arra, hogy Magyarországnak igaza volt 2015-ben, amikor az illegális bevándorlást elutasította és felhívta ezekre a veszélyekre Európa figyelmét – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy habár az EP-választás közeledtével az Európai Bizottság elnöke, sőt a baloldali német kancellár is szigorúbb bevándorláspolitikáról és a kiutasítások felgyorsításáról beszél, ez nem több szimpla kampányfogásnál, valójában rendre további meghívóleveleket küldenek a bevándorlóknak. (tovább…)

Október 23-án, éppen az 1956. évi forradalom és szabadságharc évfordulóján az Európai Parlament négy frakciójának társjelentéstevője sajtótájékoztatón jelentette be negatív értékelését a magyar jogállamisággal kapcsolatban, hangsúlyozva a kohéziós források felfüggesztésének okán felajánlott reformok elégtelenségét. A négy képviselő jogi és politikai következményeket egyaránt kilátásba helyezett arra az esetre, ha az Európai Bizottság megállapodna Magyarország Kormányával és ennek következtében a magyarok hozzájuthatnának a kohéziós forrásokhoz: az Európai Parlament nemcsak készen áll az Európai Unió Bírósága elé citálni a Bizottságot, de attól sem riad vissza, hogy megtagadja a testülettől a politikai mentesítést, másnéven a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos jóváhagyást. (tovább…)

A Momentum az elmúlt egy évben számos kampánnyal és botrányos akcióval igyekezett felhívni magára a figyelmet, a párt támogatottsága azonban nem változott: ha ma lenne az EP-választás, csupán egy mandátumot szereznének, így Cseh Katalinnak búcsúznia kellene a jól fizető brüsszeli állásától – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy mindez komoly belső konfliktusokat eredményez a héten újabb kordonbontással próbálkozó párton belül, ha pedig nem változik rövidesen pozitív irányba a súlyos intellektuális hiányosságoktól szenvedő Momentum támogatottsága, a párt szétesése is bekövetkezhet. (tovább…)

Az emberiség történetének és evolúciós folyamatának feltárása nemcsak a múlt kérdése, hanem a jelené, sőt még inkább a jövőé. Örökös változás és állandó alkalmazkodás jellemez bennünket, de egyre többször vetődik fel, hogy milyen irányba tartunk jelenleg és miként fejlődünk tovább? Egyáltalán: tartunk még valamerre? Vajon milyen lesz a jövő embere: a megnyíló transzhumán perspektíva után engedünk-e a poszthumán kísértésnek? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Mozgásban legújabb adásában, amely egyben a Mire készüljünk? című műsorsorozatunk nyitódarabja. A témában a XXI. Század Intézet adásának vendégei Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója és Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus voltak. (tovább…)

A várakozásoknak megfelelően szoros választások után lett ismét a Jog és Igazságosság (PiS) a lengyel parlamenti választások győztese. Noha a kormánypártnak nem sikerült megszereznie az önálló kormányzáshoz szükséges mandátumszámot, Andrzej Duda elnök – az elmúlt három évtized hagyományainak megfelelően – a legtöbb szavazatot szerző párt elnökét, vagyis Mateusz Morawieckit fogja megbízni kormányalakítással. Egy konzervatív kormány felállását azonban nehezítheti, hogy a PiS természetes koalíciós partnereknek híján van, míg az ellenzéki tömörülés pártjai (Polgári Koalíció, Harmadik Út, Lewica) Donald Tusk vezetésével parlamenti többséggel rendelkező kormányt lennének képesek alakítani. A választás jelentőségét jól mutatja a rekordnak minősülő 74 százalékos részvételi arány, azonban a koalíciós tárgyalások akár 2024-ig is elhúzódhatnak. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy politikai instabilitás vár Lengyelországra, akár Morawiecki, akár Tusk lesz képes végül kormányt alakítani. (tovább…)

Új kötettel jelentkezik G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, aki A „KÉSES” EMBER című könyvében ezúttal a gondolatháború síkjára kalauzolja az olvasókat. (tovább…)

Az elmúlt 13 évben most a legalacsonyabb a 2022-es balliberális összefogás pártjainak összesített támogatottsága: 2011, 2015 és 2019 októberében is lényegesen erősebb voltak ezek az ellenzéki szereplők (2013-ban a Párbeszéddel, 2017-ben a Momentummal kiegészülve), mint jelenleg – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, 2011 októberében 47 százalék (még a Párbeszéd és Momentum nélkül), 2015 októberében 51 százalék (még a Momentum nélkül), 2019-ben pedig 40 százalék, míg jelenleg csupán 35 százalék a támogatottsága balliberális összefogás pártjainak a felmérésekben. Kiemelte: az elmúlt másfél évben csupán a Gyurcsány-féle DK tudott érdemben erősödni a balliberális oldalon, ami az ellenzék alternatívanélküliségét erősíti tovább. (tovább…)

Az Európai Unió nem lehet erős, ha nem erősek az együttműködést alkotó egyes nemzetek. A néhány nappal ezelőtt zárult granadai informális EU csúcs napirendjén is szereplő, EU jövőjéről szóló német–francia reformjavaslat látszólag ésszerű alternatívát kínál az eddigi erőltetett föderalista kincstári nézetekkel szemben, hiszen színlegesen megőrzi a tagállamok választási lehetőségét az európai együttműködés egyes szintjeiben való részvételt illetően. A valóságban azonban az európai egység felváltását célzó új terv súlyos kockázatokat hordoz magában: a többsebességes Európa új javaslata intézményesíti az Európai Unión belül évtizedek óta jelen lévő aszimmetriát mag és periféria, követendők és követők, régi és új tagállamok között, felszámolva ezzel a demokrácia, szabadság és megegyezés értékein alapuló közösséget. (tovább…)

A nagy sikerű Eötvös-előadások keretében ezúttal Lánczi András tartott előadást „Erkölcs és filozófia a politikai megváltás korában” címmel a Várkert Bazárban. A Széchenyi-díjas filozófus, politikatudós, egyetemi tanár előadásában kifejtette, hogy ma vannak olyan kulturális erők a nyugati civilizációnkban, amelyek zárójelbe akarják tenni azt a kultúrát, amelyből született. Meglátása szerint ennek egy súlyos következménye, hogy a modern kor emberei nárcisztikus egyénekké váltak, ami immár a közösségi létet is problémássá teszi, ezért az egyén és a közösség egyensúlyát helyre kell állítani. (tovább…)

Lassan nem telik el hét, hogy Karácsony Gergely ne bukna le azzal, hogy nem mond igazat – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel, aki kiemelte: ezúttal 65 millió forintos prémiumot adott a BKV és a BKK vezetőinek, miközben azt állítja, hogy a fővárosnak nincsen pénze, a kormány kivéreztette. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: a főpolgármester a külföldi finanszírozási botrány kapcsán, habár továbbra is magyarázattal tartozik, továbbra sem ad érdemi válaszokat. (tovább…)

Szlovákia 2018 óta gyakorlatilag permanens kormányválságban van. Az elmúlt öt évben egymást követték a koalíciós válságok, amit tovább súlyosbított, hogy az aktuális koalíciós partnereknek a belső viszályok mellett külső tényezőkből adódó krízisek sorával kellett megbirkózniuk: a koronavírus-járvánnyal összefüggő gazdasági válsággal, valamint az orosz–ukrán háború árnyékában kialakult szankciós-, inflációs- és energiaválsággal. A múlt szombati választás eredményeként különféle forgatókönyvek szerint alakulhat többpárti koalíciós kormány, azonban ennek összetételét, stabilitását és külpolitikai vonalvezetésben bekövetkező esetleges irányváltását egyelőre nem lehet bizonyosággal meghatározni. A választás eredményeként az is nyilvánvalóvá vált, hogy a felvidéki magyarság érdekképviselet nélkül marad a parlamentben, amihez leginkább a Szövetségen belüli széthúzó platformok, és ezáltal az egységes arculat hiánya, valamint az erőtlen kampány járult hozzá. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésének köszönhetően 2015-ben indult útjára a nagy sikerű Eötvös-előadások című rendezvénysorozat. Az évről évre Magyarországon ritkán megforduló külföldi, illetve nagy tekintélyű hazai előadókat felvonultató programsorozat célja, hogy a résztvevők az adott témában legjáratosabb, leginkább lényeglátó és leghitelesebb értelmezők segítségével gondolkodhassanak el folyamatosan változó világunkról, a közéletet leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekről. (tovább…)

A XXI. Század Intézet TREND címmel elindított kiadványának második száma a regionális nagy- és középhatalmak felemelkedésével foglalkozik. Kutatásunk során világossá vált, hogy a többpólusú világrend folyamatban lévő kialakulása közepette a hatalmát valamilyen formában megőrző Egyesült Államok mellett legalább akkora súllyal kell számolni az élre törő Kínával, rögtön utánuk azonban számolni kell a Pekinggel szövetséges Oroszországgal, valamint a potenciális nagyhatalom Indiával. Aztán pedig utóbbi regionális vetélytársával, Pakisztánnal, és a Közel-Keleten egymással hol együttműködő, hol rivalizáló török–iráni–szaúdi hármassal, a kiemelkedő gazdasági lehetőségek előtt álló Indonéziával, valamint az önállósódó Latin-Amerika (különösen Brazília) és a fölemelkedőben lévő Afrika államaival (főképp Dél-Afrika). Minden bizonnyal ezek a regionális nagy- és középhatalmak lesznek azok a világrendszerváltók, akik a folyamatban lévő nemzetközi átalakulást előmozdítják.  (tovább…)

Nem oda kell futni, ahol a labda van, hanem oda, ahol a labda lesz – tartja Orbán Viktor, aki a háború kitörése következetes békepártipárti álláspontot képvisel. A jelek szerint egyre inkább ehhez az állásponthoz közelít a nyugati közvélemény, aminek hatására az európai kormányok, sőt az amerikai vezetés is változtat az álláspontján – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: hasonló folyamatnak lehettünk szemtanúi az illegális bevándorlás kérdésében is, ahol Orbán Viktor kezdetben egyedül volt álláspontjával, de mára a legtöbb országban őt követik. (tovább…)

Új kiadvánnyal bővült a XXI. Század Intézet 21 elnevezésű zsebkönyvsorozata. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának A valahol szabadsága című könyve a sorozat ötödik köteteként szerzőjének sajátosan egyedi gondolkodás- és látásmódjába, világ- és magyarságfelfogásába enged betekintést. A könyvet szeptember 27-én a XXI. Század Intézet kertjében rendezett eseményen mutatták be, amelyen a szerző mellett Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, valamint G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója s egyben a könyvsorozat szerkesztője osztotta meg gondolatait a közönséggel. (tovább…)