Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.
Cikkajánló
Látószög blog: Árral szemben
A 90. Ünnepi Könyvhéten megjelent kötet ékes bizonyítéka annak, hogy Békés Márton nem fél hangot adni markáns véleményének.
Mozgástér blog: Miért lehet jó Magyarországnak Ursula von der Leyen?
Ursula von der Leyen az eddigi leggyengébb legitimációjú elnök az Európai Bizottság élén.
Reménytelibb időszak jöhet von der Leyennel
Az Európai Parlament tegnapi szavazása Ursula von der Leyenről jól mutatja, hogy az eddiginél jóval megosztottabb lett az európai belpolitika, így az Európai Bizottság új vezetőjének is kompromisszumkészebbnek kell lennie elődjénél. Vannak bíztató jelek, a 2015-ös migránsválságnál például a határok lezárását támogatta von der Leyen és informális csatornákon keresztül szembeszállt Angela Merkel kancellárral a macedón határzár ügyében. Mindennek kedvező hatása lehet hazánkra nézve.
Látószög blog: A globális kultúrharc, avagy miért van igaza Putyinnak, és miért nincs
Vlagyimir Putyin alaposan megbotránkoztatta a fősodorhoz tartozó nyugati médiát a Financial Timesnak a G20-ak legutóbbi értekezletén adott interjújával.
Galló Béla: a 21. századi baloldal nem tud válaszokat adni a 21. század problémáira – Videó
Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint meghatározó tendencia a baloldali politikai erők meggyengülése. Ennek különböző okai vannak, „Magyarországon például a liberálisokkal való összeborulás egy nagyon fontos lépés volt.” A Gyurcsány-vezette DK előretörése megmutatta, hogy a bukott miniszterelnök továbbra is tényező az ellenzéki oldalon belül, és nem várható, hogy ez a továbbiakban megváltozzon – fogalmazott a politológus. Európában is meggyengült a baloldal, bár Galló Béla szerint inkább csak kiegyenlítődés történt a bevándorláspárti baloldal és a nemzeti szuverenitást védelmező erők között. Galló Béla úgy fogalmazott: a 21. századi baloldal nem tud válaszokkal szolgálni a 21. század problémáira. Az egyre inkább erősödő zöld pártok pedig liberális utat járnak, bár maga a környezetvédelem problematikája egyáltalán nem jobb- vagy baloldali kérdés.
Az NDK hosszú utóélete – kommunista utcanevek Németországban
Aki Berlinből a környező településekre kirándul, könnyen azt hihetné, hogy máig az NDK-t egykor kormányzó Német Szocialista Egységpárt (SED) van hatalmon: Karl Marx utca, Ernst Thälmann utca, Rosa Luxemburg utca – szinte az összes faluban így hívják a főutcát. Hogyan lehet, hogy az SED uralmának megdöntése után 30 évvel még mindig változatlanul vannak jelen a kommunista utcanevek?
Látószög blog: Pöffeszkedő brit arrogancia
Nézem Timothy Garton Asht az Euronews-on (2019. június 28.), ahol Magyarországról beszél. Azt mondja: elfogadhatatlan, hogy a populisták, nacionalisták és mindenekelőtt Orbán az európai adófizetők pénzéből rombolják le az Európai Unió alapértékeit.
„A rendszerváltoztatás hősei nélkül itt nem szórakozhatna együtt több tízezer ember” – „30 éve szabadon” pódiumbeszélgetés a VOLT Fesztiválon
„Kultúra a rendszerváltoztatásban, rendszerváltoztatás a kultúrában” címmel rendeztek pódiumbeszélgetést a VOLT Fesztiválon 2019. június 29-én. A Fiala János újságíró, rádiós műsorvezető által vezetett beszélgetésben a XXI. Század Intézetet Szabó Dávid stratégiai igazgató képviselte. Beszélgetőtársa ef Zámbó István képzőművész, zenész, az A.E. Bizottság alapító tagja volt. (tovább…)
Látószög blog: A liberalizmus bukott apostolai
Valaha volt egy liberalizmus, amely a természetjogon alapuló személyes szabadságot, a magántulajdon védelmét és a gondolatok, vélemények szabad vitáját tűzte zászlajára.
Békés Márton: A globalisták jövőképe egy vakrandihoz hasonló – VIDEÓ
A 90. Ünnepi Könyvhétre jelent meg Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójának legújabb, Fordul a szél című kötete. A történész-politológust Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója kérdezte a könyvről, és azokról az ideológiákról, amelyek abszurditására a szerző művében felhívja a figyelmet.
Folytatódni fog az ellenzéki belharc
Karácsony Gergely győzelmével Gyurcsány Ferenc terve az MSZP beszántásáról egy időre megbicsaklott, a víz felett tudtak maradni a szocialisták. A nyilvánosság előtti támogatás ellenére a DK elnöke abban lesz érdekelt, hogy a zuglói polgármester kikapjon októberben Tarlós Istvántól.
Trump Iránra céloz, de Kínára lő
A III. világháború széléről táncolt vissza a világ? Trump elnök saját bevallása szerint 10 perccel a támadás előtt vonta vissza a tűzparancsot, így az USA mégsem mért csapást három iráni célpontra. Mi rejlik a kardcsörtetés mögött?
Látószög blog: Kedvencek temetője (gondolatok egy tüntetésről)
Fekete zsákruhában és hamuban poroszkáló, néma flagelláns horda gyűlt össze a Hősök tere egyik kietlen szegletében.
Macron A és B terve
Emmanuel Macron támogatná Angela Merkelt, ha a német kancellár indulna az Európai Bizottság elnöki székéért. Ez nem a francia elnök zsenijét, hanem kétségbeesettségét mutatja.
1989. június 16-án Orbán Viktor kimondta a legfontosabb gondolatot
Június 16-án van Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai újratemetésének harmincadik évfordulója.
Gyurcsány fog diktálni az ellenzéki castingon
Hétértékelő. Kálmán Olga jelölésével Karácsonyt akarják ellehetetleníteni, aki kétségbeesetten próbál a víz felett maradni, miután az MSZP–Párbeszéd történelmi mélységekbe zuhant. (tovább…)
Látószög blog: Vége a történelem végének
A 21. század elején mélyül az ellentét a globalista és a lokalista erők között. A fő frontvonal a nemzeti, demokratikus erők és a nemzetközi, antidemokratikus erők között húzódik. Napjainkban összekapcsolódik egymással a népszuverenitás és a nemzeti szuverenitás. Ennél erősebb gát nem építhető a globalizáció ellen. Fordul a szél, érik a változás: közeleg a népek tavasza.
Ha az eliten múlik, sosem lesz Brexit
A hagyományos pártok, a kulturális és médiaelit, valamint a bürokrácia annyira Brexit-ellenes, hogy Frank Füredi már a népszavazás másnapján úgy gondolta, sosem kerül sor a kilépésre. A patthelyzet mostanra oda vezetett, hogy a brit társadalom soha nem látott mértékben megosztott, a pártrendszer összeomlott, és a néhány hete létező Brexit Párt toronymagasan megnyerte az EP-választást. Hová tűnt a többgenerációs párthűség? Jelent bármit is a „zöld” jelző? Kitarthat Nigel Farage-ék sikere? Egyáltalán ki lesz az új kormányfő? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Frank Füredi magyar származású szociológussal, a Kenti Egyetem professzorával, intézetünk tudományos főmunkatársával.
MSZP–Jobbik-összeomlás: a botránypolitizálás ára
Talán még mindenki emlékszik az ajtónak szaladó, földön fetrengő, ordibáló és minősíthetetlen stílusban beszélő ellenzéki képviselőkre, akik tavaly decemberben botránypolitizálással akarták felhívni magukra a figyelmet. A Kunhalmi Ágnessel, Bangóné Borbély Ildikóval, Tordai Bencével és Jakab Péterrel fémjelzett akciózásnak meg is lett az ára: a választók kőkeményen megbüntették őket május 26-án. Jakab Péter frakcióvezetővé jelölése ugyanakkor azt mutatja, hogy a Jobbik nem vonta le a megfelelő következtetéseket, tovább halad a biztos összeomlást eredményező úton.
Már be sem jutna az Országgyűlésbe az MSZP-Párbeszéd
A 2019-es EP-választás alaposan átrajzolta az ellenzéki erőviszonyokat. A múlt vasárnapi eredmények alapján az MSZP-Párbeszéd már be sem jutna a magyar Országgyűlésbe, a Fidesz-KDNP pedig mindent elsöprő, 80,9 százalékos mandátumarányt szerezne. Megnéztük, hogy a múlt vasárnapi eredmények alapján hogyan nézne ki a parlamenti patkó.
Nőtt a Fidesz-KDNP mozgástere Brüsszelben
A korábbiakhoz képest nagyobb mozgástérrel rendelkezik a Fidesz-KDNP, mivel az Európai Parlament 14. legerősebb pártja lett, míg az Európai Néppárton belül a nyolcadik – hangzott el a Századvég Alapítvány Európa választ – Az értékelés – című rendezvényén Budapesten.
A vágyvezérelt ellenzék a zsebszámológépeken már meg is nyerte az önkormányzati választást
Miután csak a Demokratikus Koalíció és a Momentum Mozgalom volt képes felfogni azt a régi, Kovács Lászlótól származó bölcsességet, miszerint nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást, így – legalábbis az ellenzéki térfélen belül – megnyerték a legnagyobb mintával végzett közvélemény-kutatásnak tekintett EP-választást, amivel egészen új helyzetet állítottak elő. Az új felállás ellenére ugyanaz a történet folytatódik, csak (részben) új szereplőkkel, a 2011 óta tartó, soha véget nem érő, mindig az alapkonfliktusra visszatérő, az itt-ott fellelhető matematikai többség valódi többségre váltásának egyenletére megoldást kereső Nagy Összefogás Saga. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője segített nekünk eligazodni a Gyurcsány Ferenc szőtte, furcsa fizikai törvényekkel bíró Pókverzumban, amiben az ellenzék “május végén győz” az őszi önkormányzati választáson.
Új játék kezdődik a baloldalon az EP-választás után
A XXI. Század Intézet igazgatója, Lánczi Tamás az intézet európai parlamenti választásról szóló konferenciáján elmondta: az eredmények azt mutatják, hogy Európa polgárai valami mást szeretnének, mint ami eddig volt Brüsszelben.
Több uniós tagállamban is jól szerepeltek a bevándorlásellenes erők
Az új összetételű Európai Parlamentbe a brit Brexit Párt és a német CDU–CSU pártszövetség küldi a legtöbb képviselőt, a német kormánykoalíció azonban jelentősen meggyengült a vasárnapi választás után. Olaszországban, Lengyelországban és Franciaországban bevándorlásellenes erők gyűjtötték a legtöbb szavazatot. A Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában szakértők elemezték az EP-választás eredményeit.
Gyurcsányék lettek ismét az ellenzék vezérei
A rekordmagas választási részvétel példa nélküli legitimitást ad a kormánypártoknak és megerősíti azt a következetes bevándorlásellenes politikát, amit 2015 óta folytatnak. A kormánypártok folytatták a legprofesszionálisabb kampányt, amely az eredményekben is megmutatkozik.
Az EP-választás tétje: bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes politikusok mennek-e Brüsszelbe
Most először van valódi tétje az EP-választásoknak, hiszen most először van közös, központi téma: a migráció. Sőt, hosszabb távon a bevándorláspártiak a migráción keresztül akarnak dönteni Európa jövőjéről is: céljuk a tagállami szuverenitás és a nemzeti identitás teljes felszámolása, a brüsszeli központú, multikulturális európai birodalom létrehozása – mondta Lánczi Tamás az Origónak.
Plusz-mínusz: A Strache-botrány nem befolyásolja a magyar választók vasárnapi döntését
Google–Huawei-csata: Ki lesz a következő?
Trump elnök nem viccel. Az America First! jegyében lefaragná az USA kereskedelmi passzívumát, Európával több génmanipulált szóját és LNG-t, valamint fegyvert vásároltatna. Kína felemelkedését is lassítaná, főként a jövőtechnológiának kikáltott 5G terén, ahol a Huawei számít piacvezetőnek.
Európa öngyilkosságot követ el, ha nem állítja le a bevándorlást – Interjú Aaron Kleinnel
A XXI. Század Intézet meghívására Magyarországra látogatott Aaron Klein amerikai újságíró, a Breitbart jeruzsálemi vezetője, akinek írásai Amerikában és Izraelben is rendre nagy port kavarnak. Oknyomozó kutatásaival jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a nyilvánosság is jobban megismerje az amerikai és az izraeli baloldalt a háttérből befolyásoló, valójában hálózatként működő puha hatalmi tényezőket. Aaron Kleint kutatási területe mellett az Európában tapasztalható antiszemitizmus és migrációs válság témájáról is kérdeztük.
A csúcsjelölti viták leginkább a brüsszeli bürokráciának szólnak
Berzi Gergely szerint nem véletlen, hogy nem teszik közé a szerdai, egyben a választások előtti utolsó vita nézettségi adatait, hiszen az arról készült felvételek még a YouTube videomegosztó oldalon is elég közepes szintű politikai érdeklődést váltottak ki.
Elemzők a csúcsjelölti vitáról: rendkívül kiéleződtek a véleménykülönbségek
Érezni lehetett, hogy jövő vasárnap lesz a választás az Európai Unióban – mondta az InfoRádióban Szabó Dávid, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint még mindig nem lehet biztosra venni, hogy a hat európai csúcsjelölt közül kerül majd ki az Európai Bizottság új elnöke
Látószög blog: jön a népek tavasza!
A 2019-es európai parlamenti választásoknak két okból is nagy a tétje: egyfelől azért, mert eddig nem is volt neki, másfelől, mert most valóban meghatározható egy jól látható törésvonal, melynek mentén az ellentétes erők felsorakoznak.
Schmidt Mária: Merkel NDK-t csinált Németországból
Angela Merkelnek sikerült egy nagy NDK-t csinálnia Németországból – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az intézményben rendezett Németkérdés újra? című konferencián. A XXI. Század Intézet Helyzet van című programsorozatának részeként rendezett konferencia mottója: Németország túl erős, vagy túl gyenge?
(tovább…)
Háborúban mindent szabad?
A brit politika torkán megakadt a brexit. A kontinensről nézve kevesen értik a May-kormány bizonytalankodásának valódi okait, ám annál többen várják a kilépési projekt bukását.
Orbán Viktor: A magyar kerítés olyan sikeres, hogy az Washingtonból is látszik
A 2019-es év egyik legizgalmasabb eseményének ígérkezett a Trump–Orbán találkozó. Úgy tűnik, a felek hamar megtalálták a közös hangot, és a szokásos diplomáciai formulákon és a kitűzött időkereten túllépve tárgyaltak a két országot érintő legfontosabb kérdésekről.
Globál: Orbán politikája egyezik Trump felfogásával
Trump a nemzetállamokban hisz
Horn Gábor vs. Lánczi Tamás – EP-választási vita a Mandineren
Marad vagy kilép a Fidesz az Európai Néppártból? Orbán elszigetelt vagy erős nemzetközi partnerei vannak? Mi a Juncker-korszak mérlege? Eléri az öt százalékot a Momentum? Egy asztalhoz ültettük Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökét és Lánczi Tamást, a XXI. Század Intézet igazgatóját. Egy üveg pezsgőt nyer, akinek igaza lesz Salvini kapcsán.
Plusz-mínusz: Az európai baloldali pártok legalizálnák a migrációt
Az európai baloldali pártok, köztük a MSZP is abban érdekelt, hogy legálissá tegyék az illegális migrációt – mondta Lánczi Tamás a Hír TV Plusz-mínusz című műsorában. A XXI. Század Intézet igazgatója szerint csak úgy tesznek, mintha megértették volna a migrációs válság súlyosságát, a valóságban azonban – ahogyan a Sargentini-jelentés megszavazásakor is – a bevándorlás pártján állnak.
Szabó Dávid József: a nyugat-európai baloldal szeret abban a szerepben tetszelegni, hogy igazságot oszt
Manfred Weber a tegnapi televíziós vitában megfogalmazott gondolataival a baloldali politikai erőknek és választóknak akart tetszeni – mondta az InfoRádiónak a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója. (tovább…)
Szájer József: A Nyugat feladta korábbi szilárd értékeit
„Az uniós választás tétje – Ne bántsd a magyart!” címmel rendezett beszélgetést a XXI. Század Intézet.
Az ellenzéki pártok többsége lemondott az EP-választásról
Az ellenzéki pártok többsége – a népszerűségi listákat látva – lemondott az EP-választásról, és inkább az őszi önkormányzati választásokra koncentrál – mondta el Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1 csatornán.
Az EP-választáson várhatóan megerősödnek a nemzeti erők
Az EP-választáson várhatóan megerősödnek a nemzeti alapon álló, migrációellenes erők – vélekedett Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1 Szemtől szembe című műsorában.
Orbán Viktor tovább erősítené az együttműködést Salvinivel
Az ellenzék csak rosszul jöhet ki „a durvulási versenyből”
Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója szerint az ellenzéki pártok egymásra licitálnak durvaságban, de ebből csak rosszul jöhetnek ki, mert „az összellenzéki tortaszelet” folyamatosan egyre kisebb lesz, és kormányzóképességüknek a látszata is elvész.
„A mai liberalizmus a gazdaságot a politika fölé helyezi”
Ki nyeri a XXI. századot? I. – Egy évtizeddel a gazdasági válság után címmel rendezett konferenciát a megújult XXI. Század Intézet.