Cikkajánló

Szép kort élt meg, de mégis úgy érzem „igazán élhetne még”. (tovább…)

Nagy Ervinnel a Fejér megyei 4. számú választókörzet időközi választása kapcsán a Jobbik értékválságáról, politikai balra tolódásáról, kétszínű politizálásáról beszélgetett a dunaújvárosi hírportál. (tovább…)

Hosszú várakozás után az Egyesült Királyság otthagyja az Európai Unió jogalkotását, politikai intézményrendszerét. A Brexit folyamata ugyanakkor még messze nem zárult le, elkezdődik ugyanis a tényleges tárgyalásokról szóló úgynevezett átmeneti időszak, amely a tervek szerint 2020. december 31-éig tart. Frank Füredi, a XXI. Század Intézet főmunkatársa, a University of Kent szociológus professzorának véleménye szerint Nagy-Britannia hosszú idő után visszaszerezheti szuverenitását, ugyanakkor még sok tennivaló van a teljes siker eléréséhez. Hozzátette: véget ért a bizonytalanság időszaka Londonban, azonban a komoly médiatámogatásnak örvendő maradás-pártiak törhetnek még borsot a Boris Johnson vezette kormány orra alá. (tovább…)

Sokan gondolják úgy, hogy Magyarországnak nem az Európai Néppárt a legbiztosabb partnere, hanem a visegrádi tömörülés, azaz a V4. A legutóbbi uniós történések csak ráerősítettek erre az érzésre. Nagyon erős, nagyon kritikus hangú, de egyben optimista kötetet adott ki még tavaly egy hazai konferenciával összefüggésben a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A hazai ellenzék nem tapsolt az Európa Jövője – V4 – egység és erő című könyvnek. A mű szerkesztőjével, Békés Márton történész és politológussal, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával beszélgetett a Demokrata. (tovább…)

Sir Roger Scruton életművéből sokat tanulhatnak a magyar konzervatívok is – többek között erről beszélt Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, Czopf Áron, történész, a Kommentár folyóirat szerkesztője és Pogrányi Lovas Miklós, a XXI. Század Intézet munkatársa. A XXI. Század Intézet élő videóelemzésében ezúttal a régi vágású, a hipotéziseket és az elvont elméleteket meghaladó Sir Roger Scruton életműjéről és hatásáról volt szó. (tovább…)

Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész, dunamelléki református főgondnok két éve hagyott itt minket. (tovább…)

Temetésének második évfordulóján felavatták Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész síremlékét a Fiumei úti sírkertben, csütörtökön Budapesten. A síremléket a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Dunamelléki Református Egyházkerület készíttette. A síremléket – amelyen szerepel az is, hogy Tőkéczki László az egyházkerület főgondnoka volt – Juha Richárd szobrászművész készítette. A fekete obeliszk síremléken a Jelenések könyvéből származó Jézus-idézet olvasható: Légy hű mindhalálig, s neked adom az élet koronáját. (tovább…)

A Fideszt nem lehet csak úgy kitenni az Európai Néppártból (EPP), inkább lépnek le még időben, ha nem változik semmi sem, ők maguk – ez nem vitás; a kérdés inkább az, hogy maga a pátszövetség vissza akar-e térni a konzervatív és kereszténydemokrata, „jobboldalinak” aposztrofált értékekhez, vagy végleg átveszik az irányítást a megfelelési kényszerben szenvedő futóbolondok, a magukat kereszténydemokratáknak hazudó csalók, és a baloldalról beszivárgott agitátorok. (tovább…)

Sokan vélik úgy, hogy a Momentum és az egykori SZDSZ közé vastag egyenlőségjel biggyeszthető, csupán generációs különbség van.

(tovább…)

Scruton egy olyan időszakban mutatta meg, hogy a józan ész és konzervativizmus szöges ellentétben áll korunk kulturális konvencióival (a liberális hegemóniával és egalitárius társadalmi utópiákkal), amikor ez Európában „akadémiai kiközösítéssel” járt. (tovább…)

Roger Scrutont nem csak a családja siratja. Halála súlyos veszteség Európa szellemi életének is. (tovább…)

Elhunyt Sir Roger Scruton filozófus, a Magyar Érdemrend Középkereszt birtokosa. A brit gondolkodó elsősorban politikaelméleti és esztétikai írásai révén vált ismertté Magyarországon. (tovább…)

Mára egyértelművé vált, hogy sem az európai gazdaság problémáira, sem a kontinens elöregedésének megállítására nem megfelelő válasz a bevándorlás, továbbá az sem igaz, hogy az egész folyamat megállíthatatlan lenne. Ugyanakkor hiába telt el közel öt év a 2015-ös bevándorlási válság kirobbanása óta, az Európai Unió továbbra sem egységes abban, hogy miként viszonyuljon a migrációhoz, mint jelenséghez. Amíg a meghatározó tagállamok kormányainak bármelyike is bevándorláspárti marad, nem lehet gyökeres változásra számítani, így a magyar határvédelemhez hasonló nemzeti megoldások szerepe 2020-ban is kiemelt marad. Ennek eredményeként az idei is küzdelmes év lesz az európai belpolitikában. (tovább…)

Vége a kampányhangulatnak, a kormányfő által meghirdetett cselekvési tervek megvalósítása nyomán 2022-re a többség számára világossá válhat, hogy az országépítők a nemzeti oldalon találhatók, míg az ellenzéki térfélen jobbára csak a romboláshoz értenek a vízió nélküli politikusok – mondta a Magyar Hírlapnak Deák Dániel. (tovább…)

1989-ben nem a nemzetközi nagyhatalmi konstelláció változása, a várva várt Nyugat rendre elmaradozó segítsége vagy a szovjet represszió enyhülése és a kommunista rezsimek puhulása vezetett felszabaduláshoz. A változás sokáig érlelődött, komoly előzményei voltak és alulról jött. (tovább…)

A felsőoktatás egészen más értékeket táplál a fiatalokba, mint amiket a szüleiktől kaptak. (tovább…)

Szanyi Tibor kilépése az MSZP-ből már a sokadig példa arra, hogy a szocialisták komoly válságban vannak, már egyáltalán nem vehető biztosra, hogy a párt 2022 után is létezni fog. Az elmúlt időszakban tapasztalható sorozatos kilépések mögött Gyurcsány Ferenc erősödő és megosztó szerepe áll: míg sokan a Demokratikus Koalícióba lépnek át, addig mások – éppen az ő növekvő befolyása miatt – tőle független, alternatív politikai formációkat keresnek. Gyurcsány Ferenc célja egyértelmű, egy általa vezetett ellenzékkel akar nekifutni a következő országgyűlési választásnak. (tovább…)

A hit alapvető attitűd, amely az ember sajátja, és amelyből, ha életképes civilizáció keretein belül él az egyén, mindig és mindenhol vallás születik. (tovább…)

Harminc esztendővel ezelőtt, 1989 utolsó heteiben egyet akart román és magyar: szabadságot és demokráciát. 1989 véres decembere Temesváron kezdődött. (tovább…)

Már 2019 második felében is érzékelhető volt a fokozódó migrációs nyomás Magyarország és Európa határainál, ami 2020-ra csak tovább fog erősödni. Hiába állítják az ellenkezőjét balliberális véleményformálók, az elkövetkezendő évtizedekben most még elképzelhetetlen méreteket fog ölteni a bevándorlás: az ENSZ és a Világbank előrejelzései szerint több száz millió ember kelhet útra 2050-ig. Európának minderre fel kell készülnie és meg kell találnia azt a politikai irányt, aminek köszönhetően visszanyerheti az elmúlt évtizedekben elvesztett geopolitikai súlyát, illetve meg tudja védeni magát a tömeges migrációtól. Ursula von der Leyen kezdeti lépései ezekben a kérdésekben bíztatóak. (tovább…)

Boris Johnson elsöprő győzelmét követően szinte biztosra vehető, hogy a britek kilépnek az Európai Unióból. A Brexitnek köszönhetően nagyon sok területen visszakaphatja az önállóságát Nagy-Britannia, a 2016-os népszavazást megelőző gazdasági összeomlást vizionáló várakozások pedig várhatóan nem igazolódnak be. A mostani választással hosszú idő után vége lehet a politikai instabilitásnak a szigetországban és ismét egy világos vízióval rendelkező erős kormány irányíthat, amelynek köszönhetően az ország visszanyerheti szuverenitását. Frank Füredi, 1969 óta Nagy-Britanniában élő szociológus, a XXI. Század Intézet főmunkatársa az Intézet mai videós elemzésében kiemelte, a Brexitet középpontba helyező kampány sikeresnek bizonyult, még ott is nyerni tudtak a konzervatívok, ahol erre évtizedek óta nem volt példa. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a konzervatívok történelmi győzelmével azt üzenték a britek, hogy nem kérnek tovább a brüsszeli befolyásból. (tovább…)

Roger Scruton egyetemi karrierjével fizetett azért a könyvért, amit most a kezében tarthat az olvasó. A filozófus saját bőrén tapasztalta meg a nyolcvanas években, mit jelent a kirekesztés, az ellehetetlenítés, a véleményterror, a cenzúra: miután a Thinkers of the New Left (1985) című művében alapos, kritikai elemzését adta a kortárs újbaloldali gondolkodók munkásságának, kiadóját nyomás alá helyezték, könyveit leszedték a boltok polcairól, és Scrutonnak távoznia kellett az egyetemi katedráról is. (tovább…)

A Fidesz–KDNP közel tíz évvel ezelőtti első kétharmados győzelme óta felnőtt egy újabb nemzedék. Akik idén első választók voltak, 2010-ben csupán az általános iskola alsó tagozatán koptatták az iskolapadokat. (tovább…)

Nap mint nap sétálunk városaink utcáin, miközben gyakran észre sem vesszük, milyen fontos történelmi események helyszínei felé visz bennünket utunk. Budapest belvárosának házain mind a mai napig ott vannak a világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc nyomai, melyek lépten-nyomon arra emlékeztetnek bennünket, hogy ez a város mindig is élni akart, mindig vágyott a szabadságra. Békés Márton, Gyarmati István és Takács Tamás Péter most megjelent, Budapest Hegei című könyve arra késztet minket: fedezzük fel ezeket a történelmi helyszíneket és egy kicsit éljük át mi is a szabadságért küzdő honfitársaink történetét. (tovább…)

Egészen a legutóbbi időkig csakis a gyerekektől volt szokás elvárni, hogy másvalakinek a bőrébe bújjanak: játsszák azt, hogy félelmetes oroszlánok, alakítsák Nagy Sándort vagy Supermant. Manapság viszont a felnőttek előtt is szabad a pálya; ők is eldönthetik, micsodák-kicsodák, s minek tekintse őket a külvilág. (tovább…)

A 2015-ös migrációs válság hatására minden eddiginél erősebb lett Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia együttműködése, ami mára a bevándorlás kezelése mellett számos egyéb területen is megnyilvánul. A soron következő legnagyobb kihívás a V4-ek előtt a 2021-2027-es uniós költségvetés ügye, amely kapcsán ez a négy ország egységesen lép fel és képviseli az érdekeit. A V4 országok együttműködésének köszönhetően jó esély van arra, hogy a régió szempontjai hangsúlyosan megjelenjenek a következő hétéves uniós pénzügyi keret kialakítása során. A XXI. Század Intézet mai, „Kitart-e a V4-ek egysége?” című konferenciáján Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára kiemelte: a következő fél év legfontosabb tárgyalásai az európai uniós költségvetéshez kapcsolódnak majd. Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője pedig azt hangsúlyozta, a V4 egy új minőséget jelent az EU-n belül és reneszánszát éli ez az együttműködés. (tovább…)

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szájer József európai parlamenti képviselő kapta idén a Petőfi-díjat. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Mol-csoport kitüntetését december 2-án adták át Budapesten, a Terror Háza Múzeumban. (tovább…)

Mely nemzet nem ápolja történelmét, nem tiszteli hőseit, nem emlékezik meg méltó és dicső módon múltjáról, és elődjeinek szabadságküzdelméről, annak nincs jelene; és a jövője is végleg veszélybe kerül – hallhattuk Brüsszelben, a „30 éve szabadon” című tárlaton, a Terror Háza Múzeum vándorkiállításán, amelyen Nagy Ervin filozófus, a XXI. Század Intézet kutatója képviselte a létesítményt. (tovább…)

Benoist 2019. november 11-én interjút adott a jobboldali Boulvard Voltaire online újságnak. (tovább…)

Aki megélte, soha sem felejti el azt a felszabadult boldogságot és örömöt, amit a kommunizmus bukásakor érzett. 30 évvel a rendszerváltoztatást követően ugyanakkor már sokan vannak, akik nem rendelkeznek személyes tapasztalattal a kommunista diktatúráról, így számukra készítettünk egy kisfilmet, ami érzékletesen bemutatja a különbséget. (tovább…)

Bárhogy is végződik egy város sorsa, eleinte mindig hadi funkciót lát el, sokáig őrizve eredendően katonai alapíttatásának tényét. Budapesttel sincs ez másként. (tovább…)

A mai nyugati társadalmak egyik virtuális csúcsát hódította meg az a hangos kisebbség, amely a szexuális másságát egyfajta szellemi gőggel, a haladás univerzális kisajátításával képviseli, és ahol csak lehet – mint valamiféle erényt – mutogatja, hivalkodik vele, büszke rá; hite szerint pedig ez adja meg számára azt a progresszív többletet, amellyel különbözik más, maradi csoportoktól. (tovább…)

A 2004-es uniós csatlakozás óta Magyarország még nem szerzett meg olyan fontos portfóliót az Európai Bizottságban, mint most. Jól jelzi ezt az is, hogy öt évvel ezelőtt Ausztria kapta meg ezt a területet, ráadásul az unió geopolitikai érdekeiből fakadóan az EU szomszédságpolitikája és bővítése kiemelt napirendi téma lesz az elkövetkezendő időszakban, különösképpen a balkáni országok tekintetében. Nem véletlen, hogy a balliberális ellenzék – a nemzeti érdekekkel szemben – mindent megtett a magyar jelölt ellen. Próbálkozásaik dacára ugyanakkor az Európai Parlament várhatóan jóváhagyja majd az új Európai Bizottság összetételét, nem számíthatunk meglepetésre a holnapi szavazáson. (tovább…)

Meghalt az Öregisten, és mi öltük meg – állapítja meg Nietzsche a 19. század végén. (tovább…)

Ha valaki fiatal, az magyarázhatja a lázadó lelkületet, de az ostobaságot nem indokolhatja. (tovább…)

November 17-én, tehát múlt vasárnap parlamenti választásokat tartottak a Belarusz Köztársaságban. A belarusz Nemzetgyűlés alsóházának számító Képviselőház vagy Képviselői Kamara 110 képviselőjének mindegyikét egyéni választókerületekben, egy fordulóban választották, amely során az adott körzetben legtöbb szavazatot szerzett jelölt került be a parlamentbe. A belarusz politikai rendszer sajátosságainak köszönhetően az újonnan megválasztott képviselők közül mindössze 21 ember tagja valamilyen pártnak. Tizenegy fő a Belarusz Kommunista Párt tagja, hatan a Munka és Igazságosság Köztársasági Pártját képviselik, ketten a Belarusz Hazafias Pártot, míg egy-egy fő a Belarusz Agrárpárt és a Liberális-Demokrata Párt tagja. (tovább…)

A XXI. Század Intézet A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel rendezett nemzetközi konferenciáján Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának igazgatója, Francesco Giubilei, az olaszországi Fondazione Tatarella elnöke és Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa is beszélt a rendszerváltoztatásról és az azóta eltelt időszakről. Francesco Giubilei kiemelte: míg a XX. századot a jobb és bal ellentéte jellemezte, addig a XXI. században már a globalisták és a szuverenisták állnak szemben egymással. Ivan Krastev szerint a világon mindenki másként emlékszik vissza 1989-re, míg Frank Füredi arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugat intellektuálisan és morálisan kimerült. (tovább…)

A közép-kelet-európai nemzetek emancipációs küzdelmei és az antikommunizmus voltak a döntő tényezők a szovjet rendszer megdöntésében; „a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat” – mondta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója Intézetünk A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel rendezett nemzetközi konferenciáján. (tovább…)

Az állam legfőbb célja 2010 óta, hogy Magyarország geopolitikai biztonságát, szuverenitását és a magyar családokat erősítse – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a XXI. Század Intézet nemzetközi konferenciáján. Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója előadásában pedig arról beszélt, hogy az 1989-es rendszerváltástól kezdve a gyarmatosító logika az uniós bővítési hullámokban mindig érvényesült. (tovább…)

(tovább…)

A német tanulók a 30 évvel ezelőtti békés forradalomról és az NDK jogtipró államáról szinte semmit sem tudnak. (tovább…)

Ha rövid pillantást vetünk Karácsony programjára és hangzatos ígéreteire, és türelmesek is maradunk azzal a több mint százzal szemben, amire valóban nem jutott idő, akkor is igencsak felemás képet láthatunk. (tovább…)

Francesco Giubilei olasz író, könyvkiadó és egyetemi professzor a XXI. Század Intézet A történelem, ami nem ért véget című nemzetközi konferenciáján a nemzeti populizmusról és konzervativizmusról tart előadást, amelyben olasz szemszögből nyújt betekintést az olasz és magyar politikai folyamatokba. Legutóbb a Forbes magazin a legbefolyásosabb 30 évnél fiatalabb olaszországi személyiség közé választotta. (tovább…)

Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiai Központ elnöke és a bécsi Társadalomtudományi Intézet (IMW) állandó tagja liberális politikatudósként nem a már nyugati társaitól megszokott érveket ismételgeti, hanem tényleg megpróbálja megérteni a keleti uniós tagállamok nézőpontját. November 14-én a XXI. Század Intézet A történelem, ami nem ért véget című nemzetközi konferenciáján az „1989 és a másolás imperatívusza” címen tart előadást. (tovább…)

A Fideszből kiábrándult embereket vélhetően nem Gyurcsány Ferencék, hanem a Momentum fogja meggyőzni arról, hogy van nyugati alternatívája ennek a rendszernek – nyilatkozta Fekete-Győr András. (tovább…)

Sőt: önkény van kialakulóban, mely minden diktatórikus rendszer sajátossága, és mindezt nem lehet törvényes úton legyőzni. (tovább…)

A török-kurd konfliktus októberi kiéleződése miatt kiemelt figyelmet kap Recep Tayyip Erdoğan budapesti látogatása, a hazai balliberális oldal élesen kritizálja a török elnököt, tiltakozást is szerveznek ellene. Ez az ellenzéki magatartás leginkább az aktuálpolitikai helyezkedésüknek tudható be, amely szembe megy a magyar érdekekkel. Hazánk számára ugyanis a legfontosabb szempont, hogy Törökország továbbra is betartsa az EU-val kötött megállapodását és ne engedje tovább a területén tartózkodó több millió bevándorlót. A nyilvános üzengetések ellenére szemmel láthatóan az EU vezetése is tisztában van mindezzel, hiszen október végén nagyjából 218 milliárd forintot utaltak át Törökországnak a területén tartózkodó migránsok ellátására. Tovább tetézi a problémát, hogy a Szíriával határos Libanon gyakorlatilag az összeomlás szélére került. (tovább…)

Az 1956-os forradalom megítélése a rendszerváltoztatás óta menthetetlenül a politika foglya lett, az aktuálpolitika szereplőinek játékszereként került kényszerrabságba. (tovább…)

Elkeseredett küzdelem dúl a közbeszéd és a politikai nyelv körül. (tovább…)

Már azzal is az állását kockáztatja az ember Németországban, ha egy kávét megiszik valamelyik jobboldali AfD-s politikussal. Európa vezető hatalma nagyon rossz irányba halad, egy felmérés alapján a lakosság többsége szerint például vigyázni kell azzal, mit mond az ember a nyilvánosság előtt, hiszen annak súlyos következményei lehetnek. A XXI. Század Intézet „Mit szabad ma mondani?” című konferenciáján a német sajtóhelyzetről és a véleménynyilvánítási szabadság hiányáról Jan Fleischhauer német újságíró beszélt, aki harminc éven át dolgozott a Spiegelnél. (tovább…)