Címke: Ukrajna

Zelenszkij ukrán elnök életveszélyes fenyegetése, a Barátság kőolajvezeték elzárása és a közel-keleti konfliktus miatt növekvő általános európai energiaválság rég nem látott aktualitást ad a március 15-i Békemenetnek.  (tovább…)

Az európai integráció eredeti célja az volt, hogy a kontinensen a hatalmi nyomásgyakorlás és a geopolitikai konfliktusok logikáját felváltsa az intézményi együttműködés és a kölcsönös tisztelet rendszere. Brüsszel az orosz–ukrán háború kapcsán ezt a célt teljes egészében feladta. Miközben Ukrajna politikai nyomásgyakorlással és fenyegető retorikával lép fel Magyarországgal szemben, az Európai Unió döntött: Ukrajna számít és nem a tagállamok. A kialakuló helyzet nem csupán az uniós bővítési politika hitelességét kérdőjelezi meg, hanem közvetlen hatással van Magyarország politikai mozgásterére is. A közelgő választások ugyanis sorsdöntőnek tekinthetőek: képes marad-e Magyarország arra, hogy megőrizze biztonságát és érdekérvényesítő képességét az egyre válságosabb geopolitikai környezetben, vagy hazánkra is az önfeladás vár. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Külföldi beavatkozás a magyar választásokba. Az intézet vezető elemzője, Halkó Petra és az intézet kutatója, Biró András azt vitatják meg, miként jelenik meg az Európai Unió és Ukrajna összehangolt nyomásgyakorlása és beavatkozása a magyar országgyűlési választások kapcsán. (tovább…)

Az elmúlt évek európai folyamatai egy irányba mutatnak: az Európai Unió fokozatosan eltávolodik attól az alaplogikától, amely korábbi sikerének feltétele volt. A belső piac elmélyítése, a gazdasági integráció erősítése és az európai jólét növelése helyett háborús hisztéria, ideológiai küzdelmek és félreértelmezett geopolitikai ambíciók határozzák meg a brüsszeli döntéshozatalt. Ennek az árát pedig végül az európai polgárok fizetik meg, akik joggal teszik fel a kérdést: ha Ukrajna jóléti programjára 800 milliárd dollárt szánna Brüsszel, hogy lehetséges, hogy az európai jólét kérdése szóba se kerül a pénzek elosztásánál? (tovább…)

A jövő hét második felében idén utoljára ülnek össze Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők. A hivatalos napirenden szerepel Ukrajna újabb pénzügyi támogatása: Brüsszel ugyanis egy új, több évtizedre kiható, a tagországokra nézve rendkívül kockázatos megoldással kívánja ismét „megmenteni” az ukrán államot, amely a befagyasztott orosz vagyonra épülne. A tagországok a legkevésbé sem támogatják egyhangúan az ötletet, így Brüsszel egy újabb jogi trükkel szabadulna meg a nemzetállami vétótól. Az év utolsó uniós csúcstalálkozója tehát arról szól, hogy Európa marad-e szuverén nemzetek szövetsége, vagy végképp elszabadul egy központosított, szerződések keretein és a tagállamok felhatalmazásán túlfutó brüsszeli gépezet. A tét óriási – és Magyarország ismét a frontvonalban van. Ebben a helyzetben különösen felértékelődik, hogy hazánk élén olyan vezető álljon, aki nem hajlandó feladni a nemzeti szuverenitás utolsó eszközeit – sem pénzügyi, sem jogi, sem pedig politikai téren. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Célkeresztben Magyarország, középpontban Ukrajna. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Kosztur András vezető kutató azokat a nyílt és fedett tevékenységeket veszik végig, amik az orosz–ukrán háború árnyékában folynak, most éppen Magyarország ellen. (tovább…)

Az elmúlt napokban felgyorsultak az események az ukrajnai konfliktus lezárásáról folytatott tárgyalások körül. Miután a Kijevbe látogató európai vezetők ultimátumban követelték Oroszországtól, hogy – mivel erre Ukrajna is kész –, május 12-től hirdessen általános tűzszünetet, Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmen kívül hagyta a felvetést, és közvetlen tárgyalásokat javasolt. Ezekre már ezen a héten sort is kerítene Isztambulban, és miután Donald Trump amerikai elnök is támogatta a javaslatot, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is nyitottnak mutatkozik a tárgyalásokra. (tovább…)

Kiélezett viszonyok között veszik kezdetüket hamarosan a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások. Az Európai Parlament előzetes elképzeléseit tartalmazó jelentéstervezetről, amelyet Siegfried Mureşan román néppárti és Carla Tavares portugál szociáldemokrata képviselő terjesztett elő, a jövő héten szavaz az Európai Parlament plenáris ülése. Az uniós tagországok versenyképességének megerősítéséről ismét kevés szó esik, Ukrajna uniós tagságát és az ebből eredő pénzügyi szükségletek fedezésének elsőbbségét azonban tényként kezeli a jelentés. Olyannyira, hogy az EP elképzelései között szerepel az európai uniós egységes belső piacának mielőbbi, még az ukrán uniós csatlakozás előtti megnyitása Ukrajna javára. Még akkor is, ha ez szembemegy a szabályokkal, a tagállami érdekekkel és az európai egységgel. (tovább…)

Elindult a kormány véleménynyilvánító szavazása, a VOKS 2025, amely lehetőséget biztosít a magyar állampolgároknak, hogy kifejezzék véleményüket egy Európa és benne hazánk sorsát hosszútávon eldöntő kulcskérdésről: legyen-e Ukrajna az EU tagja? Brüsszel már 2030 előtt szeretné Ukrajnát az EU-ban látni, ami komoly veszélyeket rejt Magyarország számára – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Brüsszellel paktumot kötő Tisza párt támogatja Ukrajna EU-tagságát, ennek megfelelően a tét meglehetősen nagy. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A háború árnyékában, amelyben Halkó Petra, az Intézet vezető elemzője Petri Bernadettel, a Szabad Európa Intézet kutatójával beszélget az egyre nagyobb méreteket öltő brüsszeli demokráciadeficitről. (tovább…)

Ukrajna elfogadta az Amerikai Egyesült Államok azon javaslatát, hogy azonnali, harminc napos, teljeskörű fegyverszünetet léptessen életbe a front teljes szakaszán, amennyiben Oroszország is megteszi azt. A javaslatokat az amerikaiak képviselői továbbítják Oroszország felé: Steve Witkoff amerikai különmegbízott a héten Moszkvába utazik, ahol a hírek szerint Vlagyimir Putyinnal egyeztethet majd a tűzszünetről, de telefonbeszélgetésre is sor kerül majd Donald Trump és orosz kollégája között. A tűzszünet az első lépés lehet a béketárgyalások felé vezető úton, így a vérontás megállításán túl a konfliktus tartós lezárását is közelebb hozhatja. (tovább…)

Donald Trump győzelmével belátható közelségbe került a tűzszünet Ukrajnában, már az ukrán elnök sem a harcok folytatásával szerezné vissza a megszállt területeket, míg az orosz elnök pozitívan nyilatkozott Trump béketörekvéseiről és meghívta őt Moszkvába tárgyalni – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor békepárti álláspontot képvisel a háború kitörése óta és míg korábban teljesen egyedül volt az álláspontjával, most már a nyugati világ egyre inkább ebbe az irányba mozdul, ami a bevándorlási válsághoz hasonlóan a magyar kormányfő igazát igazolja. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása A nemzetközi helyzet fokozódik: háborús eszkaláció, élesedő elnökválasztási verseny címmel készült. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Kosztur Andrással, a XXI. Század Intézet vezető kutatójával és Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával.  (tovább…)

Miközben az elmúlt hónapokban egyre többször került szóba a tárgyalások lehetősége és úgy tűnhetett, az ukrajnai háború a végjátékához közeledik, Ukrajna kurszki támadása jórészt felülírta a korábbi várakozásokat. Az ukrán és részben a nyugati médiát is ismét átjárja a Kijev sikereivel kapcsolatos optimizmus, miközben a művelet árnyoldalai is kirajzolódni látszanak a Donyeck megyei fronton. Arról nem is beszélve, hogy a front kiszélesítése újabb lépés az eszkaláció és vele akár az orosz–nyugati közvetlen összeütközés felé is. (tovább…)

Második évfordulóján is túl van az ukrajnai háború, és továbbra is nehéz lenne megmondani, mikor érhetnek véget a harcok. A háború eseményei heves vitákat gerjesztettek, egymásnak ellentmondó állítások és értelmezések szegeződtek egymásnak, vagy olykor váltották egymást a nemzetközi médiában, két év alatt azonban sok minden világossá válhatott nem csupán a háború alakulását, de a nemzetközi folyamatok irányát tekintve is. (tovább…)

Az Európai Unió megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával – jelentette be az Európai Tanács elnöke, Charles Michel múlt hét csütörtökön, december 14-én miután az Európai Unió 26 tagállamának állam- és kormányfői egyhangúan támogatták a tárgyalások megkezdését. Orbán Viktor miniszterelnök az „üres székek politikáját” gyakorolta amikor a döntéstől távolmaradt. Hatvan esztendővel a szabályok még lehetővé tették, hogy de Gaulle tábornok a jelenlét megvonásának politikájával túszul ejthesse a szuverenitás elveivel szembehelyezkedő, káros irányba tartó közösségi döntéshozatalt. Ma már az önrendelkezés védelmének nem állnak rendelkezésre ilyen kifinomult, ám mégis hatékony eszközök. A távolmaradás politikájának üzenete diplomáciai szempontból ma is erősebb, mint a vétó. Jogon túli jelentése, hogy Magyarország nem tekinti szuverénnek az Európai Unió eljárását és nem kíván osztozni egy olyan megalapozatlan döntéshozatal politikai felelősségében, amely nemcsak a tagállamok számára káros, de az Európai Uniót is hiteltelenné teszi. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború rávilágított arra, hogy a globális Dél immár a világpolitikai folyamatok meghatározó tényezőjévé vált. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika államainak érdekeit mind Oroszország, mind pedig Ukrajna és nyugati támogatói kénytelenek figyelembe venni stratégiájuk alakításakor. Ezen a területen Moszkva kétségtelen előnyre tett szert és elérte, hogy a világ országainak többsége legalább baráti semlegességgel viszonyuljon hozzá. 2023-ra azonban Ukrajna és a Nyugat is felismerte a globális Dél jelentőségét, és most igyekeznek részben a maguk oldalára állítani annak országait. (tovább…)

Immár tizennyolc hónapja tart az orosz–ukrán háború, és lassan három hónapja zajlik Ukrajna régóta beharangozott ellentámadása. Az ellentámadás jelentős változást hozott az erőviszonyokban, vagy legalábbis abban, ahogyan érzékeljük azokat, igaz, kicsit másképp, mint ahogy azt sokan várták – a nyugati sajtót elárasztották az ukrán hadsereg lehetőségeivel kapcsolatos szkeptikus riportok, és egyre többet hallhatunk arról, hogy béketárgyalások kezdődhetnek. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború 2022. február 24-ei kitörése óta tapasztalható, hogy a nyugati politika a fősodratú médián keresztül azt a hamis látszatot kelti, mintha „a Jó és a Rossz küzdelme” folyna. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb. Mi sem szemlélteti ezt jobban, minthogy a háború kitörése előtt maga a nyugati fősodratú média élt rendszeres kritikával Ukrajnát illetően az egyre befolyásosabbá váló neonáci mozgalmak, a túlzott nacionalizmus, a rendszerszintű korrupció, valamint a jogállamisági és demokratikus deficit miatt. Az orosz agressziót követően azonban ezek az aggályok a múlté lettek, s mára a nyugati médiumok narratívája – korábbi álláspontjukat meghazudtolva – Ukrajnát mintademokráciaként igyekszik láttatni. (tovább…)

2022. február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a „különleges hadművelet” kezdetét, amellyel kitört a mai napig tartó orosz–ukrán háború. Az elmúlt egy évben a nyugati államok is egyre közvetlenebb szerepet vállaltak a háborúban, amelyről továbbra sem tudni, mikor érhet majd véget és nem vezet-e súlyosabb nemzetközi konfliktusokhoz. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború következtében minden korábbinál világosabbá vált, hogy Európa képtelenné vált saját geopolitikai és gazdasági érdekeinek képviseletére és érvényesítésére. Nemcsak az Európai Unió elitje, de a legtöbb tagállami vezető sem ismerte fel a szankciópolitika kontraproduktív mivoltát, ami végső soron az uniót hozta előnytelen helyzetbe. Az ellátásbiztonsággal összefüggő alapvetések önsorsrontó módon való figyelmen kívül hagyása többek között magas energiaárakat, egyre emelkedő inflációt és megélhetési költségeket eredményeznek, ráadásul már a stagfláció vagy az akut gázhiány következtében leálló teljes iparágak rémképe sem tűnik elképzelhetetlennek. Az uniós szankciópolitika kudarcára az is kellően rávilágít, hogy a nemzetek feletti intézmény egyre több esetben kénytelen az Oroszország „megbüntetésére” kivetett szankciókon enyhíteni annak érdekében, hogy különböző Európára nézve katasztrofális kimenetelű eseményeket elhárítson. (tovább…)

Öt hónapja tart már Oroszország és Ukrajna háborúja, és sajnos nem tűnik közelinek a vége. A harcok középpontja továbbra is a Donyec-medence (Donbasz), ugyanakkor a többi frontszakaszon is bármikor nőhet a harcok intenzitása. Az orosz–ukrán katonai összecsapáson kívül a globális diplomáciai szembenállás is élesedik, Moszkva és a Nyugat egyaránt gazdasági nyomásgyakorlással próbálja kibillenteni a másik felet – úgy tűnik, eddig előbbi járt sikerrel. (tovább…)

Kétnapos rendkívüli uniós csúcsot tartanak Brüsszelben, amelyen várhatóan döntenek Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszáról, ami lényegében csak egy szimbolikus politikai gesztus, a valódi uniós tagságtól még évtizedekre is lehet a két igen elmaradott ország – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor a legutolsó uniós csúcson elsöprő győzelmet aratott, további energetikai szankciók elfogadása pedig nem reális, hiába követelik ezt az ukránok és akarják többen Brüsszelben. A mostani csúcs egyik fontos kérdése az ukrán gabonaexport elősegítése, ami kapcsán Magyarország segítséget ajánlott fel, így ebben is segítséget nyújthat hazánk a jelek szerint a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában érdekelt ukrán félnek – tette hozzá az elemző. (tovább…)

Lassan négy teljes hónapja tart az Oroszország és Ukrajna közötti háború, a harcok vége pedig továbbra is távolinak tűnik. Bár Oroszország fölénye a harcok központi térségének számító Donbasz régiójában egyre nagyobb, az ukrán hadsereg folytatni tudja az ellenállást – nem kis részben a nyugati államok fegyverszállítmányainak köszönhetően. Igaz, ezek jócskán alulmúlják Kijev várakozásait, és mintha a nyugati világ is elbizonytalanodott volna a háború kilátásait illetően. (tovább…)

A harctéri küzdelmek mellett emlékezetpolitikai csatározás is zajlik az ukrán–orosz háború hátterében. Ez a II. világháború lezárásának évfordulójához közeledve különösen érzékelhetővé vált. A lassan nyolcvan évvel ezelőtti történések megítélése eddig is problémás pont volt Ukrajna és Oroszország, sőt Európa és Oroszország kapcsolatában, az idei évben pedig végképp elszakadni látszanak egymástól a narratívák. (tovább…)

Már több mint két hónap telt el azóta, hogy Oroszország megkezdte ún. „különleges hadműveletét” Ukrajnában. Sem a háború kimenetele, sem az orosz katonai és politikai célok nem világosak teljesen, ahogyan az sem, hogy a Nyugat meddig hajlandó elmenni Oroszország feltartóztatása érdekében. (tovább…)

Az Ukrajna elleni orosz támadást az új világrend kialakítása irányába tett első lépésnek is tekinthetjük. Az elmúlt évek tapasztalati rávilágítottak arra, hogy az Egyesült Államok által vezetett liberális világrend, vagyis az amerikai hegemónia unipoláris pillanata elillant, és a nagyhatalmak kendőzetlenebb konfrontációjának korszaka következhet be.  Az elviekben a nemzetközi jog szupremáciáján alapuló, 1989 utáni globalista–neoliberális rend eróziója felgyorsulni látszik. Az erőpolitikán és nagyhatalmi érdekeken alapuló új kor beköszöntésével okkal beszélhetünk egy „világrend nélküli világ” (Schmidt Mária) beköszöntéről. Majd pedig egy új világrend kiépülésével. (tovább…)

Lassan két hete tart Oroszország és Ukrajna háborúja, és bár a kimenetelével kapcsolatban még nem állíthatunk biztosat, az már világos, hogy a konfliktus az egész világot megrengeti majd. Bár az első napok félelmei, miszerint a harcok akár egy világháborúvá is terebélyesedhetnek, eloszlani látszanak, a háború és az amiatt kivetett szankciók gazdasági következményeit még sokáig érezni fogja a világgazdaság. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban többek között szó esett az orosz birodalmi gondolkodásról, Oroszország kiírásáról a nyugati civilizációból a cancel culture  szellemében, valamint a magyarországi baloldal hiteltelen és szürreális pozíciójáról a háborús helyzetben békére és biztonságra törekvő kormánnyal szemben. (tovább…)

A koronavírus-járványhoz hasonlóan az orosz–ukrán háború kapcsán is felelőtlen magatartást folytat a baloldal, ismét kizárólag az aktuálpolitikai szempontokat tartják szem előtt, amivel már a kárpátaljai magyarokat is veszélybe sodorták – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Márki-Zay Péter oroszpártisággal vádolta meg az orosz tankok elől menekülő kárpátaljai magyarokat, amivel még az ukrán nacionalistáknak is kiszolgáltatta a sanyarú helyzetben lévő nemzettársainkat a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Kiemelte: a baloldali politikusok emellett rendre álhíreket terjesztenek, így igyekeznek lejáratni a kormányt ebben a krízishelyzetben is, miközben nemzeti egységre lenne szükség. Ez a próbálkozásuk azonban visszájára sült el, hiszen tovább folytatódik támogatottságuk csökkenése, a választók kiábrándultak a zagyvaságokat beszélő Márki-Zayból – szögezte le az elemző. (tovább…)

Az orosz–ukrán és orosz–nyugati konfliktus megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítések kudarcba fulladtak. Február 24-én Oroszország fegyveres támadást indított Ukrajna ellen, hogy erővel érvényesítse akaratát és megfogalmazott követeléseit. A XXI. Század Intézet elemzésében arról adunk körképet, hogy mik lehetnek Oroszország céljai a háborúban, és milyen következményekkel járhat a háború Oroszországra, Ukrajnára és a világ biztonságára nézve. (tovább…)

A hidegháború lezárása után harminc évvel nyíltan visszatért a nagyhatalmak versengése, melyek geopolitikai konfliktusokban mérik össze erejüket. Az elmúlt évtizedben lezajlott változások eredményeként az erőpróba elsődleges helyszíne napjainkban lett Európa keleti fele. Oroszország, miután szövetséget kötött Kínával, megtámadta Ukrajnát, amely támogatást kap a NATO- és EU-tagországoktól, anélkül, hogy az euroatlanti integráció keretébe felvételt nyert volna. Az Oroszország elleni gazdasági-pénzügyi szankciók és a légtértilalom, legújabban pedig a fegyverszállítás azonban már nem csak szimbolikus tettnek számít, ahogyan az orosz „stratégiai elrettentő erő” készültségbe helyezése sem. Korunk számos nemzetközi, politikai, gazdasági és most már katonai feszültsége abból adódik, hogy világrendünk változóban van. Ennek tragikus kelet-európai következményeiről beszélgetett Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója és Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adás témájául magától értetődő módon az orosz–ukrán háború szolgált, amelynek kapcsán a vendégek egyetértettek abban, hogy az orosz agressziót legitimálni nem, ám magyarázni lehet. Meglátásuk szerint a konfliktus eszkalálódását mindenáron meg kell állítani, miután az egyik fél érdekeit sem szolgálja. Ukrajna szomszédjaként Magyarország érdekeivel ellentétes a háborúba való belesodródás, ám a baloldal hatalomra jutásával valós veszély fenyegetné hazánk békéjét és biztonságát. (tovább…)

Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Ukrajna körül. A mainstream nyugati média továbbra is a közelgő orosz invázióról ír, miközben Oroszország – sőt, olykor Ukrajna is – cáfolja a támadási előkészületekről szóló híreket. A kölcsönös vádaskodások és fenyegetések közepette azonban a tárgyalások is egyre intenzívebbé váltak, a háborús hisztéria így remélhetőleg alaptalannak bizonyul. (tovább…)

A 2021-es év során Ukrajna többször is a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután a határai közelében zajló vélt vagy valós orosz csapatösszevonások miatt felmerült a kelet-ukrajnai konfliktus eszkalációjának veszélye. Ezzel párhuzamosan a Nyugat, valamint az Oroszország és Kína között formálódó szövetség közötti hidegháborús feszültség is növelte az ukrán–orosz ellentétek jelentőségét. Olyannyira, hogy Ukrajna az amerikai–orosz tárgyalások központi témájává vált év végére. (tovább…)

Az elmúlt húsz évben a posztszovjet térségben számos olyan sikeres és sikertelen tömegmegmozdulás történt, amelyeket „színes forradalmak” gyűjtőnéven ismert meg a világ. Ezek a hasonló forgatókönyv alapján zajló, az alkalmazott szimbólumok színe alapján elkülönített, manipulatív technikákkal elért rezsimváltások gyakran nem kis részben külső (állami, nemzetközi, nagyvállalati) érdekeket is szolgáltak, így egyáltalán nem meglepő, hogy végrehajtóik közül sokan egyetlen nemzetközi hálózatba ágyazódtak be, mondhatni, egy „színes forradalmi internacionálét” alkottak, sőt alkotnak mai napig. (tovább…)

A posztszovjet térség államain az elmúlt hónapokban destabilizációs hullám söpört végig, a különböző szintű választásokat követően számos országban elhúzódó politikai válság kezdődött. Grúziában az ellenzék bojkottálja a parlament munkáját, Moldovában az új elnök oszlatná fel a parlamentet, Örményországban a hadsereg követeli a miniszterelnök távozását. A válságok kialakulásában a Soros-hálózatok helyi érdekeltségei is felbukkannak, amelyek már Ukrajnában is visszakapaszkodnának a hatalomba. (tovább…)

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ez nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte. A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be. (tovább…)

Az elmúlt időszakban Ukrajnában és Romániában is tapasztalható volt a magyarellenes megnyilvánulások fokozódása, miközben mindkét ország vezetése politikai gondokkal küzd. Romániában gyakorlatilag állandó jelenséggé vált a kormányválság, Ukrajnában pedig a tavaly kirívó győzelmet arató Nép Szolgája párt népszerűsége szakadt be. Ezzel szemben Szerbiában és Szlovákiában, ahol korábban szintén erősen jelent volt a magyarellenesség, a magyarok elleni atrocitások számának csökkenése figyelhető meg, bizonyára nem függetlenül attól, hogy a két ország Budapesttel való viszonya is sokat javult az elmúlt években. (tovább…)

Ukrajna legutóbb azzal került a magyar közvélemény figyelmének középpontjába, hogy a koronavírust illetően Európa egyik legfertőzöttebb államának számító ország „vörös zónává” nyilvánította Magyarországot, így az onnan érkezőket mostantól két hét karanténra kötelezik – miközben a naponta regisztrált fertőzöttek száma többszöröse a magyarországiaknak. A koronavírus elleni küzdelem furcsasága azonban nem az egyetlen és talán nem is a legsúlyosabb problémája a kelet-európai országnak. Ukrajna elmélyülő válságát a kormányzópárt folyamatos bomlása, az utcákon elharapózó erőszak, a lassan befagyott konfliktusnak tekinthető kelet-ukrajnai háború és a gazdaság egyre kilátástalanabb helyzete jelzi.

(tovább…)

Május és június folyamán két alkalommal is olyan hangfelvételeket mutattak be a sajtónyilvánosság előtt Ukrajnában, amelyek Joe Biden egykori amerikai alelnök és jelenlegi elnökjelölt, valamint Petro Porosenko volt ukrán elnök számára is kompromittálóak lehetnek. Az elnöksége idején szélsőségesen nacionalista retorikát alkalmazó és az ország elsőszámú hazafiaként pózoló Porosenko a felvételek alapján egy külföldi hatalom szófogadó bábjának tűnik, míg Biden kapcsán ugyanazokat a vádak vethetők fel, amelyekkel a demokraták illették Donald Trumpot az elmúlt évek során. A XXI. Század Intézet elemzése az ukrán–amerikai kapcsolatokban tavaly kibontakozott kölcsönös beavatkozási botrány hátterét és lehetséges következményeit vizsgálja a legújabb fejlemények tükrében. (tovább…)

A Soros György körüli hálózatok befolyásának kérdése főleg az elmúlt egy évben került az ukrajnai sajtó figyelmének középpontjába, azonban az amerikai milliárdos immár harminc éve tevékeny szerepet vállal az ukrán közéletben. Az 1990. április 8-án alapított Nemzetközi Újjászületés Alapítvány (International Renessaince Foundation, avagy Mizsnarodnij Fond Vidrodzsennya) eddig több mint 310 millió dollárt költött közel 10 ezer projektre, azzal a céllal, hogy Ukrajnában is felépítse a „nyílt társadalmat”. Az ukrajnai Soros-alapítvány és partnerei időről időre jelentős befolyáshoz jutottak az egymást váltó ukrán elnökök és kormányok mellett. Más országokhoz hasonlóan a Soros-hálózatok ukrajnai tevékenységét is kettősség jellemzi, amelyben a vitathatatlanul hasznos – például egészségügyi vagy kutatási – projektek finanszírozása együtt jár a politikai küzdelmekbe való olykor egészen nyílt beavatkozással és az országon belüli ellentétek kiélezésének szándékával. (tovább…)

A közösségi média politikában játszott szerepe ma már megkérdőjelezhetetlen, és nem csupán a fiatalabb korosztályok elérésében kikerülhetetlen az online közösségi térben való jelenlét. Az persze régiónként és országonként változik, hogy melyik közösségi oldalnak mekkora a jelentősége: az amerikai politikai kommunikációban kiemelt helyen álló Twittert például viszonylag kevesen használják Magyarországon, ahol az online politikai kommunikáció elsődleges felülete mai napig a Facebook. A posztszovjet térség politikai életében pedig egyre nagyobb szerepet játszik a Telegram nevű alkalmazás, amely nem csupán a kommunikáció közegét, de jellegét is megváltoztatja. (tovább…)