Címke: háború

A szeptemberrel elkezdődik az őszi politikai szezon, ami a háború folytatása és az elhibázott brüsszeli szankciók fenntartása miatt sok nehézséget tartogat Európa számára. Az európai energiaválság már annyira súlyos, hogy rendkívüli uniós csúcsot kell tartani jövő pénteken, amelyen több nyugati tagállam is a magyar modellhez hasonlító uniós szintű extraprofitadót és árstopot javasolhat – mondta szezonnyitó videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ebben a rendkívül nehéz globális környezetben Magyarország számára komoly versenyelőny a cselekvőképes kormány, illetve a stabil gazdasági alapok, amelyet jól példáz, hogy még ebben a háborús helyzetben is az EU egyik legnagyobb GDP-növekedését produkálta Magyarország. A baloldal kapcsán kiemelte: a tragikus szervezeti, a személyi és a szellemi állapotuk okán még csak értelmezni sem képesek a jelenlegi geopolitikai helyzetet, rájuk ebben a válsághelyzetben sem lehet számítani. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború következtében minden korábbinál világosabbá vált, hogy Európa képtelenné vált saját geopolitikai és gazdasági érdekeinek képviseletére és érvényesítésére. Nemcsak az Európai Unió elitje, de a legtöbb tagállami vezető sem ismerte fel a szankciópolitika kontraproduktív mivoltát, ami végső soron az uniót hozta előnytelen helyzetbe. Az ellátásbiztonsággal összefüggő alapvetések önsorsrontó módon való figyelmen kívül hagyása többek között magas energiaárakat, egyre emelkedő inflációt és megélhetési költségeket eredményeznek, ráadásul már a stagfláció vagy az akut gázhiány következtében leálló teljes iparágak rémképe sem tűnik elképzelhetetlennek. Az uniós szankciópolitika kudarcára az is kellően rávilágít, hogy a nemzetek feletti intézmény egyre több esetben kénytelen az Oroszország „megbüntetésére” kivetett szankciókon enyhíteni annak érdekében, hogy különböző Európára nézve katasztrofális kimenetelű eseményeket elhárítson. (tovább…)

Öt hónapja tart már Oroszország és Ukrajna háborúja, és sajnos nem tűnik közelinek a vége. A harcok középpontja továbbra is a Donyec-medence (Donbasz), ugyanakkor a többi frontszakaszon is bármikor nőhet a harcok intenzitása. Az orosz–ukrán katonai összecsapáson kívül a globális diplomáciai szembenállás is élesedik, Moszkva és a Nyugat egyaránt gazdasági nyomásgyakorlással próbálja kibillenteni a másik felet – úgy tűnik, eddig előbbi járt sikerrel. (tovább…)

Folyamatosan gyengülnek, sőt meg is buknak a háború- és szankciópárti nyugati vezetők. Az olasz kormányfő tegnap lemondott, amit ugyan az államfő nem fogadott el, de kétséges, hogy tud-e többséget teremteni maga mögé az olasz törvényhozásban, az országban jobboldali fordulatot eredményező előrehozott választás jöhet. A szintén lemondott Boris Johnson brit miniszterelnök körül a botrányai miatt fogyott el a levegő, de a szankciópárti amerikai és francia elnök és a német kancellár sem állnak túl jól, miközben a békepárti magyar kormányfő és a Fidesz–KDNP támogatottsága eddig a válság ellenére is töretlen volt. A nyugati politikusok támogatottságcsökkenésének oka az egyes országok belpolitikai botrányai mellett, hogy a lakosság egyre nehezebben viseli a háború és az elhibázott szankciók egyre érezhetőbb negatív hatásait. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően a nyugati országok és szövetségeseik szankciók ezreit vezették be Oroszországgal szemben, amelyek deklarált célja az, hogy olyan gazdasági károkat okozzanak Moszkvának, amelyek rákényszerítik a hadműveletek befejezésére. Eddig azonban úgy tűnik, a szankciók nem érik el a várt hatást: a rubel mondhatni szárnyal, az orosz költségvetés pedig extraprofitra tesz szert a magas földgáz- és kőolajáraknak köszönhetően. A Putyin-rendszer támogatottsága is stabilan 80 százalék fölötti, az országot elhagyó nyugati vállalatok pedig megkezdték a gyakran fedett visszaszivárgást. A szankciók eközben már nem a mielőbbi békéért folynak, hanem a háború más formáját jelentik. A szankciópolitika kudarca azonban történelmileg nem meglepő: számos példa bizonyítja, hogy ez az intézmény az elmúlt évtizedekben sem mutatkozott életképesnek. (tovább…)

Kétnapos rendkívüli uniós csúcsot tartanak Brüsszelben, amelyen várhatóan döntenek Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszáról, ami lényegében csak egy szimbolikus politikai gesztus, a valódi uniós tagságtól még évtizedekre is lehet a két igen elmaradott ország – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor a legutolsó uniós csúcson elsöprő győzelmet aratott, további energetikai szankciók elfogadása pedig nem reális, hiába követelik ezt az ukránok és akarják többen Brüsszelben. A mostani csúcs egyik fontos kérdése az ukrán gabonaexport elősegítése, ami kapcsán Magyarország segítséget ajánlott fel, így ebben is segítséget nyújthat hazánk a jelek szerint a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában érdekelt ukrán félnek – tette hozzá az elemző. (tovább…)

Lassan négy teljes hónapja tart az Oroszország és Ukrajna közötti háború, a harcok vége pedig továbbra is távolinak tűnik. Bár Oroszország fölénye a harcok központi térségének számító Donbasz régiójában egyre nagyobb, az ukrán hadsereg folytatni tudja az ellenállást – nem kis részben a nyugati államok fegyverszállítmányainak köszönhetően. Igaz, ezek jócskán alulmúlják Kijev várakozásait, és mintha a nyugati világ is elbizonytalanodott volna a háború kilátásait illetően. (tovább…)

Orbán Viktor sikeresen érvényesítette Magyarország érdekeit Brüsszelben, az uniós csúcson nem fogadták el az Európai Bizottság eredeti olajembargós javaslatát, a csővezetéken érkező kőolaj mentesül a szankciók alól – jelentette ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ennek köszönhetően Magyarországon továbbra is fenntartható a rezsicsökkentés és a benzinárstop is, tehát nem a magyar emberek fizetik meg a háború árát, de emellett Európa több országa is jól járt, hiszen a teljes olajembargó elfogadása a régió más országa számára is hátrányos lett volna. A brüsszeli tervek megvalósulása magas munkanélküliséget, ellátászavarokat, élelmiszerválságot, még jobban elszabaduló infláció eredményezett volna – szögezte le az elemző. (tovább…)

A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, a brüsszeli szankciók és az energiaválság kilátástalan helyzetbe lavírozzák Európát, amellyel szemben Magyarország több eszközzel is fellép, így például elutasítja a brüsszeli olajembargót, árstop politikát vezetett be, és elvonja a bankok és multik extraprofitját, valamint fokozottabban bevonja őket a közteherviselésbe – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarországon a legolcsóbb az üzemanyag az Európai Unión belül, emellett a rezsiköltségek is hazánkban a legalacsonyabbak, de több alapvető élelmiszer ára is rögzített. Ezzel szemben már a gazdagabb nyugat-európai országok lakossága sem bírja elviselni a megnövekedett rezsiköltségeket és a magas benzinárakat. Magyarország szuverén politikát folytat, így fenntartja a rezsicsökkentést és elkerüli, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg – tette hozzá az elemző. (tovább…)

A koronavírus-járvány utóhatásai, az energiaválság és az orosz-ukrán háború is komoly gazdasági kihívások elé állítja a világot, amelyet Európában tovább tetéznek a brüsszeli szankciók. Orbán Viktor mai ciklusindító beszéde és a kormányzati struktúra kialakítása is azt jelzi, hogy az új kormány megtartja ugyanazt a nemzeti alapon álló gazdaságpolitikai irányvonalat, ami 2010 után is sikeresen kivezette Magyarországot abból a csődközeli helyzetből, amelybe a 2008-as világválság és az elhibázott baloldali kormányzás juttatta – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az elmúlt 12 év ezt egyértelműen bizonyítja, hogy Orbán Viktor egy sikeres válságkezelő, Magyarország egy növekedő pályára állt. Hozzátette: holnap publikálják a legfrissebb GDP-adatokat, ami megmutatja, hogy mennyire érintette súlyosan a magyar gazdaságot a szomszédos háború. (tovább…)

A harctéri küzdelmek mellett emlékezetpolitikai csatározás is zajlik az ukrán–orosz háború hátterében. Ez a II. világháború lezárásának évfordulójához közeledve különösen érzékelhetővé vált. A lassan nyolcvan évvel ezelőtti történések megítélése eddig is problémás pont volt Ukrajna és Oroszország, sőt Európa és Oroszország kapcsolatában, az idei évben pedig végképp elszakadni látszanak egymástól a narratívák. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adás témájául az embargó kérdése szolgált, ami a vendégek meglátása szerint jelenleg a háborút is letakarva tematizálja a közbeszédet. A vendégek egyetértettek abban, hogy az embargó a büntetés eszköze, s ezáltal nem a békét szolgálja. Ennek fényében pedig okkal merül fel a kérdés, hogy akik az embargót szorgalmazzák, azok érdekeltek-e a béke megteremtésében? (tovább…)

Már több mint két hónap telt el azóta, hogy Oroszország megkezdte ún. „különleges hadműveletét” Ukrajnában. Sem a háború kimenetele, sem az orosz katonai és politikai célok nem világosak teljesen, ahogyan az sem, hogy a Nyugat meddig hajlandó elmenni Oroszország feltartóztatása érdekében. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború kitörése egyértelművé tette, hogy a hidegháború utáni világrend megszűnőben van. Ám nemcsak az Egyesült Államok „unipoláris pillanata” múlt el végleg, hanem az a berendezkedés is kezd a múlté válni, amely a globális együttműködésen és az ezt sok esetben kikényszerítő nyugati eredetű intézményrendszeren alapult. Százéves elméletek hullottak porba és évtizedes garanciák vesztek oda, miközben véget ért a „történelem vége” és elkezdődött a „földrajz bosszúja”. Eközben Kína és Oroszország közeledése egy többpólusú világ kialakulását előlegezi meg. Az orosz–ukrán háború hosszútávú nemzetközi hatásáról szólt a Mozgásban adása, amelynek ezúttal a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársai, Frank Füredi szociológus és Galló Béla politológus voltak a vendégei. (tovább…)

Miközben a baloldal felelőtlen és rendkívül veszélyes javaslatok sorát teszi még a mostani háborús helyzetben is, addig a stratégiai nyugalmat hirdető Orbán-kormány a magyar nemzeti érdekek mentén igyekszik kimaradni a háborúból, Magyarország békéjének és biztonságának megőrzésén dolgozik. Nem meglepő, hogy Orbán Viktor ilyen magabiztosan lép fel a mostani válsághelyzetben is, hiszen számos lokális és globális krízishelyzettel vette már fel sikeresen a küzdelmet az elmúlt években, válságkezelő politikája több esetben is iránymutatóvá vált Európában. A Gyurcsány Ferenc által vezetett baloldal a 2008-as válságot is félrekezelte és a mostani helyzetben szintén elbuktak, sőt maga Márki-Zay és a baloldal idézne elő még nagyobb krízishelyzetet, ha hatalomra kerülve támogatnák azokat a szankciós javaslatokat, amelyek veszélyt jelentenének hazákra nézve, mint például az orosz gáz elzárása. Összefoglalva: a baloldalra válsághelyzetben sem lehet számítani, belesodornák hazánkat a háborúba. (tovább…)

Az Ukrajna elleni orosz támadást az új világrend kialakítása irányába tett első lépésnek is tekinthetjük. Az elmúlt évek tapasztalati rávilágítottak arra, hogy az Egyesült Államok által vezetett liberális világrend, vagyis az amerikai hegemónia unipoláris pillanata elillant, és a nagyhatalmak kendőzetlenebb konfrontációjának korszaka következhet be.  Az elviekben a nemzetközi jog szupremáciáján alapuló, 1989 utáni globalista–neoliberális rend eróziója felgyorsulni látszik. Az erőpolitikán és nagyhatalmi érdekeken alapuló új kor beköszöntésével okkal beszélhetünk egy „világrend nélküli világ” (Schmidt Mária) beköszöntéről. Majd pedig egy új világrend kiépülésével. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban többek között szó esett az életünket felforgató váratlan eseményekről, a politikai professzionizmus művészi jellegéről, az ellenzék rendre rossz pozíciót fogó politikájáról, valamint az „eklektikus kormányzás” szükségességéről. A vendégek egyetértettek abban, hogy az ellenzéki szivárványkoalíció oldalán se politikai innovációt, se egy – széles körben elfogadott – karakteres vezetőt nem lehet találni. (tovább…)

Lassan két hete tart Oroszország és Ukrajna háborúja, és bár a kimenetelével kapcsolatban még nem állíthatunk biztosat, az már világos, hogy a konfliktus az egész világot megrengeti majd. Bár az első napok félelmei, miszerint a harcok akár egy világháborúvá is terebélyesedhetnek, eloszlani látszanak, a háború és az amiatt kivetett szankciók gazdasági következményeit még sokáig érezni fogja a világgazdaság. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban többek között szó esett az orosz birodalmi gondolkodásról, Oroszország kiírásáról a nyugati civilizációból a cancel culture  szellemében, valamint a magyarországi baloldal hiteltelen és szürreális pozíciójáról a háborús helyzetben békére és biztonságra törekvő kormánnyal szemben. (tovább…)

A koronavírus-járványhoz hasonlóan az orosz–ukrán háború kapcsán is felelőtlen magatartást folytat a baloldal, ismét kizárólag az aktuálpolitikai szempontokat tartják szem előtt, amivel már a kárpátaljai magyarokat is veszélybe sodorták – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Márki-Zay Péter oroszpártisággal vádolta meg az orosz tankok elől menekülő kárpátaljai magyarokat, amivel még az ukrán nacionalistáknak is kiszolgáltatta a sanyarú helyzetben lévő nemzettársainkat a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Kiemelte: a baloldali politikusok emellett rendre álhíreket terjesztenek, így igyekeznek lejáratni a kormányt ebben a krízishelyzetben is, miközben nemzeti egységre lenne szükség. Ez a próbálkozásuk azonban visszájára sült el, hiszen tovább folytatódik támogatottságuk csökkenése, a választók kiábrándultak a zagyvaságokat beszélő Márki-Zayból – szögezte le az elemző. (tovább…)

A hidegháború lezárása után harminc évvel nyíltan visszatért a nagyhatalmak versengése, melyek geopolitikai konfliktusokban mérik össze erejüket. Az elmúlt évtizedben lezajlott változások eredményeként az erőpróba elsődleges helyszíne napjainkban lett Európa keleti fele. Oroszország, miután szövetséget kötött Kínával, megtámadta Ukrajnát, amely támogatást kap a NATO- és EU-tagországoktól, anélkül, hogy az euroatlanti integráció keretébe felvételt nyert volna. Az Oroszország elleni gazdasági-pénzügyi szankciók és a légtértilalom, legújabban pedig a fegyverszállítás azonban már nem csak szimbolikus tettnek számít, ahogyan az orosz „stratégiai elrettentő erő” készültségbe helyezése sem. Korunk számos nemzetközi, politikai, gazdasági és most már katonai feszültsége abból adódik, hogy világrendünk változóban van. Ennek tragikus kelet-európai következményeiről beszélgetett Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója és Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában. (tovább…)